Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-22 / 18. szám

ciciké a szó Veszélyes kanyar Csendháborítók 3^ Az egyik éjszaka hat-nyolc tagú, nem a legkulturáltabb hangú, de annál nagyobb hangerejű „kórus” ébresztette a Vörösmarty utca lakóit. Borízű hangjuk, úgy gondolom, az egész környéket felverte álmából. Hiába volt mindenféle fi­gyelmeztetés, órákon át kénytelenek voltunk hallgatni az or- dítozást, amelytől még a gyerekek is felébredtek. Amíg meg nem unták és „ki nem fogytak a szuszból", bizony nem hagy­ták abba. A csendháborítók ellen, akik sokszor egy lakótelep nyugal­mát zavarják meg, nagyobb szigorral kell fellépni! — teszi szóvá Zs. K. miskolci olvasónk. Jégpáíyát kérünk Diósgyőrbe A Déli Hírlap már sokszor foglalkozott Miskolc jégpá­lyagondjaival. Decemberben olvastam egy cikket, amely­ben biztatást kaptunk arra, hogy a DVTK-nak a kézilab­dastadion melletti edzöpályá- ján jégpályát létesítenek. Ez­zel a Bulgárföld, a Kilián-la- kótelep és a környék gyere­keinek igen nagy örömet szereztek volna, hiszen in­nen messze van a népkerti pálya. Még jócskán benne va­gyunk a télben, s bizonyára ki tudnák használni a gye­rekek a jégpályát, ha az ígé­ret nem csak ígéret marad­na. Iglói Károlyné Miskolc jfc Diósgyőrben, a villamos végállomásánál veszélyesen keskeny a járda. A villamosok be­állásakor csak igen óvatosan lehet itt közlekedni. A forgalom nagy, s növekedése egyre várható a városközpont felfejlődésével. Tenni kell valamit a balesetek megelőzése érdeké­ben. (Vadas Zsuzsa felvétele) Zsúfolt autóbusz va érintésével érkezik Mis Ezt mondja a jogszabály A VÁLLALAT FELELŐSSÉGE A DOLGOZÓ SZEMÉLYI TÁRGYAIBAN KELETKEZETT KÁRÉRT Edelényből Miskolcra reg­gel háromnegyed 7-kor indul egy autóbusz, melyen főleg diákok, de dolgozók is utaz­nak. Ez a járat állandóan zsúfolt, talán azért is, mert nem az utaslétszámnak meg­felelő méretű, hanem kicsi, kiszuperált buszokat közle­kedtetnek. Ugyancsak reggel van egy másik járat is, amely Bold­kolcra. Ezen a vonalon nagy­méretű, farmotoros kocsik járnak, s ezeken kevésbé vannak kihasználva a férő­helyek. Jó lenne esetleg egy busz­cserével megoldani azt a tarthatatlan helyzetet. J. Pálné Edelény Nincs gazdája? Ha mégis visszacssrélnék... másra, aminek hasznát ve­szem. Igaz, most már talán kicsit késve reklamálok, de talán akad egy üzlet, amely megoldja gondomat. Z. M. Miskolc 3+c A Szentpéteri kapuban, a 14-es autóbusz megállójától a szolgáltatóház és a Katowice között a lakótelepre vezető lép­csőn szinte életveszélyes a közlekedés. Nincs aki leszórja ho­mokkal, s a síkos lépcsőfokokon nem tanácsos lefelé menni, különösen az idősebbeknek. Jó lenne, ha egy korlátot is fel­szerelnének — írja levelében Sz. Györgyné olvasónk. A dolgozók különböző sze­mélyi tárgyakat visznek be munkahelyükre. Ezek között vannak olyanok, amelyek a munkavégzéshez feltétlenül szükségesek, de vannak olya­nok, amelyek nem, mint az a táskarádió sem, amit a dol­gozó a munkaidő végeztével közvetlenül a javítóba szán­dékozik vinni. Számos levelet kaptunk ol­vasóinktól, amelyekben arról írnak, hogy a munkahelyen elveszett ilyen vagy olyan tárgyuk, és a munkáltató nem hajlandó megtéríteni a kárukat. A Munka Törvénykönyve a vállalat (munkáltató) felelős­ségét kettéválasztja, mert a vállalat a dolgozó tárgyaiban a munkaviszony keretében okozott kárért vétkességre te­kintet nélkül akkor felel, ha öltözőjében, illetőleg megőr­zőjében, vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dolgokban kelet­kezett, továbbá, ha olyan bal­esettel kapcsolatban követke­zett be, amelyért a vállalat kártérítéssel tartozik. A dolgozó munkahelyre bevitt egyéb tárgyaiért a vál­lalat csak vétkessége esetén felel. A vétlenségét a válla­lat köteles bizonyítani. A Munka Törvénykönyve feljo­gosította a vállalatokat, hogy a kollektív szerződésben elő­írhatják a munkahelyre be­vitt tárgyak megőrzőben, öl­tözőben való elhelyezését. Előírhatják a bevitel bejelen­tését, különösen, ha a dolog a szokásosnál nagyobb érté­ket képvisel. A vállalat meg­tilthatja, korlátozatja,, iUeíí>- leg feltételhez kötheti a tár­gyak, felszerelések stb. bevi­telét. , A vállalatnak lehetősége van rá, hogy olyan ruházati és személyi felszerelési tár­gyak tekintetében, amelyeket a dolgozó munka közben is rendszerint magánál tart, a kollektív szerződésben vét­kesség nélküli felelősséget is előírhat. Helyeselhetjük, ha minden, Parkjaink védelméről már az unalomig sokat írtunk, be­széltünk, úgy látszik, hiába. A Hoffmann Ottó utcai szö­kőkút körüli parkot például fájó szívvel szemléli az, aki tavasszal szépnek, gondozott­nak szeretné látni. A járdát vajon nem azért Csinálták, hogy azon járjunk, és ne a gyepes részen keresztül-ka- sul? Nem lehetne reggel egy kicsit hamarabb elindulni a munkába, hogy a késést ne így, az út megrövidítésével pótoljuk? De ugyanezt ta­pasztalni a nap minden sza­kában is. Érthetetlen ez a közönyös­Közöljük kedves megrendelőinkkel, hogy a DÉLI HÍRLAP egyes hirdetési díjtételeit 1973. JANUAR 1-TOL mérsékeltük Felvilágosítást vállalatunk hirdetési ügyintézői és hirdetőirodánk adnak. Hirdessen olcsóbban! Hirdessen a DÉLI HÍRLAPBAN! Szerkesszen velünk! „Alaposan meglepődtem, amikor legutóbb megkap­tam a telefonszámlát. A nyomtatvány helyi beszélgeté­sek rovatában 146 forintot tüntetett fel a posta, holott elég ritkán használjuk a telefont, és ennek az összeg­nek rendszerint csak a töredékét szoktuk fizetni. Hir­telen felháborodásomban már reklamálni akartam, amikor eszembe jutott, hogy az előző hónapban több, az ország más részében élő rokonunkkal kellett beszél­ni és közvetlen tárcsázással hívtuk őket. Bizonyára nem én vagyok az egyedüli, aki elfelejtette, hogy a posta a távhívásos beszélgetések diját a helyi beszélgetésekkel együtt számlázza. Azt azonban még most sem tudom, hogy miért van erre szükség, és egyáltalán a távhí­vással vagy az interurbán-kapcsolással lebonyolított távolsági beszélgetések kerülnek-e többe?” — írja K. Béláné, miskolci olvasónk. Kemcsale gyorsabb, olcsóbb is Hasonló ügyekben elég gyakran reklamálnak a mis­kolci telefonelőfizetők a pos­tán Még mindig kevesen tudják, hogy a távhívással lebonyoiított távolsági be­szélgetések dijainak számlá­lását a telefonközpontban ugyanaz a ••.szsfkeaset végzi, mint a helyi beszélgetésekét. A különbség csupán az, hogy a helyi beszélgetéseknél egy hívás esetén a számlálószer­kezet csupán egyet ugrik, a távhívással lebonyolított be­szélgetéseknél viszont a számlálókorong reggel 7 és este nyolc óra között 15 má­sodpercenként, este 8-tól reggel 7 óráig pedig 20 má­sodpercenként vált egyet. Mivel mindkét beszélgetés díját, illetve időtartamát ugyanaz a szerkezet szám­lálja, a helyi beszélgetések díjait nem lehet különvá­lasztani a távhívásos beszél­getések díjától. Ezért kerül a telefonszámlán is egy rovat­ba a helyi és a távolsági be­szélgetések összesített díja. Az sem mindegy, hogy a telefonelőfizetők távolsági beszélgetéseiket közvetlen tárcsázással vagy pedig az interurbán-központ telefonos kisasszonyainak közreműkö­désével, kézi kapcsolással bo­nyolítják-e le. Kézi kapcsolás esetén ugyanis a posta min­den megkezdett beszélgeté­sért legalább háromperces beszélgetés díjának megfe­lelő összeget számol fel, há­rom perc után pedig a tá­volsági beszélgetések díja percenként ; emelkedik. Rá­adásul, ha a hívott fél olyan településen lakik, amelyet már bekapcsoltak az országos távhívó-hálózatba, a posta minden interurbán-hívás ese­tén öt forint kézi kapcsolási pótdíjat is felszámol. Távhívásnál — azaz köz­vetlen tárcsázás esetén — ezt a pótdíjat nem kell megfi­zetni. Ezenkívül távirati stí­lusban is lehet szót váltani, s így egy távhívással lebo­nyolított félperces miskolc— budapesti beszélgetés csak 2 forintba kerül. Ugyanez kézi kapcsolással 18 forint 50 fil­lér, s ez már lényeges kü­lönbség. Ugyanakkor a mun­kanapokon 8 és 14 óra kö­zött kézi kapcsolással lebo­nyolított távolsági beszélgeté­sek ennél is jóval drágáb­bak, ha a beszélgetés ideje meghaladja a 6 percet: áz említett időszakban 6 perc után minden perc beszélge­tésért háromszoros díjat szá­molnak fel. (Vagyis egy bu­dapesti beszélgetésnél 4 fo­rint 50 fillér helyett percen­ként 13 forint 50 fillért). Ilyen díjazási rendszer a táv­hívásos beszélgetéseknél nincs. . A posta eddig 70 települést kapcsolt be az országos auto­mata távhívóhálózatba. Ta­valy többek között Debre­cenben, Pécsett. Komlón és Gyöngyösön helyezték üzem­be a távhívóközpontot, Mis­kolcon pedig a tapolcai előfi­zetőket is bekapcsolták. Az országos távhívóhálózat fej­lesztési programja alapján a nagyobb városok közül ilyen automata telefonközpontokat kap legközelebb a szegedi és a ceglédi posta is. (lahucsky) a vállalatnál (munkáltatónál) okozott kár esetében részle­tes szabályozás van. Ameny- nyiben a dolgozó a vállalat rendelkezéseit megszegi, az eközben keletkezett kárért a vállalat felelősséggel tartozik. DR. SASS TIBOR Szerkesztői üzenetek Dr. Németh Józsefné, Miskolc, Selyemrét: A közlekedéssel, illet­ve a villamosmegálló megszünte­tésével már több esetben fog­lalkoztunk. Vitathatatlan, hogy van, akit egyes megállók meg­szüntetése érzékenyen érint. A város vezetői azonban az egész utazóközönség érdekeit tartották szem előtt. Szilvási Kálmánná, Miskolc, Vászonfehérítő u.: Beküldött pa­naszukkal az Észak-Magyaror- szág szombati száma részletesen foglalkozott. Reméljük, az ered­mény nem marad el, és problé­májuk megoldódik. Szabó József. Sajóecseg: ügyé­ben beszéltünk a járási tanács adócsoportjával. Megvizsgálják panaszát. Amennyiben Ugye még nem nyert elintézést, kérjük, ke­resse fel a fenti szervet Rovatvezető: MOLNÁR SAN- DORNE. Telefonszáma: l8-22t Keresztül-kasul a parkokban ség. Minden embernek lehet­ne annyi szépérzéke és rend- szeretete. hogy vigyázzon környezetére. r. M. Miskolc Az ünnepekre pénztárcát kaptam ajándékba. Helye­sebben pénztárcákat; kettőt. S mivel ajándékozásnál nem szokták- odaadni a vásárlási blokkot, hiába próbálkozom az egyiket becserélni valami

Next

/
Thumbnails
Contents