Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-16 / 244. szám

Miskolc jelene — jövője Mindenki továbbjutott! A Miskolc jelene — jövője Műszaki könyvkiállítás című vetélkedő kerületi elő­li .intőjét három helyszínen tartották meg szombaton dél­után: az I. kerületiek az út- rőház színháztermében, a It. kerületiek a HCM mun- szállásán, a III. kerületiek Ady Endre Művelődési -lázban versenyeztek. A kerületek KISZ-tag kép- ’ kelői négyféle feladatot ol- attak meg. Először1 előre el- íszített kérdéseket tettek fel egymásnak. (Szellemes, ötle­ss feladataik a sokarcú Mis- olcot villantották fel.) Majd '.-tíz fotóval — jellemző ulcsfelvétellel” — próbál­ás: bemutatni kerületük éle­dt, fejlődését. A harmadik próbatétel sze- ' nt á HNF, az MSZMP, a ta­lcs és a Fiatalok Miskolcért • - Miskolc a fiatalokért moz­galom legfontosabb határoza- ' tait kellett ismertetni. A negyedük feladat is ala­pos tájékozottságot igényelt: osszul és pontatlanul meg­fogalmazott határozatokat, randeleteket, törvényeket kel­lett kijavítani, helyesbíteni. Mindenki továbbjutott! Mert a vetélkedő folytatódik, a november 4-i kerületi intőig még megváltozhat a X’seny mai állása. Ugyanis a srsenyzőik „házi feladatot” iptak az elődöntők befeje- be után. Többek között egy- :y társadalmi probléma meg- "ását kell keresniük. Továb- 1 el kell készíteni egy-egy ' »kolci létesítmény történe- ' iák, fejlődésének leírását, 'cl keli készülni Miskolc '•:rámák,- idegenforgalmának, 'turális, mozgalmi életének s fejlesztési terveinek isme- 'bői. Végül ösztönözni kell ■> KISZ-a'apszervezeteket tár- -adalmi munka elvégzésére, mivel ez is újabb értékes pontokat jelenthet. A Déryné Színház Romániában Nyolcnapos romániai tur­néra utazott az Állami Déry­né Színház, 27 tagú társulata. A magyar művészek a sepsi­szentgyörgyi Állami Magyar Színház meghívására Csík- • ;eredán, Brassóban, Székely- udvarhelyen és Sepsiszent- yörgyön mutatják be Szigli­geti Ede Liliomfi c. vígjátékát és ä mű előjátékaként Gyár­fás Miklós Dérynéről írt je­lenetét. „Ez a vetélkedő eltér a szokványos versenyektől, mert segít a közgondolkodás formálásában, közéletiségre nevel, megszeretteti Miskol­cot, megtanít tisztelni s be­csülni a munkásembert” — e szavakkal kezdte a vetélke­dőt az úttörőházban az I. ke­rületiek zsüriélnöke. Teszá- rovies Miklós, a KISZ városi bizottságénak titkára. Kár, hogy a versenyeken olyan kevesen jelentek meg. Több szurkoló érdeklődőt vártunk. S. J. Nagy jelenű, de még na­gyobb jövőjű szocialista vá­rosunk múltjának a kutatása és felmutatása nem lehet szá­munkra közömbös. Különö­sen fontos a helyes lokál­patriotizmus kialakítása, sőt, az idegenforgalom növelése szempontjából is. Szerencsére van egy tudós krónikásunk, idegenvezetőnk: Komáromy József, a Herman Ottó Mú­zeum nyugdíjas igazgatója. Miskolci séták című gyűjteményes kötete, amely az idei könyvhét ki- 1 magasló sikere volt, új szem­pontból ismerteti meg velünk városunkat, hiszen a régi monográfiák óta sokat fejlő­dött a várostörténeti kutatás módszere is. Műve odakíván­kozik minden miskolci köny­vespolcára. s városnéző sé­tára is invitál bennünket. El­olvasása után értelmet kap­nak a történelmi nevek, amelyeket eddig anélkül használtunk, hogy az erede­tükre gondoltunk volna. S miközben építészeti ismerete­ket is szerzünk, történelmi arcok rajzolódnak meg szá­munkra, olyan személyisége­ké, akik az átlagembernél