Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-23 / 19. szám

Mit írjak magukról, fiúk? A jövővel vetettünk számot Nem az igazság más. csak ahonnét és ahogyan latjuk. — A jövő? Sorban elmondtak, vala­mennyien ugyanúgy kezdtek: ..ha a szakvizsga sikerül”. A szakvizsga közeli fenyegetés, a diákos „drukk” csak utólag elmesélve válik majd széppé. A felnőttség küszöbe előtt elr.sk és tiszteletre méltó módón ezt tudják is maguk­ról : — Nem vagyunk mi fel­nőttek. — De látják a felnőtteket. Milyenek vagyunk mi a ma­guk szemében? Mások akar­nak-e lenni, vagy ugyan­ilyenek? — Nálunk van egy öreg szaki. Az nagyon rendes. — Nekünk éppúgy lehet véleményünk, mint az idő­seknek. Ez jó. — Viszont olyan fiatal is van. aki hiába szakmunkás. Mindem el keil neki ma­gyarázni. Akkor is mást csi­nál. Csak lejaratja a fiata­lokat. — Ahol én dolgozom, ott • gyorsan változnak az embe­rek. Az egyik jön. a másik megy. Beszélik egymás kö­zött. hogy máshol milyen. Az ercel őkészí tó poros, egészsee- tel-en. Igaza van annak, aki elmegy. • • — Mennyi idő kell ahhoz, hogy valaki beleszokjon egy új munkahelybe? Tudja, Ijogy mi hol. miért van? — Sok. — Hetek. Var. olyan hely, ahol az se elég, ahol hónapok kellenek. Statisztika Ki kérhet adatokat? Vannak, akik nem bánnák, ha inkább a szomszédot „zak­latnak" a Központi Statisztikai Hivatal kérdező- és számláló­biztosai. De szép számmal vannak olyanok is, akik attól tar­tanak: ha nem kerültek bele egy-eg.v felmérésbe, esetleg ki­maradnak „valamiböl". A valóság ezzel szemben az, hogy a KSH a megkérdezendőket többnyire véletlenszerűen jelöli ki. A lakosságot nem zaklatják feleslegesen. Főleg vállalati statisztikát készítenek: jóval kevesebb a lakossággal közvet­lenül kapcsolatot teremtő felmérés. A KSH ritkán gyűjt ada­tokat, mert a változások nem olyan gyors ütemüek, hogy minduntalan szükség lenne felmérésre. A felmérés el is veszítené értelmét, ha az adatszolgáltatók csak kény­szerből adnának választ, őszinte válaszukra pedig szükség van, mert az ország vezetői csak a gazdasági és társadalmi helyzet pontos is­meretében hozhatják meg döntéseiket. Ezért törekszik a KSH a lakosság életkörül­ményeinek egyre alaposabb megismerésére. Az adatgyűj­tések segítségével olyan in­formációkhoz jutnak az ille­tékesek, amelyek a tervezés­nél. az intézkedések megho­zatalánál feltétlenül szüksé­gesek. Az állatszámlálásnak például közgazdasági jelen­tősége volt: ettől függ a kö­vetkező negyedévek állatex- port-importja, vagy a lakos­ság húsellátása. — De hát kik is kérdez­hetnek és mit? A KSH Borsod megyei Igazgatóságán Csépes János igazgatóság-vezető és Turko- vtcs Barnabás vezetőh elvet - tes elmondták, hogy gyakor­latilag mindenki kérdezhet, es bármit. De valamennyi ál­lampolgárt érintő statisztikai adatgyűjtés: csak a KSH el­nöke rendelhet el. Egyéb adatgyűjtés elrendelésére a minisztériumok, illetőleg az országos hatáskörű szervek is jogosultak. A fővárosi és a megyei tanácsok adatgyűjté­seinél a tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke; a SZOT információ-kéréseinél a ta­nács főtitkára. — Mitől és mikor hiva­talos az adatkérő lap? Az elrendelés tényét, azt, hogy ki rendelte el és az en­gedély számát minden egyes kérdőíven (beszámoló jelen­tésen) fel