Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-27 / 23. szám
Hálóval és puskával Sok pénz jön be a magyar vadászmezőkről A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, a MAVAD nevét néhány év alatt nemcsak az országban, hanem egész Európában megismerték, Központjukban, a budai vár egyik csendes utcájában Kanizsai Katáimnál, a vállalat élővad- és vadászati főosztályának vezetőjével beszélgetünk tevékenységükről : — Tfz éve kezdtük el az élővadexportot. Akkor szenládákba. és gyorstehervona- tokon teszik meg az utat az olasz, francia és svájci vadászmezőkig. ahol persze még több vadász les majd rájuk, mint nálunk. A foglyokat és fácánokat több hétre karanténba zárják, és csak azután küldik őket új hazájukba. A MAVAD a jövőben tovább növeli az exportot, és nagyvadakat — őzet. szarvast, muflont — is fogat be élve a dunai ártéri rezervátumokban, a Bakonyban, a Mátrában és más területeken. (7jítók klubja Az SZMT közgazdasági bizottsága és a Rónai Sándor Művelődési Központ már az elmúlt évben is sokat tett azért, hogy az újítómozgalom minél népszerűbb legyen megyénkben. Az újítók klubja az idén is folytatja az újítómozgalom problémáit tárgyaló előadássorozatot.' Legközelebb január 30-án délelőtt 10 órakor, az SZMT- székház földszinti klubhelyiségében rendeznek összejövetelt a borsodi újítóknak. Dr. Szilvást Zoltán, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese ..Az újítómozgalom mint a rnunka- és üzemszervezés egyik eszköze” címmel tart vitaindító előadást. * New 02 útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette személygépkocsiját... (MTI telefotő) Egy év alatt 441 baleset A közlekedés biztonsága Miskolcon Hazánk szomorúan előkelő helyet foglal el a baleseti statisztika világranglistáján. Mindenütt gondot jelent a forgalom növekedése. Budapesten 15 százalékkal, Miskolcon 12—14 százalékkal emelkedett a gépjárművek száma. Miskolcon 15— 20 000 gépjárművet üzemeltetnek, a megyében 10 ezret. Ezért a forgalom irányítása, megszervezése nagy feladat a rendőri szerveknek. Mennyire biztonságos a közlekedés városunkban? zációnak számított 37 ezer nyúl befogása és néhány ezer fogoly, fácán foglyul ejtése. Most február végéig 120 ezer élő nyulat, 80 ezer fácánt és 50 ezer foglyot exportálunk Fránciaországba, Olaszországba és Svájcba. Az elmúlt szezonban csupán az élővad- exportból és> a bérkilövések- böl (külföldi vendégvadászok fogadása) hatmillió dollár bevétele volt a vállalatnak. E«y óvóiért: 500 forint A vadásztársaságok, és állami gazdaságok már jó előre kijelölték azokat a területeket, amelyeken az élővad- befogasokat végzik. Ezeken a mezőkön nem vadásztak, a vadállomány zavartalanul élt, fejlődött. A MAVAD hálókat bocsát a vadásztársaságok rendelkezésere. A nyulakat például másfél kilométer hosszú óriás hálókkal fogják. A dunántúli területek mellett az észak-magyarországi és az alföldi megyékben is szép számmal fognak be élő vadat. Az élővadexport nemcsak az országnak jó üzlet: egy-egy jól fejlett tapsifülesért a vadásztársaság legalább 500 forintot kap. A bevétel egy részét azután az állomány további gyarapíta- sara. a téli átteleltetésre. korszerű leshelyek építésére költik. A foglyul ejtett vadakat a MAVAD két állandó — a soproni es a gyomai —, valamint a két ideiglenes •— a győri es a vecsési — telepere gzállítjak. ahol gondosan ügyelnek, épségükre. RaranJénbau a fo«l\ok, fácánok c A nyulak bírják legkevésbé a rabságot. - Néhány napon belül tovább kell őket szállítani. Párosával kerülnek a Táncest I Sa jóbábonvban Megyeszerte megkezdődte^ a táncos farsangi rendezvények. Ma este a sajóbábonyi Déryné Művelődési Ház rendez balt a gyártelepi kultúrteremben. A bálszervezök színvonalas műsorról is gondoskodtak, zenét a megyeszerte ismert arnóti beatzenekar szolgáltat. Csiga, béka Az 1957. évi száztízzel szemben az elmúlt szezonban már több mint hatezer külföldi vendégvadász cserkészett a magyar vadászmezőkön. Áz évről évre fokozódó érdeklődés a gazdag vadállománynak, a szép tájnak és a pontos szolgáltatásoknak szól. Az is vonzza a külföldieket, hogy Magyar- országon lőtték a világrekordot tartó szarvast, őzet és dámvadat is. Fejér, Tolna, illetve Zala megyékben. A MAVAD-nál egész évben szezon van. Amikor az élö- vadexport befejeződik, megkezdik a felkészülést a csigaszezonra, és a békaexport is csaknem egész éven át tart. Mindkettőből korlátlan meny- nyiséget tudnak elhelyezni á nyugati piacon. A vállalat külön békatenyesztö és teleltető tavakat tart fenn az ország tpbb vidékén. után előkerült tengernyi diplomáciai okmány cáfolhatat- lanul bizonyítja, hogy a németek kifejezetten számítottak arra: a magyarok nem tudjak majd pótolni egyrészt a fronton, másrészt a hátor- szagi bombázások során, vagy éppen a gázkamrákban elpusztult kereskedelmi és gazdasági szakemberek elitjét. A kulcsfontosságú helyeket magyarországi népi és birodalmi németekkel szándékoztak pótolni — népünk rovására. Hitler elgondolásában hazánk is csak mint a ..nagy német élettér” együk jelentékeny tagjaként kapott volna helyet. A magyar paraszt — a Führer tervei szerint — a megritkított népességű szovjet-ukrán és szovjet-orosz területekre lett volna áttelepítve. Magatói értetődik, hogy az áttelepítést nem önkéntes alapon hajtották volna végre, hanem a fasiszta adt minisztrativ eszközök radikális igénybevételének segítségével. Parasztságunknk a szülőföldjéről való elhurcolásával Hitler egy csapásra több legyet is akart ütni. Elsősorban jelentős mértékben gyengítette volna népünket. A magyar parasztok által hátrahagyott vagyont megbízható Nyugdíjasokat köszöntenek A Szerencsi Csokoládégyar diósgyőri gyáregységének szakszervezeti bizottsága és vállalatvezetése évről évre vendégül látja az' üzem nyugdíjasainak egy csoportját. Ezekben a napokban 28 nyugdíjasnak közvetít a posta meghívókat, amelyekben az áll, hogy február 9-én délután szeretettel várják a címzetteket a gyártelepi kultúrterembe. Úttörők adnak számukra műsort, a gyár pedig megvendégeli őket. Természetesen szó lesz a munkáról is. s főleg azokról a változásokról, amelyek nyugdíjba vonulásuk után következtek be az üzem életében. népi és birodalmi nemeteknek adományozta volna. Nem utolsósorban a kitelepített magyar lakosság elvesztette volna nemzeti jellegét. Hasonló sors várt a hazai területek magyarságára is, amelyet elnémetesített volna a közéje telepített német fajú és nyelvű tömeg. Hitler a magyar értelmiséggel ik foglalkozik tervében. Kifejti, hogy ezeket az elemeket teljességgel el lehet németesíteni! A háború után napfényre került egész . sor titkos irat, okmány árulkodik hasonló célról. Ezekben az. iratokban a többi közt az olvasható, hogy a magyar értelmiség jelentékeny részé ..gerinctelen, befolyásolható osztály”, melyet jó állással, címekkel, ranggal. ravasz taktikai fogások alkalmazásával. hízelkedéssel hihetetlenül könnyűszerrel le lehet venni a lábáról. A németbarát. illetve elnémetesített éretlmiséget ..erősen felfuttatni” tervezte a Führer. TITKOS tervezete behatóan foglalkozik a magyal gazdasági helyzetre vonatkozó elképzelésekkel is. Eszerint Magyarország mezőgazdasága ..a nagy német élettér kereten belül” ipari növények és olajos magvak termelésével foglalkozhatott vólna elsősorban. Az élelmiszer- és a gabonafélék termelését a miniMiskolc belterületén tavaly 441 közúti baleset történt (ugyanannyi, mint 1971-ben), 314 esetben indult büntető eljárás. Harmincketten segítségnyújtás nélkül elhajtottak a baleset színhelyéről.' Miskolcon és a megyében a közlekedési forradalom nem követelt túl sok áldozatot, de málisra csökkentették volna. Hitler elképzelése ugyanis az volt, hogy „a tűzzel-vas- sal-vérrel elfoglalt szovjet területek "-en rendezik be a Harmadik Birodalom, s a csatlós sorba kényszerített államok lakosságának „kény érgabonagyárát”. Az őrült terv célja az volt, hogy e termelési renddel a csatlós népek ki legyenek szolgáltatva a német fasiszta rendszernek, hiszen a mindennapi kenyér biztosítása valóban húsba-vérbe vágó kérdés. Amelyik nép ugyanis nem teljesítette, vagy legalábbis nem a náciknak megfelelően teljesítette volna a Berlinben kiadott utasításokat. parancsokat, az egyszerűen nem kapott volna kenyérgabonát, aminek lassú sorvadás, kihalás, pusztulás lett volna a következménye A HITLERI tervezet egyik pontja szerint a szovjet földre adminisztratíve áttelepített népek — köztük a magyar parasztok — ..új hazájukban” nem kaptak volna egyetlen négyzetcentiméter- nyi földet sem, hiszen azok ..örök időkre” (!) a német nemzeti szocialista állam birtokába kerültek volna — ,.a drága német vérrel való megszerzés szent jogánál fogva”! Az erőszakkal áttelepített európai parasztság a sírba szálltáig csak cseléd, a ..győzedelmes német faj kiszolgálója” lett volna! Vége SUGAR ISTVÁN náh hogy megnyugtatónak találjuk a statisztikát. A zebra sem szent Sajnos, mi .gyalogosok sem tudunk közlekedni. Ügy látszik, tűi gyors a tempó. Különösen szerdán és pénteken sok* a szabálytalan átkelés. Ezt csak részben magyarázza, hogy ilyenkor sok a vidéki. De a gépkocsivezetők többsége is képtelen a megosztott figyelemre, ezért védtelenek a váratlan szituációkkal szemben. Sokan fegyelmezetlenek és gondatlanok is. Emelkedett a durva szabály- szegők száma. Nem adják meg az elsőbbséget, szabálytalanul előznek és kanyarodnak. Gyakori a gyorshajtás! Sajnos a gépkocsivezetők többsége nincs tisztában a párhuzamos közlekedéssel. Még a buszvezetők is bekanyarodnak a belső sávról jobbra kis ívben. A sávváltoztatást sem jelzik idejében. Nem csökken az ittas vezetők száma, s az ' engedély nélküli gépjárművezetőké még növekedett is. Azért kockáztatnak, mert félnek a vizsgáktól? Mindenesetre, ezekből a sétakocsikázásokból is sok baleset történt. A gyalogátkelőhely, a zebra sem szent. Iskoláknál, a gyerekek áthaladását jelző tábEredetileg 70 napra tervezték az ÓKÜ 4-es számú kohójának átépítési idejét. A legújabb felmérések szerint már szinte bizonyos, hogy a nagyszabású kohóátépítési munka a tervezettnél mintegy 20 nappal később fejeződik bé. A vállalat három Megkezdődött azoknak a föld alatti üregeknek a feltárása. amelyek fölött az új borsodi olefinmü épül. Mint ismeretes, a több milliárd forintos beruházáshoz kijelölt terület hajdan bányabirtok volt. s a felszín alatt régi vágatok húzódnak. Ezekre a részekre azonban csak felvonulóknál sem lassítanak a járművek. Ezért egyes iskolák környékén úttörőrendőrök vigyáznak társaik épségére. Gondot okoz, hogy sok kocsit órákra otthagynak a legforgalmasabb utcákon is: KRESZ-park kellene... A rendőrség a forgalom ellenőrzésével a baleseteket kívánja megelőzni és megakadályozni. A kötelező, iskolai KRESZ-oktatás bevezetése remélhetőleg csökkenti majd a gyermekbaíese- tek számát. Debrecenben, a Nagyerdőben a különböző társadalmi szervek összefogásával kialakítottak egy KRESZ-parkot, ahol a gyerekek az elméletben tanultakat gyakorolhatják is — baleset- veszély nélkül. Jó lenne.! ha Miskolcon is követnék ezt a módszert; biztosan találnánk olyan helyet, ahol kialakíthatnánk a KRESZ-parkot! Az eredményes akcióellenőrzéseket tovább folytatja a rendőrség Borsodban, elsősorban Miskolcon. A forgalom biztonsága érdekében már tavaly megkezdték a kettős villamosmegállók, járdaszigetek építését. Újabb világító táblákat állítanak fel a városban, s további forgalmi lámpák beállítását is tervezik. A Kiss Ernő utca megnyitása biztonságosabba és gyorsabbá teszi a közleke- dés^ a Vasgyárból a Tiszaiig. Az új 'forgalmi lámpák növelik a csomópontok áteresztőképességét és biztonságosabbá teszik a közlekedést. (buzafalvi) . másik kohójának dolgozói elhatározták. hogy segítséget adnak a „beteg kohónak”, s így a vállalatnak: biztosítják az acélmű nyersvasellátását. Nem is akárhogyan: a három kohó dolgozói 5—8 százalékkal teljesítik túl tervfelaclá- taikat. lási és szolgáltató épületeket emelnek. Maga az üzem. amelyben évente 4(H) ezer tonna olefint állítanak maid elő. azokon a részeken épül lel. ahol nem folytattak bányászkodást. A feltárt föld alatti üregeket sem hagyják üresen: fokozatosan valamennyit betömik. CSERESZNYAK ISTVÁN Hogyan akarta Hitler felosztani a világot? Q Hazánk és a „nagy német élettér” A MÁSODIK világháború még mindig jóval többet anII „beteg kohó” helyett Betömik a (öld alatti üregeket
