Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

4 Illusztráció (Lukovszky László rajza) Délutáni premier Mese a tűzpiros virágról .4; ajtókon nem leheteti bemenni, a színház személyzeté­nek őszinte rémületére pillanatok alatt összeráncigálták az előtér valamennyi szőnyegéi, a ruhatáros nem tudta, hogy hol az egyetlen felnőtt, akinek a ledobált kabátok bizton­sagai tanúsító cédulát átadhatja, a nézőtérén fórtissimóig felerősödve kereste a helyét a „telt házra” való gyermek- hung. Ilyeneket kiabáltak fel a színpadra: hazudik! Meg hogy: Juj, vigyázz! Voltak jelenetek, amikor — mit sem tudva szerepről, próbáról, rendezői utasításról és a színpad fegyelméről — a széksorokból hatarozottan követelték, hogy mast csináljon a színész, mint amit csinálnia kell. gvan lehetne jobban, azon az első próbálkozás után úgy is sokat vitatkoznak még szak­mai berkekben. A lényeg, hogy van és remelhetőleg ez­után is lesz meseszínház, ahová szórakozni és a szín­házzal ismerkedni minden kis- és nagyobb gyereket el­visznek. (makói) Vasas színpadok Ozdon A vasas színpadok III. or­szágos találkozóját december 9—10-én rendezik meg Óz- don. A Liszt Ferenc Művelő­dési Központban 11 vasas irodalmi színpad és színját­szó csoport mutatja be mű­sorát. Meghívták erre a ta­lálkozóra a műsorral nem szereplő vasasegyüttesek kül­döttségét is. „Magyar Országnak Leírása” Ebben az évben ünnepli alakulásának 100. évforduló­ját a Magyar Földrajzi Tár­saság. Ez alkalommal emlé­kezik a tudomány Vályi And­rásra. az 1764. november 30- án Miskolcon született föld­rajztudósra. Ö volt az első, aki magyai- nyelven szólalt meg tudományos igényű és közérdeklődésre is számot tartó földrajzi munkában. 1796—99-ben Budán megje­lent háromkötetes, ..Magyar Országnak Leírása'' című lexikona nemcsak Vályi András főműve volt, de fon­tos korszakjelző a magyar­nyelvű földrajzi irdalomban is. Munkájában segítetté Széchenyi. Ferenc, az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár ala­pítója, Festetics György, a Georg ikon megteremtője, es mindazok, akik a nyelvújí­tás korában, a reformkor előtt: szívügyüknek erezték a magyar nyelv és kultúra ápolását. A lexikon a ma igényeit természetesen már nem elégíti ki. de értéke a tudomány számára vitatha­tatlan. Meseelőadásra érkezett, és mesedarab két óráját izgulta végig tegnap délután leg­alább hatszáz kisgyerek a Miskolci Nemzeti Színház­ban. Meghökkentő hangerő­vel bizonyították be a régi igazságot, hogy tudniillik a színházi előadáshoz mindkét oldal szükségeltetik. A szín­pad és a nézőtér, a színész és a közönség. A színháznak törvényei vannak — de másfajta tör­vényei vannak a gyerekszín­háznak. Szabad a színpadra fel- és onnan lekiabalni. Mert szóból ért az ember, és eb­ben az esetben fehér, ami fehér, fekete, ami -fekete. A gyermekdarabok írója, a me­sékből tanulva, és a kisgyerek­ben tisztán meglevő igazság­érzetre apellálva építi fel egyszerű — és éppen ezért nagyon igaz — konfliktusait. Ilyen alapokon állva soha­sem kell attól tartani, hogy ..nem jön be a taps", elma­rad a siker. Mesedarabok előadása min­den hasznosságán túl (kö­zönségnevelés, messzebbre te­kintő színházpolitika) nagyon hálás feladat is. Szakmai .tu­dását, tehetségét igényesen felhasználva szívesen játszik minden színész kettős játé­kot (játszik a színpadon és játszik együtt a nézőtérrel), hogy így legyen egész az előadás. Az előadás vala­mennyi résztvevőjének, söl a rendezőnek a teljesítménye is csak az egész szempontjából erdekes; tökéletes-e az illú­zió, életre kel-e valóban a mesekönyv? Tarbay Ede orosz népme­séből írta a Mese a tűzpiros virágról című kétrészes, 12 képből összeálló játékot, a Miskolci Nemzeti Színház sneseszínházának első bemu­tatóját, az idei évad folya­matosan műsorra kerülő elő­adásának szövegkönyvét. Élő alakok tehát a figurák, csak­hogy a mese törvényei sze­rint élnek. Két ellentétes vi­lág. a szép és a gonosz üt­közik össze: mindkettőnek megvannak a maga egyéni­ségei. A Kalmár, a jó, okos és bölcs apa (Farkas Endre játszotta a szerepet az érett színész rokonszenves eszköz­tárával) három lányt nevel. A két idősebb nővér, Kápa, Físza egyforma és mégis kü­lönböző egyéniségű (Virágh Ilona és Várhegyi Márta élte bele magát nagy kedvvel a mesefigurákba), a legkisebb Aljenuska (Héczey Évának nemcsak a gyerekek tapsol­tak szívesen a főszerep meg­formálásáért) pedig a ked­ves. a szép, az önzetlenség, önfeláldozás szimbóluma, iga­zi mesehős. Fölöttük őrködik Olgyay Magda kedves meleg szívű Dadusa, körülöttük csetük-botlik az örök szolga (M. Szilágyi Lajos). A másik oldal a gonosz, Baba Jága. a boszorkány birodalma. Két alattvalója, Kikimóra, a mo­csár és Tuskó, az erdő szel­leme a gyávaság, a megaláz­kodó sunyiság' önálló karak­terű megszemélyesítői. Figu­ráikat Lenkey Edit, Bánó Pál és Bősze Péter formálja félelmesre, komikusra. Kö­zöttük áll a harc a tűzpiros virágért, és miután törvény, hogy győzzön, aki jó, meg­szabadul a gonosz hatalmá­tól Az elvarázsolt is. (Ken- deffy Gyulát rejtette a hang­szóró és a jelmez titokzatos­sága). Amit még az előadásról (rendezte Sallós Gábor) elle­het mondani: bővelkedett a színpad látványos csodákban (díszletet, jelmezt Strici An- tal tervezett gyerekszemet gyönyörködtető és ijesztő for­mára), jó a darab zenéje (a zenekart Herédy Éva dirigál­ta), és időnként technikai okokból vagy dramaturgiai- lag döccent egyet az előadás. De hát ezúttal nemigen van helye a kritikának. Hogy ho­Könyvespolc Sinka Szigetek A vésztői ..fekete bojtár", a ..nemzetmélyi táj küldötte". Sinka István az ősszel lett volna 75 éves. Posztumusz kötetében — amelyen két év­tizeden át dolgozott — sorso- sai megszámlálhatatlan sere­gének állít emléket. Önnön világának bátor vállalására Veres Péter biztatta. Sinka gigantikus lírai-epi­kus alkotásának címében szereplő „szigetek” a nagy paraszti közösségből kiszorult kisparaszti egzisztenciák, egy-egy térképen nem talál­ható. isten háta mögött élő magányos emberszigetek. Őket keresi fel az örökkön- bolygó költő birkán vett Pe­tőfijével, s egy ideig együtt él, szenved velük, köztük. A pusztai ember miértjeire felelő szép beszélgetés ez: „ahogy a szegények élnek, a kavargó élet ez maga... a drága, édes alulsó Magyar- ország”. De erre utal a könyv alcíme is: Szomorúságoknak szép beszélgetése Mumm me­zején. Először a Kisbérlök föld­jét, Bundaszigetet látogatja meg. Aligélők tengődnek a hajlott mezőn, a szomorú le­gelőn. Valahol a Kőrösök mentén. A sziki embereknek csak apró reményeik, öröme­ik lehetnek a sós sivatagban, mert nagyon megcsapkodta őket az élet ostora. Sok