Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-26 / 22. szám

Ma este premier. Krimibe illő helyzetek, titkos találkahelyek, konspiráció. Berkesi And­rás új műve azonban mégsem bűnügyi történet. A darab hőse egy szabómester, aki hisz a mesékben, s aki hőssé válik akkor, mikor annyian próbálják árulással menteni az életüket. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, mikor a kis szabó és segédje, a volt artista, meg­adásra kényszeríti a hóhér őrnagyot. (Balról jobbra: Csiszár András. Csapó János —a cím­szereplő — és Dariday Bobért.) A Berci bácsi című tragikomédia ősbemutatóként kerül szín­re. A rendező: Jurka László. (Ágotha jelv.) Januárban megváltoznak Csoportkép a negyedikesekről Nagy halom fényképet nézegetünk. Majdnem annyi fel­vétel, mint ahányan az osztályban néhány hónap múlva érettségiznek. A képek a késő őszi szalagavatón készültek. Fiatal tanárnő tűzi fel — nem a szalagot, nem ez a legújabb divat — a kerek emblémát Rajta az iskola neve, és a bi­zonyság: valamennyien a negyedik cé-be járnak. Az egyik képen óriási szegfűcsokrot szorongat egy kislány. Egy szál piros szegfű, egy gyerek. Annyi szál, ahányan vannak. Jelkép minden. A cinkos összemosolygás is, amit az alkalmi fény­képész megörökített, pk tudják, hogy mi volt ez a négy év. — öt szerettem a legjob­ban — kommentár az egyik képhez. — De őt is nagyon szerettem — nézzük a mási­kat. — Nem tudom, mi lesz velem az osztálytitkárom nél­kül, élő lexikon az a gyerek, sose felejtett el semmit. — Ez a másik, ez zseniális! Te, hogy én erről milyen jellem­zést/ írok! — Lassan fogynak el a felvételek. Végül a cso­portkép. Lehet, hogy az utolsó, ahol így együtt vol­tak. Útjára indul rövidesen az első. a legkedvesebb osz­tály. A tanárnő — akit gye­rekeitől a fényképen csak az különböztet meg, hogy nem visel matrózblúzt — megér­kezett. Diákjai most indul­nak. Még csak egy mondat: — Utoljára az esküvőmön voltam ilyen boldog. gyedikes vagyok! Tisztelem a félelmét, az önmaga és a jö­vője nemismeréséből adódó riadalmát. Nem vitatkozom. Elmondom inkább, hogy mi a hasonlóság és a különbség az angol és a francia polgári forradalom között. Ez is egy váltó a sok közül, amit an­nak kell beállítani, aki is­merheti már a súlyos teher­rel megrakott szerelvény út­ját. Hány tavalyi negyedikes történetét tudom leírni 50— 60 gépelt sorban? Ágiét, aki úgy tudta a matematikát és kémiát, hogy tátva maradt a szánk? Felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetemre — megnőtt, megszépült, boldog. Ildiét, aki egy év alatt lett fiúsán rossz nagylányból ko­nok felnőtt? — Az idén úgyis felvesznek a főiskolára! — mondja. Képesítés nélküli ne­velő, állami gondozott gye­rekek diákotthonában. Vagy Katiét, akit otthon majdnem kitagadtak, mert Miskolcon maradt? Éváét, aki 1300 fo­rintos fizetésből fizet albér­letet. és számolja, mikor ke­res többet? Azét, aki megta­lálta, vagy azét, aki dacos­elkeseredetten keresi a he­lyét? Végtelen a sor, és minden találkozáskor eszembe jut­nak azok a bizonyos váltók. Most kik állítják vajon? Nem az egyetemen, főisko­lán, mert az tulajdonképpen rendben van; aki tovább tu­dott tanulni, az kapott né­hány éves haladékot. A töb­biek? A szalagavatón készült róluk az utolsó igazi csoport­kép, és egy éve januárban valamennyien megváltoztak. Akkor is elmondtuk, hogy ember az érettségi biztos, és aludni küldtük őket este tíz­kor. De hát csak az angol és a fraricia polgári forradalom közötti hasonlóság és különb­ség ugyanaz. MAKAI MARTA Mihez fogható a negyedik osztály utolsó féléve? Évek óta figyelem, hogy ezek a nagydiákok a téli szünet után megváltoznak. A napok hosz- szabbodnak, a világos délutá­nokkal a tavasz közelít, s vele az érettségi. A megszo­kott két-három oldal helyett ötven-százat kell másnapra megtanulni, ismételni. Tétel­címekkel, a tételek kidolgo­zásával, fogalmakkal, össze­függésekkel küszködnek. így még nem tudnak tanulni. A hosszabbodó délutánok ré­misztőén rövidek, pillanatok alatt éjszaka lesz az estéből. Módszerekkel kísérleteznek. Mi van, ha délután pihenek, olvasok, és este, ha csend van, tanulok. Váratlanul jön az álom és a reggeli rémület. Másnap új módszert keres. Nyár lesz, mire rájön, hogy az egyetlen módszer a szisz- tematikus, koncentrált nap­pali munka. Nagyon nehezek ezek a hetek. Ha megáll fö­löttük az ember, nem tudja, mit mondjon. Hogy értesse meg, hogy nem olyan ijesztő az a tétel, és isten bizony, ember az érettségi biztos is. Hogy mondja el, ami min­denkinek legszemélyesebb él­ménye: az emberi agy befo­gadóképessége szinte végte­len. Megtart, megőriz. Mert most még nem értik, és tü­relmetlenül visszavágnak: azért éjszakázom, mert ne­A qoloszejevi erdő Kellemes és hasznos él­ményt szerzett számunkra az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Televíziójának szerdái estje. A jól szerkesz­tett est anyagából,1, melyben ..Kijevi kóstoló”-t. értékes rövidfilmet (A virágzó Uk­rajna), s színpompás jégre- vüt kaptunk, sőt egy mű­vészportréval is megleptek bennünket barátaink, mi el­sősorban A goloszejefii erdő című tévétilmre figyeltünk, melyet az Iván Franko Uk­rán Drámai Színház művé­szeinek tolmácsolásában lát­tunk. Valentyin Szobko novellá­jának feldolgozása több szempontból is izgalmas. A történet ugyan nem minden­napi. de azért nem is exl- rém. Évtizedekkel u háború után egy asszonyt ünnepel családja: három leánva s le­endő vői. Az ötvenöt éves Szofja Petrovnáról ez alkalommal még újságcikk is születik. A tartalmas élet mintaképéről azonban megdöbbentő dol­gok derülnek ki. Nemcsak az. hogy az árvaházból me­nekített csecsemőket — sok- sok áldozat árán — saját leányaiként neveli fel. hanem az is, hogy annak idején le- paktált a németekkel, saját kezűleg lőtt le egy szovjet tisztel, s több árulás is ter­heli a lelkiismerétét, Ügy tűnik, mindez igaz. hiszen a születésnapon meg­jelenik a szovjet tiszt, akire az asszony fegyvert, emelt, s maga mondja.el vádjait.1 De ezt látszanak igazolni a Szof­ja Petrovna által felidézett emíékképek is. Remek expozíció (egy bé­kés. harmonikus szovjet , csa­lád élete), s merész drámai fordulat. Számos kérdés ve­tődik fel bennünk; Hogyan veszik tudomásul ezt a ször­SziileÜink. élünk, meghalunk Földédesanyám A Világirodalmi Lexikon első kötetének 652. oldalától a 660-ig majdnem nyolc oldalnyi — sűrű sarokban — a ballada címszó alatti tudni­való. Az eleje, a lényege: ,,epikus népköltészeti (nép­ballada) es költői (müballa- da) műfaj. Legfontosabb megkülönböztető jegye a sű­rített (gyakran egyetlen je­lenetre összevont) cselek­mény, amelyből minden ki­marad, ami nem feltétlenül szükséges a megértéshez, ez­által a balladai elbeszélés szaggatott, izgatottan homá­lyos, sodró erejű lesz; izga­tott jellegét fokozza, hogy az eseményeket, előzményeit, okait nagyrészt a szereplők szájából tudjuk meg drámai párbeszédek, és lírai mono­lógok formájában . . ” Szaba­don folytatva: a népballada minden más epikus műfaj­nál rövidebb, tulajdonképpen csak zenés, énekelt formá­ban élt, ,,strófaismétlö szer­kezetű”. a szavak, részletek, szereplők megcserélése ad­ja a balladai cselekmény fej­lődését, és így tovább. A pél­dák pedig? A néplélek gaz­dagságához foghatóan végte­len a sor. Jancsó Adrienne és Faragó Laura Jancsó Adrienne által szerkesztett Földédesanyám című - előadóestje válogatás ebből a végtelen sorból. Mit hallottunk tegnap este a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban pódiumra lépő előadóművészektől? A köny- nyű és a nehéz' sajátos keve­rékeként magyar népballa­dákat és a népköltés más mű­fajainak remekeit. Ügy, hogy az élményhez semmi mást nem hívnak segítségül, csak a verset (a látszólag könnyen érthető verset) és a régi ko­rokat. a nép nyelvén a nép fantáziájának szépségeit és távlatait megidéző tehetséget. Jancsó Adrienne régről is­mert és tisztelt, egyedül ön­magából táplálkozó szuggesz- tív teremtő ereje, és Faragó Laura nemrégen felfedezett fényes-tiszta, fájdalmasan hajlékony, gazdagon árnyalt szopránja nyűgözött le ben­nünket másfél órán keresztül. Balladák és balladák, mon- dokák, ráolvasások, rigmusok és siratóénekek, próza és dal. Az irodalomtörténetre, felké­szült szerzők tanulmányainak sorára tartozik, hogy miért olyan sok közöttük a tragé­diát megéneklő, szomorú. Se­hol ennyi fájdalom, mint fezekben a balladákban, de sehol ennyi természetes tisz­taság, ennyi félelmetesen ere­deti es egyszerű humor. A Körmves Kelemen, a Szeretet próbája, Sári bíró szép lányá­nak története és a többi mind; a lány szépsége, a legény ere­je, a férfi bátorsága, az asz­nvű hírt a család tagjai? Melyik lány miként reagál? Hiszen hitük, emberségük, gyermeki szeretetük tétetik próbára. Az anya iránt táp­lált nemes érzéseknek, s az árulók iránt beléjük nevelt gyűlöletnek kell itt megmér­kőznie. A néző persze sejti, hogy Szofj.u Petrovna nem lehet áruló, a heves — s igazán ábrázoló — drámai konflik­tusokra azonban joggal szá­mit, A novellát nein ismer­jük. a film pedig csaknem adós maradt ezzel. A csa­lád döbbeneté, tétovázása s nem elég izgalmas oknyomo­zása után túlságosan is egy­szerűen oldódik meg a rej­tély. Az anya a szovjet had­sereg tisztje, akit hátrahagy­tak a németek által meg­szállt városban. Olyan őr ő — mint mondja —. akit nem váltanak le . . . Kitüntetései bizonyítják, no meg a rejté­lyes ügyek tanúi is. hogy hősként állt helyt. Így per­sze már nem nehéz ismét szeretni Ha a leányok próbatétele keményebb próba, ha az anya csak most ismerne meg igazán, mi lakozik bennük, akkor kiválónak tartanánk a drámát, Így elsősorban a szuggesztív színészi játékot s •a dinamikus rendezést di­csérj ü k. (gyarmati) szony szenvedése, a földön élő és, magasan szárnyaló ember bánata, öröme, vágya, humora, fájdalma. Keserve és vigalma, ravaszsága, bölcses- sége^és szabadszájúsága. Igen. még szabadszájúsága is. Mi­ről szólnak ezek a versek, dalok? Születtek, éltek, meg­haltak. Születünk, élünk, meghalunk. Csak ennyi: min­den benne van. A népkölté­szet nagyságáról és örökké­valóságáról: ez ,volt először, és első ma is. Aki az Irodalmi Színpad PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika.. Lottó. — 12.20: Ki nyer ma — Dunaújvárosban? — 12.30: Reklám. — 12.3*5: Tánczenei kok­tél. — 13.20: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 13.45: Tárnát keresünk ... — 14.00: Tudod-e? A Gyermekrálió műsora. — 14.25: ..Nyitnikék”. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az indiai ..új költészet”. — 15.26: Az élő népdal. — 15.36: Artur Rubinstein , Brahms-müveket zongorázik. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Falusi délután. — 17.00: Hírek, — 17.05: Külpolitikai fi­gyelj?. — 17.20: A fonogranrtól a sztereolemezig. — 17.40: Mikro- fórum. — 18.04: Vavrinecz Béla féld.: Mezőségi képek. — Í8.13: Vera szerelmei Mánd.v Iván hangjáfcéka. — 18.56- Hallgatóink .figyelmébe! — 19.00: Esti Kró­nika. — 19.30: Sporthírek. — 19.35: A Magyar Rádió és Televí­zió Szimfonikus Zenekarának hangversenye az ifjúságnak. — 21.25: Hírek. — 21.28: Népdalok, néptáncok. — 22.00: Hírek, sport. — 22.20: Marcella Pobbe énekel. — 22.50: Meditáció II. rész. — 23.00: Musicalekből. — 24.00: Hí­rek. — 0.10—0.25: Toronyzene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.03: Figaro házassága. Részletek Mo­zart operájából. — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Húszas stúdió. — 19.10: Bikfalvy Júlia énekel. Kecskés András lanton játszik. — 19.24: A XX. században éltem. (Ism.) — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Műsoron kívül ... — 21.35: Három és fél milliárd űrhajós kincse. — 21.50: Schubert-kamaraművek. — 22.20: Nyári Károly néni zenekara ját­szik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Vezényel a szerző. — 24.00—0.10: Hírek. •Miskolci rádió: Hírek, esemé­nyek. — Egy közlekedési úttörő munkájáról. — Legújabb leme­zünk. — Túlterhelés új formá­ban. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 17.28: Műsorismerte­tés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Ut­cák. terek, emléktáblák. Szov­jet tíokúmentumfilm. — 18.00­Tíz perc meteorológia. — 18.10: A hidmester — 18.30: Fabula. — 19.15: Reklámmúsor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A fekete Mercedes utasai. Tévéfilm. — 21.35: A csodadok­tor. Kollégiumi komédia. — 22.20: Látóhatár. Egv folyóirat' szüle­tése (Ism.) — 22.35: Tv-híradó. — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 16.45: Hí-, rek. — 16.50: A fecske. Ifjúsági Magazin. — 17.45: Területi hír­adó. — 18.15: Szórakoztató mű­sor. — 19.00: Híradó. — 19.30: Az állatvilág ábécéje. 8. rész. — 20.00: Az arany kesztyű. Tévé­játék. — 21.10: Megtörtént, nem történt meg . . . Szórakoztató vetélkedő. — 21.45: Híradó. — 22.05: Bosszú a hegyek közt. Szovjet film. Filmszínházak: Naoolvt látni és . . . (színes magyar) f4. hn6. 3 Béke. — Az atamán halála I—II. (magyarul beszélő színes szov­jet, másfélszeres helyárral) 4. — Az 1-es számú ügynök (színes lengyel) IT. Kossuth. — Hegy szaladnak <t iák ... (magyar) műsorából esetleg már ismer­te, és most újra “hallotta, az talán jobban figyelt a szer­kesztésre, Jancsó Adrienne sokszínű előadóművészi és színészi képességeinek egyes meghyilvánulásaira. Faragó Laura énekének mindenkori tisztaságára. Előszörre. együtt az egész talán sok is. Érzi inkább, mintsem végiggon­dolja az ember. Lehetne több a szó, mélyebb az elemzés. Ennél többet nemigen mon­dana: nagyon szép. M. M. f5.f7. Filmklub. — Az erdő titka (színes román) f5. í7. Fáklya. — Kis titkok (színes bolgár—NSZK) f7. Petőfi. — A hegytetőn zöld fenyvesek (magyarul beszelő színes jugoszláv) f5. f7. Táncsics. — Koma kalandjai (magyarul beszélő színes szovjet) 5. — Ro­mantika (színes magyar, 16 éven felülieknek!) 7. Szikra. Miskolci Nemzeti Színház (7): Berci bácsi (bemutató bérlet). Kiállítások : ' Miskolci Galéria (11—19 óra között): Ficzere J>ászló emlékkiállítása. — Tel­iinger István grafikái. — Mis­kolci Képtár (10—18 óra között): Állandó kiállítás. SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Népdalest. (Ism.) — 9.27: Eltel Sussman énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Nóták. — 10.30: A MÁV Szim­fonikus Zenekar hangversenye. — Kb. 11.35: Operetdalok. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Lendvay Kamilló: Három farsangi maszk. — 8.13: Liszt- zongoraművek. — 8.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 9.00: Hírek. — 9.03: Szabad szom­bat . . . Vendégségben a Szántó családnál. Televízió: 10.53: Műsorismerte­tés. — 10.55: Amerre a vaddisz­nók járnak. VIII. rész. (Ism.) — 11.55: Radar. (Ism.) Brafislavai televízió: '8.30: Iránytű. Hadseregműsor. — 9.30: Hét tenger. Olasz dokumentum­film 4. rész. —10.00: A roman­tikusok. Lengyel film. — n.30: Híradó — 11.40: Orosz nyelvlec­ke. A Miskolci Beruházási Vállalat értesíti a Miskolc III. kér.. Sas u., Ibolya u., Oz utca lakóit, hogy 1973. február 15-től az említett utcák felújítási munkálatai elkezdődnek. Kéri az érintett lakókat, hogy mivel a felújítási munkálatok befejezése 1973. május—június hónapokban várható. —r— ......... ■■ ' ■ i" i jé

Next

/
Thumbnails
Contents