Déli Hírlap, 1973. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1973-01-22 / 18. szám

Farsang lesz (Benkö Imre felvétele) hi tud többet Petőfiről? Kiliánosok nyerték a vetélkedőt A Ki tud többet Petőfi­ről? című, a múlt év decem­bere óta tartó vetélkedő a középfokú oktatási intézmé­nyek döntőjével fejeződött be szombaton este a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A Kilián Gimnázium, a Kos­suth Gimnázium és a 100-as számú Szakmunkásképző In­tézet két-két csapata, vala­mint a Herman Gimnázium csapata mérte össze tudását. A zsűri hét feladat alapján, pontozással értékelte a ver­sengő diákok teljesítményét. Lexikális tudásra is szükség volt, de az általános tájéko­zottság mellett azt is figye­lembe vették, hogy ki meny­nyire érti, szereti a költőt... Az első helyezett a Kilián Gimnázium második csapata lett. Tíznapos balatonmáriai üdülést nyertek. A második díjat a Kossuth Gimnázium második csapata érdemelte ki: jutalmul állandó belépő a Gárdonyi Géza Művelődési Ház 1973-as rendezvényeire. A Kossuth Gimnázium első csapatának a harmadik hely jutott: a Miskolci Nemzeti Színház ez évi előadásaira kaptak bérletet. A többiek értékes könyvjutalomban ré­szesültek. A nyerteseket fel­készítő tanárok fáradozását a filmfesztivál és a Kollegi­um Musicum rendezvényeire szóló jegyekkel honorálták. Hótlan vasárnap Szombaton kezdődött ez a kisriport. Randevút beszél­tem, meg négy gyerekkel: — Szóval ott, ahol szán­kózni szoktatok? — Igen. Az Avas déli olda­lán. Saját gyermekkorom óta nem kívántam annyira, hogy fehér reggelre ébredjek. Hiá­ba. És a négy fiú is hiába ké­szítette ki a szánkót. — Nem tudja, mi van Bán­Ív úton? Nem tudtam, pedig a kér­dező „egyenruhája” félreért­hetetlenül mutatta, hogy mit várna legszívesebben vála­szul. Azt kellett volna vála­szolnám, hogy a hóakadályok miatt nehéz feljutni, de most éppen megállt a hóesés. — Megállt a hóesés —, mondtam, de nem tettem hozzá, hogy még tavaly meg­állt. — Ráérsz? Ultiznánk, de nincs harmadik. — Nem érek rá — mond­tam a telefonba. — Riportot kell írnom a havas vasár­napról. — Akkor kettőre várlak. Én is délutánra ígértem a fi­amnak a szánkózást. Délután végre esett. Nem hó, az igaz. Eső. Olyan jóleső tavaszi eső, amely a fiatalok sétáló kedvén nem ront, csak a kevés jeget mossa el, hogy korcsolyázni se lehessen. — Legalább a televízióban lehetett volna egy síugróver­seny. — Miért? i — A gyerekeknek megmu­tatnám a havat. Még novem­berben elkezdtem mesélni nekik, hogy kisfiú koromban milyen nagyszerűen síztem, szánkóztam. Most a félévi bi­zonyítványosztáskor a srácok előkeresték az én gyerekkori bizonyítványomat. Hiába pré­dikáltam nekik, hogy én így, én úgy ... Szembenevettek. — Olyan ez. mint a te te­led — mondták. És igazuk volt... , — írtál riportot a téli va­sárnapról? — kérdezték ma reggel kárörvendően a szer­kesztőségben. — írtam — feleltem és odaadtam ezt. — De ebben nincs hó! — Meleg hangú cikket akartam írni sóhajtottam. — Ügy sikerült, hogy a hó is elolvadt. A hótlan vasárnap­ról így született e sótlan kis­riport. (bartho) Kereskedőnek készülnek Az ország minden részéből érkezett diákokat képeznek a SZŐ VOSZ részére kereske­delmi dolgozókká a tokaji Leszakadt a vezeték a százlábú hídnál Tegnap délelőtt 10 óra 10 perckor a Keleti pályaudva­ron, az úgynevezett százlábú hídnál leszakadt a villany­mozdonyokat árammal ellátó felsővezeték. Ezért a vil­lamosmozdonyok közlekedése