Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-24 / 20. szám

Gőz és villany Két utazás ~ ? * Ötvenhét ilyen villamos mozdony segíti a MÁV miskolci Igazgatóságát a szállítási feladatok teljesítésében. A negye­dik ötéves tervidőszakban tovább bővül a korszerű technika, az automatizálás területe a vasútnál. Önmagunkért, a társadalomért Ezekben a napokban több olyan meghívást kaptunk, mely munkásörök egységgyűlésére invitált. Egyik-másikra el is men­tünk — ahogy futotta erőnkből, időnkből. A személyes, talál­kozáskor megkérdeztük a munkásőr elvtársaktól: miért te­szik. miért vállalják a kemény szolgálatot? A válaszok vala­hogy így hangzottak: önmagunkért, a társadalomért. Azért, mert kitéphetetlenül meggyökeresedett bennük a hit, hogy a munkásfiatalom sokféle tettet követel meg, s ezek. egy részét nekik kell végrehájtaniok. Azért, mert nem tehernek, kínos kötelességnek, hanem hasznos tettek serkentőjének tartják a szolgálatot, s mert érzik, hogy fontos poszton áll­nak, egész társadalmunknak tesznek szolgálatot. S hogy mennyire fontos a poszt, amit betöltenek, érdemes rá emlékezni. Nehéz időszak szülötte a több generációból álló kommu­nista közösség. Az első munkásőr-zászlóaljak akkor alakul­tak, amikor a szó szoros értelmében a munkáshatalomért, a szocializmus igazáért folyt a harc, s nemcsak a fejekben, de a gyárak, a vállalatok falain belül, az intézményekben, s az utcán is. A legelsők, az alapítók akkor fogtak fegyvert, ami­kor sokakban szertefoszlott a hit, semmivé lett a bizalom, ködössé vált a holnap. Tudták, hogy miért nyúlnak a fegy­verhez! Elkötelezettség és érzelmi azonosulás kovácsolta az egységet, a párt hívó szava jelölte az utat. a kommunista becsület diktálta a tetteket. Azóta . tizenöt év telt el. Olyan időszak volt ez, melynek minden napjára, hónapjára lehet emlékezni: az önkéntesen fegyvert-íogók e testületé minden csatában helytállt. Ha kell, a fegyvert fogva, gyakorlatozva, ha a dolgok úgy kívánják, a természet erejével küzdve, de leginkább csendben, szeré­nyen, a mindennapok forgatagába beleveszve teljesítik szol­gálatukat. S ez az utóbbi az, ami sokuk számara egyénileg is kivívta a tiszteletet, a megbecsülést, ami rangot ad a társak, az ismerősök előtt. Mi is azok közé tartozunk, akik becsülik, tisztelik a raun- kásőröket. ' F. L Hiányzik az árcédula, híg a kávé A kereskedelmi ellenőrzések tapasztalatai „Siót vasutat, eieret. Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek!" (Petőfi) Húsz évvel ezelóttről sej­lik vissza a kép. Mozdonyon utaztam- akkor is, 424-es gő­zösön. Százhúsz vagon ter­hét nyögte a gép. Két fűtő táplálta a kazán tüzét. Má­zsaszám nyelte a szenet a masina, míg két etetője ar­cáról, hátáról kövér csöp- pekben dőlt a veríték. A tem­pó: lapátot meríteni a szén­be — egy. Bal kézzel, derék­ból fordulva nyitni a tűztér ajtaját — kettő. Üjabb for­dulat, s emelni a lapátot, egy lendületből befordítani a lángoló kazánba — három. Vissza a lapátot — négy. be­zárni az ajtót — öt. aztán kezdeni mindent elölről, órá­kon át. Embertelen munka. • • Száz lapát szénből csupán hat lapátnyi forgatja a gőz­mozdony kerekét. A szakem­ber — Czimma János, a MÁV Miskolci Igazgatósága IV. osztályának vezetője — ezt így mondja: — A gőzvontatású vonat­nál a befektetett hőenergia hat százaléka jelenik meg vonóerőként. Egy mázsa szén­ből csupán hat kilogrammot hasznosít... És lassan, kényelmesen vi­szi a vonatot. A gőzmozdony „vezére" — ha kedve tartja — beszélgethet is a forgal­mi tiszttel, míg elhalad az állomás előtt. • • A villamosmozdonyt nem fogadja senki. A Tokaj-exp­lema: a rövid filmek Pályázat középiskolásoknak A miskolci filmfesztiválok történetében az idén először hirdetnek középiskolásoknak pályázatot. Azzal a bevallott céllal, hogy az érdeklődő fia­talok közelebbről is megis­merkedjenek a rövidfilm- művészettel, annak kiemel­kedő alkotóival. A Miskolc megyei város Tanácsa művelődésügyi osz­tálya és a Művészeti és Pro­paganda Iroda által meghir­detett pályázat két témája közül bármelyik feldolgoz­ható. Az első: a XIII. mis­kolci filmfesztivál egy ver- senyfilmjének elemzése, a második pedig rendezői portré egy alkotó három-négy film­je alapján. A pályázat jeli­gés. terjedelme legfeljebb 16 gépelt oldal Tehet. A pálya­munkákat 1973. április 1-ig várják; a Művészeti és Pro­paganda Iroda címére kérik. (3501 Miskolc. Kossuth u. 11.) A pályamunkák megírásá­nak alapvető feltételeként februárban (az időpontot ké­sőbb közöljük) a Hevesy Iván Filmklubban bemutatják a kill, filmfesztivál díjnyertes filmjeit. Az első három dol­gozatot díjazzák, a dijakat a filmfesztivál záróünnepsé­gén. 1973. május 12-én adják át. REFLEKTOR Ma Budapesten megkezdő­dött a magyar—bolgár együtt­működési bizottság első ülés­szaka. Pécsett a fiatalok­nak a tanácsválasztások elő­készítésében való részvéte­léről tárgyalt a KISZ Bara­nya, megyei Végrehajtó Bi­zottsága. * Szegeden a víz­ügyi igazgatóság székházában ülést tartott az alsó-tiszavi- déki ár- és belvízvédelmi te­rületi bizottság. ressz névadó állomásán — már csak az utasokkal talál­kozik. Nincs tárcsalengetés, füttyszó. A vonatvezető — Garat János — szól a „ve­zérnek": — Indulhatunk. A V 43.1190-es villanymoz­dony csendesen siklik, nem rángatja terhét. Hatszáz utas élete múlhat- Hipszki András mozdulatain. Ö a vezér, a mozdonyvezető. Előtte keze­lőpult, keze az indítókeréken, aprókat fordít rajta. Bent nem érezzük a nagy sebes­séget, csupán a kilométeróra bizonyít: percenként két kilo­métert haladunk. • • Az ötvenes évek elején ha­tározták el: tovább kell fej­leszteni amit Kandó Kálmán a század elején elkezdett: a vasút villamosítását. A vas­úttal szemben támasztott népgazdasági igény sürgeti a korszerű technikát. Mindent idejében^-a rendeltetési he- Tvérf 'szalfítani; gyorsan es lehetőleg olcsón. Erre a vil­lamos vontatás a legalkal­masabb. Szinte hihetetlen: — Miskolctól Hatvanig gőz­mozdonnyal 11 832 forintba kerül 1700 tonna áru elszál­lítása. Ugyanezt a mennyisé­get ugyanoda — 2666 forin­tért viszi a villanyvonat... • • A mozdonyvezető háta mö­gött- hangerősítő. A kezelő­pult fölött rádiótelefon. Hat­vantól Mezőzomborig a mis­kolci igazgatóság, onnan to­vább. Nyíregyházáig a deb­receniek tartják, a kapcsola­tot a száguldó vonattal. Rá­dión keresztül kapja a ..ve­zér" az utasítást a központi menetirányítótól. Gál Lajos, a miskolci V. osztály vezető­je már felkészített az okos műszerek látványára — még­is meglepődöm. Két arasznyi dobozban rejlik a legkorsze­rűbb. Csúnya neve van: vo­natbefolyásoló berendezés. Az automatika remeke. — Másfél-két kilométerről vetíti a „vezér" elé a jelzők állását. Mutatja: hány kilo­méteres sebességgel futhat a vonat, szabad-e a pálya. S az elektromos érhálózatot ké­szenlétben tartja a vészfé­kezésre, ha nem „érzi" a vo­natot irányító ember reagálá­sát . .. — A legsűrűbb ködben vagy leponvvázott ablakokkal is biztonsággal utazhatunk. Ez a két arasznyi műszer el­igazít— fűzte a „bemutatás­hoz” a mozdonyvezető. • • Száguld az expressz. Két ember „viszi" a vonatot. Mindkettőn makulátlan a vasutas egyenruha. A moz­dony tiszta, kellemes, meleg. A „vezér” párnázott széken ül . .. RADVÁNYI ÉVA Párl-rb ülés a UIGÉPbe Ma délelőtt ülést tartott a Diósgyőri Gépgyár párt-vég­rehajtóbizottsága. A politikai irodalom terjesztése, majd az F-gyáregységben végzett tö­megpolitikai munka tapaszta­latai kerültek napirendre. Vé­gül elfogadták a pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság idei első félévi munkatervét. Emelték a bérüket A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének ma délelőtti üjésén többek kö­zött síó volt a munkásállo­mányú dolgozók tavalyi bér- fejlesztéséről is. Az elnökség elé terjesztett jelentés be­számolt arról is, hogy a me­gye nagyobb üzemeinek (LKM. ÓKÜ, DIGÉP, Borsotí- nádasdi Lemezgyár, ÉMÁSZ, Drótgyár stb.) 41 429 mun­kásállományú dolgozója kö­zül 1972-ben 32 231-en része­sültek átlagosan 4,5 százalé­kos bérfejlesztésben. A leg­több munkásállomány dolgo­zó bérét (10 883-ból 9370-ét) az Ózdi Kohászati Üzemek­ben emelték, míg az egyik legjelentősebb béremelést (át-, lagosan 5,5 százalékosat) a Borsodnadasdi Lemezgyárban valósítottak meg. Jól sikerüli a jogászest Tegnap jó sikerült jogász­estet rendezett a TIT mis­kolci Kazinczy Klubja. Dr. Patkó Lajos, a Fővárosi Bí­róság elnöke a büntetőeljá­rásban tapasztalható egysze­rűsítési törekvésekről tartott előadást. A jogászest részt­vevői számos kérdést intéz­tek a neves fővárosi jogász­hoz. (Folytatás az 1. oldalról) A vizsgálatok alkalmával a hamis mérésekkel csaknem azonos szambán fordul elő, hogy az ellenőrzött üzletek, vendéglők, presszók pénztá­rosai és felszolgálói többet számoltak a kelleténél. Alka­lom szüli a tolvajt: az élel­miszer-, ruházati és ipar­cikk-kereskedelemben sok­szor hiányoznak az árjelzé- sek. Hasonló a helyzet a ven­déglátóiparban is, ahol vi­szont az árlapokat nem al­kalmazzák megfelelően: a legtöbb helyen az árjelzéssel ellátott, étéi- és itallapokból — rendszerint szándékosán — jóval kevesebbet tesznek ki, mint ahány asztal a helyiség­ben van. Tavaly októberben az Or­szágos Anyag- és Árhivatal Borsod megyei ellenőrzése alkalmával, a felkeresett üz­letek 50 százalékánál állapí­tottak meg ilyen hiányossá­gokat. Különös módon ez js a zöldségboltokra volt a leg­jellemzőbb. Szándékosan elkövetett ár­drágítással az ellenőrök ta­valy ritkábban találkoztak. Az ilyen jellegű szabálytalansá­gok többségét helytelen vál­lalati árintézkedések okozták. A felügyelőség megallapítása szerint a központi intézke­déssel elkövetett árdrágítások azért ilyen gyakoriak, mert a kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezeteknél változatla­nul kevés a képzett árszak­ember és több helyen még mindig nem ismerik megfele­lően az érvényben levő ár- szabálvQzó rendeleteket. Az egy évvel korábbi ta­pasztalatokhoz hasonlóan a laboratóriumi étel- és ital­vizsgálatok is gyakran adtak okot elmarasztalásra. A vegy- elemzésré beszállított kávé­minták közül például minden harmadik bizonyult, gyen­gébbnek az előírtnál. Vala­mivel kevesebb volt a szab­ványosnál gyengébb minősé­gű ital, a megvizsgált fagv- laltyninták közül viszont min­den második kevesebb tejet és vajat, de több vizet tar­talmazott a kelleténél. Az építőipari termékek mi­nőségellenőrzése még ennél is kedvezőtlenebb tapaszta­latokat hozott: a megvizsgált építőanyagok jelentős hánya­da volt rossz minőségű. A Kereskedelmi Felügyelő­ség ígv összegezte vélemé­nyét: bár a szándékosan el­követett minőségrontások száma nem csökkent az előző évihez kénest, durvább minő­ségrontások egyre ritkábban fordulnak elő. A fogyasztók érdekeit sértő kisebb súlyú cselekmények viszont annál gyakoribbak: a kereskedelmi dolgozók ielentős része még mindig nem elén udvarias, s gzpkran félvállról kezeli ven­dégeit. vásárlóit, (lahucskfj Miskolci ismerősök Becsüs a zálogházban Olykor bizony elképzelhetetlenül kis dolgokon áll vagy bukik, hogy válasz­úihoz érve miként is döntünk. Sziklai János csaknem negyven esztendőt töl­tött el a szakmájában, és ez mindössze egy lyukas zseben és egy aranygyűrűn múlott. Csupán egy nap volt hátra a próba­idejéből. hogy azután véglegesíthessék, amikor valakinek gyűrűt váltott visz- sza. Egyszerre csak rátámadt az ügy­fél, követelve rajta az ékszert. A régi zálogház vezetője, a főtaná­csos megmotoztatta a próbaidős be­csüst, aztán a szobát is centiméterről centiméterre átvizsgálták. Végül a rek­lamáló került sorra. A főtanácsos a ka­bátja bélésében találta meg a keresett ékszert. A lyukas zseben át esett a varrások közé. — Akkor megalázónak találtam, amit lettek velem, de nem tudom, hasonló esetben ma lehetne-e mást csinálni. Egy azonban biztos: ez az epizód el­döntötte. hogy maradok a szakmában. S nem bántam meg. Voltak a szakmai múltamban „fényes” napok is. Egyszer például kezembe került gróf Széchenyi • István hatalmas ezüstserlege. amit díjul tűzött ki az első magyar lóverseny győztesének. Sok nagy értékű briliáns­ékszer is megfordult nálunk. Igen, ha­tározottan éreztem némi elfogódottsá­got, ha valami páratlan, ritka érték ke­rült hozzánk — emlékezik vissza Szik­lai János, aki egy éve nyugdíjas, de most is naponta bejár néhány órára dolgozni a régi munkahelyére. — Aki a becsüs pultja elé áll, azt hiszi, ki van szolgáltatva a felvevő kedvének. Pedig korántsem így van. Árjegyzék szerint dolgozunk, és köte­leznek bennünket a megszabott alsó és felső értékhatárok betartására. Húsz fo­rint a legkevesebb, amennyit érhet a zálogtárgy. Ennyi például egy ing zá­logházi értéke. A legtöbb, amit a be­csüs adhat, ölezer forint. Ha a felkí­nált áru ennél többet ér, két becsüs kell hozzá, aki újabb ötezerig mehet el." Előfordul, hogy még ennél is értéke­sebb tárgyat, ékszert hoznak be. Az ilyent csak a Budapestről elhívott ellen­őrző becsüs veheti át. Ö bármilyen ösz- szegról helyben dönthet. — Tévedhet-e a becsüs? — 1 Sajnos igen. Vettem át arany­láncként jól sikerült szép dublét, mert a fémjelzése megzavart. A gazdája ter­mészetesen sohasem jelentkezett érte. A majdnem négy évtized alatt alig né­hányszor fizettem rá. Volt egy vissza­térő vendégem, aki mindig ftgyanazzal a ruhával jött. Mindannyiszor ugyan­annyit adtam neki érte, s ö ki is vál­totta az öltönyt. Sok-sok évi kihagyás után ismét jelentkezett. Biztosra vet­tem, hogy találkozunk még tízszer, 1 hússzor is. Sajnos, a zálogosdi közben a ruha alaposan a divatját múlta, tönk­rement és a nyakunkon maradt, még­hozzá olyan áron, mintha' új lett volna. — Ismerősei a miskolciak? — A város lakóinak talán 70—80 százalékát ismefem. tőként mint ügy­feleket. Mondhatom, köztük jómódú családokat is. Igen kevesen vannak, akik megismernek az utcán is. Ügy gondolják, hogy a zálogházi ismerős kö­szöntése degradáló. De azért nem ha­ragszom rájuk. NAGY JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents