Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
Jk A kapus: „Ne léljetek, kis virágok, nem lehet bajotok. Én gondozlak benneteket, a csatárok pedig csak — keresik a kaput!” (Jármay György rajza) döntetlenre játszott A bulgáriai Pernikben folyó női sakkvilágbajnoki zó- naversenyen lebonyolították a 13. fordulót. A két magyar közül Verőd — ezúttal sötéttel — döntetlenül mérkőzött a holland Jansennel. Karakas pedig a jugoszláv Jovanoviccsal együtt szabadnapos volt. A versenyen Baumstark vezet 8 ponttal, a további sorrend az élen: Nicolau 7 pont (1). Eretova és Konar- kovska, Verőci (7—7 p.), Karakas 6,5 pont. Csak ha urai a labdának... Asztaliieniszezőink Egy csatár a gíliszonyról „Morbus Hungaricus” ... Persze, nem a fél évszázaddal ezelőtti értelmezésben, de újra és egyre gyakrabban hangzik el ez a kifejezés a — labdarúgással kapcsolatban. És nem is annyira a szép, folyamatos játék hiányát, mint inkább a góliszonyt értik alatta. Mert a „csatárbetegség” következtében már szinte ünnepszámba megy az a mérkőzés, amelyen három-négy esetben is megzörren az ellenfél hálója! Különösen az első és második vonalban feltűnő a gólszegénység, s ebben sajnos — a miskolci csapatok ugyancsak „élenjárnak”. A DVTK 11 mérkőzésen 8, az MVSC 15 találkozón 12 gólt szerzett, s osztályukban csupán cgy-egy csapat van, amelyiknek még gyengébb a „lőeredménye”. De hát mi az, ami béklyót rak csatáraink lábára ? ... Micsoda gátlás, milyen átok ül rajtuk? ... „Magyarázom a bizoDVÍlvanvl ’ j j Marosi József, az MVSC veterán — nyugodtam mondhatjuk, hiszen 36 éves — csatára hosszan gondolkodik, mielőtt válaszolna. — Nehéz erre elfogadható feleletet adni, s talán az is csupán „bizonyítvány-magyarázat:” lesz. Mert a gólszegénység tény, és oka is van. Persze, én csak hazai, zöld-fehér szemüvegen nézve említhetnék ezek közül néhányat. — Ügy is jó, de azok konkret tények legyenek! — Először is — és ezzel nem akarom játékostársaimat bántani — közöttünk alig van olyan támadó, aki megüti az NB I B mértékét. Meddő a támadójátékunk és a középpályások sem rúgnak helyettük gólokat, mert ők meg nem vérbeli csatárok. — A hazai mérkőzéseken gyakran „felbillen” a pálya: mégsincs eredmény. Miért? — Mert az ellenfél rendszerint „egy pontra" megy, és túlzottan beáll védekezni. Mi odaszegezzük őket a kapujukhoz, s ott technikai fogyatékosságaink miatt sem helyünk, sem időnk nincs az eredményes befejezésre. A magas termetű védőkké; szemben is hátrányban vagyunk. mert a labdák nem a „fű alatt”, hanem a levegőben érkeznek a kapu elé: csatáraink pedig nem mernek bemenni a védőfalba'. — Technikai fogyatékosságot említett. Mit ért ez alatt? — Az álló helyzetben lekezelt labda — bár az is sokszor elpattan tőlünk — még nem technika. A mozgás közbeni tökéletes uralkodást a labda fölött pedig nem az első vagy a második vonalban kell tanítani, s ez bizony alig-alig megy nekünk. A gyerekeknél kelj tehát elkezdeni. Csak ők sem nagyon gyakoroljak 1 Aztán azokkal, akik az „ifiből” sokszor kényszerből kerülnek az ..egybe” már mit kezd az edző? A heti öt-hat foglalkozás mellett az ifjú labdarúgónak sem ereje, sem kedve nirics a túlórázásra. Marad a „csiszolatlan gyémánt”, melynek fénye egyre halványul. „Recept”? — Nálunk, az MVSC-nél az edzések intenzitása igen jó — folytatja a szőke csatár —, amit bizonyít a kitűnő erőnlét. Kapura is lövöldözünk eleget. De a ..nyugodt7’ előkészítés helyett valami más kellene. — Például? — Például a váratlan, a mérkőzéseken adódó helyzetekhez hasonló esetek imi- tálása „zsebkendőnyi” területről és főleg villanásszerűen, különböző távolságokról történő kapuralövés, fejelés. Egyszóval, az életszerűségre törekvés; s még több gyakorlás. Megérné a fáradságot, mert nagy ölöm az. amikor a pettyes bent pattog a ketrecben. Valóban az. s különösen most. hogy elég ritkán van benne részünk. Nem ártana hát a ..receptet’7 alkalmazni! MONOSTORI GYULA Illovszky Miskolcon! Örömmel vette tudomásul a megyei Labdarúgó Szövetség az MLSZ edzőbizottságának átiratát: központi előadókkal megtartott továbbképzéssel kívánják segíteni a megye területén működő edzők munkáját. A november 27-én, hétfőn 15 órakor az MTS miskolci székhazában megtartandó előadásnak két illusztris vendége lesz: Illovszky Rudolf szövetségi kapitány és Páljai János, a Labdarúgó- edző című szaklap főszerkesztője. Illovszky Rudolf a müncheni olimpiai játékok labdarúgó-tornájának szakmai tapasztalatairól beszél, majd Pálfai János tart előadást a labdarúgók téli felkészülési programjáról. Svédországban Sók szép sikert hozott már a magyar asztali teniszezőknek a skandináv nemzetközi bajnokság, s ezért megkülönböztetett figyelemmel készültek Bérezik Zoltán tanítványai az idei találkozóra. Tegnap este indultak el Bo- rasba, a háromnapos nagy pingpongfesztilválra. Nyugodtan így lehet nevezni e versenyt, hiszen tizenhat ország legjobbjai állnak asztalhoz. Most már az is végleges, hogy japán és kínai versenyzők is versenyeznek a svéd városban, s így csaknem teljes világbajnoki mezőny gyűlik össze. A férfi egyesben az első számú kiemelt a svédek büszkesége, Stellán Bengtsson lesz. Mögötte az 1967. évi világbajnok japán Hasegawa, majd a sv.éd Johansson következik. A nőj egyesben a moszkvai Zója Rudnova vezeti a listát, s nem kis meglepetésre, a japán és kínai játékosokat megelőzve, a magyar Kisházi Beatrixot a második, Magos Juditot pedig a harmadik helyre tették. A magyar válogatott tagjaként Jónyer, Gergely, Belez- nay, Kisházi, Magos és Molnár utazott el Bérezik Zoltán vezetésével Borasba. A csapat innen Croixba utazik, ahol november 29-én a franciakkal Európa-liga mérkőzést vív. December 3—4 között Párizsban a francia nemzetközi bajnokságon szerepelnek. Külön öröm számunkra, hogy a négy fővárosi versenyző mellett a vidéket két miskolci asztali teniszező — Beleznay Mátyás és Molnár Anna — képviseli. Hol lesz a téli olimpia? A nemzetközi sportvilágot továbbra is élénken foglalkoztatja, hogy Denver lemondása után hol rendezik meg az 1976. évi téli olimpiai játékokat, melynek színhelyéül egyre újabb városok jelentkeznek. Az első Grenoble volt, ahol 1968-ban már kitűnőre vizsgáztak a téli játékok lebonyolításából. Mostani igényüket is elsősorban erre alapozzák. Hasonló alapon pályázik a házigazda szerepére Innsbruck, ahol 1964-ben volt téli olimpia. Az alpesi város polgármestere, dr. Alios Lugger így nyilatkozott: — Mi már júniusban közöltük a NOB-bal, hogy ha Denverrel történne valami, szívesen átvállaljuk a rendezés jogát. Az Egyesült Államok olimpiai bizottsága mindenképpen Észak-Amerikában szeretné tartani a téli olimpiát. A színhely Lake Piacid lenne, ahol ugyancsak rendeztek mái’ téli játékokat (1932- ben). A svájci Sión, amely az 1970-es amszterdami szavazáson éppen hogy alulmaradt Denverrel szemben, most a várakozás álláspontjára helyezkedik. Kél MHSZ-klub eredményes éve Tegnap délután együttesen tartotta évzáró közgyűlését a Cementipari Gépjavító két — a tartalékosok és a lövészek — MHSZ-klubja. Mindkettőnek a vezetését Polyá- kovich Antal tartalékos alhadnagy fogja össze. A vezetőség értékelte a lezárult kiképzési7 évet. s megáiliapítóttá, hogy a tartalékosok Mrva József irányításával működő klubja mind az eredményeit, mind a taglétszámának növelését tekintve példásan tevékenykedett. Nagyrészt fiatal tagjai a korábbi években tett vállalásuknak megfelelően például a hejőcsabai és a görömbölyi általános iskola tanulóit honvédelmi előképzésben részesítettek. A lövészek klubja — amelynek vezetője Balogh József — hasonlóan szép eredményeket könyvelhet el. Három alkalommal sikeres háziversenyt bonyolított le, s csapata részt vesz a Honvédelmi Kupa hatíordulós városi lövészversenvén, amelynek az eddigi fordulói után a legjobb helyezések valamelyikéért is küzdhet. A klub az egyetem MHSZ- szervezetének klubjával közösen jelentős munkát végzett a lőtér rendbehozásában, illetve karbantartása- ban. Nemcsak a klubtagok lelkesedése játszott szerepet az eredmények elérésében, hanem a gyárvezetőség hathatós segítsége is. Szó volt a közgyűlésen a következő kiképzési év tennivalóiról is. Ezek közt szerepel- a két klub közösen új MHSZ-helviséget épít. több alkalommal lövész háziversenyeket. egy ízben családi összejövetelt is rendeznek, s ismét megszervezik az említett iskolák tanulóinak honvédelmi előképzését. A közgyűlés befejező részében tárgyjutalmat és oklevelet kaptak a két klub legtevékenyebb tagjai. T. I. Öt méter mély, 160 milliméter átmérőjű lyukat „éget" 20—25 perc alatt az örökösen fagyott talajba az új szovjet hőfúró berendezés. A gépet Kazahsztán fővárosában. Alma-Atában, a Műszaki Egyetemen tervezték. A lángfúró 2000 m sec sebességgel, rendkívül magas hőfokú lángsugarakat bocsát ki s felolvasztja a jeget, amely a fagyos talajt cementszilárdságúvá teszi. Irányítsuk érzelmeinket! Levsin, az 1. számú moszkvai orvos- tudományi egyetem tudományos munkatársa tanulmányt irt az egészséges életmódról. Többi közt megállapítja, hogy a különböző betegségek megelőzésének elve az ésszerű, egészséges pszichológiai rendszer kialakítása. Korunkat az egyre gyorsuló életritmus, a különböző ingertényezők meny- nyiségének és erejének növekedése jellemzi. A városi lakos gyakran kerül szembe olyan ingertényezőkkel és szituációkkal, amelyek helytelen magatartása következtében végül is patologikus elváltozásokat okoznak a központi idegrendszer működésében. S mint ismeretes, ez a legkülönbözőbb betegségei* kifejlődését idézi elő. Meg kell tanulnunk fékezni magunkat, ki kell alakítani magunkban egy bölcs és nagyon hasznos szokást: át kell gondolni, mérlegelni kell a szituációkat, mielőtt reagálnánk rá. A különböző tevékenységfajtáknál is nagyon fontos, hogy betartsuk a helyes pszichológiai ritmust. A türelmetlenség, a kapkodás bármilyen munka esetén nemcsak a termelékenységet csökkenti, hanem az egészségre is káros. Ha az örökös sietés szokássá válik, krónikus túlterheltséghez és a központi idegrendszer tevékenységében változásokhoz vezet. Ki kell fejlesztenünk és gyakorolnunk kell érzelmeink irányítását, le kell küzdenünk az életünket és munkánkat megne.hezílő felesleges izgalmai, ellenőriznünk kell tevékenységünk ritmusát úgy, hogy sem a fizikai, sem a szellemi munkában ne terheljük túl magunkat, s munkánk ésszerű pihenéssel váltakozzék. Keserű paradoxon, de az emberek gyakran tucatjával tudják felsorolni a különböző betegségek gyógyítására szolgáló orvosságokat, de a legcsekélyebb elképzelésük sincs arról, hogy voltaképpen mi miatt jöttek létre ezek a betegségek, s mit kell tenni, hogy megakadályozhassuk kifejlődésüket. „Törődjetek testetekkel, ha azt akarjátok, hogy az agyatok megfelelően működjék” — mondta Descartes. Ebben a mondásában mélységes fiziológiai értelem rejlik, aminek az a lényege, hogy az ember maximális szellemi fejlődése csak harmonikus fizikai fejlődése eseten lehetséges — fejeződik be Levsin tanulmánya. MOZAIK NEM ÉPPEN7 HÍZELGŐ . . . Az angol posta vezetősége legutóbb a következő felhívással fordult a táviratot feladókhoz: „Kérjük, hogy a táviratok szövege általában közérthető legyen. Ez alól csak azok kivételek, amelyeket a korma nv tisztviselők adnak fel hivatalosan.” jöl ismerik Okét ... Yorkshire városában az elöljáróság felhívással fordult a nős emberekhez és kérte őket: vegyék figyelembe, hogy a város azon gj ermekotthonaiban, ahová a házasságon kívül született gyermekeket helyezik el, csak meghatározott számú férőhely van. EZ AZTÁN NAGYVONALÚSÁG! Egy milánói lapban az alábbi hirdetés jeleni meg: „Autóvezetők iskolája oktatókat sürgősen alkalmaz, Az sem baj, ha nincs jogosítványuk”. (máté) Áramot termel a dagály A dagály erejét hasznosító nagy teljesítményű erőműveket terveznek a Szovjetunióban: az első ilyen erőmű három éve létesült a Barents-tengeren. Nemcsak áramfejlesztőként, hanem különleges tudományos laboratóriumként is működik. Az új erőmű a Murmanszk melletti keskeny öblöt lezáró gáton épült. A dagály vize a turbinákon keresztül jut az öbölbe és a turbinákon át távozik. Az erőmüvet a gyárban szerelték össze, és különleges pontonok segítségével vontatták rendeltetési helyére. Az új szerelési módszer hatékonysága és olcsósága különösen fontos, minthogy az új dagály-erőműveket távoli, gyéren lakott körzetben építik fel. Egyikük az Ohotszki-tenger- nél létesül, ahol a Szovjetunió felségvizein észlelt legmagasabb — 12 méteres — dagályszintkülönbséget mérték. A mammut rokona 1965-ben a bulgáriai Par- vomaj megyei Ezerovo falu mellett rendkívüli lelet került napvilágra. Az ásatások során kiderült, hogy az ormányos emlősökhöz tartozó, a mammuttal és a masztodonnal rokon ősaliat csontjaira bukkantak. 1967-ben Ivan Nikolav mérnök, a Geológiai Intézet tudományos munkatársa héttagú csoporttal látott hozzá a 10—15 millió évvel ezelőtt élt állat csontvázának rekonstruálásához. Ez nagy nehézségek árán sikerült is, s a csontvázat a szófiai egyetemen kiállították. Hím állat, csontváza 4,20 m magas, körülbelül 6 méter hosszú, és csaknem 3 tonna súlyú. Rendkívül hosszú ormánya lehetett. A világon eddig négy ilyen ősállat csontvázát találták meg, Berlin. Bécs. Bukarest és Kisi- nyov múzeumaiban őriznek egyet-egyet. De — a parvo- majitól eltérően — egyiknek sincs meg a koponyája: csak Kisinyovban került elő néhány kopony a t öredék.