az árnyék, kevés a fény. Nekik kevés jutott a mosoly virá­gából. A szép reggelek itt nem tartósak, az álmodás színes hajóit elsüllyeszti a törpe valóság. Mindezt Sinka csak egy félmondattal, pár szóval érzékelteti. Konstatá- lásai ezért epigrammatikus tömörségűek: „Összébb nad­rágszíj, hátrább remények!” A távolok vándora hiába megy tovább, a kép ugyanez, ha ugyan még nem sötétebb, István: könyve vigasztalanabb. A zsellérek vidékén, Péterszeg-szigelen még a szekerek is nyöszörög­nek. jajonganak, a talyicska is sír. ..talán a Iák voltak csak valódi fából." Az Özve­gyek házában, Nagykörszige­ten a ..világ özvegyei” ..hor­dozzák földi keresztjüket napról napra.” Az elfáradt talpú vándort ..ős-jajok, ősz­zajok” köszöntik. Mert az emberek itt is „megtaposot- tak. mint a föld. Mumm me­zején.” Igv érkezik az új test­vériséget kereső narrátor, a ..hazátlan figyelő” az Isten- keresők mezejére, Sárialló- szigetre. De „Mumm meze­jének kormos kis vándora” (a siheder Sinka) csak földi vesztesekkel találkozik. Az utak gyaloglója végül a Ma­gányos szigetre menekül, amely ..nem széle földnek, nem partja vizeknek: kívül van mindegyiken." De hiába az országjárás, a futás — elbu­kott. Testvértelensége egy kicsit a Magyar messiások keserű fájdalma is: Bosszús c sors mindig azokra, kik át akarnak a földön vándo­rolni vendégként csak, mint látogató j távoli rokonságból. De. hogy nem találnak lán­goló gondolatra / sehol, nem kedvesek, 1 mert lelkűket nem hagyják kirabolni, fha- nem od’ adják a földnek ama dallamot / ingyen. Ez az a szi­get. Ki csillag is lehetné, si­essen oda / a sárból.” Sinks) kidalolja szeretett népének fájdalmait, de mítoszait is. Sinka remekművének min­den sora a szegények igazá­ért perel. Megírta testamen­tumát, mert érezte: hajója már többé nem az öröm ha­jója. mert Khóran ladikja megindult vele kifelé az élet­ből. BUZAFALVI GYŐZŐ Személyiségcsere Az elmúlt években az or­vostudomány már néhány­szor feljegyzett szervátülteté­si eseteket. Gazdát cserélt szív és vese . . . Persze egye­lőre inkább csak kísérlet­képpen. S ennek kapcsán újfajta orvosetikai kérdések is felvetődtek. Például az. hogy megtehet j ük-e, s ha igen, mikor alkalmazható egy-egy szerv cseréje ... De agyátültetésre még csak a Személyiségedére című színes amerikai filmben ke­rült sor. S, hogy ez a gyó­gyítási, életmentési forma tényleg valósággá váljon, ahhoz az orvostudománynak lényegesen több ismeretre, nagyobb tapasztalatra kell szert tennie. A filmben az operáció sikerül es az egyik paciens* élve marad, egészsé­ges lesz. Az államügyész agya, a „fehér emberé”, egy néger a „fekete” testében működik tovább. S miután az agy határozza meg az em­ber egyéniségét, az állam­ügyész marad életében .. . Legalábbis orvosi jogi szem­pontból ... Vagy mégsem ? Hiszen itt nem egy tudo­mányos-fantasztikus alko­tásról van szó. nem a sza­badjára engedett, jövőt fir­tató •képzelet játékáról. En­nél sokkal többről — bonyo- lu 11 jelen ü nkr ől, h úsu nik ba. vérünkbe vágó gondokról. Ez a mindvégig feszült, iz­galmas film (Seeleg Les tér­és Richard Wesson írta va­lamint Robert Stevens ren­dezte) természetesen nem­csak egy különleges orvosi CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Deli ’Kronkia. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.3ö: Me­lo diaiv-oktél. — 13.55 : A Válaszo­lunk hallgatóinknak különkiadá­sa. — 14.20: Készletek Ab rali ám Pál operettjeiből. — 14.46: K<j- ruspóaium. A debreceni Magyar Gördülőcsapagy Művek Vasas Munkáskórusa énekel. — 15.00: Hírek. Időjárás. — 15.10: A ba­rátság hullámhosszán. Debrecen —Lublin testvérváros. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdasag hírei. — 16.05: Beethoven: V. szimfónia. — 16.39: Nepdalgyüjtőúton Bariók Béla nyomában. VII. rész: Dunántúli tájakon — 17.00: Hírek. Időjárás. — 17.05: Bemutatjuk új felvéte­leinket. — 17.33: Családi alapon — a városiasodásról. — 17.58: Albert István népi zenekara ját­szik, Bodza Klára énekel. — 18.28: Kísértetjarás Magyarorszá­gon. n. rész. — 18.48: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz perc­ben. — 18.58: Hallgatóink figyel­mébe. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.3-5: A hónap slágerei. — 20.15: Zsák­utca. Sommerset Maugham regé­nyének rádióváltozata. — 21.17: Hírek. — 21.20: Gergely Anna és Lovass Lajos nótákat énekel. Balogh Elemér cimbaimozik. — 21.40: Mahler: Egy vándorlegény dalai. — 22.00: Hírek. Időjárás. Kb. 22 15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Részletek Lehár Ferenc Frasjuita és A kék mazur című operett­jéből. — 23.00: Tánczene. — 23.30: Jeney Zoltán fuvolázik. — 24.00: Hírek. Időjárás. — 0.10— 0.25: Üjhold. Részletek Romberg filmzenéjéből. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei Híradó (A keddi adás ism.) — 12.30: A Honvédelmi Minisz­térium központi fúvószenekara játszik. — 12.43: Miskolci stúdi­ónk jelentkezik. — 13.00: Hírek. Időjárás. — 13.03: Zenekari mu­zsika. — 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 14.00: Ifjúsági randevú — kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. Időjárás. — 18.10: Iskolarádió. Egy pálya vonzásá­ban. — 18.26: Tannhäuser. Wag­ner háromfeivonásos operája a Bayreuti Ünnepi Játékokon. Közben: 19.34: Bayreuthi emlé­kek. Riportműsor. — 19.51: Üj könyvek. — 19.54: .Tó estét, eye- rekek! — 20 00—20.25: E«ti Kró­nika II — 21.40—21 55: Wagner­ről és Bayreuthról. — 23.00: Hí­rek. Időjárás. — 23.15: A Magyar Rádió és- Televízió énekkara énekel. — 23.30: Cigánydalok. csárdások. — 24.00—n.in: Hírek. Időjárás. Miskolci rádió: Megyei körkép — Téli előkészületek a MÁV Járműjavítóban. — Az OTP és tanácsok kapcsolata. — Kettős erőpróba a postánál. — A mik­rofon a fiataloké! — A sajó- szeritoéteri fiatalok kívánságai. — Fiatalok zenés találkozója! Televízió: 13.30: Barátsági nagy­gyűlés Csepelen. — 17.18: Műsov- ism. — 17.20: Hírek. — 17.25: Az állátok mozgása. Francia isme­retterjesztő film n. rész. — 17.55: eset etikai problémáit (esze­gető alkotás. Az is. A science fictionba illő műtét ürügyén plasztikusan sikerül ábrázol­nia ^ film alkotóinak az amerikai társadalom konf­liktusait. A faji kérdésről, a „feke­te” és a „fehér'’ ember közti áthidalhatatlan ellentétekről van szó,. Az ellentétet a „fe­kete” testbe ültetett „fehér” agy csak kiélezi. Felszínre hozza a gyűlöletet, az egyik legcivilizáltabb ország polgá­rainak középkorias bigottsá- gát. megkövesedett gondolko­dását, nyárspolgári korlátolt­ságát. Itt a légkör elviselhe­tetlenül nyomasztó s az egészségtelen szellemiség megtéveszti a világosan lá­tókat is. Az előítéletek csak egyetlen normát fogadtatnak el: a megrögzödöttet. A szo­katlan helyzetek elé ■. állított ember támad. Agresszívvé válik az, aki kiutat keres és nem veszi észre, hogy zsák­utcában tapogat. S egy se fekete, sé fehér, mégis mind­kettő — vagy egyik sem? — emberrel élni, dolgozni, sze­retni. egyik napról a másik­ra tudomásul venni a fura- ságot — valóban szokatlan helyzet. Arra nem , ad választ a fil-m, hogy hagyják-e élni az agyátültetéses embert, visz- szatérhet-e elete a regi ke­rékvágásába. A megoldást a nézőre bízza. A sikeres al­kotás főszerepét, jó színészi alakítással. Raymond St. Jacques játsza. S. J. Tizen TuiiaK Társasága. — 18.20: Reklammüsor. — 18.23: Kadar. Ifjúsági érdekvedelmi műsor. — 18.55: Olümposz! színház. Boldi­zsár Iván olaszországi utijegyze- te II. rész. — 19.10: Reklámmu- sor. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Keressük Petőfit. Riportfüm-sorozat I. rész. Kiskőrösön és környékén. — 20.4.3: Összefoglaló a csepeli barátsági nagygyűlésről. — 21.20: Liszt: La Leggierezza. — 21.23: Vidoq újabb kalandjai. Francia tévéíúm-sorozat, 6. rész. — 22.20: Tv-Uirado, 2. kiadás. Bratislava! televízió: 16.30: Hí­rek. — 16.53: Ml újság a jégko­rongpályákon? — 17.10: Ifjú szemmel. — 18.10: Ifiú éneke­sek seregszemléje. — 19.00: Hír­adó és kommentár. — 19.30: Gazdaságtani félóra. — 20.00: Szórakoznak az urak. Filmkomé- üia. — 21.30: Híradó. Filmszínházak: Szemelyiség­esere (magyarul beszélő színes amerikai. 16 éven felülieknek!) 14. hn6. 8. Béke. — Valter Sza­rajevót védi (színes jugoszláv) f3. f5'. (7. Kossuth. — Tizenkét szék 1—II. (színes szovjet, duola helyárral!) 3. Fáklya. — A pap felesége (szines olasz) f5. fi. Petőfi. — A rend gyilkosai (szí­nes francia) 5. 7. Szikra. — Joe Hill balladája (színes svéd) f5. 17. Táncsics Miskolci Nemzeti Színház (7): Viharos alkonyat (Schiller bér­let). Kiállítás: Miskolci Képtár (Ki­lo óra között): Ü) szerzemények. FENTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. Idő­járás. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.14: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.18: Csajkovszkij: I. szimfónia. — 9.00: Olvassunk együtt József Attila-verseket: 111. rész. — 9.20: Babavasar. Részletek Nádor Mi­hály—Kulinyi Ernő operettjéből. — 10.00: Hírek. Időjárás. — 10.05: Iskolarádió. — 10.25: Édes anya­nyelvűnk. (A vasárnapi adás ism). — 10.30: Barokk operaári­ák. — 10.39: Lottónyeremények. — 11.00: Változó világtérkép. — 11.10: Beethoven-müvek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. Idő­járás. —- S.05: Mészáros Ágnes táncdalaiból. — 8.20: Nóták. — 9 00: Hírek. — 9.03: Ezgregy dél­előtt. A Gyermekrádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. Televízió: 8.05—12.20: Iskola­tévé 8.05—8.25: Orosz nyelv (ált. ísk. 5. oszt.) A Zsirái éa a Zsi- guli. — 3.25—8.40: Angol nyelv (kőzépisk 1 T—TI. oszt.) A közve­szélyes Síim John. — 9.55—10.23: Magyar irodalom (ált. isk. 5. ns/t.) Petőfi Sándor. — 11.05— 11.30: Élővilág (ált. 'sk. 6. osri.l Vadvédelem. — 1t 55—12.1,0: Né­met nyelv. Cközénisk. I—ti. oszt.) T'inos é«; pát<*r fUj-n/a* >£c"7-f+_ Bratíslavai televízió: 9.30: Az pnero'<3t' ka lacionaiiza’pca. l®m. — 10.00 • Szovlét' szerzők dalai­ból. — 11.30: Híradó. I

Next

/
Thumbnails
Contents