Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)

1972-12-20 / 299. szám

A kereskedelmi beruházásokhoz Nagyobb állami támogatás (Folytatás az 1. oldalról) Gondot jelent a tartós fo­gyasztási cikkek forgalmának alakulása is: ezek egy részé­ből — különösen a híradás- technikai termékekből, rá­diókból. televíziókból, mag­netofonokból és a háztartási gépekből —. jelentős készletek hal­mozódtak fel a kereske­delem raktáraiban. A tendencia nem ismeretlen a szakemberek előtt, hiszen a magasabb fogyasztási érté­kű cikkeknél a vásárlók ál­talában jól meggondolják el­avult gépeik kicserélését, s erre csak akkor szánják rá magukat, ha valóban korsze­rű terméket vásárolhatnak. Ezt a hazai ipar termékei nem mindig teszik lehetővé. Hasonló tünetek jellemzik a vegyes iparcikkek forgal­mát is, amelyeknél a keres­kedelem évek óta nem képes kielégíteni a kívánt színvo­nalon a fogyasztok igényeit. Az élelmiszerek forgalmá­ról szólva a miniszter el­mondotta, hogy a bolti élel­miszer-kereskedelem a kere­seti. élelmiszerekből évről évre szélesíti választékát, növelj kínálatát, a jövőben azonban még több gondot kell fordítani azoknak az élelmiszereknek a forgalma­zására. amelyek elősegítik a dolgozó nők háztartási mun­kájának könnyítését. Tájékoztatójában a mi­niszter hasonló megfontolás alapján szorgalmazta a vendég­látás melegétel-forgal- mának növelését. Mint mondotta, a vendég­látó vállalatok egy része nem reagált elég gyorsan a változó igényekre, noha a vendéglátás egyik alapvető larsedalmi kötelessége, hiva­tás« éppen a melegétel-íor- galom fejlesztése lenne. Az éttermek, vendéglők ezzel szemben nagy rezsivel és drágán termelnek, kevés a gyors átbocsátóképességű, korszerű vendéglátó egység, és hiányzik a tömegek igé­nyeit az árak szempontjá­ból is kielégítő szerényebb vaiasztékú kínálat. Ó-form int, pezs&äk Jól felkészült a karácsonyi, szd veszten ital vásárrá a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat Tanacsház te­ri Borszaküzlete: mintegy 80 féle itallal várják a vevőket A tokaji borok közül az öéputtonyos rrvuskotálvos aszú most újra kapható. Elegendő áll rendelkezésre a száraz szamorodnival vetekedő leg­újabb tokaji borból, a négy éven át érlelt ó-furmintból is. A napokban érkeznek meg a jó előre beharangozott, rendkívül olcso. ám ugyan­akkor ízletes spanyol vörös és fehér asztali borok. Ti7<enketíeie. hazai és kül­földi gyártmányú száraz, il­letve edes pezsgővel szolga 1- betnuk. Csakúgy, mint min­őén övben, most is nagy az errieWódes a .szovjet pezsgők Iránt. Idegenforgalmunk ebben az évben is számóttevően fejlődött. A szállodaipari vállala­tok. utazási irodák jó munkát végeztek: 1972-ben a szocialista orszá­gokból negyedmillióval. a tókesországokbo! pedig csak­nem százezerrel több turista érkezett Magyarországra, mint az előző évben. A szállodák és utazási iro­dák számára azonban válto­zatlanul központi feladat marad az elő- és utószezon és a vidéki szállodai férőhe­lyek jobb kihasználása. A fogyasztási cikkek im­portjának eddig is jelentős szerep jutott a lakosság jobb áruellátásában. A* importnak ezt az arányát és súlyát azon­ban tovább kell növel­ni. mert a hazai- ipartól nem várhatjuk el, hogy olyan széles skálájú áruválasztékot biztosítson, amilyet a belföl­di kereslet igényel, es a népgazdaság sem mondhat le a nemzetközi munkamegosz­tás előnyeiről. A kereskedel­mi bolthálózat fejlődéséről szólva Szurdi István minisz­ter hangsúlyozta, hogy bár a tervezett kereskedelmi beru­házások az idén maradékta­lanul megvalósultak, megle­vő bolt- és raktárhálóza­tunkkal azonban az em­lített fejlődés ellenére sem lehetünk elégedet­tek. Az egy négyzetméter árusító­helyre jutó forgalom emel­kedését ugyanis nem követte megfelelő ütemben az új. árusítóhelyek építése, és a meglévők korszerűsítése. Ezért a minisztérium 1973- ban tovább növeli a nagy alapterületű kereskedelmi egységek építéséhez nyújtott állami támogatás mértékét. A belföldi turizmus fejlesz­tésére pedig az idei 20 millió forinttal szemben jövőre 100 millió forint központi támo­gatást biztosít a költségvetés. L P. Közlekedni karácsonykor is kelí Városunk lakói mar javá­ban készülnek a háromna­pos karácsonyi ünnepre. A Miskolci Közlekedési Válla­lat mintegy nyolcszáz dolgo­zója. a teljes vállalati " lét­szám nyolcvan százaléka vi­szont ekkor is dolgozni fog. A forgalmat a szokásos ün­nepi menetrend szerint, 120— 130 autóbusz és villamos üze­meltetésével bonyolítják le. Kelendő a bükki mész A hosszan tartó, enyhe ősz miatt a szokásosnál később fejeződött be a Bükkben az erdei mészégetés. A kihűlt boksáktól elindultak az utol­só szekerek, hogy a nyírsé­gi és a tiszántúli falvakba szállítsák az ünnepi mesze­léshez szükséges nyersanya­got. A bükki meszet szívesen vásárolják, mert szennyező­déstől mentes, ottottan pedig sűrű. vakítóan fehér, jól ta­padó mázt ad. A mészégetés valamikor apáról fiúra szálló mester­ség volt. és egész falvak él­tek belőle. Egyike a legne­hezebb erdei munkáknak, amelyből kora tavasztól, szinte az első hóig élnek az emberek az erdőn. Maguk válogatják a mészkövét, rak­ják belőle a búboskemence alakú boksákat. Hulladekía- val. hetvenkét órás folyamä'- tos izzítassal egetik ki a meszet. Amikor a boksa ki­hűlt, szétszedik, s elszállít­ják a késztermékét. A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdasag az idén tizenöt mészégetőt foglalkoz­tatott. Kereken száz kemen­cében összesen tizenötezer mázsa meszet égettek. Szibéria a jövő földje f///J természet és az ember Ötvenéves, alacsony, őszü­lő. szemüveges, tömör ember L. K. Zmanovszkih. az ir- kutszki területi tervbizottság elnöke. Mozdulataiból is ki­tűnik. hogy nem szívesen ül az íróasztalnál vagy a tár­gyalóasztalnál. Pedig ez a dolga, ez viszi el munkaide­jének nagy részét. Minden alkalmat megragad arra, hogy nagynak mondható iro­dájában sétáljon, térképeket és térképeken mutogasson. Ennek az embernek, aki ko­rábban a statisztikai hivatal területi elnöke volt. a mozgás az alapeleme. És mint álta­lában az irkutszkiak. ö is szerelmese, de beosztásánál fogva felelőse is a Bajkál- nak. II természet egyensúlyáért Ez az egyedülállóan mély és tiszta tó. felszínét tekintve Magyarország területének egyharmadával egyenlő. Ed­dig még meg nem fejtett rej­tély, hogy alakja szakasztott mása a Föld ellenkező olda­lán fekvő afrikai Tanganvi- ka-tónak. Egyébként a jakut gyémántmezők is szemben vannak az afrikai lelőhelyek­kel. Ennek még a gondolatá­ba is beleszédül az ember ... — Mi az ember érdekében akarjuk felhasználni Szibéria fantasztikus gazdagságát — mondotta a tervbizottság el­nöke. — Ezért hozunk létre erőműveket, ezért telepítünk ipart, sokszor nehéz körülmé­nyek. és mondhatom, nagy áldozatok árán. Ennek azon­ban negatív hatása is van. Meg kell mondani, hogy fél­tő gonddal óvjuk ennek az egészséges természetnek az egészséges egyensúlyát. An­nak idején, amikor a Bajkál mellett egy nagy cellulóz­gyárat hoztunk létre, az em­berek morogtak, nem vették szívesen. Az építkezés előtt, közben és meg utána is so­káig vitatkoztunk; nem be­Csendes a hangár A kis iroda ablaka a re­pülőtérre néz, amelyen most csak néhány, kósza varjú gyakorolja a le- és felszál­lást. Megértem Bogdánéi Ti­bor parancsnok keservét, aki e szomorú panorámával a szeme előtt, irathalmaz fölé hajlik, ö. aki a szabad térségekhez szokott, s iga­zán jól csak a levegőben ér­zi magát, most rubrikák, ki­mutatások. számok erdejé­ben botladozik. — Hja. kérem, nálunk is van adminisztráció, el kell készíteni az év végi zár­számadást. Azért ne sajnál­jon bennünket jobban, mint kell, megszoktuk már. ez is hozzátartozik az évi munká­hoz. Az elméid is fotMos Október vegén landoltak utoljára az MHSZ és a Le­nin Kohászati Müvek közös repülőklubjának gépmada­rai a miskolci repülőtéren. Azóta — márciusig — a fel­újítások. javítások folynak a hangár csendjében, no. és persze az elméleti kiképzés. Jelenleg több mint negyven — zömmel miskolci — fia­tal ismerkedik, heti néhánv órában a repülés elméleté­vel. Van. aki sportrepülő­nek készül, de néhány an közülük — ha megfelelnek a rendkívül szigorú egészség­ügyi és szakmai követelmé­nyeknek — a középiskola el­végzése után a néphadsereg tisztiiskoláján folytatják ta­nulmányaikat. Bogdándi Tibornak is fel­üdülés egy kicsit megszakíta­ni a — bármennyire is szük­séges. mégiscsak szürke — adminisztrációs munkát, s fel­idézni az elmúlt nyár élmé­nyeit. Asztalán gazdag ,.tró- fea"-gyüjtemeny, s a serle­gek. érmek közül néhányon 1972-es datum olvasható. Nyári emlékek A miskolci repülősök s fő­leg ejtőernyősök nyári sike­reit idézik. Emlékezetes pél­dául az az ejtőernyős vetél­kedő. melyen a testvéri or­szágokból — Szovjetunióból. Csehszlovákiából — érkezett sportolók is küzdöttek az Avas Kupáért. A leglátvá­nyosabb szám a vízbeugras volt. A Csorba-tó fölött bom­lottak ki a színes selymek, s ha.ngos csobbanással értek célba a fürdöruhás verseny­zők. Ezen a vetélkedőn is szép eredménnyel szerepeltek a miskolci sportolók. A kellemes, üdítő emlekek után a jövő nyári tervekről beszél a parancsnok. 1973 fontos év lesz a klub életé­ben. hiszen a miskolci repü­lés negyveneves. és méltó módon akarják ünnepelni a jubileumot. A program még nem végleges, ezért csak any- nvit árult el. hogy nem lesz hiány látványos repülős- és ejtőernyős-bemutatókban. Felújítás — külföldön A hangár meinet ti parányi műhelyben mindössze két embert találunk: Salli Bálint hangármestert és Böszörmé­nyi Jenő repülőoktató elmé- lvült figyelemmel hajol a Góbé nevű vitorlázógép kor­mányszerkezete fölé. Üjra meg újra átvizsgálják a leg­apróbb tartozékokat is. hogy nyugodtan ülhessen a Góbé ..nyergébe” tavasszal a tanu­ló és oktatója. A PZL—101-es vontató nyár óta új ruhát kapott: mégpedig szép zöldet a ko­pott sárga helyett. De nem­csak a külleme változott meg: most érkezett vissza Lengyelországból, ahol fel­újították. Az egyik sportre­pül ogep pedig meg mindig külföldön van. Csehszlovákiá­ban végzik el rajta a karban­tartási munkaiatokat. Az ál­lomány jelenleg lö vitorlázó és három motoros repülőgép. Tavasszal, ha minden jól megy. eggyel több lesz a gép­madár: úgy tervezik, hogy Nyugat-Nemetországból vá­sárolnak egy műanyag törzsű vitorlázót. BÉKÉS DEZSŐ * Irkutszk legmodernebb szállodájának előterénél az építők helyet hagytak a betonban a növekedő fának is folvásolja-e végzetesen ez a gyár szennyvizével a Bajkál természetrajzát. „A Bajkál vizét isszuk” Nem volt könnyű meg­nyugtatni az embereket. De megmagyaráztuk, hogy az emberiség mindennapi élete ma már elképzelhetetlen autó és repülőgép nélkül. S e két jármű kerekeinek tartós ab­roncsra van szükségük. A ki­váló minőségű kerékpárab­roncshoz kordszövet kell. azt pedig tiszta cellulózból állít­ják eiő. Ehhez viszont nagy mennyiségű vegytiszta vízre — és hideg vízre — van szükség. Azért építettük a gyárat a Bajkai mellé, mert errefelé bőven van nyers­anyag. erdő és jó minőségű viz. Második érvünk az volt, hogy a gyár tisztítóberende­zései tökéletesnek mondha­tók. Itt. ebben a városban is, a Bajkál vizét isszuk, amely az Angarán keresztül jut rl hozzánk, és a fogyasztáshoz csak egyszerű szűrésre van szükség. A Szibériára jellemző, ha­talmas kiterjedésű területe­ken bármennyibe is gyors az iparosítás, még mindig nem okoz gondot a környezetvé­delem. Törvények, rendeletek ügyelnek arra. hogy a gyá­rak, az üzemek csak megfe­lelő védőfelszerelessel, kör­nyezetük fertőzése nélkül dolgozhassanak. Irkutszkban, ebben a viszonylag ősi vá­rosban gondot okoz, hogy a szénnel való tüzelés a lakó­házakban szennyezi a leve­gőt. — Mi ezt a problémát is generálisan akarjuk kivéde­ni — mondotta L. K. Zma­novszkih. — Ez azt jelenti, hogy az qj lakóházakban mindenütt távfűtésre ren­dezkedünk be, a szinte a vá­ros szívében levő széntüzelé­sű hőerőművet megszüntet­jük, és helyébe a várostól mintegy húsz kilométerre újat építünk. Medvére csak engedéllyel A környezetvédelem azon­ban nemcsak az emberre vo­natkozik. Az Országos Vad­gazdálkodási és Premállat- tenyésztési Intézet kelet-szi­bériai tagozata olyan mód­szereken dolgozik, amelyek­kel irányítani lehet a közeg­változásokhoz való alkalmaz­kodás képességét a vadálla­toknál. Ennek az intézetnek a munkája másfél millió négyzetkilométerre terjed ki, magába foglalja az irkutszki, a csitai területet, valamint a Burját Autonóm Köztársasá­got is. Tanulmányozzák a nagyon értékes cobolyt, a mókust, a pézsmapockot, a szibériai őzet, a maralt. a szarvast és természetesen a medvét is. amelyre ma már csak engedéllyel szabadi va­dászni. (Folytatjuk) ORAVEC JÁNOS / REFLEKTOR Ma Dorogon, a Technika Házában fennállásának fél­évszázados évfordulóját ün­nepli a helyi kórház. * Eger­ben. a Megyei Bíróság épü­letében ma délelőtt került sor a Heves megyei bírák eskütételeié, + Gyöngyösön átadták rendeltetésének az új. távtárcsázásra alkalmas telefonközpontot, Kecske­méten megnyílt a város űj önkiszolgáló élelmiszer-áru­háza. A Makón felavatták a város altat adományozott em­léktáblát Erdei Ferenc szü­lőházában. ik Pécsett, a Du­nántúli Áramszolgáltató Vál­lalatnál ma egy Robotron tí­pusú szállítógépet helyeznek üzembe. >k Salgótarjánban a város felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából ko­szorúzás! ünnepséget rendez­nek a salgótarjáni partizán- emlékműnél. * Szombathe­lyen beszélgetések kezdődnek a továbbtanulásra készülő fiatalokkal

Next

/
Thumbnails
Contents