lehetetlenné vált a Keleti és Kőbánya-Felső, valamint a Keleti és Ferencváros kö­zött. A vonatok kerülő úton, a Józsefvárosi pályaudvaron át érkeztek a Keletibe és ugynezen a vonalon hagyták el a pályaudvart az innen in­duló szerelvények. A haladéktalanul megkez­dett helyreállítási munkála­tok eredményeként háromne­gyed kettőkor mind a Keleti és Ferencváros, mind a Ke­leti és Kőbánya-Felső között a bal oldali vágányt ismét át tudták adni a forgalomnak, mégpedig oly módon, hogy a villanyvonatokat átmenetileg Diesel-mozdonyok helyettesí­tették. A váratlan akadály követ­keztében a nemzetközi vona­tok általában 20—30, a he­lyi és a távolsági személy- vonatok 40—60 perc késéssel közlekedtek. kereskedelmi iskolában. Rendszeresen két és félszeres a túljelentkezés. A felvétel­nél elsősorban a szövetkeze­tek munkaerő-szükségletét veszik figyelembe. Jelenleg 360 diák végez az iskolában tanulmányokat, közülük 160- an vegyesboltokban, míg a többiek élelmiszer-, ruházati és iparcikkboltokban dolgoz­nak tanulmányaik befejezése után. A tanulók között nem egy akad, aki 250, sőt 300 kilo­méterről érkezett. Természe­tesen kollégiumban laknak, ahol különböző szakkörökben találhatnak hasznos elfoglalt­ságot. Az iskolai szakszerve­zet gyakran szervez kirándu­lásokat Borsod megye idegen- forgalmi nevezetességű he­lyeire. Jól dolgozni - jól pihenni — Mivel tölti szabad idejét? — kérdeztem a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem egyik tanárától. Válaszul széthúzta a szoba egyik falát teljesen beborító könyvszekrény toló­ajtaját. Amellett, hogy rendelkezésére áll az egyetem óriási könyvtára, több száz kötetre rúgó szakmunkát tart karnyúj­tásnyi közelségben magához. Ez a kézikönyvtára, szinte egy napig sem „él meg” a részben idegen, részben magyar nyel­ven íródott könyvek nélkül. Az oktatás és a kutatómunka mellett minden idejét, energiáját az köti le, hogy megismer­kedjen a tudományos és technikai forradalom legújabb vív­mányaival. Bírja? Bírnia kell. De tény. hogy bár még közelebb van a negyvenhez, mint az ötvenhez, a szíve már nyugtalanko­dik, s az infarktusról mint bármelyik nap bekövetkezhető fenyegetésről beszél. A műszaki tudományok különösen gyors ütemben fejlőd­nek. Ám téved, aki azt hiszi, hogy a más pályákon dolgo­zóknak könnyebb dolguk van. Egy másik, ugyancsak mis­kolci példa. Küszöbön áll a veseátültetés a megyei kórház­ban. Hogy ezt elmondhassuk, ahhoz nemcsak a műszaki, technikai feltételeket kellett megteremteni (értve ez alatt egyebek között a kitűnően felszerelt mű vesecentrumot), ha­nem egy tekintélyes létszámú orvoscsoportnak fel is kellett készülnie e feladatra. Hogy mit jelentett ez a felkészülés? Nem kevesebbet, mintha egy másik diplomát szereztek volna néhány év alatt a meglevő mellé. S a tanulmányi idő alatt maradéktalanul eleget tettek munkaköri kötelességüknek is, operáltak, gyógyítottak. Könnyű kitalálni, mennyi idejük ju­tott pihenésre, kikapcsolódásra ezalatt. A hasonló példák sokasága kínálkozik, annak bizonyítá­sára, hogy napjainkban rendkívüli erőfeszítéseket követel a „lépéstartás” az értelmiségiektől. A kört azonban tovább kell bővíteni, hiszen a tudományos-technikai forradalom az egész társadalmat átfogó változásokat hoz. Más szinten ugyan, de újra kell termelnie tudását a szakmunkásnak is. Gondoljunk csak az építőiparra, melyben ma már nem ( kőművesek, ha­nem szerelők dolgoznak. A vakolókanál, a téglaillesztés gya­korlott