Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-04 / 261. szám
•> >• Kiváló újítók a barátságvonaton Tegnapi számunkban megírtuk mór: elindult Miskolcról a barótságvonat, amely 320 borsodi fiatalt vitt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóját ünneplő Szovjetunióba. A vonat utasai között volt a miskolci pamutfonoda három kiváló újítója: Mazur László. Orgona László és Jónyer László is. akik a vállalat jutalmakéul indulhattak a baráti országba. A három újítónak nagy része van abban. hogy a pamutfonodában az elmúlt évben és az idén is számottevően nőtt a benyújtott és hasznosított újítási javaslatok száma. Az ebből eredő anyagi megtakarítás az előző évekhez viszonyítva szinte megduplázódott. A három kiváló újító a Kijev—Moszkva—Leningrad körutazás megtétele után e hónap U-én érkezik vissza Miskolcra. : I:®? : + A Marszalkowska utca. a lengyel főváros egyilc legjelentősebb útvonala, ahol nagy áruházak sorakoznak egymás mellett Ha a rossz idő közbeszól Mi újság a szénpiacon Hivatalosan, illetve félhivatalosan, idestova egy hónapja tart a fűtési idény. Korábban több alkalommal is beszámoltunk róla, hogy a TÜZÉP — a meghirdetett kedvezményes akciók ellenére is — komoly gondokkal küzd. A jelenlegi helyzetről dr. Homonnay Tivadar, a TÜZÉP Vállalat főkönyvelője a következőket mondta: — A háztartási fűtőolaj, illetve a gázfűtés “1 terjedése erősen érezteti hatását az idei tüzelőanyag-beszerzések alakulásában. Ez év októberéig mintegy 1 millió 300 ezer forinttal kevesebb árut adtunk el. mint az előző év azonos időszakában. Különösen számottevő a visszaesés a közületi beszerzéseknél; a helyzeten az sem javít, hogy a lakosság viszont többet vásárolt, mint a korábbi években. A TÜZÉP Vállalat telepein e napokban is mintegy 2000 vagon szén, 250 vagon koksz, 120 vagon brikett és 230 vagon tűzifa várja a vásárlókat. Ha az idei forgalom megközelítette volna az előző évekét, ez a mennyiség nem lett volna elég. — De így ...? — tárja szét a karját a főkönyvelő, -r- Az idén tavasszal körülbelül 2000 - vagon, tavalyról megmaradt szene; kellett átadnunk a bereniei és a le- ninvárosi erőműveknek. Az állás miatt lakossági fel- használásra már alkalmatlanná vált ez a készlet. Ha nem lesz különösebb időjárásváltozás, a telepeken tárolt 2000 vagonn.vi tüzelőanyag — illetve az időközbeni beérkezés —, á novemberi decemberi vásárlóknak elég. A korábbi megrendeléseket folyamatosan kielégítettük, ebben nagy része van az elmúlt vasárnap megrendezett kommunista műszaknak is; ekkor mintegy 400 vagon szenet, kokszot, tűzifát hord- tunk ki. K. J. Mérik a Sajó szennyezettségét Megyénkben négyszáz olyan üzem, gyár, vállalat van, amely szennyezi a folyókat. Elsősorabn a Sajó völgyében rossz a helyzet. Ezért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hárommillió forintért szennyvízészlelő-be- rendezést állít fel, szennyvíz- mérő műszereket helyez el Sajópüspökinél. Az automatikus szennyvízészlelő- és jelzőberendezés megállapítja. hogy milyen szennyeződéssel érkezik a Sajó Borsodba a határon túlról. Jelzi a szennyező komponenseket, ezzel lehetővé teszi, hogy a szennyvíztisztításban a leghatásosabb eljárásokat. módszereket alkalmazzák. Az észlelő állomás építését hamarosan megkezdik. Balekavatás A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hetven-nyolc- van elsőéves bányamérnökhallgatójának első bányajá- rásál rendezi meg Rudabá- nyán november 13-án az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Ekkor l»eresztelik el az egyetemisták egymást Dolomitnak vagy Pallérnak, mert a balekavatás ilyesfajta névadások és ugratások nélkül elképzelhetetlen. 0 második műsort kát év móíva vehetjük Jelenleg 12 fekete-fehér és a budapesti kísérleti színes adóállomás működik, s az ország területének 80 százalékát látják el műsorral. A televízió-előfizetők szama a legfrissebb statisztikai adattok szerint ötvenkétezerrel meghaladja a '.kétmilliót A hazai televízió-gerinchálózat fejlesztése az épülő s 1974-ben üzembe kerülő nagykanizsai adóállomással lezárul. Az 1-es műsort szolgáltató hálózatban fokozatosan kicserélik a régieket színes műsor továbbítására is alkalmas berendezésekkel, s tartalékkal látják el valamennyi adót. A következő tervidőszakban a jelenlegi adókkal be nem sugárzott területeken átjátszó állomásokat építenek. & .má,?bdjk, roűsQr rendszeres sugárzásához kialakítják a2 országos hálózatot. A budapesti adóval egyelőre az ország területének 25 százalékára jut el a tv második műsora. Épül, s a jövő év első negyedében kezdi meg adását a pécsi, 1974-ben pedig a tokaji, második műsort továbbító adóberendezés. A hangjával is mosolyog Látóként, vakok között Tábla a házon: Vakok és Csökkentlátok Szövetsége Kora délután. Bentről az utcáig ér a nevetés. Még kevesen vannak. Társasjátékot játszanak egy asztalnál, és a játékosok közül áll fel Eiben Imréné. a szövetség adminisztrátora. Uc én maradtam” Mosolygós asszony Mária néni. Tizenkilenc éve él a szövetség, tizenkilencedik esztendeje dolgozik Itt. Talán a sok év is teszi, hogy nemcsak az arcával mosolyog, a hangjával is. Látóként él a nem látó emberek között. — Tudja, én nagyon megszerettem ezt a helyet. Szociálpolitikai előadó voltam, onnan jöttem át. Aztán eljött a nyugdíjas kor. de én maradtam. mert nem tudnék nélkülük élni. Innen, ettől az asztaltól családok életébe látok. jóra váltó sorsokat kísérek. és a szövetség erejével segítek is. pédig mi is nehezen kezdtük... Mesél: kétszáz tagja volt akkor a szövetségnek. Máig ez hétszázra emelkedett, és kérték a felvételt még száz- kilencvenen. Tavaly óta minden olyan vak, akinek látáscsökkenése eléri a 95 százalékot, havi ötszáz forint személyi járadékot kap. Beszél a segélyesekről, mindarról, amit a társadalom szervezett formában ad. de a mosolygós .hanghoz illik, hogy gyakran elkalandozzon beszéd közben: — A berendezés se ilyen volt. Látta volna! Hetvenben szólt át a városj tanács, hogy kaptunk ötvenezer forintot. Szaladtam a telefonhoz, és kérdeztem, hogy mennyit? ötezer forintot? Újra az ötvenezret mondták. — Nem a Éjszaka a mentőknél Versenyfutás — életekért A fiatal orvos délután ötkor veti le az utcai ruháját, s helyette a mentők sötét színű munkaruháját ölti magára. Kint javában sötétedik, a köd is kezd leereszkedni. — Kemény éjszaka ígérkezik ... — mondja csendesen. Ködös időben általában megnő a közúti balesetek száma, az asztmás betegek torka is mintha beszűkülne a nehéz levegőtől. Ráadásul fizetésnap volt, várhatóan lesz egy-két útjuk a kijózanítóba is. És üzemi balesetek, meg mérgezések ... Ám reménykedik — mint minden szolgálat előtt': talán mégse . .. * Beszélgetünk. Próbáljuk feloldani a várakozás feszültségét. Dr. Csépes Béla közben elnézést kér, gyorsan bekapja a vacsoráját; nem tudni. később lesz-e rá ideje. Éles csengetés fojtja belénk a szót. Az orvos is összerezzen, pedig ő nem most hallja először. Egy hosszú, sok rövid ... — ez az itteni egységes jel szerint súlyos esetet jelent. Három helyiség ajtaja — az orvosi szobáé, az ügyeleté és a gépkocsivezetőké — . szinte egyszerre csapódik. Másodpercek telnek el — de milyen hosszúnak tűnnek —, s a mentőautó éles szirénázással követel magának utat a forgalmas Tizeshonvéd utcában. Az ápoló szavai koppahnak: — Martintelep, Balaton utca. Gyógyszermérgezés ... * Gondozatlan ház; az égre- nyíló ajtó sarkig kitárva. Az alacsony, szemüveges asszony íellélegzik az érkezők láttán. — Csakhogy megjöttek — csúszik ki idegesen remegő ajkai között. S már hadarja is: — Az uram megmérgezte magát, talán egy félórája. Huszonegy tablettát vett be. Ebből ni. Tegnap meg kétszer kellett levágnom a kötélről. Meg is vert, miért nem hagyom meghalni. Ekkora családot hagyna a nyakamra ... A szoba-konyhás lakásban négy gyerek éktelen sírásba kezd, a két nagyobb csitítgat- ja őket. Az apa mozdulatlanul fekszik az ágyban, s egyre azt hajtogatja: — Nem megyek sehova . .. Jogom van megölni magamat . . . ! Az orvos a rendőrséget akarja hívni, mire a férfi feleségét és családját fenyegetve, közben öltözni kezd. A mentőautóban elalszik, s mielőtt végképp beletörődne, hogy ezúttal is életben mavad. a kórház mérgezési osztályán még egyszer dühönge- ni kezd. * Ismét felberreg a mentöko- csi motorja: indulunkhaza". Meszmer Károly ápoló rádión közli a 04-gyel: végeztünk az előző beteg beszállításával. Da ácsok Ferenc szolgálat- vezető hangja újabb hívást recseg a hangszóróból. — Az encsi mentők jelentették, hogy elindultak egy beteggel. Patkánymérget vett be, állapota súlyos. Induljanak eléjük ... ! Az orvos idegesen szívja a cigarettát. — Patkány méreg? .. . Ilyennel még nem találkoztam ... * Az ősz hajú, szikár férfi nyugtalanul forog a hordágyon, homlokáról ömlik a ■Veríték. — A méreg egy része már felszívódott. Az izzadás a gyengeség jele — magyarázza az orvos. — Strophantint! És infúziót !. .. A vérnyomás tovább csökken, az izzadás pedig fokozódik. A beteg elcsendesedik. — Polyglucint kérek! — hangzik az újabb utasítás. Két szúrás a vénába: egyik az injekció, másik az infúzió. A szűk kocsiban megszorul a levegő: amíg végeznek az ellátással. az orvos és az ápoló is nvgizzad. Az út visszafelé sokkal hosszabbnak tűnik. A férfi állapota változatlan; a mentő egy életért fut versenyt. KEGLOVICH JANOS mondat, csak a hangsúly kérdezi, hogy „hát nem nagyszerű ez?” A herbolvai kúliii Az ajtón kopognak. A beszélgetés megszakad, és most semmi sincs, csak a félénken benyitó vendég. Bőd Ernő tagdíját fizetik. Mária néni mosolygós hangja torzsalko- dó, amíg a hátralékért haragszik, kedves, amikor Bőd bácsi egészségét kérdezi, és nevetős, amikor arról beszél, hogy a bácsi bejárhatna gyakrabban, ha csak beszélgetni is. Amikor az ügyfél elmegy, sóhajt, és elkomolyo- dik. Egy kisfiúról beszél, aki tizenkét éves,* semmit se lát, és látó iskolában tanul Her- bolyán, mert nem vették fel a vakok intézetébe. Most ezt intézi. És rögtön példát talál: — Mert emlékszem én egy másik kisfiúra. Mi vetettük ■ fel a zenegimnáziumba. Kitűnőre végezte. Mar zenetanár. de most is egyetemet végez; az Eötvösön. Annak én olvastam fel valaha. Ma is bejár. Ha a herbolvai kisfiú valamilyen szakmát megtanulhatna . .. A rövid csend után szinte támadó a mondat: — Tudja, hogy mit ér nekünk a munka? Mi ér a nem látó embernek az a tudat, hogy a maga erejéből, emberségéből megél? A mindent jelenti. A herbolvai Lakatos Gábornak is azt jelentené. Mert van ,&rrv» nociínk már házaspárunk is, „unokánk” is. A szövetség unokája Csodálatos szépségű történetet mesél. Minya János és Tálas Mária történetét. Minya János felnőttként vesztette el a látását. Járni is alig tudott, talán élni sem akart. És a húga bevitte egyszer a klubba. — Biztattam a lányokat: táncoltassátok meg, hadet érezze jól magát. Máskor is jönni akart. Ügy kísérték. A Tálas Mariért jött. Amikor észrevettem. hogy tetszik neki a Mari, akkor elővettem a fiút. Mondtam neki; nem való, hogy mással írasson levelet. Tanuljon meg írni. Megtanult. Aztán egyszer „elszökött” hazulról. Egyedül. Ide hozzánk, mert meg akarta mutatni, hogy tud közlekedni egyedül. Aztán Pestre is felment magában. Gyűrűt vettek. Mi segítettünk. hogy munkát is találjon. Dolgozik. És otthon mér nő a kis Minya Janika. A szövetség kisunokája ... Beszélgetésünk közben érkezik Kosik László. Orvosi papírjait hozza; 18 éve nem lát, de nem tudta eddig, hogy van ilyen szövetség. Mária néni hangja mast kér: — Erről írjon már, mert igaz, hogy mi csendben dolgozunk. de azért szeretnénk mindenkihez elérni. A kis irodába beszűrődik a kinti beszélgetés. Eiben Imréné kisiet, dolga van. Beszélgetni kell. Egyszer — ezt Szilágyi József, a szövetség titkára mondja ei — a tagok táskarádióval lepték meg Mária nénit. Altkor el is sírta magát, úgy meghatódott. És amikor Szilágyi Józsefet kédezem, hogy kikről írjak, kiről fhatok, akkor ő is Mária nénit mondja. Az egyetlen látót, aki ugyanúgy ..lát”, mint ők. Nem színeket, formát — hanem emberséget és életet. BARTHA GABO&
