Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-05 / 4. szám

« Lesz-e a szakmának kiváló brigádja? HAÉV mérleg; A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál meg­kezdődött a szocialista mun­kaversenybe benevezett 326 brigád elmúlt évi munkájá­nak értékelése. Előrelátható­an február közepéig dől el, hogy mely brigádok nyerték el újra vagy először a szo­cialista brigád cím különbö­ző fokozatait. A vállalatnál mar 244 brigád rendelkezik valamilyen fokozattal, köz­tük sok brigád többször is kapott jutalmat, kitüntetést. Tavaly ítélték oda először s BÁÍTV-néJ is „A vállalat kiváló brigádja” címet. A két győztes szocialista bri­gád minden egyes tagja 1500 —1500 forint jutalmat kapott. Ha a bíráló bizottság a két brigád elmúlt évi munkáját is eredményednek ítéli, fel­terjesztik őket. vagy közü­lük egyet .. A szakma kiváló brigádja” kitüntetésre. Ez lenne az első eset. hogy a BÁÉV-nél ilyen magas ki­tüntetést kapjon szocialista brigád. Várhatóan most is két brigádnak ítélik oda ,.A vállalat kiváló brigádja” cí­met. Tizenhét országból 256 vendég A Lenin Kohászati Müvek m a Diósgyőri Gépgyár a ▼Hág mintegy w.áz országá­val tart fenn üzleti kapcso­latot. A külföldi cégek ke­reskedelmi képviselői, átve­vői gyakran fordulnak meg Dióflgyörbrn. Ilyenkor ottho­nait legtöbbször a Vendég- hác- ahol az elmúlt évben 11 országból 256 üzletembert láttak vendégül, akik össze­sen 1151 vendégnapot töltöt­tek Diósgyőrben. Akar az itt járt külföldiek szamát, akár az itt töltött vendégnapok számát nézzük, a szocialista országok kép­viselői állnak az élen. Az VDK-ból például 72 szakem­ber 215. Csehszlovákiából 46 szakember 339. a Szovjet­unióiból 57 szakember 75, Lengyelországból 18 szakem­ber 32. Bulgáriából pedig 7 szakember 41 vendegnapot töltött a Vendéghazban. Felkerestek a két diósgyőri nagyüzemet a jugoszláv cé­gek megbízottai is: 12 szak­emberük 58 napot volt ná­lunk. Ausztriából es az NSZK- ból tizenkilencen keresték tel az LKM es a DIGÉP üze­meit. Öt francia szakember 62, két svájci pedig 28 napot töltött Diósgyőrben. De ér­keztek üzleti partnerek Ang­liából. Hollandiából, Görög­országból és Svédországból is. A tengerentúli országok so­rában Irak áll az élen. Ta­valy négy iraki járt .váro­sunkban, pontosabban a két gyárban. 8 napig voltak itt. Jöttek vendégek olyan távoli országokból is. mint Kanada es Kuba. (Az egyetlen kubai üzletember egy éjszakát töl­tött a vendégházban.) Mivel 1973-ban mindkét gyár tovább növeli export­ját. bővíti kereskedelmi kap­csolatait, várhatóan ebben az évben a vasgyári vendégház­nak még nagyobb lesz a for­galma. mint tavaly volt. A vendégház vezetői és dolgozói arról is beszámol­tak. hogv mindent megtesz­nek a külföldiek zavartalan pihenése, időtöltése érdeké­ben. Ezt bizonyítja az is, hogy a vendégkönyvben csak elismerő bejegyzések talál­hatók. A vendéglátók azt szeretnék, ha ez így lenne 1973-ban is. (nyikes) BÉLY EGGYŰJTÉS Mim ismeretes, .ianuár elsején lepett etet be hazánkban a postai iranyitoezam-rend szer. mely meggyorsítja a postai forgalmat, e« egyben megkönnyíti a postá­sok munkáját. Az irányítószam- neodezer propagálására a Magyar Posta január másodikán egy forint címletű bélyeget hozott forgalomba 8.456.000 fogazott es s.*M nem fogazott, úgynevezett ■ázott példányban. A bélyeg Bokros Ferenc grafikusművész térve alapján a budapesti Pénz- íégvnyomdáben készült, kets-i- rtű ‘mélynyomással. Madách Imre születésének 150. évfordulójáról a Magyar Posta januárban bélyeggel emlékezik meg, melynek tervezője Kass János grafikusművész. ★ Ezutom közöljük a szervezett bélyeggyűjtőkkel, hogy január­ban az alábbi bélyegújdonságok- ra lehet előfizetni a felnőtt bé­lyeggyűjtő körökben, illetve az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök­nél : Apolló 16 blokk (10 Ft). Bu­dapest sorozat (12 FAI. Audiolő- gia bélyeg (1 Fii- Radnóti bé­lyeg (1 Ft), Martos bélyeg (1 Ft). A svéd postaigazgatas lSn-töl két üj típusú papírfajtát hasz­nál a bélyegek előállításához. Az egyik papír svéd gyártmány és úgynevezett láthatatlan gumi- sással van ellátva, a másik an­gol gyártmányú papír. Alkalma­zásuk azt a célt szolgálja, hogy jobb bélyegképeket tudjanak a nyomdában előállítani és meg- kóanyítsék a bélyegek reprodu­kálásának munkáját. Az angol papírnak vékony. krctajellegű bevonata van, amely lehetővé teszi, bogy a vésés legfinomabb részletei is jól kitűnjenek a nyomtátásnál. Mindkét gumizás vékonyabb rétegű, mint az ed­digiek. s ez lehetővé teszi a pa­pír vastagságának növelését, s igv a fogazat, a bélyegek elvá­lasztása tisztább lesz. V. Gy. Á Korkos Jenő tanár úr lakásában a fegyvereken tekintheti át a látogató a történelmet. Két szobájánálc falát 22 külön­böző kézi- és lőfegyver borítja. (Baloldalt.) Az érmek, ame­lyek a „laikus’ számára esetleg annyiban tűnnek fel, hogy fényes ragyogásnak, a numizmatikusnak a múltat idézik. Azt a kort. amelyben verték őket, s amelyben az adás-vétel eszközei voltak. (Jobboldalt.) (Ágotha Tibor felvétele) Tengerjáró az asztalon HOBBY Huszonöt repülőmodellt készített az elmúlt két évti­zedben Mandzák József, a Ga-bonafelvasárló és Feldol­gozó Vállalat raktárosa. Az alapoknál kezdte a „mester­séget”. s ma már a harma­dik rádió-irányítású gépet készíti. Saját gyártmányú g>- pei közül többet maga is röptét: 1959 óta az MHSZ ÉMÁSZ modellező klubjának a tagja. Miután a földön áll­va sikerült meghódítania a levegőt, most a vízre is „ki- bátorkodott”; három tengeri jacht gazdagítja gyűjtemé­nyéi. Ügy látszik, a történelmi környezetben töltött évek ki­hatással vannak az ember érdeklődésére is. Korkos Jenő. a Herman Gimnázium rajztanára Egerben végezte el az isko’áit. szenvedélye a fegyver gyűjtés. Jelenleg 22 darab különböző lő-, szúró-, vágófegyver, valamint pajzs díszíti Dessewffy utcai laká­sának falait. A gyűjtemény legtöbb darabjai a XVI— XVIII. századból származ­nak, vannak köztük magyar és török fegyverek egyaránt. Mint a bélyeggyűjtők, ö is­csereberél az ország más ré­szein levő fegyvergyüj tőkkel, ám a készlet nagyobb részét pénzért, a Bizományi Áru­házban vásárolja. Az éremgyűjtés nem tar­tozik a leglátványosabb hob­byk közé. viszont — miként Füvessy Tivadar, a 101-es Szakmunkásképző Intézet szakoktatója mondja — an­nál érdekesebb. Mert hogyan lesz valakiből numizmatikus? Az ő esete a következő: ko­rábban sokat járt külföldre, először csak a különböző or­szágok forgalomban levő pénzeit rakta el. aztán kiter­jedt érdeklődése a régi pén­zekre is. Ma mintegy 2 ezer érme csillog a tetszetős mű anyag dobozokban: időszámí­tásunk előtti római pénzek­től egészen a legutóbb ki­adott emlékérmekig. S lám mire jó az effajta szen­vedély: amióta éremgyűjtés­sel foglalkozik, történelmi is, meretei is bővültek. Mert az érmékét nem elég megsze­rezni. ismerni kell eredetüket is. azt a kort, amelyben használták ezeket. Apadó források, porszáraz barlangok Karsztvízaszály Hejtett tartalékok (keglovich) A csapadéktalan telelő ne­héz helyzet elé állította az ország több nagy t arosát, te­lepülését, így Miskolcot is: egyre kevesebb az ivóvíztar­talék. Mint ismeretes, a me­gyeszékhely ivóvíz utánpótlá­sának jelentős része a Bükk karsztforrásainak ajándéka. Ezért egyáltalán nem közöm­bös, milyen csapadékmennyi­séggel lehet számolni a hegy­vidéken. Le a utóbb tíz évvel eze ntt... Mauha László, az aggteleki karsztvízkutató állomás veze­tője elmondta, hogy a múlt év szeptemberétől igen kevés eső hullott az észak-magyar-1 országi területeken. Az év utolsó hónapjában például mindössze 6 milliméter volt a csapadék. Emiatt a forrá­sok hozama az utóbbi hetek­ben erősen visszaesett, sőt egyik-másik teljesen ki is száradt. A kutatók munkájuk során sokfelé porszáraz föld alatti üregeket, barlangjára­tokat találnak. Az állomás vezetője szerint utoljára több mint tíz éve, 1961-ben volt hasonló karsztvízaszály az északi hegyvidéken. A szá­Utazás A tla sz-Szaharában Az ősz óta hidrológusként Algériában dolgozik c beszá­moló miskolci illetőségű szer­zője. P*? '* ' %>] ’• ? 4 » i.t 4 ík A Szaharában most még széllel hajtott Heolienne-vel szivattyúzzák a vizet. A ramadan — a mohame­dánok egyhónapos szigorú böjtje — kellős közepén in­dultunk del felé az Atlasz- Szahara szakadékos hegyei között, kiszáradt folyóvöl­gyeiben. Az arab kollégák érthetően fáradtak. Két "hete naponta csak egy-két órát alszanak. így kívánja a böjt ünnepe. A gépkocsivezető lassan, hunyorogva végzi a szokásos ellenőrzéseket, s közben mi sem gyújtunk rá, nem nehezítjük kollégáink helyzetét. Még két hétig csak este hattól éjjel két óráig le­ltet enníök, inniok és ciga­retta zniok. Kamionok, homokdűnék... A bojt megengedett idősza­kában bőségesen jut minden­kinek ennivaló. A gazdagok állataik és dinárjaik egytize- dét odaadják a szegények­nek. Ilyenkor naponta 40 imát mondanak, s aki teheti. Mekkába indul. Most mai- nem egy évig tart az út. mint hajdanán. — Ügy hír­lik, még a nagyemberek is elzarándokolnak Mohamed szülővárosába — mondja halkan a gépkocsivezető, aki csak akkor hangosabb, ha el­hibázta az úton a reflektor- fény sávjaból menekülő sa­kált. Az úton egyre ritkábbak az autók. Jóformán csak az élel­met. üdítő italokat szállító nagy kamionokkal találko­zunk. Sűrűsödnek a homok­dűnék. a szamarak, öszvérek helyett tevék keresgélik a legelnivalót az utak szélén. Mecheriánál járunk. A fa­lakon az agrárforradalmat és a ramadánt éltető feliratok váltják egymást. Az itt lakók öltözéke földig érő kék vagy fehér lepel. Egy ■— szudáni négerekből, kabírokból és berberekből álló — csoport mintegy negyven tagjának a kezében elöltöltős régi fegy­verek vannak. Dobszóra üte­mes táncot lejtenek, ami — monoton énekhanggal kísérve — jó sokáig tart. Aztán el­dördülnek a fegyverek, s a táncosok