mestereinek is új szakmát kellett tanulni. Melyik gyár középkorú szakmunkása mondhatja el. hogy ugyanazon gépen dolgozik, amelyiken megtanulta a fogáso­kat annak idején? Bizony, mindannyian érezzük, hogy a hivatását szerető, „boldogulni” akaró embernek vállalnia kell a szüntelen ön­képzést. Ez pedig akkor is fárasztó és állandó idegfeszültsé­get okoz, ha kedvvel csinálják. Megoldás csak az lehet, hogy felkészülünk a terhek elvise­lésére. A szellem edzése az iskolák dolga. Ám mitsem ér a fogékony, nagy terhek elviselésére is alkalmas szellem, ha gyenge a fizikum. Az utóbbi időben széles körű vitát vál­tott ki az a felmérés, mely bizonyítja: fiataljaink egyre ma­gasabbra nőnek ugyan, de mellkasuk fejletlen, s igen sok közöttük az ideges, neurotikus alkat. Számos okra vezethető vissza ez. de kétségkívül az egyik legfontosabb, hogy keveset sportolnak, mozognak. A sportvezetők panasza: manapság nem divat a sport. Sok igazság van ebben, ám a tömegsport feltételeit meg is kell teremteni. Túl sokat foglalkozunk az élsportolókkal, s túl keveset azzal, milyen a testedző munka az iskolákban, iparitanuló-intézetekben, s milyen lehetősége nyílik a felnőtt embernek arra, hogy munka után felfrissítse fáradt szellemét. Az elsőrendű kérdés, hogy megtanítsuk az embereket jól dolgozni. Ám erre csak az képes, akinek módjában áll jól pihenni. BÉKÉS DEZSŐ Madách Imre emlékére Ma este 6 órakor „Nem az idő halad, mi változunk” címmel Madách Imrére em­Hasábburgonya Az Országos Hűtőipari Vállalat miskolci hűtőházá­ban gyártott hasábburgonya máris nagy népszerűségre tett szert az üzemi konyhá­kon s újabban a háziasszo­nyok körében is. Nemrég 400 és 200 grammos hasáb­burgonya-csomagokat hoztak forgalomba. Eddig 250 va­gon hasábburgonyát 'gyártot­tak a miskolci hűtőházban. K á be Idzsunge l A Budapesti Villamosipari Vállalat dolgozói 212 millió forint értékű munka elvégzé­sére kaptak megbízást az LKM épülő nemesacél-fi- nomhengerművénél. Ebben a félévben 150 millió forint ér­tékű feladat elvégzése hárul rájuk. Többek között felsze­relnem 26 transzformátorál­lomást, s beépítenek 1300 ki­lométer hosszúságú jelző- és erőátviteli kábelt. A transzformátorállomások kö?ül a három legnagyobb egyenként 50, illetve 10 mil­lió forintba kerül. Nagyobb fesz a 2-cs kolió Mintegy két hét múlva be­fejeződik az ózdi 2-es számú kohó átépítése. A munkála­tokra 117 millió forintot köl­tenek. Eddig 350 tonna acél- szerkezetet építettek be. A »agyjavítás során nagyobbít­ják is, 135 köbméterrel nő befogadóképessége. Üjbóli üzembe helyezését követően mintegy százezer tonna acél- és szürkenyersvassal gyárt­hatnak többet az eddiginél. Átkozott eutjlandi Márpedig engem azért se fog ágyba dönteni az A—21 Egy jóféle hazai bacinak még csak megadnám magam, de hogy egy ocsmány kapitalista vírus kifogjon raj­tam, na nem, abba nem megyek bele! Szó se lehet róla! No de mit tegyek? Gyakran mossam a kezem. Jó. Kerüljem a tömeget. Rendben, a járvány idején nem megyek ki a stadion­ba. Öltözzem éssze­rűen. Semmi akadá­lya, dupla fuszeklit húzok a lábamra. És tovább? Ja igen, szellőztessek gyak­ran. És legföként szedjem a vitamino­kat. A C-t. Falom a hordós káposztát. Valaki azt mondta, hogy egyszerűsíteni is lehet a dolgokat, mi­nek ez a nagy cécó. A CS-vitaminnak ki­váló a hatása. Benne van a C-vitamin, a Satöbbi vitamin, és a gyümölcs. Nyári gyümölcs télen. Na­hát ezt teszem: elő­azt a cseresznyepá­linkát! Nono! Mi az, hogy nono! Azért, mert az orvosok azt mondják, hogy az alkohol csök­kenti a szervezet el­lenállóképességét? Tudom. De!~ Ebben az esetben más a helyzet. Melyik az az elpuhült, Martinihez és While Ladyhez szokott kapitalista bacilus, amelyik el­viseli a jó magyar cseresznyepálinlcát?! Slukk egy nagyot, fiú! No még egyet! így rá! Most aztán jöhetsz, rusnya jó­szág, gyere, még az ablakot is kinyitom, s kilátom a számat, tessék, parancsolj, úgy elkotródsz belő­lem rögvest, te un­dok englandi, hogy belepirulsz a szé­gyentől. Majd meg­tanulod, te idegen virus, hogy mi a ma­gyar virtus! Hm! Tényleg jó hatással van rám ez a CS-vitamin. Már nem is kell zsebken­dő. De ... de hová is tettem, valami me­gint irritálja az or­romat. Hapci! Egész­ségedre! Lám, már tegező viszonyban vagyok magammal. Aranyos CS-vitamin, te kedves, jó magyar föld termette gyü­mölcsfolyadék, máju­si lombok között pi­rosló bogyó, bogyóka, merhogyaszongya: Fekete szárú cseresz­nye, rabod lettem szép menyecske! Az ám, de nem leszek az A—2-nek! Vessz meg, bad, kapjon fel a szél, s eriggy vissza, ahonnan jöttél! Hap­ci! Ha ... ha ... ci! Bajd begtudod, bi- lycn gyerek vagyok én! Hazafiúi gyerek! Mégy egy kortyot le­nyelek, s aztán el­nyúlok egy kicsit. Hejdemert... szárú cseresznye! így ni, most vala­hogy könnyebb va­gyok. Egész jól tartja a fejemet a párna. S a lábamnak is jobb, hogy a takaró alá húzom ... Kicsit ugyan zúg a fülem. Lehet, hogy éppen ■most párbajozik ben­nem az A—2 és a CS-vitamin? Lehet. — Tessék, szóltál va­lamit, kedves nejem? — Már háromszor is. Azt kérdeztem: süket vagy? — Deb én. Ha ... hapd! — Te reszketsz. Mutasd a homlokod! Jesszusom, lázas vagy! — Binthogy én! Anyám, te tévedsz, én még soha deb vol­tam lázas a cseresz­nyepálinkától, S kü­lönösen most nem le­hetek, amikor jó ma­gyarként szemöe- szálltam az átkozott englandival. Csak azért reszketek, bért nagyon kiszellöztet- tem. Hideg van. Légy szíves, tegyél rám még három pap­lant, És .ha akad még két-három pokróc, azok is jöhetnek. És mondjad csak, miért vagy kettő, hiszen az előbb csak egy vol­tál ... Brrr! Kérlek, tedd a takaró alá a jobb karomat is... lékeznek Diósgyőrben, az Ady Endre Művelődési Ház­ban. A 150 évvel ezelőtt szü­letett költő és drámaíró munkásságát Kordos László, a városi könyvtál- nyugalma­zott igazgatója méltatja. Az irodalmi műsorban a Kilián György Gimnázium és az 1-es számú Szakközépiskola irodalmi színpadai adnak íze­lítőt Madách Imre műveiből, többek között Az ember tra­gédiájából. s Madách költő: munkásságából. Járványos gyermek bén u Iá s elkn A három oltásból álló, gyer­mekbénulás elleni oltássorozat második oltására 1973. .január 22-től 27-ig kerül sor. Oltásra kerülnek azok a gyer­mekek, akik 1969. október 1-töl 1972. szeptember 30. napja közötti időben születtek. Az oltandók hozzátartozóit az oltókörök az oltás helyéről és idejéről külön meghívó útján értesítik cs a védőnők útján is tájékoztatják. Az oltást Sabin-cseppcknek teában, szájon át történő beadá­sával végzik, ezért a szülők, il­letve hozzátartozók kávéskana­lat vigyenek magukkal. Amennyiben a kötelező oltásra kijelölt korú gyermekek hozzá­tartozói átköltözés vagy egyéb ok miatt az oltási értesítést nem kapnák meg. úgy a lakás sze­rint illetékes gyermekkörzeti rendelőben kapnak tájékoztatást. Miskolc m. városi Állami Közegészségügyi járványügyi » clügyclösén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents