Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-27 / 23. szám

Hálóval és puskával Sok pénz jön be a magyar vadászmezőkről A Magyar Vadkereske­delmi Szövetkezeti Vállalat, a MAVAD nevét néhány év alatt nemcsak az országban, hanem egész Európában meg­ismerték, Központjukban, a budai vár egyik csendes ut­cájában Kanizsai Katáimnál, a vállalat élővad- és vadá­szati főosztályának vezetőjé­vel beszélgetünk tevékenysé­gükről : — Tfz éve kezdtük el az élővadexportot. Akkor szen­ládákba. és gyorstehervona- tokon teszik meg az utat az olasz, francia és svájci va­dászmezőkig. ahol persze még több vadász les majd rájuk, mint nálunk. A foglyokat és fácánokat több hétre karan­ténba zárják, és csak azután küldik őket új hazájukba. A MAVAD a jövőben to­vább növeli az exportot, és nagyvadakat — őzet. szarvast, muflont — is fogat be élve a dunai ártéri rezervátumok­ban, a Bakonyban, a Mátrá­ban és más területeken. (7jítók klubja Az SZMT közgazdasági bi­zottsága és a Rónai Sándor Művelődési Központ már az elmúlt évben is sokat tett azért, hogy az újítómozgalom minél népszerűbb legyen me­gyénkben. Az újítók klubja az idén is folytatja az újító­mozgalom problémáit tár­gyaló előadássorozatot.' Legközelebb január 30-án délelőtt 10 órakor, az SZMT- székház földszinti klubhelyi­ségében rendeznek összejöve­telt a borsodi újítóknak. Dr. Szilvást Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhe­lyettese ..Az újítómozgalom mint a rnunka- és üzemszer­vezés egyik eszköze” címmel tart vitaindító előadást. * New 02 útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette személygépkocsiját... (MTI telefotő) Egy év alatt 441 baleset A közlekedés biztonsága Miskolcon Hazánk szomorúan előkelő helyet foglal el a baleseti sta­tisztika világranglistáján. Mindenütt gondot jelent a forgalom növekedése. Budapesten 15 százalékkal, Miskolcon 12—14 százalékkal emelkedett a gépjárművek száma. Miskolcon 15— 20 000 gépjárművet üzemeltetnek, a megyében 10 ezret. Ezért a forgalom irányítása, megszervezése nagy feladat a rendőri szerveknek. Mennyire biztonságos a közlekedés városunk­ban? zációnak számított 37 ezer nyúl befogása és néhány ezer fogoly, fácán foglyul ejtése. Most február végéig 120 ezer élő nyulat, 80 ezer fácánt és 50 ezer foglyot exportálunk Fránciaországba, Olaszor­szágba és Svájcba. Az elmúlt szezonban csupán az élővad- exportból és> a bérkilövések- böl (külföldi vendégvadászok fogadása) hatmillió dollár bevétele volt a vállalatnak. E«y óvóiért: 500 forint A vadásztársaságok, és ál­lami gazdaságok már jó elő­re kijelölték azokat a terüle­teket, amelyeken az élővad- befogasokat végzik. Ezeken a mezőkön nem vadásztak, a vadállomány zavartalanul élt, fejlődött. A MAVAD hálókat bocsát a vadásztársaságok rendelkezésere. A nyulakat például másfél kilométer hosszú óriás hálókkal fogják. A dunántúli területek mel­lett az észak-magyarországi és az alföldi megyékben is szép számmal fognak be élő vadat. Az élővadexport nem­csak az országnak jó üzlet: egy-egy jól fejlett tapsifü­lesért a vadásztársaság leg­alább 500 forintot kap. A be­vétel egy részét azután az állomány további gyarapíta- sara. a téli átteleltetésre. korszerű leshelyek építésére költik. A foglyul ejtett vadakat a MAVAD két állandó — a soproni es a gyomai —, va­lamint a két ideiglenes •— a győri es a vecsési — tele­pere gzállítjak. ahol gondo­san ügyelnek, épségükre. RaranJénbau a fo«l\ok, fácánok c A nyulak bírják legkevésbé a rabságot. - Néhány napon belül tovább kell őket szállí­tani. Párosával kerülnek a Táncest I Sa jóbábonvban Megyeszerte megkezdődte^ a táncos farsangi rendezvé­nyek. Ma este a sajóbábonyi Déryné Művelődési Ház ren­dez balt a gyártelepi kultúr­teremben. A bálszervezök színvonalas műsorról is gon­doskodtak, zenét a megye­szerte ismert arnóti beat­zenekar szolgáltat. Csiga, béka Az 1957. évi száztízzel szemben az elmúlt szezon­ban már több mint hatezer külföldi vendégvadász cser­készett a magyar vadászme­zőkön. Áz évről évre foko­zódó érdeklődés a gazdag vadállománynak, a szép táj­nak és a pontos szolgáltatá­soknak szól. Az is vonzza a külföldieket, hogy Magyar- országon lőtték a világrekor­dot tartó szarvast, őzet és dámvadat is. Fejér, Tolna, illetve Zala megyékben. A MAVAD-nál egész évben szezon van. Amikor az élö- vadexport befejeződik, meg­kezdik a felkészülést a csiga­szezonra, és a békaexport is csaknem egész éven át tart. Mindkettőből korlátlan meny- nyiséget tudnak elhelyezni á nyugati piacon. A vállalat külön békatenyesztö és telel­tető tavakat tart fenn az or­szág tpbb vidékén. után előkerült tengernyi dip­lomáciai okmány cáfolhatat- lanul bizonyítja, hogy a né­metek kifejezetten számítot­tak arra: a magyarok nem tudjak majd pótolni egyrészt a fronton, másrészt a hátor- szagi bombázások során, vagy éppen a gázkamrákban el­pusztult kereskedelmi és gazdasági szakemberek elit­jét. A kulcsfontosságú helye­ket magyarországi népi és birodalmi németekkel szán­dékoztak pótolni — népünk rovására. Hitler elgondolásában ha­zánk is csak mint a ..nagy német élettér” együk jelenté­keny tagjaként kapott volna helyet. A magyar paraszt — a Führer tervei szerint — a megritkított népességű szov­jet-ukrán és szovjet-orosz te­rületekre lett volna áttele­pítve. Magatói értetődik, hogy az áttelepítést nem ön­kéntes alapon hajtották volna végre, hanem a fasiszta adt minisztrativ eszközök radiká­lis igénybevételének segítsé­gével. Parasztságunknk a szülő­földjéről való elhurcolásával Hitler egy csapásra több le­gyet is akart ütni. Elsősorban jelentős mértékben gyengí­tette volna népünket. A ma­gyar parasztok által hátraha­gyott vagyont megbízható Nyugdíjasokat köszöntenek A Szerencsi Csokoládégyar diósgyőri gyáregységének szakszervezeti bizottsága és vállalatvezetése évről évre vendégül látja az' üzem nyugdíjasainak egy csoport­ját. Ezekben a napokban 28 nyugdíjasnak közvetít a posta meghívókat, amelyek­ben az áll, hogy február 9-én délután szeretettel várják a címzetteket a gyártelepi kul­túrterembe. Úttörők adnak számukra műsort, a gyár pedig megvendégeli őket. Természetesen szó lesz a munkáról is. s főleg azokról a változásokról, amelyek nyugdíjba vonulásuk után kö­vetkeztek be az üzem életé­ben. népi és birodalmi nemetek­nek adományozta volna. Nem utolsósorban a kitelepített magyar lakosság elvesztette volna nemzeti jellegét. Ha­sonló sors várt a hazai terü­letek magyarságára is, ame­lyet elnémetesített volna a közéje telepített német fajú és nyelvű tömeg. Hitler a magyar értelmi­séggel ik foglalkozik tervé­ben. Kifejti, hogy ezeket az elemeket teljességgel el lehet németesíteni! A háború után napfényre került egész . sor titkos irat, okmány árulkodik hasonló célról. Ezekben az. iratokban a többi közt az ol­vasható, hogy a magyar ér­telmiség jelentékeny részé ..gerinctelen, befolyásolható osztály”, melyet jó állással, címekkel, ranggal. ravasz taktikai fogások alkalmazá­sával. hízelkedéssel hihetet­lenül könnyűszerrel le lehet venni a lábáról. A német­barát. illetve elnémetesített éretlmiséget ..erősen felfut­tatni” tervezte a Führer. TITKOS tervezete beha­tóan foglalkozik a magyal gazdasági helyzetre vonatkozó elképzelésekkel is. Eszerint Magyarország mezőgazdasága ..a nagy német élettér kere­ten belül” ipari növények és olajos magvak termelésével foglalkozhatott vólna elsősor­ban. Az élelmiszer- és a ga­bonafélék termelését a mini­Miskolc belterületén tavaly 441 közúti baleset történt (ugyanannyi, mint 1971-ben), 314 esetben indult büntető eljárás. Harmincketten segít­ségnyújtás nélkül elhajtottak a baleset színhelyéről.' Mis­kolcon és a megyében a közlekedési forradalom nem követelt túl sok áldozatot, de málisra csökkentették volna. Hitler elképzelése ugyanis az volt, hogy „a tűzzel-vas- sal-vérrel elfoglalt szovjet területek "-en rendezik be a Harmadik Birodalom, s a csatlós sorba kényszerített államok lakosságának „ké­ny érgabonagyárát”. Az őrült terv célja az volt, hogy e termelési renddel a csatlós népek ki legyenek szolgáltatva a német fasiszta rendszernek, hiszen a min­dennapi kenyér biztosítása valóban húsba-vérbe vágó kérdés. Amelyik nép ugyan­is nem teljesítette, vagy leg­alábbis nem a náciknak meg­felelően teljesítette volna a Berlinben kiadott utasításo­kat. parancsokat, az egysze­rűen nem kapott volna ke­nyérgabonát, aminek lassú sorvadás, kihalás, pusztulás lett volna a következménye A HITLERI tervezet egyik pontja szerint a szovjet föld­re adminisztratíve áttelepí­tett népek — köztük a ma­gyar parasztok — ..