Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
rr Őrjárat az utakon Az elfelejtett baba (Ágotha Tibor felvétele) Bíborszmű honi okszemcsék A falon homokóra. Hat perc alatt peregnek ie a bíborszmű homokszemcsék. Ennyi ideig tart. míg az operator bemosakodik. Uvegtar- lályban fertőtlenítőszer, benne kórömkefék áznak, s míg egyikével vörösre sikálja kezét. a szertefröccsenő víz- eseppeket is azonnal feltör- lik korú lobte. ' Szigorúak a műtő szabályai. Pedig a „be- mosakodót” két helyiség választja el az operációs „asztaltól”. Az asszisztencia néhány perce mái’ dolgozik. A beteg öntudatlan álomban él, ideg- sejtjei értéktelenek. Körülötte csendesek a léptek, halk a szó. — Ollót... Törlést... Kést... Törlést . . Az adjunktus még ki sem ejti az utolsó hangot, amikor már szinte tenyerébe pattan a kért műszer. S hiába figyelem. nem tudom ellesni a műtősnő mozdulatának titkát, oly biztonsággal, oly gyorsan emeli fel a műszer- asztalról a „szerszámokat”, s adja tovább, hogy azt sem látom: vajon ő melyik részét fogja. A beteg számára a műtősök a team névtelenjei. Ritkán adódik, hogy műtét ejőbt vagy után találkozzanak velük, s ha találkoznak is. csak azt tudják róluk: nékik is köszönhetik visszanyert egészségüket. Veseműtét. Hihetetlenül kiesd — alig 10—12 centi- méteres — rést nyitnak a beteg szervhez, amely védőrétegéből éppen előbukkan, amikor az operatőr a műtőasztalhoz érkezik. Az előkészítésen már túljutott az együttes, most már a főorvos veszi át a szikét. — Köszönöm, Ica. A műtősnő csak a szemével int. Hét esztendeje dolgozik a Szentpéteri kapui kórház urológiáján Ica nővér. S bár kötelességét teljesíti itt, tél méternyire a reflektorok alatt, jólesően „nyugtázza” a íőbrvos figyelmét. • • A percek észrevétlenül múlnak. Az altatógép lélegeztető ballonja szusszan, a műtősfiúk rendezik az elhasznált tamponokat. Mária nővér, a főműtősnő őrködik, hogy a renden, a tisztaságon csorba ne essen. Negyven perc telt el. S az utolsó öltéseken is túljutott az orvos. A kötés a seb fölött fehérük. És a beteg egy pillanatra felnyitja a szemét. .. .Két műtét között egy kevés pihenő az orvosoknak. Ám az operációs asztal körül nincs pihenés. A műtősök új beteg fogadására készítik a termet. Precízen, mindenre figyelve, egymással összhangban. Ritka és nagy technikai tudást igénylő műtét következik. Vese- tbc egy dupla vesén. A tuberkulózis a felső veseüreget támadta meg. Le kell metszeni a beteg részt az egészségesről, elválasztani az artériákat, a vezetékeket. Nyugodtak az arcok, bár mindenki feszülten figyel. — A beteg ájlapota? — Rendben — hangzik a válasz az altatógép mellől, ahol vérnyomást, szívműködést, légzésszámot mérnek a műszerek. Most jobban kell mindenre figyelni az altatóorvosnak. A beteg alkoholista volt. szervezetének reagálása az altatógázra kiszámíthatatlanabb. Szerencsére minden simán megy. • • '... Hetven perc volt a műtétidő. Ennyi telt el, míg ez a beteg is felnyitja a szemét. Tolókocsira emelik, s az orvosok ismét pihennek egy’ keveset. Ám a műtőben — Molnár Mária és Kovács Ló- rántné irányításával — szaporábbá véük a mozgás. Űj betegnek készítik elő a műtőt. .. RADVÁNYI ÉVA A KPM útügyelelénél már november 12-én megszervezték a téli hószolgálatot. Minden útmesterségnél állandó készenléti szolgálatot tartanak. Már eddig is akadt munkájuk, például tegnap hajnalban a 37-es út egy szakaszán lefagyott az úttest. A téli hóellakaritásra is előkészültek. 139 különféle gépük áll készenlétben, ebből 70 hó- és homokszóró, A megye két és fél ezer kilométer hosszú útjainak felével kiemelten foglalkoznak: ezeken az utakon hajnali 4 órától állandó őrjárat cirkál. Természetesen mindez sokba kerül: a 139 gép készenlétben tartása is napi ötvenezer forintba. REFLEKTOR Ma Budapesten megkezdi tanácskozását a TIT országos közgyűlése. 4< Békéscsabán átadják a város első szövetkezeti háztömbjét. 4< Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésezik. 4c Kaposvárott a Somogy megyei békeharcosok találkoznak. * Sopronban a Pataki Ferenc Általános Iskola tanulói névadójuk születésének 80. évfordulójára emlékeznek. Szombathelyen a Vas megyei mezőgazdasági szakkörök és klubok vezetői tanácskoznak. 4c Tatabányán Kodály Zoltán emlékestet rendeznek. 4c Veszprémben a Veszprém megyei ipari szövetkezetek küldöttértekezletére kerül sor. Ismerősöm egy szem leánykája azok közé a gyerekek köze tartozik, akikre — mint mondani szoktuk — mindent ráaggatnának a szülei. A gyerekszoba polcain egy játékboltra való alvósbaba, beszélő baba. járóbaba, kisautó, nagyautó, villanyvonat és ki tudná felsorolni még mi minden sorakozik. Mégis, azaz éppen ezért, a gyerek folyton újabb és újabb játékért nyafog. Az apa végül is megunta a telhetellenségét, és cselhez folyamodott: elővett valamelyik .polc mélyéről egy régebben vásárolt, am még mindig kitűnő állapotban levő „alvóst”, becsomagolta selyempapírba, s mint újat adta oda a kis hercegnőnek A csel bevált, vadonatújként üdvözöltetett az elhanyagolt, elfeledett baba, A tanulság, melyet a történőikéből levonhatok, mindany- nyiunk szántára unásig ismert. De az is biztos, hogy az idei karácsonyon is megfeledkezünk róla. Kényeztetjük tovább a gyereket, s aztán meglepetést mímelünk, amikor tapasztaljuk. hogy fitymálva löki félre a talán a hasunkon megspórolt újabb, drága, játékot. Mert szóban forgó ismerősöm sem csak egészségügyi okokból szabja meg magának, mennyi kávét és cigarettát fogyaszthat naponta, s még az idén is abban a télikabátban tetet, melynek könyökére bizony már fényes kis tükröket koptatott az idő. Gyerekmániásak vagyunk — zárhatnám le végérvényesén a témát. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A gyerekek felnőnek, s azokkal az igényekkel együtt nőnek tel, melyeket mi oltottunk belejük. Azt viszont elfelejtjük megmagyarázni nekik, hogy a kelleténél is több játék, cipő, ruha ára a legtöbb családban a szülők áldozatos spórolása volt. Ettől van az, hogy sok pályakezdő tiatal elegedellen a fizetésével, s egyáltalán azokkal a körülményekkel, melyeket maga körül talál. Csalódott tizen- és huszonévesekkel lehet találkozni, akiknek egyik napról a másikra kell megtanulniuk, hogy a forintokért bizony keményen meg kell dolgozni, s ha az ember keményen dolgozik, akkor sem biztos, hogy futja mindarra, amit birtokolni szeretne. Nemrégiben érettségi előtt álló fiatalokkal beszélgettem. Arról volt szó, hogyan képzelik el életüket az egyetemi tanulmányok befejezése, illetve a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után. Nem egy akadt közöttük, aki azt hangoztatta, hogy a munkavállalás után egy-két évvel már bejárja az egész világot — valószínűleg saját autóján —, modern lakása lesz stb. Amikor feltettem azt a tapintatlan kérdést, hogy ..mindezt miből?”, nagy szemeket kerekítve néztek rám. Pedig a pályakezdés után egy-két évvel senki sem keres annyit, amennyi e programok megvalósítására futná. Még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy élet- színvonalunk állandóan emelkedik. Ne zárjuk le tehát a témát nagyvonalúan azzal, hogv „gyerekmaniásak” vagyunk. Adjunk meg a gyerekeknek annyit, amennyit tudunk, de ha ezért áldozatot kell hozni, legalább tanítsuk meg nekik — mielőtt még nem késő —. hogy tudni kell örülni a tavalyi babának is, tudni kell dolgozni játékért, ruháért, minden más örömért, s tudni kell várni is, amíg szép terveinket megvalósítjuk. BÉKÉS DEZSŐ Nem is olyan „könnyű” ipar Borsodban járt a miniszterhelyettes Folytatás az 1. oldalról) mentség arra, hogy a harmadik negyedévben miért érkezett a kértnél 57 ezer darabbal kevesebb férfi és fiú fehérnemű Borsodba, s a cipőgyárak miért maradnak el tíz-tizenötezer pár lábbelivel a rendeléstől. (Más kérdés, hogy Miskolcon van olyan cipőüzlet, ahol a minőségileg kifogásolt áruk értéke ebben az évben au egymillió forintot is eléri.) Dr. Bakos Zsigmond fenntartás nélkül csak a bútoripari vállalatok gyors, s a lakossági igényeket szem előtt tartó termelésnövekedést dicsérte. Ez az iparág a tervezettnél is nagyobb fejlődési ütemet produkált. úgy. hogy most már nem az ellátási, hanem az értékesítési és raktározási gondok Kovaíöld exportra Kovaföldbányát tártak fel Erdöbénye halárában. Az ötven évi bányászásra elegendő kovalöldet külszíni fejtéssel termelhetik ki. A tervek szerint évente 20 ezer tonna kovaföldet termelnek ki, s nagy részét exportálják. Miskolci ismerősök A „kis postás” már Samu bácsi Atyai örökségül csak a postásszakmát kapta. Ha édesapja beleg volt, vagy fáradt. ő akasztotta nyakába- u levelekkel teli bőrtáskát. A csobaji emberek valahányszor meglátták a nehéz rakománnyal. nem mulasztották el megkérdezni: ..Hozott valamit a mi kis postásunk?” — Már akkor megtanultam, hogy ha valaki levelet vár, általában türelmetlenebb, mint máskor — mondja Bán Sámuel. — Főleg, ha szerelmes levélről van szó. A türelmetlen ember pedig érzékeny: tapintatosan kell közölni vele. hogy sajnos, ma nincs levele, de a nagyon várt küldeménynek meg kell érkeznie. Talán majd holnap ... Az egykori ..kis postás” ma már Samu bácsi. Harminc éve járja elmaradhatatlan táskájával a belváros utcáit; nem létező kilométerórája már mintegy százezer kilométert mutatna: — Mikor örülnek jobban a postásnak: ha pénzt vagy ha levelet kézbesít? — A pénznek általában jobban örülnek az emberek. Különösen a nyugdíjasok várják türelmetlenül a csengetésemet. Van közöttük, aki erre az alkalomra mindig ünneplőbe öltözik. A fiataloknak a levél nagyobb örömet szerez, mint a pénz. Mert a ieladö leggyakrabban a „kedves”.., A járdát koptatva időnként elgondolkodik: milyen gyorsan szállnak az évek. Az a kislány, aki húsz-huszonöt évvel ezelőtt izgatottan várta a levelét, ma már anyuka. S a lakásajtóból mosolyog, amikor kislánya érdeklődve, kipirult arccal a postás elé szalad. Samu bácsi rendkívül pontos ember; reggelenként nyolc órakor indul ki a körzetébe, s — tíz, tizenöt perc eltéréssel — délután 3-kor érkezik vissza. — Van órám, de az időt onnan is tudom, hogy éppen hol járok — mondja. — Ha megkérdezik tőlem az utcán, mennyi az idő, megmondom anélkül. hogy az órámra néznék. A déli harangszó például az Agrokonzum székháza előtt vagy bent az épületben ér. Bán Sámuel a kézbesítő osztály József Attila szocialista brigádjának vezetője, s ilyen minőségben a munkatársaitól is elvárja a pontos, udvarias munkát. — A posta kézbesítőinek az utóbbi időben megnőtt a munkája ... — Az irányítószám-rendszer bevezetésére gondol? — kérdez közbe. — Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a körzetemben szinte minden lakónak van televíziója, mások újságot olvasnak. Így tájékozottak e kérdésben is. Aki valamit nem tud, megkérdezi, bennünket már eligazítottak, így minden részletkérdést ismerünk. A kis füzetek nagyobb részét már kihordtam. Az emberek tudják, hogy az új rendszer bevezetése elsősorban az ő érdekeiket szolgálja, hiszen lerövidíti a kézbesítés idejét. Sokan segítenek bennünket a munkánkban. Már érkeznek irányítószámmal ellátott küldemények, holott az intézkedés csak január elsején lép életbe. KEGLOVICH JANOS kerültek előtérbe. A készletek növekedése nemcsak a bútoriparra, hanem más ágazatokra is jellemző. Ennek fő okát a hazai piacok újbóli megszerzéséért tett vállalati erőfeszítésben jelölte meg a miniszterhelyettes. Ez a törekvés viszont, csakúgy’, mint a belső fogyasztás megtorpa- e • ^ násával egyidejű munkaerőcsökkenés. sokba kerül az önmaga fejlesztésére amúgy is képtelen könnyűiparnak. A jórészt költségvetésből és hitelből finanszírozott köny- nyűipari fejlesztéseknél a minisztérium azt vette és azt veszi figyelembe, hogy hol van még szabad munkaerő. Borsod megye helyzete ebből a szempontból „szerencsésnek” mondható, hiszen a felmérések szerint a megyében mintegy tizennégyezer nő vonható még be a termelésbe. A munkaerő-tartalékok pedig vonzzák az ipart. Ennek tudható be, hogy három textil- ruházati szövetkezet 1975-ig csaknem 40 millióval fejleszti a termelést. Korszerűsítik a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárát. A Habselyem és Kötöttárugyár 600 dolgozót foglalkoztató kazincbarcikai üzeme előreláthatóan a jövő év márciusától kezd termelni. A Könnyűipari Minisztérium és a megyei, valamint a városi tanács vezetőinek tegnapi találkozóján elsősorban az iparág és a fogyasztók gondjait igyekeztek közös nevezőre hozni, s a hangsúly nem az eddigi eredmények méltatásán, mint inkább a meglevő hiányosságok feltárásán volt. A kölcsönös véleménycsere minden bizonnyal hasznára lesz a részvevőknek, s segít megváltoztatni azt a most még kritikai éllel mondott véleményt, hogy a könnyűipar nem is olyan „könnyű” ipar. B. I
