Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-28 / 280. szám

IScqy órán át: kérdezz—felelek Megérte az időtöltést A név varázsa, a szakmai tudás gyarapításának vágya, vagy valami más?... Ügy gondoljuk: ez is. az is. Tény, hogy zsúfolásig megtelt az ifjúsági ház nagyterme, az Illovszky— Pálfai „ankét" alkalmából tegnap délután. Hiába, ilyen neves szakemberek nem minden nap fordulnak meg Miskolcon; nem csoda hát, ha a megye minden számottevő csapatának szakvezetője ott szorongott az előadáson — kiegészítve jócs­kán érdeklődőkkel. Némi meglepetést keltett, hogy az előre jelzett napi­rend megváltozott. A szövet­ségi kapitány ezúttal is bizo­nyította, hogy egykor kivá­lóan cselező csatár volt. „Driblit" alkalmazott, s be­jelentette, hogy előadásnak szánt vitaindítóját, a magyar labdarúgók olimpiai szerep­lesének tapasztalatait, a sajtó már olyan részletességgel is­mertette, hogy újat úgy sem tudna mondani; kérdés— felelet formában szeretné hát a leá eső időt kitölteni. A je­lenlevők mit tehettek mást? Beleegyeztek. Először Pálfai János, a Labdarúgóedző főszerkesz­tője emelkedett szólásra. Az edzői továbbképzésre szánt anyagot négy fő pont köré csoportosította, s beszélt a) a téli fedett csarnokban történő felkészülés előnyeiről (kevés hely van. s ahol építet­tek is ilyen létesítményt, ott sem mindenütt engedik be oda a lab­darúgókai!) ; b) az utánpótlás tervszerű ke­reséséről. a tehetségek felkuta­tásának lehetőségeiről (általános iskolai bajnokságok fontossága, grundok, terek kihasználása); c) a technikai képzés előtérbe helyezéséről, elsősorban a fiata­loknál (élvonalban már csak az erőnlétet kell biztosítani, takti­kai készséget fejleszteni); d) a léli felkészülésnek az erőnlét szolgálatába állításáról (központi irányítás fontossága). Az előadást négy kérdés követte, melyek ugyancsak a téli felkészüléssel foglalkoz­tak, s tulajdonképpen az el­hangzott szakmai mondani­valókat egészítették ki. Ezután a szövetségi kapi­tány felé záporozlak a kér­dések. Illovszky Rudolf az­tán azt is bizonyította, hogy nem csak labdarúgónak volt kiváló, hanem a szövetségi kapitány felelős tisztén túl vitapartnerként is nagysze­rűen helytáll. Pedig „rázós" kérdésekben nem volt hiány! A feleletek során többek között foglalkozott a váloga­tott összeállítási problémái­val (Harsányi, Horváth be­építésének lehetősége, Szűcs más poszton történő szere­peltetése, a támadósor kér­dése), felvilágosítást adom a válogatott edzéseire vonat­kozó érdeklődő kérdésekre, latolgatta — méghozza igen optimista hangnemben — a * Illovszky Rudolf magyar csapat 1974. évi VB szereplésének lehetőségeit, taglalta a válogatott mérkő­zések vidéki rendezésének problémáit, s őszintén vála­szolt a válogatott játékosok jövedelmére vonatkozó kér­désre is (átlagosan havonta 10 000 forint személyenként!). Az „ankét” éruekességére, a felvetett kérdések fontos­ságára jellemző volt, hogy a hallgatóság végig kitartott a csaknem négy órán át tartó „kérdezz—felelek” játék során is, s amikor elhagyták a termet, sokan nyilatkoztak ilyen őszinte szavakkal; „so­kat kaptunk, megérte az idő­töltést!". Többet vártunk Őszintén szólva, nem na­gyon kényeztettek el ben­nünket serdülő súlyemelőink eredményeikkel az országos bajnokságon. Többet vártunk tőlük — a DVTK és LMTK versenyzőitől egyaránt. A há­lom iogásnemben megrende­zett bajnokságon két ezüst­éremre tellett a diósgyőri versenyzők tudásából és ere­jéből. A pehelysúlyban Vas­ser 220 kg-os, a félnehézsúly­ban Schmutzer 295 kg-os tel­jesítménnyel lett második. Kesztyű nélkül Joseph Meissner, a' karate ausztrál világbajnoka elhatá­rozta, hogy némi anyagi hasznot is kamatoztat sport­tudásából. Rendkívüli talál­kozóra hívta ki a nehézsúlyú profi exvilágbajnok ökölví­vót. Muhammad Alit (Cassius Clayt), s a szerződésajánla­tot már el is küldte a cí­mére. Az inkább cirkuszi számnak beillő összecsapáson Alinak ökölvívó-tudását kel­lene bemutatnia, míg Meiss­ner a karate fogásait alkal­mazná. Kikötés: mindketten ökölvívókesztű nélkül lép­nek ringbe! A borsodi sport egy éve Ülést tartott az MIS Kikapott a bajnok! megyei tanácsa Mezöberény—DVTK Tulajdonképpen nem volt mar tétje ennek a — Szarva­son megrendezett — mérkő- zésnik, hiszen az évzárás élőtt három fordulóval már biztos volt a vasgyári lányok bajnoksága: mégis meglepe­tés az eredmény. Talán az eddigi erőfeszítések idegfá­radtsága, vagy a „mar úgyis mindegy" szemlélet eluralko­dása okozta az igen gyenge játékot, tény azonban az. hogy a DVTK ilyen erőtlenül és rossz felfogásban egyszer sem játszott a bajnokságban. Magassági fölényüket sem tudták érvényesíteni, megle­pően sok volt az „eladott” labda és számos biztos hely­zetet hagytak ki. Az sem 58:37 (49:49, *6:87) mentség, hogy a frissen pász­tázott padló rendkívül csú­szott — hiszen az ellenfél is azon játszott. Arra is nehe­zen találni magyarázatot, hogy a diósgyőri játékosok miért pontozódtak ki egymás után, hiszen — a szakvezető véleménye szerint — a Me- zőberény kosárlabdázói nem játszottak keményen, s a já­tékvezetés sem volt elfogult. Tény, hogy igen gyengén védekeztek és dobtak a DVTK játékosai, s különösen a hosszabbításban játszották erőtlenül. Kosárdobók: Vízkeletinc (15), Simkó (12), Jászka (10), Lukács (8), Holyevácz, Ta- masné, Spisák (4—4). Hal érmet szereztek serdülő birkózóink A legjelentősebb eseményi minden sportoló számára a magyar bajnokság jelenti. Nem csoda hát, ha különös gonddal készülődtek serdülő birkózóink is c nagy erőpró­bára. Erőfeszítéseik nem voltak hiábavalóak;,bizonyít­ják ezt a megszerzett érmek. Csaknem 300 ifjú verseny­ző gyűlt össze a fővárosi Já- tékcsamokban, nagy volt te­hát a vetélkedés. Az ered­ményhirdetéskor aztán kide­rült, hogy ebben a korosz­tályban a vidék előbbre tart, mint a fővárosiak: az érmek többsége nem marad Buda­pesten. A borsodiak — nem kis meglepetésre — a sza­badfogásban szerepeltek eredményesebben, s ebben a fogásnemben négy dobogós helyezést vallhatták maguké­nak. A 45 kg-os súlycsoport­ban Szalontai Zoltán, a DV­TK birkózója (edzője Budai Lajos) aranyérmet nyert, Po- csai (KVSE) és Budai (DV­TK) a 49, illetve 62 kg-osok- nál a dobogó második fokára állt fel. Bóka (Ózdi Kohász) pedig a harmadik helyen végzett. A kötöttfogású ver­senyben Bereczky János (Ózdi Kohász, edzője Apostol József) nyert aranyérmet a 42 kg-os súlycsoportban, A 78 kg-osoknál pedig Budai (DVTK) lépett fel a dobogó harmadik fokára. Az MTS Borsod megyei Tanácsa ma délelőtt fél tízkor kezdődött ülésén azt a jelentést vitatta meg — Papp Gazsi Imre elnök terjesztette elő —, amely a IV. ötéves megyei sportfejlesztési terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól, az elmúlt esztendő eredményeiről számol be. A jelentést a november 16-i elnökségi ülés már megvitatta, s jóváhagyólag terjesztette elfogadásra a mai A jelentés első fejezetében az egyik legfontosabb fel­adattal, az iskolai testneve­lés és sport fejlődésével fog­lalkozott. Megállapította, hogy az e területtel kapcso­latos elképzelések megköze­lítően a tervek szerint való­sulnak meg. örvendetesen növekedett a minősített sportolók száma (az I. osztá- lyúaké 69-ről 120-ra. az aranyjelvényeseké ugyancsak egy év alatt 75-ről 85-re nö­vekedett). Aggasztó viszont a jövő szempontjából, hogy mind az általános, mind a középiskolákban rom­lik a szabadtéri létesít­mények állapota. Sok helyen eluralkodott a „labdajáték-szemlélet”. A versenysportot vizsgáló második fejezet bevezetés­ként megállapítja, hogy az elmúlt esztendőben a megye 335 egyesületéből 24 meg­szűnt! A szakosztályok szá­ma is csökkent, különösen asztaliteniszben, kézilabdá­ban, sakkban és úszásban. Amíg az igazolt versenyzők és a szakosztályok száma „le­apadt”, addig a minősített versenyzők száma örvendete­sen nőtt. Kivétel ez alól a labdarúgás, amelynek egye­sületi vezetői nem törődnek a minősítés elkészítésével. Jelentősen növekedett a minősített versenyzők száma atlétikában, ka­jak-kenuban, tájékozódá­si futásban és vívásban, erősen csökkent asztalite­niszben, birkózásban, sakk­ban, tekében és úszásban. Három olyan sportágunk is van, amelynek tavaly meg nem volt. most már viszont van minősített versenyzője: a kosárlabda, a röplabda és a vitorlázás. tanácsülés elé. A tömegsport különböző formáival foglalkozó főbb megállapítások: csökken a községi spar- takiádok, növekszik az üzemi versenyek részve­vőinek száma. Az iskolai tömegsportban különösen az úszásban nö­vekedett a részvevők száma. A természetjárásnak Borsod megyében kitűnő lehetőségei vannak, és ezek vonzereje érvényesül is. Igaz, a statisz­tika csökkenést mutat, de ez a tájékozódási futók kiválá­sából ered. Előfordult, hogy néhol csupán a taglétszá­mot igyekeztek szaporí­tani, ugyanakkor a túrá­zással nem sokat törőd­tek. Így mintegy 3000-re tehető a 71 szakosztály rendszeresen túrázó tagjainak száma. Kü­lön elemzést érdemelne, hogy a KISZ és a Természetjáró Szövetség különféle kirándu­lásokra mintegy ötvenezer fiatalt szervez évente. Keve­sebben vesznek részt a mun­kahelyi testnevelésben, vi­szont 50 ezren a honvédelmi és mintegy 55 ezren a jel­vényszerző versenyeken. A versenybíró- és edző­képzés terén a tervek álta­lában megvalósultak, de igy is kevés a megfelelő szak­ember. Ezt követően a gazdasági és létesítményi helyzettel fog­lalkozott a jelentés, aminek csupán egy momentumát sze­retnénk kiemelni: ha nem is nagy, de mégis örvendetes az a növekedés, amit a léte­sítmények felmérése során tapasztaltak. HORVATH KALMAN T úlnépesedés T Ázsiában Ázsia lakóinak száma 1963- tól 1,7 milliárdról 2,1 mil- liárdra emelkedett. E föld­részén él a világ lakosságá­nak több mint a fele. Szakér­tők szerint amennyiben nem szabályozzák a születéseket. 2000-ben négyszer annyian élnék majd az ázsiai orszá­gokban, mint most. Singapore kormánya máris szigorú bün­tetéseket helyezett kilátásba azon házaspároknak, akik nem korlátozzák gyermekeik számát kettőre. Város épül a tenger helyén Az Almerc helységnevet e pil­lanatban még hiába keressük a térképen, különösen ha a név hangzása megtéveszt és az at­laszt Spanyolországnál vagy Olaszországnál nyitjuk ki. Alme­rc ugyanis új hollandiai város, amely Flevoland (a Zuider-lo- ból nyert új terület) délnyugati csúcsán létesül. Az előkészületi munkálatokat néhány nappal ez­előtt kezdték meg, s ez azt je­lenti, hogy elkezdték „felsodor­ni” a település magjához szük­séges homokot. Ez tipikus hol­landiai eljárás építési terület szerzésére. A homokot a tenger­ből hozzák — ez esetben 2,5 mil­lió köbméter az úgynevezett Gooi-tengerből — feltöltik vele a polderföldet, amely a homok súlya alatt megszilárdul és így biztonságos építési területet nyernek, amelyen a földbe vert betonoszlopokon nyugvó házak biztosan állnak. Az új város magja a Gooi-ten­ger partján fekszik körülbelül t> kilométernyire a muiderbergi hídtól. A tervek szerint itt egye­lőre 40 000 ember számára bizto­sítanak helyei. A következő 30 év alatt azonban 125 ezres la­kosú nagyvárossá akarják fej­leszteni Almerét. később pedig 250 ezres létszámúvá. így akar­nak segíteni a/ úgynevezett hol­landiai peremvidék északi szár­nyának helyszűkén. Almere jövőbeli lakosai nem egy nagy összefüggő városban fognak élni, hanem több, külön­böző nagyságú településközpont­ban. A házakat 1974-ben kezdik el építeni. A házak 90 százaléka családi ház lesz, 10 százaléka emeletes ház. A város megköze­lítéséhez szükséges utak építé­se is megkezdődött. A dohányzás mint testi sértés A nyugatnémet üze­mekben nagy vi­ta folyik arról, hogy betiltsák-e a mun­kahelyi dohányzást. Az üzemi lapok mind gyakrabban foglal­koznak a kérdéssel, és a vélemények egyre hevesebben üt­köznek össze az ol­vasók leveleinek ro­vatában. Van-e egyáltalán lehetősége a munka­adónak arra, hogy megtiltsa a munka­helyi dohányzást? A szövetségi kormány azt a nézetet képvi­seli, hogy a munka­helyi dohányzás kér­dése nem alkalmas általános törvényi szabályozásra. A do­hányzás tilalmát, amennyiben nincs érvényben a tűzve­szély elkerüléséi cél­zó törvényes rende­let, tarifaszerződés, üzemi egyezmény vagy külön megálla­podás formájában lehel szabályozni. ..Bizonyos körülmé­nyek között a mun­kaadó egyoldalúan is kibocsáthat dohány­zási tilalmat utasítá­si joga révén.” A kérdés tisztázá­sának előfeltétele an­nak megállapítása, vajon a nem dohány­zó egészségét a do­hányfüst szükségsze­rűen károsítja-e. A tények ezt mu­tatják: ug3'anis a ci- garettázás káros anyagainak legna- g^Bibb részét nem i^íga a dohányzó szívja be, hanem az az ún. mellekáramlat révén a környező le­vegőt szennyezi. A nem dohán yzók te­hát szándékuk elle­nére ki vannak téve e, mérgező anyagok­nak. Ha hosszabb ideig dohányfüstös szobában tartózkod­nak, akkor nagy ré­szüknél jelentős ká­rosodások lépnek fel, pl. £9 százaléknál kötőhártya-ingerlé- kenység, 29 száza­léknál orrnyálkahár- tya-tünetek, 31 szá­zaléknál fejfájás és (» százaléknál rosz- szullét. Ezzel sokak szerint a dohányzás kimeríti a testi sér­tés jogi tényálladé- kát. A törökszentmiklósi gabonatároló ★ Szolnok megye két pontján. Törökszentmiklóson és Jász­berényben óriás gabonasilólcat építettek, amelyek már fogad­ták is az idei termést. Az egyenként 2000 vagon befogadó- képességű tárolók ünnepélyes átadására most került sor. Ké­pünkön: a törökszentmiklósi gabonatároló.

Next

/
Thumbnails
Contents