új hazá­jukban” nem kaptak volna egyetlen négyzetcentiméter- nyi földet sem, hiszen azok ..örök időkre” (!) a német nemzeti szocialista állam bir­tokába kerültek volna — ,.a drága német vérrel való megszerzés szent jogánál fogva”! Az erőszakkal áttele­pített európai parasztság a sírba szálltáig csak cseléd, a ..győzedelmes német faj ki­szolgálója” lett volna! Vége SUGAR ISTVÁN náh hogy megnyugtatónak találjuk a statisztikát. A zebra sem szent Sajnos, mi .gyalogosok sem tudunk közlekedni. Ügy lát­szik, tűi gyors a tempó. Kü­lönösen szerdán és pénteken sok* a szabálytalan átkelés. Ezt csak részben magyarázza, hogy ilyenkor sok a vidéki. De a gépkocsivezetők több­sége is képtelen a megosztott figyelemre, ezért védtelenek a váratlan szituációkkal szemben. Sokan fegyelmezet­lenek és gondatlanok is. Emelkedett a durva szabály- szegők száma. Nem adják meg az elsőbbséget, szabály­talanul előznek és kanyarod­nak. Gyakori a gyorshajtás! Sajnos a gépkocsivezetők többsége nincs tisztában a párhuzamos közlekedéssel. Még a buszvezetők is beka­nyarodnak a belső sávról jobbra kis ívben. A sávvál­toztatást sem jelzik idejében. Nem csökken az ittas veze­tők száma, s az ' engedély nélküli gépjárművezetőké még növekedett is. Azért kockáztatnak, mert félnek a vizsgáktól? Mindenesetre, ezekből a sétakocsikázások­ból is sok baleset történt. A gyalogátkelőhely, a zebra sem szent. Iskoláknál, a gye­rekek áthaladását jelző táb­Eredetileg 70 napra tervez­ték az ÓKÜ 4-es számú kohójának átépítési idejét. A legújabb felmérések szerint már szinte bizonyos, hogy a nagyszabású kohóátépítési munka a tervezettnél mint­egy 20 nappal később feje­ződik bé. A vállalat három Megkezdődött azoknak a föld alatti üregeknek a fel­tárása. amelyek fölött az új borsodi olefinmü épül. Mint ismeretes, a több milliárd forintos beruházáshoz kijelölt terület hajdan bányabirtok volt. s a felszín alatt régi vá­gatok húzódnak. Ezekre a ré­szekre azonban csak felvonu­lóknál sem lassítanak a jár­művek. Ezért egyes iskolák környékén úttörőrendőrök vigyáznak társaik épségére. Gondot okoz, hogy sok kocsit órákra otthagynak a legfor­galmasabb utcákon is: KRESZ-park kellene... A rendőrség a forgalom ellenőrzésével a baleseteket kívánja megelőzni és meg­akadályozni. A kötelező, is­kolai KRESZ-oktatás beve­zetése remélhetőleg csök­kenti majd a gyermekbaíese- tek számát. Debrecenben, a Nagyerdőben a különböző társadalmi szervek összefo­gásával kialakítottak egy KRESZ-parkot, ahol a gyere­kek az elméletben tanultakat gyakorolhatják is — baleset- veszély nélkül. Jó lenne.! ha Miskolcon is követnék ezt a módszert; biztosan találnánk olyan helyet, ahol kialakít­hatnánk a KRESZ-parkot! Az eredményes akcióellen­őrzéseket tovább folytatja a rendőrség Borsodban, első­sorban Miskolcon. A for­galom biztonsága érdekében már tavaly megkezdték a kettős villamosmegállók, jár­daszigetek építését. Újabb világító táblákat állítanak fel a városban, s további forgalmi lámpák beállítását is tervezik. A Kiss Ernő utca megnyitása biztonságosabba és gyorsabbá teszi a közleke- dés^ a Vasgyárból a Tiszaiig. Az új 'forgalmi lámpák nö­velik a csomópontok áteresz­tőképességét és biztonságo­sabbá teszik a közlekedést. (buzafalvi) . másik kohójának dolgozói el­határozták. hogy segítséget adnak a „beteg kohónak”, s így a vállalatnak: biztosítják az acélmű nyersvasellátását. Nem is akárhogyan: a három kohó dolgozói 5—8 százalék­kal teljesítik túl tervfelaclá- taikat. lási és szolgáltató épületeket emelnek. Maga az üzem. amelyben évente 4(H) ezer tonna olefint állítanak maid elő. azokon a részeken épül lel. ahol nem folytattak bá­nyászkodást. A feltárt föld alatti üregeket sem hagyják üresen: fokozatosan vala­mennyit betömik. CSERESZNYAK ISTVÁN Hogyan akarta Hitler felosztani a világot? Q Hazánk és a „nagy német élettér” A MÁSODIK világháború még mindig jóval többet an­II „beteg kohó” helyett Betömik a (öld alatti üregeket

Next

/
Thumbnails
Contents