Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-03 / 2. szám

Ujú idegenvezetők Ma este a Molnár Béla If­júsági Házban megkezdődik az Express megyei irodájá­nak a fiatalok részére szer­vezett külföldi idegenvezetői tanfolyama. Már a felvételi vizsga ala­posan próbára tette a jelent­kezőket; 45 jelöltből húszán lettek a tanfolyam hallgatói. A fiatalok, április közepéig hetente egy alkalommal há­romórás konzultáción vesz­nek részt. Többek között po­litikai és társadalmi ismere­teket. az idegenforgalommal és az idegenvezetői tenniva­lókkal kapcsolatos tudnivaló­kat, kultúrpolitikai és etikai ismereteket tanulnak. Vala­mennyi hallgató már most beszél egy. vagy több idegen nyelvet, amelyből ugyancsak felvételi vizsgát kellett ten­niük. A sikeres vizsgát tevők az Express külföldi idegenveze­tői lesznek; esetenként kül­földi csoportokat kalauzolnak hazánkban vagy magyar fia­talokkal utaznak külföldre. Szén Farkas!vtikról Ebben az esztendőben 295 ezer tonna szén termelését tervezik a Farka&iyuki Bá­nyaüzemben. Az első ne­gyedévben napi 118 tonna — a miskolciak körében is ked­velt — farkasiyuki szenet hoznak felszínre a bányá­szok. A termelést gépesítik. s január közepén indul a korábbinál termelékenyebb munkavégzést lehetővé tevő. úgynevezett MK-s front. Szerelése jó ütemben halad, rövidesen elkészülnek az ön- ürítő esi 1 letöltővel s az észa­ki mozdonyszállítási fővonal­lal is. * Még mindig szilvesztere­zik ez a lámpaoszlop, hogy ..elhajlott” egy kicsit? Nem is kicsit. A nyilvánvalóan veszélyt jelentő vasalkot­mány a Győri Icapui lakóte­lepen épült ABC-áruház előtt áll. Éppen hogy áll. Ezért ajánljuk az illetékesek figyel­mébe ezt a képet. (Vadas felv.) A DH telexszolgálata jelenti Jégtörők a Dunán, korcsolyázók a Balatonén Az elmúlt napokban hide­gebbre fordult az idő és a meteorológia gyakran jelzett mínusz nyolc, mínusz tíz fo­kot. Nagy vizeinken, a Bala­tonon. a Dunán és a Tiszán 16 megkezdődött a jegesedes. Az Országos Vízügyi Hiva­tal központi ügyeletétől kap­tuk a tájékoztatást: a dunai jégtörő flotta valamennyi hajója állomáshelyén, Baján bevetésre készen várakozik. Egyelőre ugyan még nincs dolguk a jó öreg Dunán, bár zajlik a jég, ami jelenleg a víztükör 25—30 százalékát takarja, Torlaszokat, „ossze- fagvásókat'’ még sehol sem észleltek A jégtörő hajók, ha hidegebbre fordul az idő. Bai a és Dunaföldvár között teljesítenek szolgálatot. A hóhsa tó hah Hosszú évek tapasztalata szerint elégséges, ha ezen a szakaszon megbontják az ösz- szefüggő jeget. Robbantásra már egyre ritkábban kerül sor. hiszen a korszerű vízi járművek viszonylag köny- nyedén el tudják hárítani a jágtorlaszok miatt fenyegető árvízveszélyt. Újdonság a du­nai szolgálatnál a bólogató hajó debütálása. Ez a jég­törő. mint ahogy a nevében is szerepel, bólogató mozgás­sal halad előre, így töri fel a jégtakarót. A többi, hason- óan speciális rendeltetésű hajó viszont úgynevezett enyhe excentrikus mozgással halad előre. Ez azt jelenti: berendezései lehetővé teszik, hogy vaskos, erős testével jobbra-balra szakítsa meg a jzget. Ezeknex a hajóknak faként akkor veszik hasznát, ha . a iég 70—80 centiméte­resre hízik. Szerencsére a Dunán nem kell különösebb veszéllyel számolni, hiszen a vízállás elég alacsony. Bcfaqyott a maqvar Icnqcr A Balatoni Vízügyi Szol- salattól azt az értesítést kap­tuk. hogy a tó víztükrét je­lenleg 5—7 centiméteres jég borítja. Siófokon a szálloda­sor előtt, ahol szélcsendes időben állt be a tó vize. ki­tűnő korcsolyázási lehetőség nyílt a téli Balaton szerelme­sei számára. LAgeti László, a vízügyi szolgálat vezetője elmondta, hogy tavaly júliustól renge­teg csapadék hullott a Bala­ton környékén, és emiatt ki­sebb megszakításokkal állan­dóan nyitva vannak a Sió­csatorna zsilipjei. Jelenleg is kisebb vízfeleslege van a mar gyár1 tengernek, jóllehet a nyár végén 118 és fél millió köbméter csapadékfölösleget csapoltak le a Sión keresztül. A Balatonon jégtörési soha­sem végeznek. A Jégvirág kiskörénél Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságon az ál­landó ügyeletvezető. Balogh Zoltán adott tájékoztatást: — Az OVH utasítására két jégtörő hajónkat a Jég­virág 4-et és a Tárcáit Kis­köréhez vezényeltük, hogy megakadályozhassuk az eset­leges jégtorlódást. Ezek a nagy erejű vízi járművek s Vízlépcső és Tiszalök közötti teljesítenek szolgálatot. Sze­rencsére bevetésükre még nem került sor. A többi jég­törőnk (három) Tiszaiökön állorriásozik. Jelenleg csak Leninváros és Tiszabábolna között található ..parti jég”, viszont Csobaj fölött teljes szélességében bafagyott a Ti­sza és a vizet 7—13 centimé­teres jég borítja. NAGY JÓZSEF A DH városfejlesztési fóruma • Garázsépítés a Kilián-délen A Júnó-szálló környéke Az italos butik marad Ma folytatjuk a december 3-i miskolci tévévetélkedő vá­lasz nélkül maradt kérdéseinek ismertetését, és közöljük a városi tanács illetékeseinek ezekre adott válaszait. — Dr. Kor­mos Péter a 14-856-os telefonszámon arról érdeklődött: mi­kor és milyen formában oldják meg a Kilián-dél lakóinak garázsproblémáit ? Fónyad László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának helyettes vezető­je elmondta, hogy a város tavaly elkészült garázsépíté­si tanulmányterve alapján a lakótelepen egy 1500 gépko­csi elhelyezésére alkalmas tömbgarázs épül, a Lórúnt- fíy Zsuzsanna utca, a Szinva és a Bálint utca által hatá­rolt területen. A garázsház építésének időpontja azonban még ismeretlen, hiszen a vá­ros negyedik ötéves költség- vetési tervében a tömbgará- zsok építése nem szerepel. Ennek ellenére már 1975 előtt is épülnek kisebb ga­rázsok a lakótelepen. A ta­nulmányterv készítői ugyanis — a már említett tömbgarázs mellett — egy 67 kisgarázs- ból álló garázstelep számára is jelöltek ki építési terüle­tet. S bár a leendő földszin­tes garázstelep helyének egy részén még működik a BÁÉV építőanyag-telepe, a kisgará- zsok építését a kijelölt ga­rázstulajdonosok előrelátha­tólag már a tavasszal meg­kezdhetik. Répási István a 13- 313-as telefonszámon arról érdeklődött, hogy a tapolcai Júnó-szálló környékén mikorra ter­vezik az úthálózat és a járdák kiépítését? Az építési és közlekedési osztály helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint a szálló előtti úthálózat és autópar­koló tervein már dolgoznák az ÉSZAltTERV-nél. Ezek kialakítását a szállodaépítés­sel párhuzamosan, rövidesen megkezdik, és a munkákat a környéken is még ebben a tervidőszakban befejezik. Dr. Sille Iojos a 17- 559-es telefonszámon azt kérdezte: mikor szünte­tik meg a Marx téri italárusító gombát, amely évek óta rontja a város­képet. és amelynek üze­meltetése az LKM és a DIGÉP közelsége miatt mindkét gyárban állandó gondot- okoz? A kérdésre Orosz László­tól, a városi tanács kereske­delmi osztályának vezetőjétől kértünk választ, aki elmond­ta, hogy a Marx téri ital­árusító gomba megszünteté­sét a közeljövőben nem ter­vezik. Részben azért, mert az elmúlt évben a Marx tér szomszédságában két italbol­tot — az Eszem-Iszom név­re keresztelt Kékacél eszp­resszót és a korábban Daráló néven emlegetett Éva presz- szót — korszerűsítettek. Azóta a két italbolt egykori törzsvendégei közül sokan ennél a gombánál fogyaszt­ják el napi „fejadagjukat”, s ez még mindig egészsége­sebb, mintha a környék élel­miszerboltjaiban vásárolnák meg a pálinkát, és műszak- váltások idején, a reggeli és déli csúcsforgalomban ott iszogatnának a boltajtók előtt. Másrészt a Marx téri gomba fenntartása az egyet­len biztosíték arra. hogy a jelentős költséggel átalakí­tott Éva presszó és Eszem- Iszom bisztró jelenlegi, elio- gadható színvonalát megtart­sák. L. P. Diszk iadránv a szerencsi jubileumra A Kner Nyomdában elké­szült az a többszinnyomasú díszsprospektus. amely a Magyar Édesipar Szerencsi Csokoládégyára félévszáza­da jubileumát köszönti. A kiadvány lapjain meg­elevenednek az elmúlt ötven esztendő alatt végbement fejlődés eseményei. Archív fotók mutatják be a háború előtti és a jelenlegi üzemet. Megszólalnak a régi, ma már nyugdíjban levő csokoládé­gyártó mesterek, s a gyár je­lenlegi kiváló dolgozói, ve­zetői is. A termelés fejlődését szá­mokkal érzékeltetik, ame­lyekből most csak kettőre hadd hívjuk fel a figyelmet: a háború előtt a Szerencsi Csokoládégyár legmagasabb évi termelése 7 290 mázsa édesáru volt; tavaly már több mint 177 ezer mázsát termeltek. Bemutatják a díszprospektusban azoknak a csokoládétermékeknek a do­bozait, borítóit is, amelyek­kel ötven évvel ezelőtt az el­ső sikereket aratta a szeren­csi üzem. Mire költenék a pénzt? A megye cigánylakosságá­nak helyzetét felmérő vizs­galat során az adatgyűjtők azt a kérdést intézték a fel­mérésben szereplő ózdi, ka­Nem hivatalos! Az óesztendő statisztikája Az év vege statisztika nél­kül olyan, mint a szilveszter pezsgő nélkül. Tudom*- hogy az új esztendő ürügyén mind­nyájan új életet kezdtünk, de azért ne legyünk hagyomány­törők. Lássunk egy kis sta­tisztikát: nem túlságosan ko­molyat, szóval olyat, amilyet az ünnepi eszem-iszom után állít össze az ember. Fogyasztódéi» és polip Általában akkor kérünk kölcsön, ha valamink nincs. (Lásd OTP.) Fogyasztógépet viszont akkor kölcsönöz az ember, ha valami van. job­ban mondva, ha valamiből több van. Hogy miért éppen a „Csini” névre hallgató ör- döngös masina került bele ebbe a rendhagyó év végi mérlegbe, annak egyszerű magyarázata van. Ugyanis 1972-ben ez volt a legnépsze­rűbb cikk a kölcsönző válla­latnál. s a gépek kihasznált­sága (vajon hány ipari üzem mondhatja el ezt állóeszkö­zeiről) százszázalékos volt. Ezért teljesen érthető, hogy a mostani sikeren felbuz­dulva, a jelenlegi 14 gép szá­mat tavasszal még néggyé! szaporítják. A fogyasztógepek kihasz­náltsága és a táplálkozás kö­zött szerves kapcsolat van. Aligha véletlen, hogy a Cse­mege Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat 106-os számú. Széchenyi utcai üzlete kerek harmincmilliós forgalmat bonyolított le 1972-ben. Nem­csak a tej, a kenyér és a hús fogyott, hanem a sokféle ínyencség is. Így például el­adtak 80 doboz rákkonzervet. 120 darab tintahalat. 00 darab kagylót, polipból pedig a tel­jes raktárkészlet gazdara ta­lált. A fogyasztás-fejlődés di­namikáját kifejezni akaró statisztikus most bajban van, hiszen a viszonyítási alapul szolgáló 1971-es esztendőben még híre-hamva sem volt ezeknek a (korábban leg­alábbis így hittük) királyok asztalára való étkeknek. 4ka<lt e«v ötös is Van aki rákot vesz. van aki cipőt. A Sajó cipőboltban csaknem 12 millió forint ér­tékű portéka talált gazdára, ám szépséghibája ennek az adatnak, hogy a visszavitt cipők értéke az egymillió fo­rintot is meghaladja. Csak ebben az egy üzletben egyet­len esztendő alatt ötezer, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan lábbelit adtak el. Öröm az ürömben, hogy ta­valyelőtt lényegesen több volt a reklamáló. Nem lehetett viszont pa­naszra oka néhány száz lot­tózónak. A Borsod—Heves megvei Totó-Lottó Körzeti Iroda adatai szerint az óesz- tendőben egy fogadó ért el öttalálatot, nyereménye 2 millió 33 ezer forint volt. Ezerkétszáz fogadót tárgy­nyereménnyel örvendeztetett meg Fortuna. A legszerencsé­sebb egy öröklakást, két má­sik. nem kevésbé szerencsés gépkocsit nyert. Akinek nem jutott autó. az gyalog járt. vagy pedig vil­lamosra és autóbuszra .szállt. Még nem végleges adatok szerint a Miskolci Közleke­dési Vállalat 1972-ben mint­egy 154 millió utast szállított. E mellett a hatalmas szám mellett szinte eltörpül a blic­celők és szabálysértők száma. Tavalv Miskolcon csaknem nyolcezren fizettek helyszíni bírságot, s 24 790 azoknak a száma, akik a vállalat köz­pontjában igyekeztek tisz­tázni magukat. kevés eső, kevés nap A rádió- és tévéhírekhez hasonlóan mi is az időjárás­jelentéssel zárjuk összeállítá­sunkat. Az 1972-eS esztendő sok érdekességgel szolgált az ínyencségeket gyűjtő meteo­rológusoknak. A sokévi át­lagnál 0.2 lókkal volt alacso­nyabb a hőmérséklet. 584 milliméter helyett csak 491 milliméter csapadék hullott, a napfénytartam csaknem 300 órával maradt el a sokévi átlagtól, s a havas napok száma mindössze kettő volt. A hőmérsékleti „tervlemara­dásért” elsősorban a hűvös agusztus, szeptember és ok­tóber a felelős. A leghide­gebb napon, január 16-án mínusz 16.6 Celsius fokot mértek. A legmelegebbet jú­lius 16-án mérték városunk­ban: a hőmérő higanya 33,7 fokon állt. BRACKO ISTVÁN zincbarci'kai és miskolci ci­gányokhoz, hogy mire költe­nék pénzüket, ha nagyobb összeghez ‘jutnának. A pénzből az ózdi cigá­nyok 80,1 százaléka, a ka­zincbarcikaiak 53,1 százaléka, míg a miskolciak 65.6 szá­zaléka építene vagy vásárol­na lakást. Autóról csak a megkérdezett miskolci cigá­nyok 0.9 százaléka álmodo­zik. Sokan vásárolnának bú­tort és ruhát is. A lakásfel­szerelések iránti igény Ka­zincbarcikán a legnagyobb. Ez összefüggésben áll azzal, hogy a kazincbarcikai ci­gányság él a viszonylag leg­jobb lakáskörülmények kö­zött. Iszapfogó gát Aggteleken Mint ismeretes, hamarosan elkészül az aggteleki bar­langban a csónakázótó. A szakemberek már régóta tudják, hogy a tó medrét a t'eltöltödés veszélye fenyege­ti. A felszínen összefutó csapadékvizek ugyanis víz­nyelőkön jutnak a barlang bejárataiba, s hirtelen hóol­vadások, nagyobb nyári ziva­tarok. felhőszakadások után a patakok iszapot, agyagot, kőtörmeléket, növényi ma­radványokat sodornak ma­gukkal. A barlangi l'ellöltödést a felszíni vízfolyások útépíté­sével. iszapfogó gáttal aka­dályozzák meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents