Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-27 / 303. szám

Vj gyár, rekonstrukció, lakás Borsodi nagy beruházások Borsodban jóval nagyobb a kiemelt beruházások szá­ma. mint a többi megyében. Jelenleg nyolc ilyen építke­zésen dolgoznak. A beruhá­zók es a kivitelezők év ele­ji megállapodása szerint 1972-re 1,2 millárd forint ér­tékű munkát terveztek az építők. Szilveszterig 1,3 mil­liárd forint értékű munkát végeznek el Borsod kiemelt beruházásain. Szerencsen Az Építők Szakszervezeté­nek Borsod megyei Bizottsá­ga a napokban felmérte a létesítmények állapotát. Meg­állapították, hogy az év ele­jén jelentős lemaradás volt a húskombinát építésénél, azonban az év végére a terv­ben szereplő 50 millió he­lyett már 75 millió forintot érő munkát végeznek el a kivitelezők. Egyelőre úgy látszik, hogy lemaradás egye­dül a Szerencsi Csokoládé- gyár rekonstrukciójánál lesz, ami körülbelül 3 millió fo­rintot tesz ki. Ennek részben a -a az oka, hogy az emléke­zetes csokoládégyári tűz utáni helyreállításnál körül­belül ugyanilyen értékű munkát vállalt az ÉÁÉV. Az építők megyei bizottsága megállapította; a rekonst­rukciót hátráltatja az is, hogy vitás kérdésekben csaa a fővárosban, a Magyar Édesipar budapesti központ­jában tudtak állást foglalni. A lakásprogram A kiemelt beruházások kö­zött szerepel a lakásépítés is. Az idén 2977 lakás át­adása*. tervezték, ezzel szem­ben az esztendő utolsó nap­jáig a tervezettnél 240 la­kással több készül el. Foglalkozott a megyei bi­zottság azzal is, hogy milye­nek a dolgozók munkakörül­ményei a kiemelt beruházá­sokon. Az év elejétől kezdve több munkahelyen is szükség volt a szakszervezet határo­zottságára és sürgetésére, hogy a szociális és egészség- ügyi hiányosságokat meg­szüntethessék. Az év végére Leninváro6ban 270 lakást foglaltak el az építők, az olefinmű kivitelezői. Maláta 2. Miskolcon, az AFIT-telep mögötti területen a HCM építői rendezkedtek be, mint­egy 116-lakásban. Ezzel- meg­felelő körülményeket biztosí­tottak legnagyobb beruházá­saink munkahelyein. Már folyamatosan, teljes kapacitással dolgozik a Bor­sodi Sör- és Malátagyár. Az építők munkája ennek elle­nére még nem fejeződött be. hiszen ezután valósítják meg az úgynevezett „Maláta 2-es programot”. Ez a munka is a 31-es számú Állami Építő­ipari Vállalatra vár. és felte­hetően a jövő év középéig el is készül. Az új malátagyár­ból több sörgyárnak is szál­líthatnak majd alapanyagot. (nagy) ♦ A csapolás mindig szép pillanat: a pattogó szikraesö mintha csillagszórókat idéz­ne. A nagyolvasztó dolgozói­nak helytállása is hozzájárult ahhoz, hogy az LKM-ben az idén már az év vége előtt 16 nappal lehengerelték az egy- milliomodik tonna öntecset. (Kovats Tibor felvetele) A DH városfejlesztési fóruma • Forgalmi csomópont Lesz-e gázvezeték Csabán? Felüljáró a Zsolcai kapuban Városfejlesztési fórumunkban folytatjuk a december 3-i miskolei tévévetélkedőn elhangzóit és idő hiányában válasz nélkül maradt közérdekű kérdések megválaszolását. Dr. Var­jas József például a 14-996-os telclőuszámról azt tette szóvá, hogy a Búza téri piac környéken egyre nagyobb gondot je­lent a parkoló autók elhelyezése. Tervez-e valamilyen intéz­kedést a városi tanács ennek a súlyosbodó problémának a megoldására? Hányászú jítók Mintegy kétezer újítási ja­vaslatot nyújtottak be az idén a Borsodi Szénbányák dolgozói. (957-et az októbe­ri újítási hónapban). Az el­fogadott és bevezetett újítá­sok sok millió forint megta­karítást eredményeztek, se­gítették a hatékonyság növe­lését, az eredményesebb gaz­dálkodást. Rekordíorgalom Az idén először naladja meg a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat forgal­ma az egvmilliárd forintot. Különösen jól sikerült az év­vége. Decetnberben eddig a bázisnál 18 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolítot­tak le a miskolci és a megyei üzletekben. A boltok dolgo­zói a két ünnep között az utolsó erőfeszítéseket teszik, hogy a vállalat maradéktala­nul teljesíthesse célkitűzé­seit. A kérdésre válaszolva ko­nyád László, a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyának helyettes vezetője el­mondta. hogy a városi tanacs szakembereinek is gondot okoz a Búza téri piac kör­nyékén az autóparkolók ki­alakítása, hiszen a helyi és távolsági autóbuszpályaud­varok felépítésével a város­nak ezen a részén meglehe­tősen kevés szabad terület maradt. Jóformán a legszük­ségesebb piacfejlesztési fel­adatok megoldására sem nyújtanak megfelelő lehető­séget. Ezért szó sem lehet arról, hogy a környéken a piac területének rovására alakítsanak ki parkolóhelye­ket. A kérdés megoldását a tanács vezetői elsősorban a leendő több szintes Búza Vé­ri forgalmi csomópont vég­leges kialakításától teszik függővé. Ennek részletes ki­dolgozását segíti elő a bel­város közlekedési tervpályá­zata is. melynek eredményét múlt hét péntekén hirdet­ték ki. Addig azonban, amíg a tervek elkészülnek, és a végleges döntés megszületik, a piacra igyekvő autósok kénytelenek lesznek a Búza tér környéki utcákban par­kolni. Várszegi Károly, Csaba vezér utcai lakos a 11-404-es telefonszámró) arról érdek­lődött, hogy mikor építik ki a városi gázvezeték-hálózatot Hejöcsabán. A kérdést a városi tanács szakvezetői is jogosnak tart­ják. A téma évek óta fog­lalkoztatja a szakembereket. De nemcsak Hejőcsabát érin­ti, hiszen Görömbölyön, Szir­mán és a Martintelepen is egyre többen sürgetik a gáz­vezetékek kiépítését. A vá­rosi tanács építési és közle­kedési osztálya még tavaly megrendelte a terveket, s az említett területek összesített gázhálózati tanulmányterve már el is készült. A tervek Karácsony és szilveszter között jól megérdemelt pi­henőjüket töltik a Miskolci Építőipari Vállalat fizikai dolgozói: szabadságukat előre ledolgozták. Ezekben a na­pokban csak az alkalmazot­tak járnak be munkahe­lyükre. A jövö év közepére ígérik Szerelik új telefonközpontot az Javában tart Miskolc egyik legkorszerűbb telefon- központjának szerelése a Ki­lián lakótelepi új postaépü­letben. A hatezer állomás kapcsolására alkalmas be­rendezést a fővárosi Be­loiannisz Híradástechnikai Gépgyár szakemberei szere­lik. A Crossbar-rendszerű telefonközpont ugyancsak a BHG terméke; a gyár — a postával közösen — megvá­sárolta az eredeti svéd be­rendezés licencét. 1 késeíi oka A Miskolci Postaigazgató­ságon elmondták: az új köz­pont átadását a jövő év kö­zepére ígérik a kivitelező szakemberek. Bár ez mai- többszörösen módosított ha­táridő, az eddigi késéseket többnyire az okozta, hogy a BHG a licencvásárlás óta eltelt rövid idő alatt képte­len volt legyártani a beren­dezés szereléséhez szükséges valamennyi alkatrészt, így többet a svédektől voltak kénytelenek megrendelni. A központ eddig tehát amolyan nemhivatalos svéd—magyar kooperációban készült. Az új telefonközpont le­hetővé teszi a város legdina­mikusabban fejlődő részén — a Gyula utcától a papír­gyárig terjedő szakaszon — a távbeszélő-hálózat bővíté­sét. A berendezés szerelésé­vel párhuzamosan építteti a tanács a vezetéket a köz­ponttól az előfizetőkig. Ez különösen a diósgyőri új vá­rosközpontban okoz gondot, mert oda most kell lefektet­ni a kábeleket. tőles egyéni előfizetők A posta szakembereinek tájékoztatása szeript az új telefonközpont hatezer állo­másának nagyobb része egyé­ni előfizetőkhöz kerül. A megnövekedett igényeket azonban csak úgy tudják ki­elégíteni, hogy a most épülő vonalaknak több mint há­romnegyed részét „ikeresí- tik”. Az előfizetők idegen­kednek ettől a megoldástól, pedig az ikervonalas rend­szer nem miskolci, még csak nem is magyar specialitás: a világ szinte minden országá­ban csak így tudják bővíte­ni a telefonhálózatot. A telefonra várók türel­mét kéri a posta, amíg a BHG szerelői nem helyezik üzembe az új központot, sen­kinek néni tudnak telefon- készüléket szerelni a lakásá­ba. A munka jelenlegi állá­sából ítélve, minden remény megvan arra, hogy a jövő év második felében újabb hatezer igénylő vágya telje­süljön. K. J. megvalósításának időpontja ma még kérdéses, mert ez a tétel nem szerepei a város IV. ötéves tervének beruhá- : zási programjában, és pénz sincs rá. A gázvezeték-háló­zat ilyen jelentős mértékű fejlesztésére ezért csak 1975 után kerülhet sor. Ösléger István a Zsolcai kapuból (38-585-ös telefon- szám) azt kérdezte, mikor kezdik meg a Zsolcai kapui felüljáró építését? A felüljáró terve — mini korábban többször is megír­tuk — már 1970-ben elké­szült. A beruházáshoz szük­séges pénzt azonban csali a következő évtől biztosítja a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium, és az elképzelé­seknek megfelelően jövőre — néhány millió forintos költséggel — csupán a be­ruházás előkészületeit kez­dik meg, pontosabban: az építkezéshez szükséges forga­lomelterelés feltételeiről gon­doskodnak. Ennek megfele­lően először a Gömöri pálya­udvar előtti Állomás utcát kötik össze a Szeles utcával és az állomás előtti útsza­kaszt építik* ót. Ezalatt a Zsolcai kapuban mindössze a legszükségesebb csatornák, vezetékek, kábelek kiépítésé­re kerül sor, s a munka oroszlánrésze, a felüljáró építése csak 1974-ben kezdő­dik meg. L. P. Jól dolgoztak a do lom it bányász f^k Jól dolgoztak az idén a Eemn Kohászati Művek garadnai dolomitbányájának dolgozói: az LKM-nek és az Ózdi Ko­hászati Üzemeknek összesen 230 ezer tonna dolomitot bá­nyásztak. Ezekben a napok­ban az ÓKÜ részére mai- terven felüli dolomitszállit- mányok indultak útnak. Megkezdték a téli felké­szülést: öt-hatezer tonna zú­zott és hatvanezer tonna elő- jövesztett dolomitot tartalé­kolnak a hideg, havas na­pokra. A bánya történetében még nem volt rá példa, hogy karácsonykor ennyire előre tartottak volna a téli felké­szülésben. A DH telexszolgálata jelenti: Szellemi exportunk irodája Az idén ünnepelte meg­alakulásának 10. évforduló­ját a Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda, a TESCO. A jubileum alkalmából telexen kérdése­ket tettünk lel Székács Im­rének. az, iroda vezérigazga­tójának. — Az irodának milyen fel­adatokat kell megoldania? — A TESCO-nak eredeti­leg a szocialista országokkal folytatott műszaki-tudomá­nyos együttműködés és a fej­lődő országoknak nyújtandó műszaki segítség lebonyolítá­sa volt a feladata. Később feladatköre kibővült a szel­lemi exporttevékenységgel. Az iroda intézi tehát többi közt a magyar szakértők ki­küldését a fejlődő országokba és szervezi az onnan érkező fiatalok szakmai képzését. — Szakembereinknek a fej­lődő országokba való kikül­dése mili'en célt szolgál, s ez országok közül melyikben dolgozik a legtöbb hazánk­fia? — A fejlődő országokban megsegítésük, s a velük való gazdasági kapcsolat kiszélesí­tése érdekében több szák ma­gyar szakértő, orvos, mérnök, oktató stb. működik. Számuk — hazánk lehetőségeit figye­lembe véve — évről évre nő. Jelenleg a legtöbb szak­értőnk Algériában van. — Milyen feltételek szüksé­gesek a szakemberek kül­földre küldéséhez, s erre a célra hogyan választják ki őkel? — A szakértőket megfelelő nyelvtudás, szakmai és em­beri képességek, valamint jó egészségi állapot esetén a vállalataikon, illetve azok felügyeleti szervein keresztül ismeri meg a TESCO. S az iroda a különböző szakterü­letekről ajánlott szakértők állományából elégíti ki a kül­földi igényeket. Nehézséget jelent, hogy aránylag kevés az idegen nyelvet beszélő szakemberünk. — A Borsodból. Miskolcról kiküldött szakértők mely or­szágokban látják el vállalt feladataikat, s a nemzetközi műszaki tudományos együtt­működés Miskolcra vonatko­zóan még miben nyilvanu! meg? — A borsodiak a TESCO-n keresztül egyrészt az Észak­terv tervezési munkáinál te­vékenykednek külföldön (ed­dig az NDK-ban, s a jövő­ben valószínűleg Jugoszláviá­ban is), másrészt a megyé­ből, illetve székhelyéről né­hány szakértő Kubába, Irak­ba, Nigériába és Algériába került. A fejlődő országoknak nyújtott segítség egyik for­mája ösztöndíjasok fogadása, s ennek keretében Miskolcon egy jemeni diák tanul — vá­laszolta a TESCO vezérigaz­gatója. T. I. Jutalmazás Jó eredményeket ért el az idén a Beton- és Vasbeton- ipari Müvek Miskolci Gyá­rának kollektívája. Nemcsak termelési tervüket teljesítet­ték túl, hanem jelentős mér­tekben javítottak a munxa hatékonyságát is. A jó mun­kát prémiummal honorálta a gyárvezetés. November 7-én 840 dolgozó kapott pénzjutal­mat; karácsonykor újabb lei- millió forintot osztottak szét.

Next

/
Thumbnails
Contents