Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-27 / 279. szám

••

lese és színház

Bemutató: uovember 29-én

Ha az összetett szót két alkotóelemére bontjuk, akkor a meseszínházból nemcsak az interjú címe kerekedik ki. Az a valóság is, amely a Miskolci Nemzeti Színház legközelebbi bemutatójának a lényege, és ami sok előadásban realizálódik a következő hetekben; mesedarab előadására várják először szerdán, és azuL-n még sokszor a közönséget. Mindenekelőtt természetesen a gyerekeket.

Gyermekszínház néhány évvel ezelőtt volt már Miskolcon. Egy-egy előadást tartott a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ nagytermében a színház társulata. Hogy miért megy több szempontból is újdonságszámba a mostani bemutató, erről beszélgettünk Sallós Gáborral, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával, az előadás rendezőjével.

— Mondják, hogy a közönség ,.színházhoz szoktatását” nem lehet elég korán kezdeni. A gyermekeknek szóló előadás ennek az útja.

— A meseszínház nemcsak nálunk, de általában „hiánycikk”. Óriási vonzereje van pedig a vizuális élménynek, mikor életre kél, megelevenedik a mesekönyv. A gyerekeknek sokszoros élményt jelent ez. Látják, hogy tényleg gonosz a boszorkány, félelmetesek a szellemek, a mese törvényei szerint szép a királylány, okos a legkisebb fiú és így tovább. Számunkra azonban ennél fontosabb a másik élmény, amit koránál fogva nem fogalmaz meg a gyermek. Hogy tudniillik mindezt színházban látja. Jól felépíttet előadáson, a dramaturgia követelményeinek megfelelő konfliktusokon keresztül jutunk el odáig, míg a rossz elveszi a büntetését, és elnyeri méltó jutalmát, aki jó. Miért ne játszhatnánk gyerekeknek itt a színházban? Így egyszerre lát mesét és színházat a gyerek.

— Az első bemutató Tar- bay Ede Mese a tűzpiros virágról című kétfelvonásos zenés mesejátéka. Miért esett épp erre a választás?

— Olyan történetet igyekeztünk kiválasztani, amelyben szorosan együtt van a mese és a valóság. Ennek, az orosz népmeséből színpadra írt történetnek (Karnauhova és Brauszevics nyomán zenéjét szerezte Váry Ferenc) emberek a szereplői. Sőt emberi tulajdonságai vannak a boszorkánynak, az erdő és a mocsár szellemének is. A mese tanulságait pedig hasznosítható konzekvenciaként (fontosabb ez. mint hinnénk!) vonhatja le a gyerek. Hogy tudniillik az önfeláldozó áldozatkészség, a család, a szülők, testvérek szeretet« a legszebb tulajdonságok közé tartoznak.

Budapesten állítják ki a diákok szőnyegeit

A miskolci Kossuth Gimnáziumban 1957-ben alakult meg, az azóta már országos hírű szőnyegkészítő szakkör. Az iskola korszerűen berendezett műhelyében négy év alatt sokan tanulják meg a szőnyegszövés művészetét. A nagy értékű perzsaszőnyegeket Miskolc város felszabadulásának és Pest-Buda centenáriumának alkalmából december 2-án a fővárosban mutatják be. Mintegy negyven — az iskolai tanműhelyben készült — szőnyeget állítanak ki a Fehérvári úti művelődési házban.

— A múlt héten még jelmez nélkül, és csak a fontosabb díszletekkel berendezett színpadon folytak az összpró- bák. A társulat játéka azonban már akkor „előadásra kész” volt.

— öt hétig készültünk a bemutatóra. Olyan előadást szeretnénk produkálni, amely méltán nyer polgárjogot az évad felnőtteknek szóló produkcióinak sorában. Túlzás nélkül mondom, hogy nagyon szeretik a szereplők a darabot. Kiváló lehetőséget nyújtanak a játékra élettel teli, sokszínű figurái. A színészek mindenkinél jobban tudják, hogy nincs komolyabb dolog a játéknál. Nem gügyögünk, nem csapjuk be a gyereket. Az ő világukba illő alakokat formálunk, az ő szórakoztatásukra. Az előadásban természetesen „főszerepet” kapnak a jelmezek és a díszletek is. Reméljük, Suki Antal mesevilága megnyeri ifjú közönségünk tetszését, Annál is inkább szeretnénk sikeresen debütálni, mert a továbbiakban Egerben és Borsod megyében is több helyen bemutatjuk a darabot. A meseszínháznak külön plakátja készült; emblémája alatt ebben az évadban szeretnénk még egy mesedarab előadásáról hírt adA bemutató november 29- én, szerdán délután 3 órakor lesz. A kalmárt Farkas Endre játssza, leányait Vi- rágh Ilona, Várhegyi Márta (Nagy Marival felváltva) és Héczey Éva keltik életre. A dada Olgyay Magda, Az elvarázsolt Kendeffy Gyula, a szolga M. Szilágyi Lajos lesz. Baba Jágát, a boszorkányt Lenkey Edit, Kikimórát, a mocsár szellemét Bánó Pál és Tüsköt, az erdő szellemét Bősze Péter személyesíti meg. Az előadás dirigense Herédy Éva.

(makai)

Erdő

(Balogh István Szilárd fotógrafikája)

A Miskolci Vonósnégyes hangversenye

A két éve együtt dolgozó quartett jelentős színfoltja lett városunk hangversenyéletének. A közös muzsikálás örömén túl produkcióik színvonala alkalmassá tette az együtttest, hogy az Országos Filharmónia rendezésében is fellépjenek.

Az elmúlt héten Haydn B- dúr quartettjét (Op. 76 No. 4), Mozart g-moll zongoranégyesét (K. 478) és Debussy g- moll quartettjét játszották a Miskolci Vonósnégyes tagjai: Nagy Ferenc (I. hegedű), N. Füzes Mária (II. hegedű), Nagy László (mélyhegedű), N. Weither Ilona (cselló); közreműködött Kincses Margit zongoraművésznő.

Már az első mű, Haydn B- dúr vonósnégyese felveti a

Corvina

Az Antenna szombati műsorába nem illeszkedett be a téli • könyvvásárról való be szélgetés; az orvosi, gyógyászati kérdéseket elemző-ismertető műsorból „.kilógott" a Tarisznyás Györgyivel, Corvina Könyvkiadó művé szeti vezetőjével készített in terjú. Mert mi köze van a szociális gerontológiához, a szív működésének számító- gépes vizsgálatához és a láthatóvá tett koszorúerekhez a könyvpropagandának? (Persze Benedek István sziporkázó, lendületes műsorvezetése kiiktatta az effajta adásokra jellemző zökkenőket.) Mégis kár lett volna kihagyni a programból.

Könyvpropaganda? Igen. pontosan erről van szó! Jótékony reklámozásról. És nem is lehet más, mint nemes célzatú a könyvterjesztés. Nem kell különösebb jóhiszeműség ennek belátásához ...

Szóval á Corvina Könyvkiadó szorosabb kapcsolatot szeretne teremteni az olvasókkal : személyes érintkezésbe lépni a Corvina-kiadványokat vásárló közönséggel. Ezért létesítenek klubot Budapesten. az Egyetemi Könyvesboltban. Itt kamara- kiállítás várja a Corvina 'örzsgárdáját. Közös programokról, tárlat- és műteremlátogatási lehetőségekről, kedvezményes könyvvásárlásról, sőt ajándékokról gondoskodnak ...

A könyvvel nem veheti fel a versenyt egyetlen tömegkommunikációs eszköz — a rádió, a televízió, az újság vagy éppen a telefon — sem. A szó elszáll, az újság, időszerűtlenné válik, de a könyv örök. Kiállja az idő múlását. A könyvvel négyszemközt maradhat az ember a zsúfolt vonaton, ellenséges környe- .zetben, siket magányban. Mire a mű végére érünk, meghitt viszony alakul ki az íróval, a szereplőkkel, egy másik, magunk alkotta világgal, amelyet tetszésünk szerint formálhatunk. Az alakuló Corvina Klub is e célt szolgálja.

S. J.

kamaramuzsikánál elengedhetetlen együtthangzás problematikáját. Kétségtelen,

hogy ennél a vonósnégyesnél a prímhegedűt vezető szerep illeti meg — innen a „napfelkelte” elnevezés is. És az is tagadhatatlan, hogy kellőképpen élveztük Nagy Ferenc erőtől duzzadó, muzikális, szép játékát. A quartett- : muzsika lényege azonban .négy egyenrangú partner összjátékán alapúi, és nem tűri az alárendelt szerepeket. A Haydn-vonósnégyes megszólaltatása akkor lett volna maradéktalan, ha a második hegedű, brácsa, cselló játékát is tónusban, kifejezésben erőteljesebbre formálja az együttes.

A ritkán megszólaló műfaj örömén túl, a Mozart-zongo- ranégyes előadása kissé kidolgozatlannak tűnt. Talán erre a műre már nem jutott annjd idő; így bár részletszépségekben bővelkedett, nem nyújtotta a Mozart-in- terpretációk sallangtalan, egyszerűségében hatásos játékát. x

A szép műsor legkidolgozottabb és egyúttal legjobban sikerült száma a Debussy-vo- nósnégyes volt. E. ben a műben megesodálnalíuk a quartett tiszta, erőtelk:s stílusos hangzását. A nyitó tétel De- bussy-hűségével, a második mintaszerű kidolgozottságával, a harmadik szépségével,

' míg a negyedik tétel szellemességével, lendületével tűnt ki.

A fiatal együttes teljesítménye tanulságaival együtt szép reményekre jogosít.

BARTA PÉTER

Azerbajdzsán

folklór

•A hazánkban vendégszereplő harmincöt tagú azerbajdzsánt művészegyüttes tegnap fellépett a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban, A Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkailmából rendezett nagy sikerű előadáson a salgótarjáni közönség azerbajdzsán, orosz, kirgiz, ukrán, litván melódiáikat hallhatott, tapsolhatott a szovjet népek iei’.<v*ze+es táncait magas művészi színvonalon bemutató együttesnek.

Üzenet

* másfél millió

^..ai ff i ■>

uttorohoz

Befejeződött a IV országos úttörőoarfament

Négynapos tanácskozás után tegnap este befejeződött a IV. országos úttörőparlament. Az ország 1,6 millió úttörőjét és kisdobosát 243 küldött képviselte. Hat munkacsoportban beszélték meg az őrs-, a raj- és a csapatmunka formai és tartalmi követelményeit, a nevelő- és napközi otthonok úttörőmunkáját és a szakkörök mozgalmi jellegének erősítését.

Szabó Ferenc, a Magyar Űttörők Országos Szövetségének főtitkára elmondotta, hogy a IV. országos úttörőparlament, a hat munkacsoport javaslatai alapján, üzenetet fogadott el. Ezt az úttörőcsapatokon és az ifjúsági vezetőkön kívül megküldik a művelődésügyi és a társadalmi szerveknek is. A3 üzenetet több évre szóló munkaprogramnak tekintik: ennek alapján dolgozza k,i az úttörővezetők 1973 áprilisában összeülő országos konferenciája is az úttörőmozgalom részletes feladattervét.

A IV. országos úttörőparlament küldöttei tegnap délután megkoszorúzták Székes- fehérvár felszabadulási emlékművét a Dózsa György téren, majd az ünnepi záróülésre került sor. A zárqülé- sen a munkacsoportok vezetői előterjesztették határozati javaslataikat, melyet a parlament megvitatott és elfogadott. Egyetértettek a küldöttek a mezőtúri Petőfi úttörőcsapat azon kezdeményezésével is, hogy az ország valamennyi Petőfiről elnevezett úttörőcsapata zászlót készített a Petőfi-centenárium alkalmából. E kis zászlókat a mezőtúri úttörők egyetlen nagy Petőfi-lobogóvá varrják össze a tavaszi úttörőcsapat találkozóra.

Ajándék

Vajának

Kuruc témájú képzőművészeti alikotásofeka.1 gyarapodott a vajai múzeum. Kist? - ludi Stróbl Zsigmond a múzeumnak ajándékozta a millenniumi emlékmű II. Rákóczi Ferenc szobrának terrakotta modelljét. Ugyancsak a múzeum tulajdonába kerti* a szobor alatt látható „Eszi* Tamás fogadja a hazatérő Rákóczit” feliratú relief másolata.