kell tüntetni. El­lenkező esetben az adatszol­gáltatás nem kötelező. A kérdőívnek tartalmaznia kell továbbá a felmérés címét, jellegét, azt, hogy milyen idő­közökben készül. Melyek az érintett minisztériumok, or­szágos hatáskörű szervek, akiknek területére kiterjed a beszámoló jelentés, kik az adatszolgáltatásra kötelezett szervek, személyek. Ha nem kérdezőbiztos keresi fel a la­kosokat, akkor az ívnek ki­töltési utasítást is kell tar­talmaznia. A kérdések pedig világosak, egyértelműek, ma­gánéletet meg nem sértöek legyenek. (buzafolvi) Egy fiú az NDK-ba készül. Szakmunkásként ott szeret­ne dolgozni: — Megismerni, hogyan él­nek. A két szakközépiskolás-je­lölt, ha nehezen is, de ön­magának már megfogalmaz­ta. hogy a szakmunkásbizo­nyítvány csak egy állomás, hogy onnan tovább kell, to­vább lehet lépni. A többiek? Különös ellenérzéssel írom le, hogy a többiek nem tud­nak, jiem akarnak tudni any- nvit a világról, hogy abban felnőttként éljenek. — Nem vagyunk rosszab­bak, mint a többiek — mondhatnák most a fiúk. És valóban nem rosszabbak. Valójában jobbak, hiszen szenvedélyesen bizonygatták, hogy milyen nehéz az albér­letben lakó és a naponta bajáró társaiknak. És ebben a bizonvgatásban volt élet, volt közösségi szenvedély. Tudom azt is. hogy ez a nyolc, kis falukból érkezett gyerek három éve riadt ti- zennégyévesként itt ismer­kedett a fürdőszobával, tele­vízióval. itt tanultak életfor­mát, teljesebbet, mint ami­lyet kezdő szakmunkásként a fizetésükből maguknak biztosíthatnak. Nem arról van tehát szó, hogy a kollé­gium adhatott volna többet, hanem arról, hogy a munka­helyeken. dolgozók adhatná­nak többet. Tudatosabban, tervezetten kellene elő­készíteni a munkahelyeken a végzős szakmunkások, a fel- diák-félfeinőtt gyerekek fo­gadását, hiszen ők keszek, ehesek az elfogadásra. Az idősebb munkások dolga hát. hogy segítsenek nekik rend­szerré tenni a tudási, amit az iskola adott. De ennek mar az üzemekben kellene utánajárnunk. BARTHA GÁBOR Transzformátor a tapolcaiaknak Üj transzformátorállomást helyezett tegnap üzembe az ÉMÁSZ Miskolci Igazgatósá­gának szerelési osztálya a Vargahegy és a Herman Ottó Kertszövetkezet közötti terü­leten. Ezzel jelentősen javult Tapolca és környékének villamosenergia-ellátása. A transzformátorállomás a 20 kV-os távvezetékről ..veszi le” a szükséges feszültséget. Hangverseny előtt A Miskolci Művószklub ze­neművészeti tagozata es a TIT ma este 6 órakor Hangverseny előtt címmel előadást tart a Miskolci Mű­vészklubban. Előadó: Szak Péter zenetörténész. Az elő­adás a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar január 29-i hangversenyének „előzetese”. Ülést tart az SZM1 elnöksége Holnap délelőtt Lillafüre­den, a Palotaszálló Nagy La­jos termében ülést tart a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának elnöksége. Elsőként a munkások és vál­lalati alkalmazottak új alap- bérrendszere bevezetésének tapasztalatait vitatják meg az elnökség tagjai. Ezt köve­tően a tanacsválasztások se­gítését célzó intézkedési ter­vet terjeszti elő a szervezési és káderbizottság vezetője. Végül a Rónai Sándor me­gyei Művelődési Központ és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár ez évi költségve­tési vitája ad munkát az el­nökségnek. (Ágotha Tibor felvétele) Korszeri rendelő A január 25-i tanácsülés foglalkozik azoknak a köz­érdekű javaslatoknak, beje­lentéseknek a sorsával is. amelyek az 1971. évi jelölő- gyűléseken hangzottak el. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága korábban már meg­tárgyalta ezt a témát, s la­punkban is beszámoltunk Hogyan akarta Hitler felosztani a világot? O Totális kiirtás DIKTÁTUMÁBAN Hitler „lerakta az új világrend alapjait", s a maga fasiszta szájíze szerint megszabta a világ népeinek eljövendő sor­sát. Mint közismert: 1941 októ­berében nagy garral bejelen­tette a Szovjetunió teljes ösz- szeomlását (— a következő szavak közepette: ,,... most már kijelenthe­tem: ez az ellenfél megtört és nem támadhat fel soha többé . . . már csak a rendőri intézkedések vannak hat­ra ...” A ..bölcs" és ..tévedhetet­len vezér azonban, amikor a szóban levő „béketerveze­tét” diktálta a kancellária párnázott ajtajai mögött, mái másként volt kénytelen látni a helyzetet! De mit sem tö­rődve korábbi állításaival, tervében annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy előbb Angliát és az Amerikai Egyesült Államokat fogja le­győzni, aminek hatása alatt azután a Szovjetunió ..az Urálig előrenyomult német hadsereggel” fegyverszünetet fog majd kötni — belátva a további harc ..céltalanságát” A Szovjetunió felosztása az alábbi formában olvasható a dokumentumban. AZ URÁL-HEGVSÉGIG terjedő terület, tehát, Szov- jet-Oroszország és Szovjet­Ukrajna, a Kaukázus vidé­kével egyetemben, teljes mér­tékben német birodalmi fenn­hatóság alá került volna. Az Urálon túli részeket pedig, az Ohotszki- és a Japán-ten­ger partjain, Vladivosztoktól egészen fel az északi Kam­csatkáig, a japán fasiszta csá­szárság zsákmányának szánta a Führer. A szovjet lakossággal szem­ben tervezett „korlátozó rend­szabályok” borzalmasak, em­bertelenek. A megszállt szovjet terüle­tek lakosságúnak „sorai meg- ritkítandók!” — szólt a „leg­felsőbbrendű faj” vezérének terve. Nem hiányzik a doku­mentumból az e célt szolgáló eszközök, eljárások részletes felsorolása sem. íme a javá­ból néhány: tömegkivégzések, deportálások, s nem utolsó­sorban arogyásig való agyon- dolgoztatás, az élelmezés csu­pán minimális biztosítása. A tervezet a szovjet ipart teljes egészében leszerelésre ítélte,' mert mind Oroszor­szágnak, mind Ukrajnának „a Német Birodalom gabona­gyára” nem éppen megtisz­telő címet adományozta. A NÁCI MEGSZÁLLÁS alá került szovjet területek a hitleri Harmadik Birodalom allami tulajdonába kerültek volna. A mesterségesen le­apasztott létszámú szovjet és európai országokból odade- portalt nepek végezték volna a szükséges mezőgazdasági munkát. Hitler úgy tervezte, hogy a szovjet ipari munkások úgy­nevezett ..munkáshadsere- gek"-be oszlandók lettek vol­na, s a Harmadik Biroda­lomba akarta őket szállít­tatni. Németországban azon­ban a „fasiszta árja” lako­soktól a legszigorúbb elkülö­nítettségben kellett volna tengetniük nyomorúságos éle­tüket. Nem csupán úgyneve­zett „zárt kolóniák”-ban él­tek volna a szovjet polgárok a nácik győzelme esetén Né­metországban. E kolóniákban „szigorúan szabályozott sza­porodási körülmények”-et írt elő Hitler. Hátramaradt ter­vében csupán a német ipar munkásszükségletét fedező mennyiségben engedélyezett szaporodás szerepelt. A szovjet értelmiségre is katasztrofális csapást szánt a mindenható vezér és kancellár: teljes és totális kiirtását tervezte azon elgon­dolása alapján, hogy „az orosz népnek semmiféle ve­zető rétegre nincs a jövőben szüksége!” Az Urálon túli területek gyáriparát is teljességgel le­szereltette. csak a legszüksé­gesebb, s legminimálisább létfenntartási ipart engedé­lyezte volna. SUGAR ISTVÁN (Következik: Drasztikus törvények) arról: milyen intézkedések követték a választópolgáro­kat érintő és érdeklő javas­latokat. bejelentéseket. Két evvel ezelőtt például szóvá tették 'a II. kerületben, hogy a görömbölvi felnőtt és gyer­mek körzeti orvosi rendelők egeszségtelenek. zsúfoltak. A felnőtt körzeti rendelő ugyanis egy szűk váróból, s egy ugyancsak szűk orvosi vizsgálóból állt. A gyermek- rendelőt pedig a régi tűzoltó­szertárból alakították ki. A városi tanács egészségúgvi osztálya foglalkozott a pa­nasszal. s múlt év novemberre megoldotta a görömbölyiek problémáját. Nem egészen 200 ezer forintos költséggel átalakították az időközben fölöslegessé vált tanácsi ki- rendeltség épületét, jól köz­művesített, egészséges és a korszerű követelményeknek megfelelő körzeti orvosi ren­delőket hoztak létre. Ké­pünkön fent: az új váróhe­lyiség, amelyben már türeL mesebbek a betegek is. Lent: dr. Heindrich Lajos körzeti orvos, vizsgálat közben. Vasút helyett közúton Négy évvel ezelőtt szüleJ tett az elhatározás: mivel a vasúti pálya korszerűsítésé sokba kerülne, a Farkaslyu* kon és Borsodnádasdon ki­termelt szenet vasút helyett közúton szállítják el rendel­tetési helyére. Az Özdi Szén­bányák szállítási üzeme idő­ben felkészült a jelentős fel­adat végrehajtására, s azóta bebizonyították, hogy a dön­tés helyes volt. Jelenleg a 248 dolgozót fog­lalkoztató üzem 148 gépko­csival rendelkezik, ezek Kö­zül mintegy 100 a szénszálli- tó kocsik száma. A TÜZÉP- pel kooperálva mindenekelőtt az Özd környéki lakosság el­látását biztosítják. Napi szál- li'visi kapacitásuk 120—13# vagfcr). — S addig? Meg ha tudja is- az elméletet, a szakmát... — Addig nem dolgozik úgy. — Maguk mégis úgy szá­molnak. hogy elmennek majd. Előbb vagy utóbb. Nem mondják, hogy a pél­da is ez, amit mi felnőttek kínálunk. Védik a maguk igazát: — Az első munkahelyen megkeresünk ezernyolcszáz, kétezer forintot, de akkor nem élünk hetven forintos koliban. Előbb vagy utóbb ház kell. lakás kell. Ebből összerakni nem is lehet. Csak ha a szülők segítenek, .vagy ha maszekol valaki. • • A kollégium jogpropagan­da-előadássorozata, a pince­klub. a viták, beszélgetések szervezett fórumai mintha egy zárt világon belül len­nének. Azzal, hogy még nem felnőttek, elintézik maguk­ban azt. is, hogy keveset tudnak a társadalomról, ke­veset tudnak azokról a gon­dokról, amelyeket talán csak ők oldanak majd meg. ök. a holnap munkásai. Napilapot egyikőjük sem olvas rendszeresen. — Ott a rádió — mond.iak, de az ígv kapott informá­ciókkal úgy vannak, hogy csak a leggyakrabban hallott események maradnak meg bennük. Vietnamról egyér­telműen azt mondják, hogy igazságtalan. szörnyű az, amit azzal a kis néppel tet­tek. de a külpolitikai érdek­lődés ezzel szinte ki is me­rült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents