Déli Hírlap, 1972. november (4. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

Az MVSC kerékpározói: A vidék legjobbjai A versenyidény befejezté­vel az MKSZ-ben elkészült — az 1972. évi országúti és páiyabajnokságokon szerzett pontok alapján — az egyesü­leti rangsor. A megyénket és Miskolcot képviselő MVSC az országúti listán volt ér­dekelve. Nem is akárhogyan: övék lelt a büszke „A vidék legjobbja” cím! Az előző évhez képest né­hány változás történt az él­csoportban. Az Üjpesti Dózsa megelőzte a Tipográfiát, a KSI pedig — igen jó ifjúsági versenyzői ellenére is _— le­csúszott a negyedik helyre. Nekünk viszont az jelentett jóleső örömet, hogy az MV­SC az igen előkelő hatodik helyen végzett, annak elle­nére is, hogy Négyest kato­nai szolgálata következtében nem szerepelt az egyesület színeiben, és Céra sem gyűj­tött túlságosan sole pontot a nagy nemzetközi versenyekre való készülődése miatt. Fel­tűnést keltett az is. hogy a nagy kerékpáros hagyomá­nyokkal rendelkező Pécsi Spartacus még az első tíz közé sem került. Az országúti bajnokságo­kon összesen 30 egyesület szerzett pontot. Az első 10 helyezett rangsora: 1. Üjpesti Dózsa 448,5 p., 2. Tipográfia 348,5 p„ 3. Csepel 328 p., 4. KSI 297 p„ 5. BKV Előre 274 p.. 6. MVSC 221 p„ 7. BV- SC 201 p„ 8. Videoton 191 p.. 9. FŐKERT HSC 172,5 p., 10. Bp. Építők 171 p. Egy gól két képben... Szabó kitűnő beadására Parajdi kirobban, lába már lövésre is lendül, s a nagyszerűen elta­lált labdát Konyhának (az alsó képen) nem kell beljebb segítenie — csak a lábát kell kiakasztania a hálóból. Papp J. SE—Petöfibánya 4:3. (Szabó István felvételei) Idénvt zártak a </ Immár négy éve, hogy a városi Természetbarát Szö­vetség motorosok számára is meghirdette az „Ismerd meg a természetet” mozgalmat, s létrehozta túramotoros szak­osztályát. Azóta a harminc klubtag az ország 6ok szép tájára látogatott el, sőt, kö­zülük nem egy a szomszédos baráti országok útjain is vé- gigporoszkált vasparipája nyergében. Az 1972-as évet — a gya­korlattal párosítva az elmé­letet — a megyei közlekedés- rendészeti főosztály, a bal­eset-elhárítási csoport. a KISZ-bizottság és a megyei motoros szakbizottság közös rendezésében lebonyolított szellemi vetélkedővel zárták. A végeredmény: 1. Árvái I». (Miskolc) 19 p., 2. Vörös Labdarúgás Városunk NB-s labdarúgó­csapatainak legutóbbi ered­ményeiről — a MEAFC-ét kivéve — beszámoltunk; a megyei és városi bajnokság­ban szereplő együtteseink teljesítményeiről most tájé­koztatjuk a szurkolókat. Az egyetemisták csapata nagyarányú vereséget szen­vedett Saj őszen tpéteren. A kitűnő napot kifogó bányász- csatárok öt góllal terhelték meg a miskolciak hálóját. A MEAFC támadói gyengél­kedtek: egyszer sem találtak be a vendéglátók hálójába! A megyei I. osztályban szereplők eredményei: Szu- havölgy—MÉMTE 2:1, Sajó- bábony—Hejőcsaba 3:0, B. Volán—Ormosbánya 3:0. Me­gyei II. osztály: M. Üveg­gyár—Szalonna 2:0, M. Kini­zsi—Alsózsolca 2:2, VIME- LUX—Szirmabesenyő 1:0. Városi bajnokság: Üveggvár II— B. Volán II. 4:3, MÉM­TE II.—Szirmai FSK 4:2, Sa- jóbábony II.—M. Közlekedés 7:3, Szirmabesenyő II.—Al­sózsolca II. 3:3, AFIT—Hejő­csaba II. 3:3. túramotorosok Gy. (Miskolc) 18 p.. 3. Tóth B. (Kazincbarcika) és Farkas Gy. (Miskolc) 17—17 p. Raj­tuk kívül még tízen kaptak díjat. Befejeződött az asztaliteni­szezők egy hete tartó ver­senysorozata. Hétfőn és ked­den a MÉMTE tornacsarno­kában a legfiatalabbak, a serdülő leányok és fiúk áll­tak asztalhoz a városi Tízek Bajnokság keretében. A leányoknál kevésbé volt izgalmas az első helyért fo- . Ivó harc, Czimma játszma­veszteség nélkül fölényesen nyerte a bajnokságot. Elis­merésre méltó Répássy má­sodik helye, amit hét győze­lemmel szerzett meg. A fiúk között, mint ezt az utóbbi időben már megszoktuk, ha­talmas küzdelem folyt az első helyért. A négy, közel egyen­lő játékerőt képviselő MÉM- TE-fiatal, Kriston, Fejes, Lo- sonczi és Vincze pályázott a Vetélkednek az iskolák Egyetlen eset kivételével — amikor Miskolcon rendezték iríeg a nyári úttörő-olimpia országos döntőjét — nem voltunk elégedettek a borsodi, s különösen a miskolci úttörősportolók eredményeivel. Városunk nagysága, általános iskoláink száma, személyi és tárgyi feltételeik, a sportutánpotlás nevelésére fordított erőfeszítések érmekben és pontokban nem nyilvá­nultak meg olyan méi'tékben, ahogy azt joggal elvártuk. Az utóbbi időben más kedvezőtlen jelenségek is sürgették, hogy változtassunk, a versenyrendszeren. Egyre kevesebben vesz­nek részt a különböző sportágak városi bajnokságaiban, s a testnevelő tanárok egy részénél is bizonyos fokú elkedvet- lenedés, fásultság tapasztalható. A sportiskola szakosztályai­nak létszáma sem „tengett túl” a tehetséges általános iskolás tanulóktól Az új versenyrendszer tulajdonképpen csak tartalmában új. Évekkel ezelőtt volt már Miskolc általános iskolái között olyan pontrendszeren alapuló versengés, mely „A legjobb általános is-kolal sportkör” címmel együtt járó vándorser­legért folyt. Lényegében ezt elevenítette fel most az AIST és a városi sportiskola vezetősége az MTS támogatásával, azzal a módosítással, hogy az erkölcsi megbecsülést jelentő cím és serleg mellé most anyagi ösztönzőt is adott. Szeptember elejétől május végéig kerülnek sorra tíz sport­ágban az úttörők sportversenyei, s az elért eredmények, a megállapított pontszámok (a részvételi és helyezési pontok összege) alapján két kategóriában rangsorolják az iskolákat. Külön értékelik a tornateremmel nem rendelkező vagy szük­ségtermes intézményeket és külön a tornatermes iskolákat; az előzőknél az első három, az utóbbiaknál az első hat helye­zett testnevelőit jutalmazzák meg. A versenyben való részvételért csapatonként 10, a kiemelt sportágakban — atlétikai négytusa, torna és úszás — 20 pon­tot kapnak az iskolák. Az első hat helyen végzettek az egyéni versenyeken 7—5—4—3—2—1 pontot szereznek; csapatban kétszeres, a kiemelt sportágakban pedig négyszeres a pont­gyűjtési lehetőség. A megkötés csupán annyi, hogy egy ta­nulót csak két sportágban lehet szerepeltetni. A feltűnt te­hetségeket aztán szívesen látják a sportiskola szakosztályai­ban,, s ha ott eredményesen tevékenykednek s a tantervi követelményeknek eleget tesznek, testnevelőiket külön is megjutalmazzák E versenyrendszer, bár a tapasztalatok alapján a mostani kiíráson feltétlenül módosítanak (egy-két pontja a testneve­lők között máris erős vita tárgyát képezi), hasznosnak bizo­nyult; lényegesen megnőtt az érdeklődés az úttörő-olimpia városi versenyei iránt, s az eddig megrendezett bajnokságok­ban is emelkedett a részvevők létszáma. A mennyiségi vál­tozás pedig hamarosan a minőségben is megmutatkozik MONOSTORI GYULA bajnoki címre. Közülük most a legfiatalabb Kriston bi­zonyult a legjobbnak, ezúttal nemcsak jól. hanem okosan is verseni'zett, és mindössze egy játszmát vesztve, fölé­nyesen szerezte meg a Tízek Bajnoka címet. Fejes és Lo- sonczi két-két vereségével a második és harmadik helyen végzett. A fiúk között a meg­lepetést Szajkó (MÉMTE) jó es Vincze (MÉMTE) gyenge játéka okozta. Szajkó a ne­gyedik, míg Vincze a hetedik helyen végzett. A városi serdülő Tizek Bajnokság végeredménye, leányok: 1. Czimma 8 gy.. 2. Répássy 7 gy., 3. Jerszi 6 gy., 4. Ditrói II. 5 gy.. 5. Kiss 4 gy. (valamennyi MÉMTE), 6. Lánczos 3 gy.. 7. Répássy II. 2 gy., 8. Suller I. 1 gy., 9. Sutler II. 0 gy. (valamennyi 11. sz. Alt. Isk.). Fiúk; 1. Kriston 9 gy., 2. Fejes 7 gy., 3. Losonczi 7 gy.. 4. Szajkó 6 gy. (valamennyi MÉMTE’,, 5. Mocsári (DVTK) 5 gy., 6. Gárdus (M. Spartacus) 4 gy., 7. Vincze (MÉMTE) 3 gv., 8. Gulyás (MÉMTE) 2 gy., 9. Melegh (M. Spartacus) 2 gy.. 10. Gyurkota (MÉMTE) 0 gy. Tanfolyam * versenybíróknak j A városi torna szakszö­vetség a versenybírók kép­zése, illetve továbbképzése érdekében tanfolvamot hir­det, melynek célja magasabb minősítés elérése, illetve al­kalom teremtése az 1972. évre nem érvényesített bírói iga­zolvánnyal rendelkezők szá­mára a minősítés megerősí­tésére. Felvételre jelentkezhetnek azok. akik politikai és egész­ségügyi szempontból megfe­lelnek, 17. életévüket betöl­tötték, az általános iskola VIII. osztályát elvégezték, vagy akiknek már gyakorló, illetve III. osztályú verseny­bírói minősítésük van. A tanfolyam 1972 decem­berében, munkaidő után ke­rül megrendezésre. Egész na­pos vizsga követi; a vizsga napjára a szövetség a hallga­tókat munkahelyükről kikéri. A költségekre és egyéb tud­nivalókra vonatkozó felvilá­gosításokat a városi TS Dayka Gábor utcai székhazá­ban kaphatják meg az ér­deklődők. A legfiatalabbak Tízek Bajnokai: Czimma és Kriston Régi dal az újgazdagokról Gyakran szerepelnek a sajtóban az úgynevezett ,.hará­csolok”, magyarán szólva az újgazdagok. Valahogy az az ér­zésem, hogy a dühös kiabálás helyett a kifigurázás többet ártana nekik. Elvégre — mint Molnár Ferenc Ördögében mondják — „a malicia a gőgös lények rovarpora". Erről jut eszembe: a húszas évek újgazdagjairól írt egyszer kitűnő sanzont a magyar André Maurois és Lytlon Strachey keveréke, az életrajzíró Harsányi Zsolt. E sorok írója még a kiváló Medgyasszay Vilmától hallhatta ezt a dalt a mű­vésznő nagy reneszánsza, a háborús évek idején. Szólt pedig a dal egy lipótvárosi újgazdagról és hitveséről, vagyis a „méltóságos úrról és a méltóságos asszonyról”, akik a bethleni pártkasszának lefizetett pengőkért lettek méltó- ságosok — de azok aztán nagyon! A dal címe az volt, hogy „A méltóságos úrnak a méltó­ságos asszony” és benne a hitves felsorolta, hogy mi mindent vásárol is ő az ö kedves „Gasztonjának” (mert Gaszlon lett a Gáborból vagy Gézából), azaz a méltóságos úrnak. És min­den, ajándékot felsoroló strófa végén elzengte: ráírja majd, hogy „küldi a méltóságos úrnak — a méltóságos asszony”. A sztori vége azután az volt, hogy vesz a férjének egy legénylakást, abba egy bájos fiatal bártáncosnőt, aki majd ott szórakoztatja Gasztont, és — ahogy ez már lenni szo­kott —. amikor a hölgy a szórakoztatást már csak kombiné- ban végzi, a kombinéra rá lesz hímezve, hogy „Küldi a mél­tóságos úrnak a méltóságos asszony”. MÁTÉ IVÁN A nanáj ősök kőarcai Hatezer éves szobrocskát találtak a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia szibériai részlegének régészei egy tá­vol-keleti nanáj faluban végzett ásatásaik során. A szobor finoman, plasztiku­san adja vissza egy emberi arc vonásait. Hasonló stílus­ban készült ábrázolások ta­lálhatók az Amur parLjain előforduló bazalt görgetegkö­veken is. Ezek és a kőkor- szakbeli településekről az ásatások közben előkerült egyéb leletek (kőkapák, ga­bonaőrlő kövek) a m,a itt élő nanájok és nivhek őskori elődeinek meglepően fejlett kultúrájáról tanúskodnak. Mit tud a rézuszmajom? Mire képes a majom agya? — talán ebben lehetne röviden ösz- szefoglalni annak a kutatásnak a problematikáját, amelyet 1987 óta folytat a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Pszichológiai In­tézetének három tudományos ku­tatója, Marton Magda csoport­vezető, Szirtes JÓ7.sef orvos és Urbán János pszichológus. A kísérleteket rézuszmajmok- kal végzi, amelyek nem tartoz­nak a .„legintelligensebb” maj­mok. az emberszabásúak közé. Kísérleteikben a pszichológu­sok részint a majmok viselkedé­séből. részint az agyukba be­épített elektródák útján az agyi áramokban bekövetkező válto­zásokból — ,.az agy válaszai­ból” — következtetnek. Ha például a majmok elé elő­ször elmosódott, maid éles kör­vonalakkal egy általuk már is­mert tárgy vagy lény modelliét. képét, rajzát, vagy akár csak a kontúrját állítják vagy vetítik, mindkét módszerrel jól megfi­gyelhető. hogy a majom mind­kettőt külön-külön. egymástól eltérőleg érzékeli, sőt. az ábrá­zolatban fel is ismeri az ábrá­zoltat. Ezt egyértelműen mutat­ják az agynak az előzőktől el­térő „válaszai”, valamint az, hogy az étel képét harapni pró­bálja, a másik majomét simo­gatja stb. Csak igen hosszú idő múlva jön rá viszont, hogy a felismert ábrázolat mégsem valóság, de ez a kettősség soha, később sem válik nála tudatossá. Jgaz, az ember is könnyezik a színház­ban egy-egy megható jelenetnél, de eközben is tudja, hogy csak játékot lát. A majom viszont még ha már rá is jött a különb­ségre, később is súrún visszaesik eredeti tévedésébe. Ha a majom megfigyelhette, amint egy társa csak meghatá­rozott ábrával ellátott ajtó ki­nyitása után juthatott ennivaló­hoz. s azután előtte is egy ilyen ábra jelent meg. feltétlenül meg­próbálkozott a kinyitásával. Eszerint megvan benne a képes­ség arra, hogy ha ismereteit nem is saját tapasztalataiból sze­rezte, bizonyos egymás után kö­vetkező események kapcsolatát megfigyelje és el is várja a meg­ismételt kezdet után a teljes eseménysorozat bekövetkezését. Őszi esőben őszi esőben (Horváth Péter felvétel«)

Next

/
Thumbnails
Contents