Gyűjtő vasárnap

Honismereti és helytörténeti gyűjtővasárnapot rendeztek a Rába-parti Ostfly- as9zonyfán. A Hazafias Népfront celldömölki járási Bizottsága mellett működő helyi Petőfi-emlékbizottiság a Petőf i -é vf ord uló j egyében

rendezte m£g a gyűjtést: a forradalmár költő a faluban ólő rokonainál töltötte az 1839-es esztendő nyarát, s erről számos emlék maradt. Felkutatásukban részt vettek a celUdömöl'ki gimnázium

HÉTFŐ

Kossuth rádió. 12.20: Ki nyél may — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népi zene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Márkus László énekel. — 14.21: Operettrészletek. — 14.40: Laíinovits Zoltán Józsel Attila-verseket mond. — 15.10:

iskolarádió. — 15.50: Helm: Vidám alkotás. Nyitány. — 16.05: Az élő népdal. — 16.15: Mozart - versenymüvek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.43: Bemutatjuk az Egészségügyi Világszervezet genfi központját. — 17.53: Sajtókonferencia az áruházakról. — 20.12: A Rádiószínház bemutatója: Hétfői humanizmus. Rádiójáték. — 21.00:

Dupla vagy semmi. Bach elete és művei. — 22.20: Nóták. —

22.46: Jugoszláv költők versei. — 23.00: Miljutyin operettjeiből. — 0.10: Francia kórusmuzsika.

Petőfi rádió. 12.00: Az eladott

menyasszony. Részletek Smetana operájából. — 12.43: Olvasólámpa. — 13.03: Olasz szerzők műveiből. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.20: Közkívánatra! — 19.29:

Szállás vagy otthon? Az Ifjúsági Rádió műsora. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Salgótarjáni népzenei találkozó. — 21.25: Lili Ivanova énekel. — 21.55: Üj lemezeinkből. — 23.15: A hét zeneműve. (Ism.) — 23.45: Saint-Saéns: Sámson és Delila. Részletei? a III. felvonásból.

Miskolci rádió. A hét első napján. — A városfejlesztés kérdései. Kereskedelmi őrjárat Miskolc belvárosában. — Kórusmuzsika. — Művelődő Borsod. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél.

Televízió: 17.50: Hírek. —

37.55: Leonard Bernstein a muzsikáról. —, 18.45: Esti mese. —

honismereti szakkörének tagjai, az iskola pedagógusai és a járási könyvtár dolgozói. Egyúttail bejutatták az

eddig gyűjtött anyagot, amelyből Petőfi-emlékszobát létesítenek a község egyik kastélyában. Festmények, képek, könyvek, Petőfi korabeli háztartási eszközök láthatók a gyűjteményben. Ezek zömét negyven híres művész és közéleti személyiség ajándékozta a leendő emlékszobának.

19.00: Tv-híradó. — 20.00: Belorusz pályaudvar. Magyarul beszélő szovjet film, a szovjet filmművészet utóbbi éveinek egyik legkiemelkedőbb alkotása. A katonaviselt emberek háború utáni sorsának, beilleszkedése- nek problémáit boncolgatja, valósághű helyzetekben ee jellemekkel. — 21.35: Egy év zenével. NDK zenés film. — 22.35: Tv-hiradó 2. kiadás.

Filmszínházak. Felszabadítás IV—V. rész (színes szovjet, másfélszeres hely árral!) f4; A fekete város i—II. rész (színes magyar, dupla hely árral!) 7. Béke. —Koma kalandjai (magyarul beszélő színes szovjet) n3; Anna ezer napja (magyarul beszélő színes angol, másfélszeres helyárral!) 4, 17. Kossuth. — A kardforgató nő (színes japán) f5, f7. Filmklub. — A Tenkes kapitánya 1— II. rész (magyar, dupla helyárral!) 5. Fáklya. — Koma kalandjai (magyarul beszélő színes szovjet) f5, f7. Petőfi. — Forro vizet a kopaszra! (színes magyar) 5, 7. Szikra. — Utazás Jakabbal (színes magyar) f5, f7. Táncsics. — Felszabadítás V. rész (szovjet) 6. Tapolca.

KEDD

Kossuth rádió. 8.18: A Rádió operaszínpada. Erkel: Hunyadi László. — Közben 10.05: Iskolarádió. — 11.14: Harsan a kürtszó! — 11.49: Szólisták fúvószenekarral.

Petőfi rádió. 8.05: Kedvelt régi melódiák. — 9.03: Nótacsokor. — 9.47: Kemény Egon és Kótzián Katalin dalaiból. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.53: Könyvek, tájak, emberek.

Televízió. 8.05: Iskolatévé. — 9.20: Nemzeti érdek, nemzetközi kapcsolatok. A Tv politikai tanfolyamának adása a honvédség számára. — 9.55: isfadlatévé.