Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

♦ Ember . (Lukovszky László rézkarca) Mi a sikeres rendezvény titka? ianáeskozlak a szakszervezeti népművelők Hogyan készítsék el a jövő évi munkatervet a szakszerve­zet égisze alatt működő művelődési otthonok, művelődési hazak vezetői? Miként valósítsák meg a gyakorlatban a mű­velődéspolitikai célkitűzéseket? E kérdések szerepeltek an­nak a tanácskozásnak a napirendjén, amelyet a hét elején tartottak meg a Rónai Sándor Művelődési Központban. Ez alkalommal a megyei szakszervezeti bizottságok agitációs és propagandafelelősei, valamint a negyven borsodi szakszer­vezeti művelődési intézmény igazgatói és gazdasági irányi­Jalálkozások egy kottalapon Porladó színművek tói találkoztak. Jobbat és többet! Ez volt a szakszervezeti kulturális ve­zetők jelszava. Mert a meg­lévő körülmények között le­het hatásosabb és eredménye­sebb a népművelők munká­ja. Elhatározták: 1973-ban a különböző munkahelyekkel, gyárakkal, üzemekkel, bá­nyákkal tervszerű, megfon­tolt, rendszeres kapcsolatokat teremtenek a művelődési in­tézmények. A bejáró munkások s az ingázók életformája. sok gondja ezen a fórumon is te­rítékre került. Azokban a községekben, ahonnét a leg­többen járnak az ország kö- zelebbbi-távolabbi helyeire dolgozni, „kihelyezett rendez, vényeket’’ s vendég művésze­ti csoportok szerepeltetését szervezik meg. A megye tizenegyezer szo­cialista brigádjának 120 ezer tagjáról sem feledkeztek meg. Vállalásaik teljesítéséhez ez­után a művelődési otthonok, művelődési házak is segítsé­get adnak. A fiataloknak, a szakmun­kástanulóknak, a fizikai dol­gozók gyermekeinek igényei ugyancsak helyet kapnak a munkatervekben. Egyre több erkölcsi és anyagi támogatás­ra számíthatnak az ifjúsági klubok is. A gyengébb elő­menetelő diákoknak tanul­Kamara est Klubhangversenyre készül, nek a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola miskolci ta­gozatának hallgatói. Kama­raest címmel koncerteznek november 3-án este hét óra­kor a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ klubhe­lyiségében. A műsor előtt Barta Péter, az Egressy Báni Állami Zeneiskola igazgató­ja mond bevezetőt. Hiányaikat megkönnyítő prog. ramokat szerveznek, a szak­munkásképző intézetekkel pedig szoros együttműködést alakítanak ki. Visszatérő gond a felnőtt- oktatás. Közismert, hogy so­kan nem végezték még el az általános iskolát. Ezért janu­ártól a megye különböző he­lyein újra előkészítő tanfo­lyamok kezdődnek. A szocialista közízlés hiá- tusait egyre sürgetőbb fel­adat eltüntetni. Ezért a nép­művelők a képzőművészeti, a filmművészeti, a színházmű­vészeti alkotások kiválogatá­sánál a jövőben különösen ügyelnek az esztétikai szem­pontokra. A munkaterv nagy erénye, hogy az eddigieknél jobban figyelembe vették a külön­böző társadalmi rétegek el­térő kulturális szükségleteit. (simányi) Porosodó, poros, porladó. Keresem a megfelelő kifeje­zést; mindhármat jónak ta­lálom. Legalábbis annyira, amennyire fedik a valóságot. Amit a színmüvekről mon­dok, igaz a szó valódi értel­mében. és igaz képletesen is. A régi idők színháza mégis meghatott. Hogyisne, mikor egyetlen délutáni sétán a fia­tal Rátkai Mártonnal, Feld Zsigmonddal. Heltay Hugóval találkozhattam, nem beszélve Faragó Ödönről, Iván Sán­dorról, Földesiröl, Sebestyén­ről .. . A Miskolci Nemzeti Szín­ház könyv, és kottatára (az anyag rendszerezését 1954- ben kezdték meg) 625 művet őriz Azaz tulajdonképpen csak 373-at, mert 252 már korábban kiselejteztetett. Szerencsére ezek a kevésbé értékesnek ítélt szövegköny­vek sem kerültek kazánba, csupán a pincébe. Megeme­lek közülük néhány poros csomagot; a címek azt mond­ják el, amit sokan tudunk. Gyurkovics fiúk. Zimberi- zombori szépasszony, A dolo- vai nábob lánya, Kadétszere­lem és sorolhatnánk tovább. (Igaz. nyilván tévedésből, itt van Geothe Kéz kezet mos című darabja is — egy kitű­nő vígopera lehetne belőle — de hát mégsem a klassziku­sokat rakták halomba a föld alatt.) Ha ..költői’’ akarnék lenni, azt mondanám, hogy ezek a darabok a színház ha­lottjai, vagy legalábbis tetsz­halottjai. S ez így igaz. A szövegkönyvekbe azonban mégis érdemes belelapozni. A régi idők színházáról talán ezek a példányok beszélnek a leghitelesebben. Egyszer már megírtam, hogy a sze­reposztó könyv (több ilyen régi ereklyét is őriz a szín­ház) tanúsága széfint milyen ’gyorsan, frissén reagált a miskolci társulat a társadal­mi-történelmi változásokra, a felszabadulás után. Nos. ilyen kis színháztörténeti adalék minden színmű példánya, akár a pincében van, akár az emeleten. A türelmes és jószemü ember (de különö­sen a színháztörténész) stílu­sokról, divatokról, a korabeli színház szervezeti felépítésé­ről, anyagi lehetőségeiről és még sok mindenről tájéko. zódhat. ha megnéz egy régi rendezői példányt. Régen a vidéki társulatok­nál nemigen volt a mostani­hoz hasonló gondos doku­mentációja egy-egy produk­ciónak. A rendezők — ta­núim erre nemcsak a szö­vegkönyvek, hanem az idős színészek is — hevenyészett alaprajzokkal, néhány szö­veg közti bejegyzéssel készül­tek a bemutatóra. Az igénye­sebbek még díszletterveket is konstruáltak; szecessziós oszlopokat (az ilyet sok da­rabhoz fel lehetett használ­ni), patakot, rácsos kerítést stb. Hat még a szerepek . .. Újabb időkben már ki-ki megkapta szövegének gépelt példányát. Ezeket természe­tesen vissza kellett adni a be­mutató után, hiszen díszes bélyegzők hirdették, hogy az az igazgató tulajdona, aki minden jogot fenntart. Az egyik szerep hátlapján ceru­zával írott sorok: ..18 éves vagyok, meguntam a tanu­lást, otthagytam az iskolát, barátnőmmel együtt elhatá­roztuk ...’’ Akár egy színész regénye is kezdődhetne így. S hány kezdődött ehhez ha­sonlóan a valóságban is! Megfigyelhető, hogy a szín­házi ember mennyire szereti otthagyni keze nvomá( egy- egy példányon. Kecskeméty János fagottos — aki szinte társadalmi mun­kásként őrzi-félti és rendez­geti a színház könyv- és kot­tatárát — előszedi a legbe­csesebb ereklyéket. Nézzük, miről mesél a Cigánybáró he. gedűszólama. A kronológia szerint 1886 augusztusában Debrecenben mutatták be Strauss müvét. A következő bejegyzés ennél jóval precí­zebb. amin nem is lehet cso­dálkozni. ha elolvassuk a sző. veget: „Kassa. 1899 Rudolf Tirinek k. u. k. zugsführer regiment No. 34.” Kecskemé­ty János csupán érdekesség­ként említi, mutatja — ugyancsak a Cigánybáró par­titúrájában —. hogy 1948-ban Pesten ö is beírta nevét ebbe a kottába. Micsoda találko­zások egy-egy kottalapon! A kottákat természetesen kezzel másolták. Jórészt így másolják még ma is. De a régi szövegkönyveket is kéz­zel írták. Mennyi műgond, milyen szépen kalligrafált betűk, micsoda kulisszahaso­gató, bombasztikus szöveg! ■ ■ Porosodó, poros, porladó színművek. Mégis szeretettel lapozgatom őket, merész vá­gyak. divatok, olykor csak kisebb-nagyobb üzletek hor. dozóU. De mindegyik a szín­házat jelenti, a mindig válto­zó, a kiismerhetetlen színhá­zat. A szeszélyes színházat, amely a Budai Színkörből akár a Nemzetiig épített utat kegyeltjeinek, s amelyik ünne­pelt primadonnákat juttatott kegyelemkenyérre. Csak eszé­be ne jusson egyszer valaki­nek elégetni „ezt a sok mi­haszna papírt.” GYARMATI BÉLA A novemberi Napjaink A Napjaink novemberi szá­mának szépirodalmi anyagá­ban E. Kovács Kálmán és B. Tóth Lajos elbeszélését ol­vashatjuk. A versek szerzői Berencsi Sándor, Bratka László, Dalos György, Fürjes Péter, Iszlai Zoltán, Hevesi Attila. Szendrei Lőrinc Papp Gyula, Papp József és Varga Rudolf. Országosan ismert és pályakezdő költők versei ke­rülnek így egymás mellé, szerkesztői tapintattal az ol­vasóra bízva a válogatást: egyben jelezve, hogy az iro­dalmi műhely szerepére is szívesen vállalkozik a lap. Hetvenötödik születésnap­ja alkalmából Tamási Áronra emlékezik Taxner Ernő me­leghangú kritikája. Élő klasz. szikusunk, Illyés Gyula szü­letésnapjának alkalmából Ba­ta Imre a költő életművéről. Tarján Tamás a drámaíró Illyés Gyuláról írt tanul­mányt. Belces Dezső „Az urbani­záció kérdőjelei” címmel égető mindennapi gondjaink közölt tallóz. A gyors ütemű iparosodással s a lélekszám ugrásszerű növekedésével nem tudott lépést tartani a városias fejlődés. Nőnek a városban élés terhei, s váro­sias fejlődést követelnek a környező községek is. Lénye, gében ezt olvasni ki a cikk­ből is: a jogos igények túl­növik. messze megelőzik a lehetőségeket. Újabban számos helyen ol. vashatunk a televízióműsorok és a gyermeknevelés viszo- szoiiyáról, a televíziós ártal­makról. Tanulmány-értékek­kel és sok gyakorlati tanács­csal ír e témáról Fekete Gyula Elektromos nagymama című írásában. A lap színházi rovatában Gyarmati Béla jegyzete a színház nagyüzemmé tétele ellen szól. A néző és a szín­ház viszonyáról, a színész és a közönség egymásrautaltsá­gáról Siker és bukás című cikkében Csányi Ferenc ír. Pedagógus-gond, de nem­csak az. A pedagógusok mi­nősítéséről, a felügyeletről és a differenciálás gondjairól szól Tóth Pál szociográfiai felmérésre alapozott őszinte hangú írása. Május óta vitatkoznak a lap hasábjain az Olvasó Né­pért mozgalomról. A vita el­ső szakasza most zárult. A közelmúltban a Magyar írók Szövetsége és a Hazafias Népfront Pest megyei Bízott, sága baráti beszélgetést szer­vezett a Pesten és a megyé­ben élő fiatal írókkal, azzal a céllal, hogy a megye mű­velődési életébe minél töb­ben kapcsolódjanak be. E vi­ta tapasztalatait, a tanácsko­záson elfogadott nyolcpontos alapjavaslatot és két fiatal író referátumát közli a lap, ezzel mintegy új mederbe terelve a vitát: hogyan to­vább Borsodban a tömegmé­retű kultúráért. A Napjaink novemberi szá. manak képzőművészeti anya­gában Csabai Kálmán, Cso- hány Kálmán, Feledy Gyula, Kopcsik Károly, Kunt Ernő, Lenkey Zoltán, Lukovszky László, Rác József, Seres Já­nos és Teliinger István rajzai találhatók. (bortha) % Illyés Gyula átveszi a kitüntetést Losonczi Páltól. Illyés Gyula kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyula háromszoros Kossuth-dijas költőnek kimagasló irodalmi munkássága és eddigi élet­műve elismeréseként, 70. szü­letésnapja alkalmából a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­je kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. A kitüntetés átadásán megjelent Aczéí György, az MSZMP Központi Bizottsága titkára, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára és Ilku Pál művelődésügyi miniszter. A népek barátságának hete A Pécsi Tanárképző Főis­kolán tegnap véget ért A né­pek barátságának hete. ame­lyet a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 55. évfor­dulójának jegyében rendez­tek meg a tanárok és a diá­kok. Az eseménysorozat utol­só napján Josip Kovacsics, a délszláv tanszék lektora tar­tott előadást a magyar és a szerb—horváth népballadák­ban fellelhető azonosságok­ról, a délszláv szakos hallga­tók pedig a Dubrovnikben és Zadarban rendezett ju- goszlávisztikai szeminárium­ról számoltak be. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 14.00: Ludwigs­felde . . . Berlin . .. Riesa . . . Drezda . . . Riportok, interjúk az NDK-ból. — 14.20: Kazacsay Ti­bor: Pro memoria. — 14.40: Vav- rinecz Béla féld.: Magyar képes­könyv. — 15.10: Keresztmetszet. A panaszosnak mindig igaza van? — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Petőfi-kalendári- um. — 16.08: Mozart: B-dúr szimfónia. — 16.34: Az élő nép­dal.-— 16.44: Színházi esték Bé­késcsabán. — 17.05: Miben jár a gyerek? Riportműsor. — 17.33: Kárpáti rapszódia. IV. (befejező) rész. — 18.20: Híres zenekarok albuma. — 18.48: Miért igen, mi­ért nem? Zenéről tíz percben. — 19.25: Levél a hitveshez. Radnóti Miklós verse. — 19.29: A manó Csehov komédiájának közvetítése a békéscsabai Jókai SzínházbóL — 22.20: Amerika, választás előtt n. rész. — 22.30: Dalok és tán­cok az olasz reneszánszból. — 23.30: Verbunkosok, nóták. Petőfi rálió: 12.00: Könnyűze­nei Híradó. (Ism.) — 12.30:. Ottó Ferenc: Három virágének Balas­si Bálint verseire. — 12.43: Nyír­egyházi stúdiónk jelentkezik. — 13.03: Balettzene. — 14.00: Ifjúsá­gi randevú kettőtől hatig. — 18.10: Futószalag és kultúra Könyvismertetés. — 18.19: A Ma­gyar Hanglemezgyártó Vállalat Kodály-felvételeiből. — 18.59­Kortársaink. Barát Endre. — 19.39: Iskolarádió. — 19.54: Jó es­tét, gyerekek! — 20.25: Üj köny­vek. — 20.28: Múzsák és lanto­sok. Az Ifjúsági Rádió műsora (Ism.) — 20.54: A Hamburgi Rá­dió zenekarának stúdióhangver­senye. — Közben 21.36: ..Dolgozni csak pontosan, szépen ... — 22.26: Gyöngyösi Rácz Géza né­pi zenekara játszik. — 23.15; Szörényi Levente és Bíródy Já­nos táncdalaiból. — 23 30: Kádár Kata. Részle tek Hajdú Mihály operájából. Miskolci rádió: A riportereké a szó. — Egy tanya telefont ka­pott. — A közösségi nevelésről — Oktatási tanácskozás volt Miskolcon. — A mikrofon a fi­ataloké! — Fiatalok zenés talál­kozója. Televízió: 13.10: Iskola tévő­Történelem. — 14.00: Környezet- ismeret. — 17.05: Hírek. — 17.10: Mindenki közlekedik. —■ 17.40: Kompozíció ’72. Képzőművészeti magazin. — 18.10: Georgikon 175. Film a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemről. — 18.40: Radar Ifjúsági erdekvédelmi műsor. — 19.10: Reklám.'— 19.20: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Vidocq újabb kalandjai. U. rés/.: Vidocq három bűntette. — 20.55: A megvalósult legenda. Az . em­ber erősebb. . . — *>1.30: Kalen­dárium. — 21.50: Monitor Sza­már és elefánt... — 22.30: Tv- híradó. Bratislavai televízió: 16.45: Hí­rek. ~ 16.50: A jégkorongozás hírei. — 17.05: Ifjú szemmel Publicisztika. — 18.00: Arckép- csarnok — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Pajzs és kard. Szovjet filmsorozat. — 21.25: Meghívás önmagunknak­— 21.35: Dallamok. — 22.05: Tv- hiradó. Filmszínházak: Tom Jones (magyarul beszélő színes angol, 18 éven felülieknek!) f4, hnö. R Beke. — A lovakat lelövik, ugye? (színes amerikai) f3. fő. f7. Kossuth. — A lovakat lelövik, ugye? (színes amerikai) fő. f7. Filmklub. — Mackenna aranya (színes amerikai, felemelt heív- arral!) fő, f7. Fáklya. — Fuss. hogy utolérjenek! (színes ma­gyar) fő, f7. Petőfi. -- A kalóz menyasszonya (színes francia. ÍR éven felülieknek!) 5. 7. Szikra. — Remek fickók! (csehszlovák) f5, f7. Táncsics. Miskolc! Nemzeti Színház (7): Lopj kevesebbel! (Schiller ber­iet). Kiállítás: Libresszó (13—20 óra között) Sziráki Endre grafikai. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.18: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Petőfi Sándor. XVIII. rész. — 9.20: Te­resa Berganza és Franco Corelli énekel. — 10.05: Iskolarálió. —< 10.25: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 10.30: Dvorzsák: Vonószerenád. — 10.59: Lottóeredménvek. — 11.00: Hangos levél a Konzerv­ipari Kutatóintézetből. — 11.09: Francia mizsika. Petőfi rádió: 8.05: Lengyel ka­tonadalok. — 8.19: Mozart-mű- vek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben, kb. 10.30: Ütikalauz üdü­lőknek. — 10.59: Lottóeredmé­nyek. Televízió: 8.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. — 8.25: Angol nyelv. — 11.55; Német nyelvtanfolyam. T

Next

/
Thumbnails
Contents