Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-02 / 284. szám

Aszú feldolgozás 1 olcsvá Csordul a nektár Az ideihez hasonló, bó aszútermésre még az idős borász szakemberek sem em­lékeznek. A Tokaj-hegyaljai Állami Pincegazdaság tolcs- vai üzemében hetek óta tart az aszú feldolgozása; a 20 600 mázsás termés préselése, tá­rolása nagy gondot okoz az üzem vezetőinek. Ráadásul a tervek szerint a feldolgozást december 23-ig be kell fejez­ni. A kiemelkedő termésből mintegy 45—50 hektoliter aszúborra számítanak a pin­cészet vezetői, ami megköze­lítően 25-szöröse a korábbi évek átlagának. A barna aszúszemekből négyfajta ..ter­méket” nyernek: először még a tárolás közben a méz­édes ízű nektárt, majd az aszúbort, a törköly újabb fel­dolgozása után pedig az auszúfordítást, majd végeze­tül az aszúmáslast. A kipréselt, illetve a saját súlyától kicsapódott mustot hatalmas fémtartályokban tá­rolják. ahonnan az úgyneve­zett „zajos erjedés” befeje­zése után kerül a bor a to­kaji pincékbe. Itt — általá­ban 200 literes tölgyfahor­dókban — évekig érlelődik, közben többször átfejtik. ..megtörik' az aszút. * Friss kenyér az ünnepre (Ágotha Tibor felvétele) Munkaszervcxés a MÁV-nál (i.) A Diesel-korszak követelménye Ki tudná összeszámlálni, hogy az elmúlt évtizedekben hányszor, de hányszor került az élcelődés középpontjába a MÁV. ez a kerítés és kapu nélküli niammutvállalat. Mert van is abban valami megmosolyogni való. ahogyan a diesele- sités korában a lovontatású vasút idejéből magával cipelt szervezeti formába préselve birkózik — olykor önmagával. Százéves szabályok csontosodtak itt tradícióvá, amely szer­vezetének piramisrendszerében teherré vált immár, s re­formra érlelte. Tavaly októberben — még a Központi Bizottság és a kormány határozatának meg­jelenése előtt — a MÁV Ve­zérigazgatósága kiadta az uta­sítást valamennyi vasútigaz- gátóságanak és szerveinél;: mérjék fel, melyek azok a belső mechanizmusban rejlő fonákságok, amelyek hátrál­tatják a gazdaságos munka­menet kialakítását, s dolgoz­zák ki javaslataikat a módo­sításra. íVm mindenki íojjadta kitörő örömmel Mindazok, akik leginkább érezték a sokféle kötöttségből fakadó nehézkesség terhét, már akkor megvetették a ..modernizálás” alapjait. Nem erte felkészületlenül a MÁV- ot az MSZMP Központi Bi­zottságának 1971. december 1-én hozott határozata, amely előírta: korszerűsíteni kell a gazdasági egységek üzem- es munkaszervezését. A KB ha­tározata, s az azt követő kormányhatározat tehát meg­erősítette a helyes törekvést. Ám voltak — s nem csu­pán a MÁV területén —, akik nem éppen kitörő öröm­mel fogadták az elhatározást. — Mindig volt üzem- és munkaszervezés, mert mindig alakítottak vállalatokat, mó­dosították üzemeket, hisz' enélkül a mai szervezetek sem alakulhattak volna ki. Mi szükség van hát erre a „kampányszerű” intézkedés­re? — kérdezgették a min­den új meghonosításától hú­zódozók. Nos, egy év telt el. azóta, s már kézzelfogható eredmé­nyekkel érvelhetnek a ha sonló véleményekkel szem­ben például a MÁV Miskolci Igazgatóságán. Az első lépések A legtöbb vállalatnál az okozott — és okoz néhány helyen még ma is — gondot az üzem- és munkaszerve­zéssel kapcsolatos tenniva­lóknál. hogy hogyan is kezd­jék? (Nem is könnyű dolog, hiszen, a szervezés tudomá­nya nálunk nem széles kör­ben oktatott „tantárgy”.) A miskolci vasútigazgatóság egyéves tapasztalata a „klasz- szikus” alapfeltételt igazolja: az eredmény eléréséhez szük­séges, hogy a korszerűsítési igény a vezetőtől induljon ki. Mindenekelőtt tehát szerve­zési készséggel rendelkező, s különféle munkaterületeken jártas szakembereket válo­gattak össze s szervezési cso­portot alakítottak. Van eb­ben közlekedési mérnök, gé­pészmérnök, jogász és üzem­gazdász. A csoport feladatául jelölték meg: tárja fel a bel­ső, szervezeti mechanizmus konstrukciójánál-: hibáit, ál­lapítsa meg. hogy mi benne a fölösleges, mi idéz elő pár­huzamos vagy gazdaságtalan munkát. önmagában ezt a „helyzet- felmérést" a csoport nem lett volna képes — különösen olv rövid idő alatt, ahogy az történt — megoldani. Szük­ség volt rá. hogy a vasutigaz- gatoság különböző külső te­rületeiről —- éppen a precíz tájékozódás érdekében — úgynevezett külső munka­társ-gárdát. . aktívahalozatot építsenek ki. amely a legap­rólékosabban, minden egyes munkahelyig ismeri az erő­ket. a feladatokat, s véle­ményt tud mondani arról is: mit, hogyan lehetne jobban végezni, s mi a feltétele en­nek. A szervezési csoport má­sik jelentős feladata volt: miután a negatívumokat, a gazdaságosságot rontó ténye­zőket elemezték, dolgozzanak ki javaslatokat, hogyan le­hetne az eddigieknél ered­ményesebbé szervezni a mun­kát. Csakhogy sok irányú fi­gyelmet igenyelt a javaslat­tevők munkája, hiszen az alapelvről nem feledkezhet­tek meg: el ne „galoppíroz- zák” magukat, maradjanak az adott lehetőségeken belül! RADVÁNYI ÉVA (Folytaljuk) REFLEKTOR Ma Budapesten leleplezik József Attila mellszobrát a József Attila Színházban, 4^ Debrecenben tudományos ülést tartanak az Orvostudo­mányi Egyetem sebészeti kli­nikája fennállásának 50. év­fordulója alkalmából. 4c Egerben Hámán Kató-emiek- ünnepseget rendeznek, szüle­tésének 88. évfordulója alkal­mából. 4c Kaposváron ün­nepséget tartanak a város felszabadulásának évfordu­lója alkalmából. 4c Szombat­helyen új sütőipari tanüze­met avatnak. 4c Tatán az észak-dunámtúü képzőművé­szek tanácskoznak. névadó ünnepség Ma délután 5 órakor a 40. sz. általános iskola tantestü­lete — a III. kerületi anya- könywezető közreműködésé­vel — az iskolában névadó ünnepséget rendez. Két ott tanító pedagógus. Hegedűs Janosne és Csörgő Józsefné gyermekének adják ünnepé­lyes keretek közt a György, illetve aiz Andrea nevet. Az iskola valamennyi pedagógu­sa részt vesz az ünnepségen, s miután Galambos Béla igazgató köszöntőt mond, az úttörők műsoros előadással kedveskednek a két szülőnek és gyermekének. Fiatalító évek Hogy elröppent ez a huszonnyolc év! Apák lettek az akkori gyerekek, nagyapák az akkori apák. s már csak halovánv emlékképekként élnek az akkori nagyapák ... Az évek csak a várost fiatalították meg. A várost, amely 1944. december 3-ára virradóan rémálmából ébredt, s még kába volt a lő­porszagtól, még kissé riadt . a hirtelen támadt csendtői . . . S aztán, amikor bizonyossá lett, hogy véget ért a rettenet, s a pincelakók orcájára nem csupán a decemberi reggel festett pírt, hanem a szabadság oly sokáig a lelkek mélyébe rejtett, beteljesült vágya — akkor lassan olvadni kezdett a dermedtség jege és telet kergető tavaszi hangulat költözött a város romos falai közé. . . . Tegnap láttam, amint romokat markolt az exkavátor. Ismét lebontottak néhány régi házat. E házak helyén rövi­desen újak lesznek: nagyok, szépek, .sokablakúak. Vajon megmondaná-e valaki, huszonnyolc év alatt — a szellemnek és anyagoknak — hány ilyen nagy, szép, sokablakú épülete tette fiatalabbá a várost? Ha ezzel példálózol, hamar meg­kapod: hagyjuk a közhelyeket! Hiszen minden, ami