egymás vállára hajtva fejüket, felszabadul­tan köszöntik egymást. Az asszonyok a legtávolabbi ház sarkánál ülve. fehér lepelru­hájukba burkolózva nézik a férfiakat. Ók így ünnepelnek. A víz létkérdés • Az Ain-Sefra oázison Jean Michel Ajot-Val. a terület francia hidrológusával talál­kozunk. Húsz éve él itt. Még a francia gyarmaturalom ide­ien kezdte meg ténykedését, aztán itt maradt. Azelőtt Európában mindig beteges­kedett. itt azonban makk­egészséges. Hajnaltól estig mindig süt a nap. soha sincs szél, a levegő tiszta és békés csend van. Alig ezer ember él itt. Na­gyobb számú nomád lakosság a víz hiányában nem találná meg a megélhetés lehetősé­geit, Sürgősen megoldandó politikai kérdés is ezeken a területeken egy-egy víztározó megépítése. Erre van is le­hetőség, mivel itt is van csa­padék. Bár nem sok, évente 200 milliméter, de 20—30 millió köbméteres tározók építésének a lehetőségei is megvannak. Az algériai és a magyar kormány megállapodása sze­rint a négyéves vízügyi prog­ramnak megfelelően minden wilaya — tartomány — víz­ügyi igazgatóságán egy ma­gyar hidrológus tevékenyke­dik. A kutatóközpont magyar mérnökei — Juhász István. Futaki Károly, Horovic Ész­tet és vezetőjük. Lenkei Ti­bor — most többek között igen jelentős munkán fára­doznak. A fejlett vízgazdál­kodású országokhoz — a mienkéhez is — hasonlóan az, automatizálás bevezetése, a számítógépes rendszer kidol­gozása a céljuk. LANDA EDE razságot természetesen a bar­langok szerény flórája és faunaja is megsínyli. kiliusználatmn források Az aggteleki körzetben öt­ven forrást figyelnek és arra következtetnek, hogy a huza­mos szárazság ellenére még rendelkeznek a hegyek bizo­nyos viztartalékokkal. Sajnos a Bükk száz nagyobb forrása közül eddig csupán néhány­nak a vizét kapcsolták be a városi vízhálózatba. Az egyébként mészkőből álló Bükk hegységben meg így is meglepően sokáig ..tar­tották magukat” a forrá­sok. A szakemberek szerint ugyanis a dolomitos részék tovább őrzik a föld mélyé­nek rejtett víztartalékait. Ezért is remélhetjük, hogy a felső Szinva vidékéről még egy ideig vizet kaphat a vá­ros. Hogy lehetne tartalékolni? A szokásos, normális víz­hozamot csak akkor várhat­juk a Bükk forrásaitól, ha rövid időn belül kiadós csa­padék hull. A kutatóállomás vezetője megjegyezte, hogy ha fagyos talajra esik a hó, akkor ez a karsztvíz utánpót­lást egyáltalán nem javítja. Az előrejelzések szerint egyébként havazásokra lehet számítani. Egyelőre sajnos megvaló­síthatatlan az a terv, hogy a Bükk belsejében levő óriás üregekben gyűjtenék össze s tartalékolná« a különböző források vizét. Egy ilyen mé­retű vállalkozás ugyanis nagy beruházásokat igényelne. A kutatóállomás vezetője szerint a világon mindenütt a karsztvizeket részesítik előnyben, ásványtartalmuk, hőfokuk, tisztaságuk miatt. NAGY JÓZSEF Gépgyári társadalmi in u nká sok A Diósgyőri Gépgyárban több mint száz olyan munkás dolgozik. akik valamilyen társadalmi funkciót is betöl­tenek. Tizenhét tanácstagja, hetvennégy népi ülnöke — köztük tíz nő — és harminc- három önkéntes rendőre i« van a DIGÉP-nek. Valamennvien nagy lelkesedéssel és jó! vég­zik munkájukat amit az is bizonyít, hogy már többen részesültek magas kitünte­tésben.

Next

/
Thumbnails
Contents