Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

Országos vetélkedőre Készülődnek a diákpolitikusok A diákpolitikusok országos vetélkedőiéi e a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen is készülnek. Most folynak •a helyi selejtezők. A decem­ber ti-i elődöntőn 33 hallga­tó vesz részt: a januári dön­tőre tizen juthatnak tovább. Papírprognózis a KGST-országoknak Elkészült a KGST tagor­szágok 1990-ig várható pa­pírigényének előrejelzése a Papíripari Kutató és Fejlesz­tő Intézetben. A KGST Cel­lulóz- és Papíripari Munka- csoportjának felkérésére ki­dolgozott prognózis segítséget kíván nyújtani a baráti or­szágoknak a szakosítás .meg­valósításához. A papírgyár­tás szakosításának különösen nagy a jelentősége, mert a cellulóz- és papírgyártás STOP! EGY PERCRE! Nemcsak a síkos út hibás Autósok, motorosok rovata Két napja igencsak komoly „vizsgafeladatot'' kaptam, mint nem túlzottan nagy gyakorlattal rendelkező gép­kocsivezető. Az eljegesedett országúton kellett „debütál­nom'. amit — meg kell mon­danom őszintén — jókora drukk közepette csináltam végig, s magam sem hittem, hogy sikerül. Sűrű köd nehezítette a tá­jékozódást a sajószentpéteri országúton, s itt-ott ijesztő látvány bontakozott ki a köd­takaró alól. Az úttest két ol­dalán. szinte másfél-két kilo­méterenként. karambolos ko­csik vagy éppen kocsisorok vesztegeltek, melyik az árok­ban, melyik a szantólöldön. Az autók mellett a vezetők háborogtak, szidták az utat, s azokat is. akik nem gon­doskodtak időben a síktala- nítasról. Az intő példa sem használ? — Évről évre hallja az ember, hogy időben felké­szültek a telre a KPM Köz­úti Igazgatóságának dolgozói, s ilyen-olyan intézkedések történtek, hogy biztosítsák a biztonságos forgalmat — az­tán tessék! A tél még csak mutogatja a fogát, s máris csődöt mondtak — mérgelő­dött egy autós kolléga, aki — többedmagával — per­cekig volt kénytelen veszte­gelni a konvojjá szaporodó kocsisorban a karambolozot­tak mögött, míg szabaddá vált az út. Egyszóval: mindenki a je­ges utat szidta, no meg a ködöt, aztán türelmetlenül tapostak a gázra, hogy vala­micskét behozzanak az el­vesztegetett időből. És nem használt az árokban levő összetört kocsik intő példája sem. Valahogyan hajlamosak va­gyunk rá: a balesetekért a külső körülményeket okol­juk. Holott. .. Szakembert kérdeztem meg: — Elkerülhetetlen-e a sí­kos úton a karambol? Vajon tényleg „törvényszerűen” kö­vetkeznek be a balesetek az eljegesedett utakon? S ezért csakis és kizárólag az a fele­lős. aki nem sózza-szórja fel időben ? Teljes és szakaszos jcoesedés Palmer Józsi bácsi, a mű­szaki szakosztály csoportve­zetője a VOLÁN 3. sz. Vál­lalatának adta a választ. (Negyedik évtizede autózik, hosszú időn át hivatásosként, s nem kevéssé büszke rá: nem hogy karambolja nem volt soha, de ..20 fillér nem sok. annyit sem fizettem még Szabálytalanságért sem!'') — Kétfajta jeges út van. A?. egyik, amelyik teljesen eljegesedik, s akármilyen furcsán hangzik, ez a ke­vésbe veszélyes. A másik: a szakaszosán jegesedet!. Ez az igazan „ellenséges" ut. mert kiszámíthatatlsm. Tapasztala­tom szerint azonban egyik esetben sem csupán az út a hibás, ha karambol követke­zik be. A KRESZ egyik alap­vető szabálya: mindig az út­viszonyoknak megfelelő se­besseggel kell haladni. Ha ehhez az aranyszabályhoz tartja magát a vezető, a bal­eset elkerülhető! Életveszélyes lürclmctleusép! Jeges úton életveszélyes‘a túrelmerlenseg. Csak a leg­teljesebb figyelemmel és olyan sebességgel szabad közlekedni rajta, amely lehe­tővé teszi: a legváratlanabb esetben is meg tudjunk állni — fék. nélkül. Mert a fék — különösen pedig az egyenlőt­lenül ható tárcsafék — jeges úton akkor is bajt okozhat, ha óvatosan használjuk. (Hat még akkor, ha valaki meg­gondolatlanul alaposan bele­tapos.) Csúszik a kerék — főleg, ha a futófelülete rá­adásul még sáma is —, pör- dül a kocsi, s biztos, hogy nem arra fordul, amerre akarjuk. — Egyetlen „orvosság” a jeges út ellen, ha olyan se­bességi fokozattal megyünk, amely biztosítja: a motorfék elegendő rá, hogy lefogja a kocsit. A síkos úton nem kell „szégyellni” a cammo- gást. és főként: nem szabad virtuskodni vagy a csalfa jó­szerencsére bízni magunkat! R. É. rendkívül eszközigenyes. és a nyersanyagul szolgáló tűleve­lű erdők egyre fogynak. Ezért csak hatalmas cellulózgjár termelése igazán gazdaságos, mégpedig ott, ahol a közel­ben kiterjedt fenyöerdőben nincs hiány. Hazánknak — es több más szócialista or­szágnak is — hiányoznak eh­hez az adottságai, ezért, mint ismeretes, a Szovjetunióban a szibériai Uszty-Ilimben már épül is az óriás, évi 500 000 tonna cellulózt termelő gyár, amelynek beruházásához több KGST-ország, közöttük ha­zánk is hozzájárul. A Papíripari Kutató és Fejlesztő Intézet prognózisa a további beruházásokhoz is útmutatóul szolgálhat. A papír iránti növekvő igényt az ipar és a csomago­lástechnika fejlődése határoz­za meg. Míg a különböző cso­magoló és egyéb papírokból, kartonokból 1970-ben 7,3 mil­lió tonnát használtak fel az európai KGST tagországok összesen, addig 1990-ben elő­reláthatólag 27.2 millió ton­na ilyen papír áll majd ren­delkezésükre. Ezenkívül a kulturális színvonal emelke­dése is hozzájárul a fokozó­dó papírkereslethez. Az ada­tok tanúsága szerint még a televízió is serkentően hat á papírfogyasztásra: az isme­retterjesztő műsorok ugyanis fokozzák a nézők érdeklődé­sét a könyvek, folyóiratok, újságok iránt is. A KGST- országokban 1990-ig meghá­romszorozódik a nyomdákban felhasznált papír mennyisé­ge. Lakásépítésre szövetkeztek flz „Átrium 99 zöld utat kapott Lm ele les épületsor, gazdaságos terülctkihasználás BÉLYEGGYLJTÉS November 2t>-an. vasarnap dél­előtt fél H órai kezdettel kerül sor Miskolcon az SZMT-székház klubjában a MABEOSZ Tudomá­nyos Munkaközösségének ván­dorgyűléséi e. Suránji László az 1925. évi Jótékonysági sor és az 19#1. évi Lenin-sor ívrekonstruk- ció.iavaí kapcsolatban tart vetí­tett képes elóalást-. Or. Rend Ferenc az újjászervezett Bélyeg- vizsgáló Állomást ismerteti, dr. Scholcz Tamás a régebbi kiadású bélyegek állagmegóvásáról tart előadást. A Magsat Posta a belyegáru- sitó automatákhoz a lipcsei be- lyegnyomdaban készült 2. 3. t es 6 forintos belyegtekercseket hoz forgalomba. Egy-egy tekercs 1000 db bélyeget tartalmaz, de oeldányszámot nem határoztak meg. s Így a szükségletnek meg­felelő mennyiség kerül majd for­galomba. Az ..automata bélye­gek” az ú.i forgalmi sorozatot es a városbeli'egeket fogják tar­talmazni. V. Gy. Az ünnepélyes kapavágást maga a szövetkezet elnökasz- szonya tette meg. Történt pe­dig mindez 1972. november 14-én, 11 hónappal az építé­si szándék kinyilvánítása, fél évvel a tervek elkészülte és a szövetkezet megalakulása után. Ha minden jól megy — s úgy tűnik, hogy zöld utat kapott az „Átrium” Lakás-, Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet —, a jövő ősszel már a lakásszentelő ünnepsé­get is meg lehet tartani. Kevés a telek A kormány és két minisz­térium együttes rendelete ér­telmében a lakásra jogo­sultak 1971. július 1-től szö­vetkezhetnek az építésre. Az egyén számára nagyobb, a népgazdaság számára kisebb anyagi terhet jelentő otthon­teremtő mozgalom (ha a költ- ségvállalas feltételeit a bél­és a tanácsi értékesitésü la­kásokéhoz hasonlítjuk) Mis­kolcon nehezen kapott labra. A közművesített és beépítés­re alkalmas telkek hiánya gá­tolta — és gátolja még ma is — a szövetkezetek megalaku­lását, és — mi tagadás — szegi kedvét a lakásért na­gyobb áldozatot is vállaló szövetkezőknek. A MÉSZÖV lakásszövetke­zeti titkárságának felmérése szerint a városban pillanat­nyilag legalább ezren vállal­nák az építés minden gond­ját és örömét, ha lenne hol. Mert egyelőre csak tervek vannak. Az Avas keleti olda-: Ián kiszemelt terület sorsa még mindig nem tisztázott. A vasutas dolgozók szövetkeze-- tének megalakulását szanálá­si gondok akadályozzák. A berekaljai szövetkezők — a még mindig el nem végzett földtani vizsgálatok miatt — Hejőcsabán szándékoznak építkezni. Biztatóbb az egész­ségügyi dolgozók a Szentpé- teri kapui lakótelepen terve­zett házépítésének helyzete. Felár és késedelem nélkül Hasznos, új. de nehezen mozduló mozgalomról van szó. A negyedik ötéves terv egyik fontos célkitűzése — négyszázezer lakás megépíté­se — számol a szövetkezetek­kel is. Legutóbbi ülésén ezért hozott olyan határozatot az MSZMP Központi Bizottsága, hogy a lakásépítő szövetke­zeteknél a készpénz-előtör­lesztés összegét húszezer fo­rinttal csökkenteni kell. (Ez az összeg jelenleg, figyelem­be véve a megyei átlagot, öt­A pingvinek országában ANTARKTISZI tartózko­dásom talán legnagyobb él­ményé egy gyalogtúra volt a „pingvinek szigetére”. A mirniji tengerpart előtt négy-öt kilométerrel kis szi­getcsoport emelkedik ki a be­fagyott tengerből. Az Antark­tiszt megjártaktól már sokat hallottam a szigetek érdekes állatvilágáról, ezért kérésem­re szovjet kollégáim kis ki­rándulást szerveztek oda. A hófehér, sima tengerfelszí­nen távolságot becsülni csa­lóka dolog. Mirnijből nézve úgy tűnt: eljutni a szigetekre ót-tiz perces séta lehet csu­pán. Amikor leereszkedtünk a meredek jégfalon, és mar csaknem egy órája gyalogol­tunk a befagyott tengeren az első sziget, Fullmer felé, rá­jöttem: tévedtem! Az út vé­gül is több mint egy óráig tartott. Igaz. ezt nem csupán a távolság, hanem az óvatos menetelés is okozta. Öttagú csapatunk libasorban, egy­más nyomába lépve haladt előre. A veszély itt alulról, a jeget borító néhány centime- teres hó alól fenyeget. Ilyen­kor. a déli félteke nyarának közepén a hőmérséklet már 0 fok körül mozog a szárazföld partjainál, és ezért komoly repedések lehetnek a jégen. A szél áltál hordott hó betemeti a repedéseket, és alattuk ott a O Huszonegy obeliszk mínusz 2 fokos tengervíz. Ott kell különösen óvatosnak lenni, ahol a közelben fokát látni. Ez az állat ugyanis csak a vízben fürge: a jégen lom­ha. lusta, nem távozik mesz- sze attól a helytől, ahol a fel­színre kúszott, a közelben te­hát repedés feltételezhető. AHOGY KÖZELEDTÜNK Fullmer-szigetéhez. egyre ér­dekesebb látványban lett ré­szünk. A távolról kopárnak, élettelennek tűnő vörösbarna sziklák megteltek élettel. A kicsiny déli pingvinek ezrei, sőt tízezrei lepték el a sziget oldalait, teraszait, csúcsait. Hangos rikácsolásuk fülsike­títő zajjal töltötte meg a leve­gőt. Fullmer mellett elhalad­va. feltűnt a második, kisebb sziget. Zikov-szigete. Itt a pingvineken és a tojásaikra, kicsinyeikre vadaszó hatal­mas madara1-on. a „pomor- nyik"-okon kívül egy íahá- ziko jelezte: emeber is el a sziklákon. Ez a kis faház —. a benne élő öt szovjet hidro- biológus és könnyűbúvár lak­helye — volt kirándulásunk első allomasa. BARÁTSÁGOSAN vendé­gül láttak bennünket, majd tovább Indult kis csapatunk. A következő szigetecskéhez. Buromszkijhoz közeledve, az eddig vidám társaság egyre csendesebb, egyre komorabb lett. Buromszikj Mirnij teme­tője. Sziklateraszain huszon­egy szépen gondozott obe­liszk jelzi: az Antarktisz nem tárja fel olcsón titkait. Cseh­szlovák, lengyel, német és szovjet sarkkutatók nyugsza­nak ott a valóságban vagy jelképesen. mert testüket örökre elnyelte az alattomos jégrepedés, a „rescsina”. Hu­szonegy