van, ami lett azóta, természetes. Az, valóban az. Természetes — mint következmény. Ám ahhoz, hogy a következmény mindent egy­befoglaló. fiatalító történelemmé váljék, ahhoz kellett az a legelső december harmadik:!, az a huszonnnyolc évvel ez­előtti. Ettől a dátumtól számítva írja új történetét a város. Eme évfordulókon nem az illendőség mondatja velünk a kegyelet és hála szayait, hanem az a benső érzés és meg­győződés, amely csak őszinte barát szívében és tudatában létezhet, s amely nemcsak kiállta az idők próbáját; az évek múltával mind elmélyültebbé vált Ez a megfiatalodott város, ez a megfiatalodott haza rá a történelmi bizonyíték! Orszá­gunknak. amely korábban a világ szemében egyenlő volt a Horfobággyal — tekintélye lett; ez a munkásváros, amelyet nemhogy a világ nem ismert, de még az országban is az ötödik, hatodik helyre rangsorolták, felküzdötte magát, s ma a legnagyobb vidéki városként tartják nyilván. Miskolc „nagyhatalom” lett a gazdasági életben, példamutatása sok- sok tekintetben az általános fejlődés egyik nagyon fontos hajtóereje. A város munkássága, amely azon a december harmadikán felelősséggel és öntudattal vállalta szerepét, nagyszerű tetteket hajtott végre. A kapott lehetőségen túl, ez adja a magyarázatát annak, hogy természetessé lett a kö­vetkezmény. S ez a garancia rá, hogy a város jelenében ígé­retes jövő körvonalazódik. Ez a mostani december harmadika — hangulatában — talán a többinél is ünnepélyesebb. A hála is hangsúlyozot- tabb, az emlékezés is elmerültebb. Mert most nemcsak Mis­kolc felszabadítóira gondolunk, hanem mindazokra az élő vagy elesett hősökre, akik megvédték nekünk s a nemzetközi munkásságnak a világ első szocialista államát: azt a szov jet államot, amely éppen ebben a hónapban üli születésének félszázadik évfordulóját; azt a szovjet államot, amely öt ven eve remény forrása, beteljesülés biztosítéka... Ünnepelve- sebb a hála és az emlékezés azért is, mert a nagy testvér­párt. s az ötvenéves allam küldöttsége az elmúlt napokban ha­zánkban tartózkodott. Ez a nem mindennapi esemény is el­mélyültebbé tette a barátságot, kifejezte a kölcsönös tiszte­letet. 1972. december 3. önmagát ünnepli a város. Szerényen, hivalkodás nélkül. S ha most egy-egy percre visszatekint csaknem három évtized messzeségébe, előre lát. Mindig is előre nézett, mert hitt a jövőjében. Hitt azon az első decem­ber harmadikán s hisz e huszonnyolcadikon. Akkor még a bizakodás tüzelte; ma a cselekvés folytatása füti. S o kettő együtt dicséri! Cs. L. Petőfi-naptár az évfordulóra Gazdag az idei naptárvá­laszték. Irodai naptárból 36 ezer darabot rendelt a Bor­sodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat. A tizenötféle reprodukciós naptárból nyolc­Védett Azonos hangzás miatt 35 utca nevét változtattak meg Szegeden, a tanács végrehaj­tó bizottságának határozata alapján. Elsősorban a város peremén levő telepeken ne­veztek el utakat, tereket, A szegedi Nagykörút egy szaka­ssza felveszi Berlin, az NDK fővárosának nevét. Budapest centenáriuma alkalmából jö­vőre a kialakulóban levő har­madik könúf egy szakaszát fővárosunkról nevezik el. Az új utcanevek őrzik a légi ha­gyományokat. az egykori fog­lalkozási ágakat is. A tanács végrehajtó bizott­sága védetté nyilvánította az árvíz előtti, a város hagyo­mányait őrző, a munkásmoz­galommal kapcsolatos, a fel- szabadulás tényét jelképező, a magyar nép és a világ ki­emelkedő személyiségeinek nevét őrző utcaneveket. Még többet tenni A városi tanács a „Miskolcért” Társadalmi Munka Érem arany fokozatát adományozta Dargai Istvánnak, a BÁÉV termékgazdálko­dási osztályvezetőjének, az MTS tagjának. Az építőipari vállalatok dolgozóinak tömegsportját eredményesen szervezte, s jelentős munkát végzett a Népkert sportlétesítményeinek fej­lesztésekor. A rövid indoklás hogyan is fejezhetné ki mindazt, ami Dargai Istvánt ezernyi szállal köti e városhoz; hosszú evek megfeszített munkáját, a sport és a t sportlétesítmények szeretetét, mindazt, amit a varosáért tett? Mégis, amikor a kitüntetés szóba kerül, sze­rényen szabadkozik: —Ügy érzem, ez a kitüntetés csak előle­gezett bizalom számomra. Hiszen sokat kell még tennünk Miskolcért! Nekem személy szerint is. A Népkertért például... A fél varos a Népkertböl ismeri Dargai Istvánt. A Népkertből, amelynek sportpá­lyáján oly sok küzdelmes mérkőzésen védte a MÉMTE kapuját, s amelynek sportcsarno­kába a sportkör elnökeként oly sokszor kel­lett elmennie az elmúlt tiz év alatt, amióta elnökké választották. — Sokáig mostohagyermek volt a Nép­kert. De most. .. ! Felépitettük a város büszkeségét, az új sportcsarnokot és a könyvtárat; tavaly az ÉMÁSZ KlSZ-fiatal- jainak támogatásával korszerűsítettük a ké­zilabdapályát, a BÁÉV KISZ-fiatal fainak segítségével átalakítottuk a „Vigadó” belső világítását. S a Borsod megyei Tervező Vál­lalat KlSZ-kollektivája már készíti a Nép- kert távlati tervét. Készen van a MÉMTE új tornacsarnokának terve, amely a BÁÉV KiSZ-fiataljaínak védnökségével épül fel, tatán nem is olyan sokára. Rajzok, tervek kerülnek az asztalra, a jö­vő térképéi. Kevés embert hallottam még olyan lelkesedéssel beszélni q holnapról, mini Dargai Istvánt. — És a város?... Elmosolyodik. — Január 2-án lesz 19 éve, hogy a BÁÉV anyaggazdálkodási osztályán dolgozom. Úgy­szólván végigkísértem Miskolc fejlődését. Mi minden épült 19 év alatt! Az egyetemtől a Petneházy utcai bérházokon át az új Diós­győrig hány új lakóház, hány új létesít­mény! Olykor, amikor a feleségemmel s két kislányommal sétálunk a városban, az új lakónegyedekben, jó érzéssel gondolok arra, hogy ebben a dinamikus fejlődésben nekem is részem van: a falakban ott van az a tégla is, amelyet én tettem hozzá a magam mun­kájával az egészhez. Osztályvezető, MTS-tag, sportköri elnök, párttitkár ... — És családapa — mondja. — A felesé­gem először neheztelt, de most már meg­szokta, hogy jóformán csak a hétvégeken vagyunk együtt. Mert mindig menni kell... Mert még annyit lehet és kell tennünk Mis­kolcért. NY. 1. ezerötszáz darabot rendel­tek. Ezek közül a listát a 29 forintos fotónaptár vezeti es a 125 forintos mágneses asz­tali naptár zárja. De van történelmi, városkép, népvi­seleti és színes reprodukciós naptár is. Az évforduló tisz­teletére jelent meg a díszes kiállítású Petőfi-naptár, 75 forintos áron. Zsebnaptárból 22 ezer ke­rül az üzlelekbe. Határidő­naplóból nyolcezer darab ér­kezett. A legolcsóbb tizenkét forint, a háromrészes párná­zott műbőr borítású pedig kétszáz forintba kerül. A vá­lasztékot az ötveníilléres kartonnaptár egészíti ki. Fotózó nyomdászok Kiállítást rendezett a Bor­sod megyei Nyomdaipari Vál­lalat dolgozóinak fotószakkö­re a sajtoház ebédlőjében. A tárlaton az alkotók félszáz képen mutatják be minden­napjaikat. Bányászklub Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központiam ma délután 5 órakor meg­nyitják a bányászklubot, amely a varos több ezer bá­nyászának lesz kulturált sa6- rakozohelye.

Next

/
Thumbnails
Contents