Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

Cselekvő hu/aiisáu Az elmúlt héten a szocialista hazafiságról Egerben megtar­tott országos tanácskozáson sok szó esett a honvédelmi neve­lésről. Ennek fontossága kevésbé szorul magyarázatra, hi­szen az indokínai háború, s a közel-keleti háborús góc tü­zének állandó szítása is meggyőzően bizonyítja: az imperia­lizmus napjainkban sem mondott le arról, a — lényegéből , fakadó — szándékáról, hogy a világot újból lángba borítsa. Nem kíván bővebb ismertetést az sem, hogy e szándék va­lóra váltásának .gátat szab a szocialista világrendszer — ben­ne hazánk — honvédelmi ereje, amelynek növelése mind­annyiunk érdeke, kötelessége. Nem kevesen helytelenül úgy vélekednek, hogy védelmi képességünk állandó erősítése kizárólag néphadseregünk fel­adata. Mások pedig nem gondolnak arra, hogy a családunk, önmagunk boldogabb életét biztosító társadalmi rendszerünk, a hazánk békés fejlődésének zálogát képező honvédelmi erő növelése elsősorban tetteket, cselekvő hazaíiságot követel. E követelménynek Miskolcon és megyeszerte példásan tesz eleget a több ezer tartalékos tiszt zöme. Kenyérkereső mun­kájuk elvégeztével a szabad idejüket áldozzák fel arra, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetség klubjaiban — hivatásos tisztek irányításával — elsajátítsák a legkorszerűbb fegyve­rek használatának, s a beosztott tisztek feladatainak ismere­teit. Közülük több mint félezren — akiknek a háromnegyede miskolci — a legutóbbi két szabadszombaton, s holnap, va­lamint a következő hét utolsó napján vizsgáztak, illetőleg vizsgáznak a tanultakból. Fizikai munkás, pedagógus, or­vos tartalékos tisztek tesznek bizonyságot arról, hogy magas fokon képesek a haza védelmére. Miként Suba Ferenc, a honvédelmi szövetség megyei vezetőségének utóképzési fő­előadója megállapította, a szó- és írásbeli, s á gyakorlati fel­adatokat nagyon jól oldottak meg az eddigi vizsgák részt­vevői, s kétségtelenül hasonlóan minősíthetők az ezutáni- ak is. Van tehát követendő példa szűkebb pátriánkban is a cse­lekvő hazafiságra. ami egyébként nemcsak a fegyveres vé­delemre való készséget és képességet jelenti, hiszen nem min­denki volt, vagy lesz katona. Hogyan tehet akkor eleget ki­vétel' nélkül minden hazánkfia honvédelmi erőnk növelése követelményeinek? Ügy, hogy a termelőmunkában ki-ki a legjobb képességei szerint dolgozzék, hogy minél gazdagabb legyen hazánk. Mert ettől, a gazdagságunktól függ honvédel­mi erőnk mértéke. T. 1. „Zúgjon dalunk, miként a íergeteg” Munkásdal-nyiljlés Borsod menyében A főváros egyesítésének 100. évfordulója alkalmából hirdették meg a Zúgjon da­lunk, mikétit a íergeteg cí­mű munkásdalgyűjtő akciót. Mint már hírül adtuk: poli­tikai dalok, munkásdalok és a keletkezésük körüli emlé­kek, az előadásukkal kapcso­latos történelmi események feljegyzésében és összegyűj­tésében várjáik mindazoknak a segítségét, akik a régi moz­galmi életnek ezeket a szép emlékeit ismerik. A Miskolcon és Borsod megyében folyó gyűjtőmun­kát kívánja elősegíteni a megyei és a városi tanács művelődési osztálya, az SZMT, a Rónai Sándor Me­gyei Művelődési Központ és a KÖT A megyei szervezete akkor, amikor a jelentkezési határidőt október 1. helyett 1972. november 15-re változ­tatta. Kérik mindazok jelent, kezesét, akik eddig nem hal­lott munkás dalokat ismer­nek, és a dalok gyűjtésére, feltárására vállalkoznának. Munkájuk további segítésé­re szakmai bizottság alakul, amelynek útmutatásával ösz- szesíthetik a gyűjtött anya­got a jelentkezők. A kutató­munka eredményét a továb­biakban a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Zenetudomá­nyi Intézete által felkért központi zsűri értékeli, A da­lok első megszólaltatására az 1973. évi országos munkás- és ifjúmunkás énekkari szemle, illetve a III. orszá­gos Vándor Sándor énekkari fesztivál nyújt lehetőséget. A legértékesebb dalok gyűjtőit megjutalmazzák. Akik az ak­cióban Miskolcon és Borsod megyében részt kívánnak venni, jelentkezésüket a Bor­sod megyei Tanács művelő­dési osztályának címére küldjék. REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart a vasutas-szakszervezet köz­ponti vezetősége. * Balas­sagyarmaton a kórház fenn­állásának 75. évfordulója al­kalmából orvos-gyógyszerész napok kezdődnek, afe Hód­mezővásárhelyen kétnapos nyelvész vándorgyűlést ren­dez a Magyar Nyelvtudomá­nyi Társaság. Szombathe­lyen négy dunántúli megye szakembereinek részvételével közegészségügyi napot tarta­nak. sjc Zalaegerszegen az Országos Automatizálási Bi­zottság ülésezik. 3^ Margarete Binder, Jacqueline Pajot, Szepesvári Mária A Népkertben vagy az Avason? Négyszáz ágyas lesz a panelszálló (Folytatás az 1. oldalról) A városi tanács szakigaz­gatási osztályai két hét múl­va adnak választ a szálloda­üggyel kapcsolatos kérdések­re. Mi azonban néhány is­mertebb tervezőt már most megkérdeztünk: hogyan lát­ják az új szálloda építésének lehetőségeit az új feltételek tükrében? A rögtönzött konzultáción elhangzott szakvélemények biztatóak. A megkérdezettek elmondták, hogy a budapesti Volga szálló példája bizo­nyítja: házgyári elemekből is lehet városképileg is elfo­gadható, praktikus és meg­felelő színvonalú szállodát építeni. Kérdés, hogy a tervező mennyire kap szabad kezet ahhoz, hogy a paneleken — a körvo­nalak meghagyása mel­lett — saját elképzelései szerint változtasson. Abban mindenki egyetértett, hogy a szállodára Miskolc- nak égető szüksége van, és ezt a lehetőséget nem sza­bad elszalasztani. Annyi azonban bizonyos, hogy a panelszálloda nem les? el­eső, hiszen a házgyári laká­sok sem olcsóbbak, mint a hagyományos módon épített társaik. És ilyen nagy szál­lodához már parkolóhelyek is kellenek, sőt, nagyobb konyhát és feltehetően moso­dát, éttermet is kell építeni. A Népkert területi adottsá­gai azonban nem túlságosan kedvezők ehhez. A közelben levő temető ugyanis eleve behatárolja a felhasználható területet. A feladat ennek ellenére elvben megoldható, ha a szállodát kisebb alap- területtel és legalább 19—15 emeletesre terve­zik, s nem ragaszkodnak osztá­lyon felüli színvonalú beren­dezésekhez. A legizgalma­sabb kérdés azonban még így is a«, hogy a szálló el­fér-e az eredetileg tervezett helyen. Ha mégsem, esetleg el lehetne helyezni az a vasi lakótelep már beépítés alatt álló területének környékén. A szép kilátást biztosító Avas jól megközelíthető, csendes hely. Jók a tönjeg- közlékedési adottságai, tiszta a levegője, szervesen kapcso­lódik egy nagyobb összefüg­gő zöldövezethez, és város­képi szempontból alkalma­sabb is a panélszálloda el­helyezésére. Mindenesetre iem ártana, ha ezeket a Te­hetőségeket alaposabban megvizsgálnák, és pályázat keretében terveztetné meg a város a szállodát. LAHUCSKY PÉTER Légikisasszonyok a földön... A tizennégy csinos hölgy jött, látott és győzött . . . No. nem a televízió jóvoltából, mert a szerdai adás sok. kívánnivalót hagyott maga után. A hölgyek már puszta megjelenésükkel, szépségükkel is sikert arattak. A megyénkben töltött néhány nap után sokan már Ismerős­ként köszöntötték az európai országok légikisasszonyait. S így fogjuk köszönteni őket — az egész ország televíziónézőivel együtt — a ma osti döntőn is, amelyen eldől. ho|?y ki tud töb­bet Magyarországról, s hogy emellett ki a legügyesebb stew­ardess. MARGARETE MATYÓRUHÁBAN A mezőkövesdi Matyó Mű­velődési Házból közvetített vetélkedő legeredményesebb résztvevője kétségtelenül az osztrák légitársaság stewar­desse. Margarete Binder volt. Jó szerepléséért két kolléga­nőjével — Monika Hopfin- gerrel és Hanna Christoffer- sennel — együtt egy teljes öltözet matyó ruhát kaptak ajándékba. Ennek talán Margarete örült a legjobban, hiszen po­zsonyi születésű édesapjától és édesanyjától sok mindent, hallott már Magyarországról, az itteni emberekről, szoká­saikról. Még' magyarul is ta­nult tőlük; igaz, nagyon ke­veset. — Megtanítana engem csárdást táncolni? — kérdez­te, a mezőkövesdi Matyóró­zsa étteremben rendezett la­kodalmi ünnepségen a mel­lette ülő, népviseletbe öltö­zött fiútól. Kovács János életrajza Mennyit eszik? Mennyit iszik? Meddig él? Sokat írunk róla, gyakran hivatkozunk rá, de nem is­merjük, mert nem is ismer­hetjük. Valóságos személy­nek hisszük, pedig nem léte­zik. Kitaláltuk, hogy ráag­gathassuk mindazokat az is­mérveket, amelyek a mai magyar állampolgárt jellem­zik. Mivel a leggyakoribb ve­zetéknév a Kovács, s a leg­többen a János névre hall­gatnak, hősünket . Kovács Jánosnak fogjuk hívni. Élet­rajzi adatait a Központi Sta-. tisztíkai Hivatal nemrég meg­jelent évkönyvéből vettük. 24 éves korban nősül Kovács János még nincs 24 éves, amikor házasságot köt. Az asszony éppen 21 esztendős. Az esküvőt au­gusztusban tartják, hiszen ebben a nyári hónapban há­romszor annyi boldogító igent mondanak ki hazánk­ban, mint a hűvös január­ban. A demográfiai adatok szerint az ifjú férj még 45, az asszonyka 55 évet remél­het. Elvileg eddig tarthat a házasság is, bár ha elválnak, a szakítás előtt minimálisan öt esztendőt egy fedél alatt töltenek. Bízva abban, hogy Kovács Jánosék házasélete boldog lesz, jövendöljünk optimista folytatást. Ha gyereket vár­nak, az okvetlenül májusban születik. Ha kisfiú az újszü­lött, 3218 grammot nyom majd, ha kislány, akkor csak 3086 grammot mutat a cse­csemőmérleg. Hat liier töményét fogyaszt Hősünknek, ha az iparban dolgozik, 2325 forint lesz a havi jövedelme. Vajon mire költi a fizetését? Kovács János évenként több mint kétezer forintot költ ruhára, négyszáz forin­tot cigarettára és (leírni is borzasztó!) 1888 forintot al­koholra. A könyvre, újságra fordított összeg viszont még a kétszáz forintot sem éri el. Igaz, a toló, lottó, lóverseny csak évi 74 forintot visz el. Kézzelfoghatóbb jellemzést adnak a naturális mutatók. .Kovács János egv esztendő alatt elfogyaszt 60 kilogramm húst és húskészítményt, hat kiló déligyümölcsöt, 24 kiló almát, borjúhúsból viszont csak egy szelet, mindössze 10 dekagramm jut számára. Kovács János azonban nemcsak enni, hanem inni is nagyon szeret. Az még csak hagyján, hogy eszten­dőnként megiszik vagy 115 liter tejet, de az alkoholt sem veti meg. Elfogyaszt 38 liter bort. 60 liter sört és hat liter töményét. Bizony, Ko-, vács János csaknem ugyan­annyit költ az italra, mint a ruházkodásra. Ezért aztán kétévenként csak három pár cipőt vesz, igaz, az asszony­nak már öt pár jut. , Színházba ritkán jár Kis ország vagyunk, de so­kat utazunk. Kovács János hetenként legalább egyszer vonatra és autóbuszra száll. Taxit azonban csak három- .négyszer vesz igénybe éven­ként, s egy-egy alkalommal hét kilométert kocsikázik. Hősünk levelezni is nagyon szeret. Évenként 60 „sima1’ levelet, négy ajánlottat, nyolc expresszküldeményt és négy pénzes utalványt ad postára. Táviratból eggyel is beéri, viszont hetenként legalább , egyszer telefonál. Arról is van adatunk, hogy hősünk mit csinál szabad idejében.. Évenként négyszer megy el a strandra, nyolc­szor moziba, egyszer valami­lyen kiállításra. Színházba viszont csak kétévenként jut el. ám ha történetesen Ko­vács János borsodi lakos, úgy csak négyévenként tér be Thália templomába. Kovács János látszólag so­kat betegeskedik. Évente hatszor megy . gyógykezelés­re, s egyszer a fogászaton is megfordul. A fogorvosi szék­ben 17 percet tölt. Gyógy­szerre 443 forintot költ, s ha kórházba kerül, ,15 napig nyomja az ágyat. Ha felgyó­gyul, sétálni megy. De hova? Miskolcon ugyanis csak 5.2 négyzetméter park jut Ko­vács Jánosra. DDAri/A ICTI/ÁM — Boldogan — volt a vá­lasz. s már ropták is a tán­cot. Margarete annyira be­lejött, hogy abbahagyni is alig tudta. Tánc után pedig a légikisasszonyok kórusban énekelték magyarul —, hogy: ,,Az á szép, áz á szép, akinek á szeme kék ...” A FIGARO BÓKJA A stewardesseknék min­dig szépeknek és gondozot­taknak kell lenniük. Ami azt illeti. a miskolc-tapolcai termálfürdőben való vidám lubickolás sokuknak kimos­ta a hajából a hullámot. így járt t'Jbbek között az AIR FRANCÉ bájos légikisasszo- nya, Jacqueline Pajot is. Szerdán reggel, mielőtt a te­levíziós vetélkedő színhelyé­re vitte volna őket a MALÉV panoráma-autóbusza, még a Lídó-sz.állóban felkereste a fodrászt. — Sütést és fésülést kérek — mondta előbb anyanyel­vén, majd angolul, s végül egy alkalmi tolmács segítsé­gével magyarul is. A fodrász — húszon vala­hány éves férfi — megis­merte a csinos Jacqueline-t, s rövid idő alatt áradozni kezdett: — Higgye el. maga,a leg- csinosabb az egész mezőny­ben. Több társammal együ!' magára adtuk le a szavaz ' tunkat. A vetélkedő szépsé' versenyét magának kell meg­nyernie ... Készen vagyunk, tíz forintot kérek. S meg is kapta. Sem töb­bet, sem kevesebbet... TÜCSÖK TÜCSKÖT KAPOTT A televíziós bemutatkozás óta a magyar Szepesvári Ma­rikát mindenki csak Tücsök­nek hívja. A MALÉV csi­nos stewardessét kiskorától így becézik, s talán ezért is a legkedvesebb állata: a. tü­csök. Csakhogy mindeddig sehogy sem tudott fogni magának egy igazit, élőt. Több sem kellett a min­denre kész televíziónézők­nek. Alig kezdődött el a Ma­tyó Művelődési Házban a vetélkedő utáni fogadás, egv postás jelent meg. — Szepesvári Marikát ke­resem — mondta. — Egy küldeményt hoztam a címé­re. Tücsök csak nézett, eisern tudta képzelni, kitől kapta azt a se levél, se csomag küldeményt. Egy borítékbán gvufásdoboz volt. abban pe­dig — egy igazi tücsök. Amint megnyílt szűk börtö­nének kapuja, úgy kiugrott, hogy megfogni is alig tud­ták. Ám' még nagyobb lett az öröm, amikor nem sokkal később ismét megjelent a postás, s újabb két igazi tücsköt hozott. Ezeket — kis kalitkába zárva — a Veszp­rémi Állatkert igazgatója küldte, Marika azóta állítólag min­denkitől azt kérdezi: — Nem tudja, mit esznek a tücskök?.., KEGLOVICH JAN05 SSa

Next

/
Thumbnails
Contents