többet tettek Miskolcért. E könyv alapján könnyű a tör­téneti városmag áttekintése. (Egyébként a kiadvány csak kézirat jellegű, s a végleges kiadáshoz remélhetően több térképet is mellékelnek. Jó , lenne néhány szép rajz is, A nemzetközi könyvév je­gyében nagyszabású műszaki könyvkiállítás nyílt ma dél­előtt a Diósgyőri Gépgyár kultúrtermében. Az utóbbi évek műszaki szakirodalmát bemutató kiállítást Hámori Sándor, a gyár .vezérigazga­A Müller a németeknél olyan gyakori név lehet, mint nálunk a Kovács; minden­képpen az átlagembert, a kis­embert jelzi. Azt a réteget, melyet tényleg soha nem kérdeznek meg szándékáról, de mellyel tetszés szerint manipulálnak a háború urai. Persze a Müllereknek is vannak elképzeléseik a há­borúról, istenről, családról és hazáról. Remarque ifjú hősei az első nagy világégés idején például így ábrándoztak alö- vészárokban:,,... a hadüze­net legyen afféle népünne­pély, belépőjegyekkel és mu­zsikával, mint a bikaviadal. Az arénában a két ország miniszterei és tábornokai fürdőnadrágban, fölfegyver­kezve menjenek neki egy­másnak. Aki életben marad, annak az országa győzött. Ez egyszerűbb és jobb volna, mint a mostani háború, melyben nem azok harcol­nak egymással, akiknek kel­lene.” (Nyugaton a helyzet változatlan.) Sánta Ferenc Müllerét sem kérdezte meg senki, hogy akar-e háborút. Ez a Müller okosabb annál, hogy bedől­jön a propagandának, s lel­kesen induljon a világot meghódítani; de az nem jut eszébe, hogy valamiképpen ellent is lehetne mondani. Számára csak egy. cél léte­zik: mirfdenáron megmarad­ni, átvészelni a nehéz időket, hogy felnevelhesse a hat gyerekét. amely a hajdan-volt állapo­tot tüntetné fel.) Régi házak védelmében Jóska bácsit a közelmúlt­ban szívinfarktus érte. Be­szélgetésünkkor már lábado­zóban volt, s a belváros ren­dezésével kapcsolatban aggá­lyainak, nemtetszésének adott kifejezést. Szerinte a Ta­nácsház tértől a színházig vétek tíz-húszemeletes háza­kat építeni. A Hungarokon- zum melletti ötemeletes tömb is úgy-ahogy illik bele a városmag képébe. A Széche­nyi utca 3—9. szám alatti házak eltűnte — mivel ómis­kolcinak érzi magát — pótol­hatatlan veszteség számára. (E véleményével nincs egye­dül.) Arra is ügyelni kel­lene, hogy a Tanácsház tér oldalain álló, Miskolc törté­netét őrző, patinás házsorok ne essenek a városrendezés áldozatává, mivel kell a hely az új, modernebb há­zaknak. Megemlíti, hogy egy alkalommal a Kossuth-szobor előtt állt, s autójából kiszáll­va. egy osztrák turista meg­kérdezte tőle: „Bitte, wo ist die Conditorei Rorarius?” (Kérem, hol van a Roráriusz cukrászda?) Mit válaszolha­tott? Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a cukrászdát lebontották. Erre aztán nem késett az újabb kérdés: „Mis­kolc így védi történelmi érté­keit?” (íme, még Ausztriá­tó-helyettese nyitotta meg, majd dr. Fáy Csaba kandidá­tus, a DIGÉP főkonstruktőre és Makk Attila gépészmér­nök, a Műszaki Könyvkiadó szerkesztője ismertette a ki­állított műveket. A kiállítás péntekig tekinthető, meg. Müller idealista. Hiszi, hogy a számára legnagyobb természeti törvény — a faj- fenntartás — szolgálatában őt nem érheti gáncs. Szánal­masan számítgatja a ki­ügyeskedett pótadagok elő­nyeit az élelemben szegény világban, s a pluszkalóriát, mely felbecsülhetetlen a gyermekek számára. Sánta Ferenc, a pénteken este bemutatott tévéjátéká­ban egyszerre szánja és bí­rálja ezt a Müllert. Akár ne­vethetnénk is a röpcédulákat ragasztgató kis kombinátoron — aki egyszerre kénytelen fasiszta rendőr és ellenálló lenni —, ha nem volna any- nyira tragikus a sorsa. A Müller család halála ki­tűnő előadásban és elsőrangú szereplőkkel került képer­nyőre. Sánta Ferenc kisregé­nye semmit sem vesztett erejéből a feldolgozás foly­tán. A dramaturg (Sipos Ta­más) és a rendező (Mihályfi T i "őrizte a inti­mitását, a dráma közelké­pekben pereg. Halász Mihály .dior munkája nem lát­ványos, de atmoszfératerem­tő és ábrázoló. A főszerepben Kállai Ferenc páratlan intel­lektussal boncolja fel előt­tünk Müllert. Méltó partne­ré Törőcsik Mari, s emléke­zetes Bánffy György hadbíró ezredese, aki képes — sok egyéni színnel is gazdagítva a figurát — egy szörnyű ideológiát megtestesíteni. (gyarmati) ban is híre van a nevezetes vendéglátó intézménynek, de a Lengyel-háznak is!) Gazdag ismereteinek tárá­ból merítve elmagyarázza:' a Szovjetunióban úgy hajtják végre a modem városrende­zést, hogy megőrzik a törté­nelmi épületeiket, kincseket. Védik a történelmi városma­got, s nem azon siránkoznak, hogy homokkőből épült és porlik egy-egy nevezetes ház, hanem igyekeznek azt acéllal, vassal megerősíteni. A Ludwig-nyomda története A toll embere Jóska bá­csi. Csak annyit tehet, hogy legalább az írásaiból lehes­sen következtetni a város múltjára. Jelenleg, a mis­kolci nyomdászat történeté­nek megírása közben, annak magyarázata foglalkoztatja, hogy a Ludwig-nyomdából miért nem lett városunknak egy Kner-je, vagy Tevan-ja. Adatgyűjteményt állít össze a miskolci fazekasságról, s azon is fáradozik, hogy az Avas irodalma ne merüljön feledésbe. Az iskolásoknak nagy segítséget nyújt majd Miskolc történelmi évszámai című munkája. Városunk nagy öregje, aki szerelmese a történelmi Mis- kolcnak, most még naponta csak egy-egy órát sétálhat kedves utcáin. Történelmi képek kísérik séta közben. BUZAFALVI GYŐZŐ HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Ba­logh Albert népi zenekara ját­szik. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak! — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 14.10: A Pu- sarcmos-együttes műsorából. — 14.19: Az elvált asszony. Részle­tek Fali operettjéből. — 14.40: Családi kör. Arany János ver­sei. — 14.54: A világgazdaság hí­rei. — 15.10: Iskolarádió. Kollé­giumi őrák (Ism.) — 15.50: Pe- tőfi-kalendárium. — 15.55: Rádió- szinház. Üzenet túlélőknek. Hangjáték. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: A magyar nép­dal hete. Lakodalmak zenéje. — 17.40: Van új a nap alatt! — 17.55: Húszas stúdió. „Utca­sarki társadalom.” — 19.35: A Bécsi Filharmónikusok hangver­senye az Erkel Színházban. — Közben, kb. 20.25: Világvégi ott­honom. Ve-sek. — Kb. 21.30: Verbunkosok. — 22.20: Muszlint Magomajev énekel. — 22.45: Színházi notesz. Ütijegyzetek. — 23.00: Ritkán hallott operákból. — 23.30: Ritmusturmix. Petőfi rádió: 12.00 A magyar népdal hete. Madarász Katalin és Béres Ferenc énekel. — 12.20: Szkrjabin és Dvorzsák műveiből. — 13.03: Pedagógiai tanácskozás az iskolai közéletről. — 13.20: Mozart: D-dúr zongoraverseny. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.05: Külpolitikái figyelő. (Ism.) — 18.20: Antonyina Nyezsdanova és Richard Mayr énekel. — 18.50: Közkívánatra! — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A magyar népdal hete. Bárdos La­jos: két népdalkórus. — 20.38: A XX. században éltem. Törté­netek Benamy Sándor életéből. IV. rész. — 21.08: Tűzön-vízen. Részletek Cowl operettjéből. — 21.20: Rádiószínház. Vénasszo­nyok nyara Rádiójáték. — 22.23: Beethoven: Tizenkét változat Mozart Varázsfű volájának ..Ein Mädchen oder Weibchen” témá­jára. — 22.35: A magyar népdal hete. Külföldi előadók magyar népdalokat énekelnek. — 23.15: A könnyűzene zongora virtuózai. — 23.30: A hét zeneműve. Ko­dály: Gordonka-zongora szonáta. (Ism.) Miskolci rádió: A hét első napján. — Még ebben az év­ben...! — „Stoplámpa!” — Mű­velődő Borisod. — Ke rusmuzslka. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 14.15: Párt­oktatás. — 16.40: Hírek. — 17.15: Hét hegyen túl. Természetűim. — 17.35: ifjúsági magazin — 18.15: Rónán táncdalok. — 19.00: Tv-hiradó. — 19.30: Egy szocia­lista brigád élete. — 20.0«: Ügye­letes szolgálat. Tévéjáték. — 21.20: Fúvósötös. — 21.40; Tv- híradó. Filmszínházak: Bohócok (szí­nes olasz—francia) £4: Lépj olajra! (színes francia—olasz) hn6, 8. Béke. — Harminckéc ne­vem volt (magyar) f3, fő. f7. Kossuth. — Hyppolit, a lakáj, (magyar) fő, f7. Filmklub. — Átutazóban Moszkvában (magya­rul beszélő színes szovjet) £5, fi. Fáklya. — Ritka látogató (magyarul beszélő színes lengyel) f5, fi. Petőfi. — Mackenna ara­nya (színes amerikai, felemelt helyárral!) 5, 7. Szikra. — Fehér farkasok (magyarul beszélő -zi­ncs NDK) Í5, fi. Táncsics. — A rend gyilkosai (magyarul be­szélő francia) 8. Tapolca. Kiállítások: Szőnyi István te­rem (9.30—18 era között): Fest­ménybemutató. — Libresszó (13 —20 óra között): Sziráki Endre grafikái. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Musical-ék­ből. — 8.48: Harsan a kürtszó! — 9.23: Puccini: Bohémélet. Négyfelvonásos opera. — Közben 10.05: Iskolarádió. — 11.43: Édes anyanyelvűnk. — 11.33: Beetho­ven : Hősi induló. Petőfi rádió: 8.05: A magyar népdal hete. Népdalkórusok. — 8.20: Barokk zene magyar elő­adóművészekkel. — 9.03: Be geesünk zenéről! (Ism.) — 9.23: Táncdalainkból. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Kb. 10.30: Úti­kalauz üdülőknek. — 11.53: Könyvek, tájak, emberek. Televízió; 9.00: Iskolatévé. Kör­nyezetismeret. — 9.25: „Kontinen­sünk békéje.” A Tv politikai tanfolyamának műsora. — 9.55: Iskola tévé. Fizika. — 11.55: Számtan-mertan. A BANKI DONAT Gépipari Műszaki Főiskola Miskolci Kihelyezett Tagozata főiskolai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot szervez matematikából és ‘fizikából. Az előkészítő tanfolyam önköltséges, időtartama 6 hónap. JELENTKEZES: 1972. november 1-ig a tanulmányi hivatalban kapható jelentkezési lappal. (Miskolc, Kun Béla u. 10.) Tánulmányi hivatal Egyetemi előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára előkészítő önköltséges esti tan­folyamot indít azon fiatalok részére, akik 1972-ben vagy korábban érettségiztek és az 1973—74. tanévben olyan egyetemen vagy főiskolán szándékoznak továbbta­nulni, ahol a felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika A beiratkozáshoz szükséges nyomtatvá­nyok az egyetem tanulmányi osztályán vehetők át (Miskolc-Egyetemváros, köz­ponti főépület, földszint 23. ajtó) Jelentkezési határidő: 1972. november 10. Első tanítási nap: 1972. november 13. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM OKTATÁSI REKTORHELYETTESE Városunk nagy öregjei Komáromy József A Müller család halála

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents