Déli Hírlap, 1972. december (4. évfolyam, 283-306. szám)
1972-12-19 / 298. szám
Háromszoros hengerlési sebesség A folyamatos hengersorok üzemének automatikus stabilitására szolgáló rendszert vezettek be az ukrajnai Kri- vojrogban. A hengerek között áthaladó fémszalag mind vékonyabb és hosszabb lesz. „Növekedése'’ mértékének megfelelően nő a hengerlési sebesség is. Az utolsó henger- rillvánvokon. ahol a henger- aru végleges profilját alakítják ki. a másodpercenkénti hengerlési sebesség eléri a lő—20 mérter. Az állványok sebességének összehangolása nég tapasztalt gépkezelőknek is nehézséget okoz. A nőst bevezetett elektronikus tészülék észleli a legkisebb eltérést is és végrehajtó me- hanizmusa segítségével azonnal beavatkozik. Ezzel "■■ajönem háromszorosára nő i hengerlés sebessege ♦ Cigarettaszünet (Kovdts Tibor felvétele) Hétköznapi hosszúságok Ismerőssel találkozva, az első kérdés általában egyszerű érdeklődés: — Mi újság? A válasz hol egykedvű legyintés: — Semmi különös —. hol meg szenvedélyes panaszkodás. S gyakran nem vsupan egyéni sérelmekről. Égtük ismerősöm nem is olyan regen meg rendszeres igyfele volt a Patyolatnak. Es- küdózott, hogy ilyen olcsó ee ilyen kényelmes szolgáltatás nincs még a világon, s valahányszor őszintén felháborodott. ha valaki a mosás, a tisztítás vagy a kiszolgálás minőségéért támadta a Patyolatot. Nemrég azonban összetalálkoztunk az utcán, s korábbi álláspontját megtagadva. kifakadt: — Képzeld, a legutóbbi alkalommal mosatott paplanhuzatunkat széttepve adtak viasza. A reklamációnkra azt mondták: óreg darab ez mar, őrüljünk, hogy eddig is bírta. A kártalanítási igényünket elutasították, azt viszont gálánsán felajánlották, hogy a szakadásokat díjtalanul (!) megvarrják. Még szép! Na, mit szólsz hozzá ? . . . — Valóban olyan óreg volt az a paplanhuzat? — Hová gondolsz? A házasságunk első éveiben vettük, talán három éve. S jó ideig nem is használtuk. Még sem hallgattak, csak fújták a magukét. Ismerősöm azóta mosógépet. centrifugát vásárolt, s minden ruhadarabot otthon mos. Azt mondja: az ágyneműt ő maga is szét tudja tépni, s még nem is kell nenzt fizetnie érte .. A következő eset e sorok írójával esett meg. Feleségem a közelgő karácsony alkalmából javasolta: vegyünk nekem egy pár cipót. Az Ádám cipőboltban végre megtaláltuk a megfelelőt: egy világos színű lábbelit. 350 forintért. Kényes lábam van, nehezen szokja meg az új cipót; már eleve egy számmal nagyobbat választottam. A próba néhány lépésé közben is kényelmesnek tűnt, blokkoltattuk hát. Am az első napon, amikor a lábamra vettem, több szenvedést okozott, mint életem eddigi cipói összesen. Este. lefekvés előtt négy feltört sebet kötöztem be a lábamon. Másnap el vittem a lábbelit a cipészhez, aki több évtizedes szakmai múlttal a háta mögött kijelentette: ezt a cipót nem lett volna szabad megvenni. A nyelve ugyanis a varrás mentén nincs eldolgozva Nem csoda, hogy feltörte a lábam; vagy vigyem vissza, vagy dobjam el... Az elózó tanácsra hallgattam. A cipőbolt vezetője azonban udvariasan közölte: a cipót már viseltem, neki tehát nincs lehetősége visz- szacserélni. Különben is. a proba során éreznem kellet! volna, hogy szorít. De nem szorít — érveíTem —, hanem a lábfejemet és a sarkamat töri. Az üzletvezető ragaszkodott a saját igazához, s én most itt állok egy pár 330 forintot. érő. ám használhatatlan1 félcipővel. Hétköznapi esetek. Közös vonósuk, hogy a rövidebbet az ügyfél húzza. Érdemes meditálni felettük! KEGLOVICH JANOS A munkaerő A MTESZ megyei szervezete és a Szervezési és Veze- testudomártyi Társaság miskolci csoportja holnap délután 14 órai kezdettel mun- kaerö-gazdalkodási ankétet rendez a miskolci Technika Házában. Az ankét részvevőinek dr. Rozsa József munkaerö-gazdalkodasi főosztályvezető tart előadást A munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdései címmel. turistautak Borsod megyében mintegy 1100 kilométer jelzett turistautat használhatnak a természetbarátok. Ennek jelentős részén maguk a turisták festették fel a jelzéseket a fákra, sziklákra. Különösen sokat tettek a Bükk turistaútjainak jelzéssel való ellátásáért a DVTK és az Ózdi Kohász szervezett természet- járói: tevékenységüket országi« fórumokon is nagyra értékelik. A pszichológusok megállapították: Mindenkit meggyőzött a fekete holló — Uram! X. V. pszichológus vagyok. Ne vegye rossznéven, hogy háborgaioni. Nem telefonbetyárral beszél — mondja meggyőző hangsúllyal a vonal túlsó végén egy ismeretlen hang, és így folytatja: — Egy pszichológiai vizsgálat munkatársa vagyok. Találomra, a foglalkozás alapján választottam ki az Ön telefonszámát, és azt szeretném megkérdezni: min emlékszik a Televízió tegnap esti műsorából? Az utóbbi hetekben — utcán, telefonon, levélben — több ezer embernek tettek fel hasonló kérdést. A kérdezők a Kereskedelmi Munka- és Üzemszervezési Intézet pszichológiai laboratóriumának munkatársai voltak. Kérdéseik minden esetben összefüggésben álltak a Posta legújabb, s máris népszerű jelképével, a fekete hollóval. Hamar a leveted A vizsgálat részvevői — a Postavezérigazsgatóság megbízásából — az új iránvító- szám-rendszer több millió forintos propagandakampányának hatékonyságát elemezték. Tudományos módszerekkel arra kerestek választ. mennyire hatásosak azok a reklámfogások, amelyekkel a Posta — tévé- és rádióhirdetések, újságok, plakátok és gyufacímkék segítségével — naponta eláraszt bennünket, hogy mielőbb elnyerje a lakosság támogatását az irányítószám-rend6zer bevezetéséhez. A vizsgálat első tapasztalatai szerint a kampány tervezői — reklámszakemberek, pszichológusok és a .Posta vezetői —szerencsés szimbólumot választottak: az irányi tószám-rendsser *-jelképét,- á fekete hollót Arany János közismert költeménye alapján még az általános iskolás gyerekek is jól ismerik. S elsősorban ennek a népszerű versnek köszönhető, hogy a holló láttán vagy a „Ki kopog, mi kopog?” idézet hallatán. majdnem mindenkinek a Po6ta munkájával összefüggő dolgok jutnak eszébe. Pontosabban a vers másik sora: ..Hamar a madarai!” — hamar a levelet! i\em a ha lóság szerepében A levélfeladók megnyerése érdekében „csatasorba állított” több tucat réklámfaj- tának azonban van egy másik, nem kevésbé szerencsés közös vonása is. Nevezetesen az, hogy a Posta ezúttal — fennállása óta taián először! — nem a hatóság szerepében fordult ügyfeleihez, hanem a meggyőzés módszerére építve kéri a lakosság segítségét. A pszichológusok ezzel a két ..mesterfogással” magyarázzák a propagandahadjárat meglepő kezdeti eredményeit is. Mert annak ellenére, hogy az irányítószámok használatát csak január 1-től vezetik be. száz magán levelező közül 15-en már most is használható irányítószámokkal ,'j:ák postára küldeményeiket. A vizsgálat részvevői kíváncsiak voltak arra is. mennyire könnyen vagy mennyire nehezen jegyzik meg a reklámok szövegét, lényegét. nincs-e bennük túlságosan sok adat? A kérdé- „sjgkre kapott válaszok azt igazolták, hogy jól fogalmazták meg a reklámok szövegét: annyira rövidek és tömörek, hogy egy átlagember minden erőlködés nélkül még több adatot is megtudott volna jegyezni. De a lényegét.,. Van azonban a kampánynak néhány . tanulságos negatív voná&a is. Az egyik: mindenkinek tetszik ugyan a Mit szól hozzá, hogy... ... milyen csinibaba van ezen a fotón? — Nem szégyell nagypapa létére pikáns képeket mutogatni? Talán még gyűjti is? — Gyűjtöm bizony, mert kénytelen vagyok vele. — Kénytelen? Nocsak! A szatír természetén kívül mi ösztönzi erre? — Nem mi, hanem ki: a feleségem. — A felesége? El tudom képzelni, amint elsején visszaad a kosztpénzből néhány százast: vegyél rajta félmeztelen lányokat ábrázoló fotókat, fiacskám. — Hagytam egy kicsit, hadd viccelődjön a rovásomra. De most már kénytelen vagyok megfosztani az örömtől. E képek egytől egyig a feleségemnek vásárolt harisnyanadrágok tasakjairol valók. Beszélgetésünkből viszont — nyilvánvaló rosszindulatán felül — ne derült ki, hogy maga sohasem vásárolt harisnyanadrágot élete párjának. — Bevallom, hogy nem. — Hogy irigylem értet — Irigykedni azért felesleges. A pénzt éti adom rá. — Ez nemcsak anyagi kérdés, barátom. Bár havi jövedelmem tekintélyes hanyada harisnyanadrágra megy el, esküszöm, nem a pénzt sajnálom. — Hanem? — Hanem a fáradságot. Mert nem elég ám egyszer elmenni az üzletbe Rámhárítja az asszony a reklamálás minden gondját-baját is. — Hát miért nem vesz mindjárt megfelelőt? Talán nincs tisztában a méretekkel ? — Nem a mérettel van baj, hanem a minőséggel. Vettem már magyar gyártmányú Dámát, vettem Olaszhonból importáltat. Egyik kutya, másik eb. Az egyik épp olyan gyorsan tönkrement, mint a másik. Én pedig mehettem reklamálni újra meg újra az ützletbe. Becsületükre legyen mondva, kicserélik a kereskedők, mert maguk is elismerik, hogy manapság nincs kifogastalan márka. — Ne vegye kotozkoóesnek. de még mindig nem világos, miért hordja magánál a harisnyatasakokról ollózott csinibabákat? — Így próbálóm megkönnyíteni a: adminisztrációmat. Bar mind rossz, en azért reménykedem, hogy akad a sok- sok között egy vagy kettő, mely valamivel strapabíróbb a többinél. Annyi fajtával kísérleteztem már, hogy biztos elfelejteném a nevüket. — Aha! Értem már. E pajzán ábrák tulajdonképpen emlékeztetőül szolgainak. — Ügy, ahogy, mondja. Itt van például ez a negédesen vigyorgó kis barna, ingerlő pózban. Ezt messziről elkerülöm. De becsapott már ez a másik is, pedig olyan kedvesen ücsörög, mintha minden a legnagyobb rendben lenne a harisnyanadrágja körül. Pedig ennek a szeme is felszaladt, egyetlen felhúzás után. — No és ez itt? Az NDK-ból is gyenge minőségű harisnyanadrág érkezik ? — Ezzel más baj van. A szára elég hosszú, csak tudja, ott fenn szükebb, mint kellene. — Vagy' a harisnyanadrág kicsi, vagy a . . . — Ki ne mondja, maga szemtelen! Es még engem vádol szatírkodással. Megérdemelne, hogy elküldje a felesége harisnyanadrágot vásárolni. Akkor majd levezethetne felesleges energiait. De most már megyek is. mert vissza ke'l vinnem ezt a gömbölyded szőkét, amelyik így, félig hátat fordítva próbálja elhitetni, hogy a minőség egyenes aranyban ran a... szépségével. (békés) holló és a tévéreklám rokonszenves postás bácsija: sőt, egyik-másik reklám szövegét sokan el tudták mondani fejből is. arról viszont igen kevesen tudtak, miért is van szükség az irányítószámok használatára. ' Ennek a tapasztalatnak a helyességét bizonyították a laboratórium műszeres vizsgálatai is: a bioelektromos elv alapján működő, az ideggyógyászatban használt EEG (elektroenkefalográf) műszerhez hasonló pszichogalva- noszkóppal megvizsgálták azt Is. milyen érzelmi folyamatokat vált ki egy-egy rádió- hallgatóból és tévénézőből, ha a reklámfilmet látja, vagy valamelyik hollóreklám szövegét hallja. Az érzelmekre halóit Bebizonyosodott, hogy a megnyerő jelkép és a kedves versikék sokkal inkább érzelmi, mint értelmi hatással vannak az emberekre, s ezért újév után — a pszichológusok javaslatára — a propagandakampány második részében több olyan kis hirdetéssel, röviden megfogalmazott cikkel találkozunk majd, amelyek az irányítószám-rendszer lényegét, bevezetésének szükségességét magyarázzák. L. P. Mennyi kávét iszunk? „Kávéivó nemzet” lettünk. Hazank a szocialista országok között az egy főre jutó évi 2,1 kilogrammal az NDK után a második helyen áll a kávé-tabellán. A kapitalista országok közül azonban több is megelőz bennünket, így például az USA, az NSZK és Svédország, ahol 5—9 kiló kávé jut évente egy lakosra. De még őket is megelőzi az egy főre jutó 11 kilogrammos évi fogyasztással a kis Izland. S mennyi kávét fogyaszt Borsod lakossága? A megyék között: a 10. helyen találjuk. Tavaly 112 vagon Dél-Ameri- kábol, Afrikából és Indiából érkezett kávét ittunk meg, ami 1,45 kilogrammos egy főre jutó fogyasztást jelent. A szakemberek szerint többet innánk, ha a borsodi, miskolci boltokban több lenne a kávédaráló, s a vidéki italboltokban is árusítanának presszókávét. Némelyik vendégre rá is férne ... Két hétig leltároznak Tegnap reggel megkezdődött a szokásos év végi leltár a EÉMVILL Nagykerés- kdelmi Vállalatnál. Ez a munka két héten át a miskolci vállalat összes dolgozójának idejét leköti. Szabadságra csak azokat engedték el, akiknek halaszthatatlan dolguk akad. A leltárra minden évben jó előre felkészülnek: most is rendezett raktárak és kartonok várták a nagy munka kezdetét. Nehezíti a leltározást, hogy továbbra is érkezik az új áruk tömege, amelyeket át kell venni és el kell különíteni a most leltározásra kerülő több ezer árucikk tői.