hősi halott: a jég. a víz. a tűz vagy alattomos be­tegség áldozatai ők. Sírjaik előtt állva gondolataimat a sziklafalon olvasható rövid felirat tükrözte vissza leg­hívebben : „Hajtsatok fejet, kik cljöt- tök ide! Életüket áldozták Ök. a zord Antarktisz ellen harcol­va". CSENDESEN, fegyelmezet­ten. kicsit jobban vigyázva egymás lépteit indultunk to­vább végcélunk, a legna­gyobb sziget. Haswell felé. Ennek átmérője körülbelül másfél kilométer: közepén levő csúcsa 92 méterrel emel­kedik a tengerszint fölé. Ol­dalait szintén szőnyegként lepték el a pingvinek. Költés után pár héttel érkeztünk ide: a kövekből összehordott fészkekben gubbasztottak a tyúk nagyságú kicsi gomo- lyagok, a pingvincsemeték. Fészkenként általában egy, de néhol előfordultak ikrek is. Tollazatuk szürke, bolyhos szőrzetnek tűnik. Bébikoruk­ban sokkal inkább hasonlíta­nak kiskutyára, kismackóra vagy bármilyen bolyhos sző­rű kis állatra, mint elegáns, lehérmellényes. feketefrak- kos szüleikre. A fészkekben korántsem olyan barátságos .jószágok, mint a jégén. Ál­landó civakodásnak. marako­dásnak lehettünk szemtanúi, sőt olykor vérre menő párba­jokat vívtak egy-egy kő bir­toklásáért éles kis csőreikkel. Felérve a sziget csúcsára, csodálatos panoráma tárult elénk. A csaknem vízszinte­sen sütő éjféli nap olyan színorgiat rendezett a fan­tasztikus formájú jéghegyek között, amelyet leírni nem le­het. Nehezen tudtunk elsza­kadni a gyönyörű látványtól, de az egyre csipösebben fújó szél indulásra késztetett. Az éjszakai napsütésben tértünk vissza Mirnijbe. (Folytatjuk) VISSY KAROLY ven-hatvanezer forint körül van.) Természetesen, az amúgy is tetemes költségek mérsék­lődését illúzió lenne csak „föntről” várni. A szövetke­zés adta lehetőségek okos ki­használásával súlyos ezreket lehet megtakarítani. Jó pél­da erre a bevezetőben mar idézett „Átrium” szinte hihe­tetlenül alacsony költségve­tése. Az í-h j,anyagokat — né­mely eseten hulladékként, tehát olcsón — a szövetkezet vásárolja, a részterveket a tagok készítették, s a belső szerelési munkák elvégzésére nem fogadtak kivitelezőt. Az Ónodi Építőipari Szövetke­zetben pedig olyan korrekt partnerra találtak a leendő lakók, amelyik csak a tisztes haszonért, felár — és remél­hetően késedelem — nélkül tető alá hozza a házakat. Már a rómaiak is Nomen est omen. Az „Átri­um” lakásépítő szövetkezet nemcsak azért érdemel fi­gyelmet, mert elsőként ala­kult meg a városban, s a kis közösség már az első kapavá­gáson is túl van, hanem azért is, mert úgynevezett átrium­házak emelkednek majd a Kilián-délnek a Nyár utca és a ládi kisvasút által határolt területén. (Átriumnak nevez­zük a ház épülettel és fallal körülvett, dekorativ belső ud­varát.) Harminchat család kap ott­hont a mini-lakótelepen. Aligha túlzás, ha már most megjósoljuk, hogy az avatás után a kis kolónia a szakem­berek és laikusok bűcsűjáro helye lesz. Ilyen jellegű ha­zak ugyanis (bár már a ró­maiak és a spanyolok is ked­velték; mostanában nem épül­tek nálunk. A hagyományos­tól nemcsak a komfortossága, hanem szintszáma miatt is eltér a mai. Emeletes lesz az épületsor. részint a gazdasá­gosabb területkihasználás mi­att, részint azért, mert köl- csönieltételek ezt írjak elő. így aztán az emeleti lakások ablakai csak kifelé, az utcá­ra néznek, míg a földszintiek csak befelé, az átriumra nyílnak. BRACKO ISTVÁN Fiatalkori bűnözés A liatalkori bűnözésről, va­lamint ennek következme- nyeirol tart előadást dr. Vági Éva november 27-én. héttőn délután 4 órakor a Molnár Béfa Ifjúsági Házban. A ren­dezvényre a KISZ-vezetök klubjában kerül sor. ^ A.r átrium-házsor a Nyár utca felől nézve. A terveket Nagy Zoltán készítette, 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents