Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

Elfolyt a nyersvas Ritka szerencsés baleset történt csötórtök délben a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyáregységében! A III-as kohó csapolása után az egyik üst fala — eddig kideríthetetlen okok miatt — kiszakadt, s a benne lévő 30—40 tonna nyersvas elfolyt. A diósgyőri tűzoltóságnak és a gyáregység önkénteseinek az izzó vas lehűtésével sike­N evezz, ük Marikának. Harmadik gimnazista. Ami­kor megismertem, elsőbe járt. szülei túl-voltak a válóperen, s megkezdték a kötélhúzást a lakásért. Marika úgy dön­tött. hogy az apjával marad. Bátyja az anyját választotta. • • — Apámat jobban szeret­tem. mint anyut. Anyut na­gyon nehéz szeretni. Mindig ideges, és mindig kábult. Tardyít szed állandóan, attól kábult. Nem is nagyon törő­dik semmivel. Apu mondta: hí vele maradok, mindent megtesz azeal. hogy tovább­tanuljak ... • • Az anya kijátszotta a csa­ládot. Míg férje dolgozott, el­cserélte a kényelmes, kétszo- ba-komfortos. modern lakást egyszoba-konyhásma. Az apa holmiját a pincébe rakták, őt magát — a kislánnyal együtt — az utcára. Munka­helyi vezetője megengedte, hogy amíg lakásgondja meg­oldódik. a munkáspihenőn szálljon meg. A kislányt — hosszas utánjárásra — kol­légiumban helyezték el. Am leltek a hónapok. é6 semmi sem változott. A nyári szün­időben bezárt a kollégium. • • — .Saeretnek dolgozni. De hol lakni. Nem let. hogy en is a munkás- • ihenöre menjek apámmal — toppant be hozzám egy jú­niusi reggelen. A megyei gyermekvédő otthon fogadta be. míg a kol­légiumi szünidő letelt. • • Egyszer bejött a szerkesz­tőségbe. hogy megmutassa új kabátját, cipőjét, ruháját, amit az apja vett neki. Most nem volt gondterhelt; mo­solygott. Örült az új holmik­nak. — Csak .az a baj. hogy apu nem akarja megérteni: ennél rövidebb a divat! De aztán csak megegyez­tek a szoknya hosszában. Marika egy tenyérnyit fel­hajtott belőle. • • Hosszú időn át nem hal­lottam róluk. Mig a minap az apa fel nem keresett. Két­ségbe volt esve, — Tessék elképzelni: alá­nyom megzavarodott! —az­tán észrevéve roppant döb- benetemet, gyorsan korrigál­ta szavait: — Már nem úgy értve, hogy megörült, ha­nem... Vissza akar menni az anyjához, mert az kétezer forintot ígért neki. Ott akar­ja hagyni a kollégiumot. Azt mondta neki az anyja, hogy eladja a lakásból a gázkon­vektorokat. s azok árából ad neki kétezret, ha visszamegy. De hat ez szörnyű! Tönkre tog menni az anyja mellett r.ült megakadálypzni a to­vábbi folyást. Tegnap délelőtt szakértői bizottság kezdte meg a ki­sebb anyagi károkkal járó baleset okának és körülmé­nyeinek kiderítését. S meg­kezdték az elfolyt vas feltö­rését, az üstöt szállító kocsi kiszabadítását is. A váratlan üzemzavar a kohó termelésében nem oko­zott kiesést. az a gyerek. Már így is rom­lottak a jegyei, amióta gyak­rabban eljár hozzá... • • Marika is befutott aznap délután. Kristálytiszta arcú, sudár nagylánnyá csepere­dett. Meglepett, hogy meny­nyire megszépült egy év alatt. — Hogy anyu megválto­zott volna?! Áh, a csudát Tudom: csak azért édesget a kétezer forinttal, mert most van befe.jezes előtt a lakás miatt indított bírósági per. s ö azt reméli, ha visszame­gyek hozzá, majd a javára dől el. De én nem a pénz ..remenye'’ miatt járok oda. Csak meri . .. sajnálom a bá­tyámat. aki vele maradt. Mar dolgozik, jól keres, ha­vonta ezer forintot ad ne­ki. mégsem gondoskodik ró­la. Hát hazajárok, hogy a fehérneműjét kimossam, a nadrágját kivasaljam, egy ki­csit rendbeszedjem a lakást. Mert anyu jnost is Tardylt szed. (Hogy honnan veszi?!) De megyek magam miatt is! Kell. hogy valahol, akárhol is! — otthon erezzem ma­gam. Szörnyű, hogy amikor eljön a hét vége. a kollégi­umban csupán az állami gondozottak — és én mara­dunk. Nekem sincs hová ha­zamenni ... A kislány krétakörben áll. Szeretet vágy a. igazságszere- tete apjához húzza. Az ott- hontalanság gyötrelme a la­kással rendelkező anyja fe­lé taszítja. Idegsejtjeit sza­kadatlanul zilálja a kínzó kettősség. ... Hány gyermeket állíta­nak még a láthatatlan kréta­körbe az elvált szülök!? RADVANYI ÉVA Szellemi vetélkedő a Petőfi fáiban „Senki többet harmadszor ” — ma este Borsodnak A Petőfi adó ma este 18. lő perces kezdettel a rövid idő alatt közkedveltté vált „Sen­ki többet harmadszor'’ já­tékos szellemi vetélkedő-mű­sort sugározza. A programot a Borsod megyei kedvezmé­nyes rádióaktíó keretében rendezik, és abban kizárólag borsodi játékosok veszne:-; részt. A vetélkedő iránt érdeklő­dők telefonon is — saját la­kásukról — aktiv részesei le­hetnek a műsornak. A játék­vezető felhívására a 129-ÖÖ0 vagy a 337-933 teleíonszámon van lehetőség a bekapcsoló­dásra. Városi tanácstagok beszámolói 1972. október 15. Sándor János. XV. rz. Alt. Is­kola, Szirma. 16 órától. 1972. Oktober ' \ Csetneki J< é. III. 2. sz. pártalapszervezw.. Győri kapu. 123. sz.. 18 órától. 1972. október 20. Piukovics .József. Fazekas ut­cai Általános Iskola, 17 órától. 1972. október 23. Faragó Erzsébet és László Vil- mosné. Oprendek Sándor párt- szervezet. 17 órától. 1972. október 25. Sebő Ernő. TIT.. Tatár u. 28.. üveggyári kultúrotthon. 17 órá­tól. Varga Zoltán. I. 8. sz. párt- alapszervezet, Csabai kapu 8., 17 órától. 1972. október 26.. Dr. Moór Katalin. MTESZ. Szemere u. 4., 17 oratol. 1972. október 27. Dr. Árokszállásy Zoltán. T. ". sz. párta! a pszervezet, Csabai K. 8.. 15 órától. 1972. október 30. Almást Istvánná, házasságkötő terem. Petőfi u. 39.. 13 órától, Kovács György. Nagyváthy ut­cai Általános Iskola. 17 órától. Gazdag gyűjtemény Hatvan ország ezerféle pénzét gyűjtötte Össze Sáring János, a Győr-Sopron megyei Horvátkim- le község tsz-raktárosa. Gyűjte­ményében a legszebb darabok között értékes emlékpénzcket is őriz. A Kopernikusz-. Mária Te­rézia-, Lehár- és Liszt-emlék- pénzek mellett argentínai, Costa Rica-i, venezuelai, mexikói, kí­nai, japán és tanzániai érmék sorakoznak gazdag gyűjteményé­ben. Az eredeti tervektől elté­rően miért kapnak jelentős anyagi támogatást az amúgy is szűkös városfejlesztési alapból a miskolci tanácsi vállalatok? A kérdést azon a tanácsülésen vetették fel, ahol a város parlamentje a IV. ötéves fejlesztési terv­ben szereplő kiadási elő­irányzatok átértékeléséről döntött. Javítás, szóló ál tatás Miskolci ipari termelésé­nek öt százalékát a városi tanács irányítása alá tartozó vállalatok adják. Jelentősé­güket nem is elsősorban a termelésben, mint inkább a lakosság széles rétegeit érin­tő javító-szolgáltató tevé­kenységben betöltött szere­pük alapján ítélhetjük meg. (A női munkaerő foglalkoz­tatása is döntően e vállala­tok életre hívásával és fejlő­désevei oldódott meg.) Fej­lődésük vitathatatlan és im­ponáló. A közvetett irányí­tási rendszer bevezetése ked­vező lehetőségeket teremtett arra. hogy végre megoldód­jon a kis- és középüzemek legégetőbb gondja: a városi állagtól messze elmaradó ál­lagbérek növelése. A tanácsi vállalatok dolgozóinak , két­harmada részesült bérfej­lesztésben, s különösen szá­mottevő a törzsgárda tag­jainak fokozottabb anyagi megbecsülése. A bérezési korrekcióval sikerült elérni, hogy míg korábban a jó' szakember nagy ívben elke­rülte a tanácsi vállalatokat, most már itt kopogtat. Félő, hogy a nagyüzemek előbb- ujóbb a munkaerő»:csábítás vádját akasztják a városi ál­lagot messze meghaladó ke­resetjavulás miatt e vállala­tok vezetőinek nyakába. Bértejlesz tés a részesedés rovására A több mint nyolcezer dolgozót foglalkoztató taná­csi iparban 24—25 ezer fo­rint körül van az egy főre eső évi jövedelem. (Három évvel korábban 20 ezer fo­rint körül volt.) A vállala­tok maximális mértékben él­tek a bérfejlesztés lehetősé­gével, s ennek tudható be, hogy az év végi részesedés jelentősen visszaesett. Ez az állapot egy-két esztendő alatt aligha változtatható meg, hiszen igen nagy ösz- szegű nyereséget kellene el­érni ahhoz, hogy a koráb­bi és a mostani — a szakem­berek szerint' nagyon is ve­gyes benyomásokat keltő — béremelések terheit kihever­jék. Az Avas Bútorgyár, va­lamint az Ital- és Vegyicikk Gyár például a hatékonyság csökkenése miatt kirótt bér- fejlesztési befizetésnek sem tudott eleget tenni, de a töb­bi vállalat részesedési alapja is megsínylette a — dolgo­zók körében nagyon is nép­szerű — költekezést. így az­tán aligha lehet azon csodál­kozni, hogy az egyébként ke­vésbé eszközigényes 15 taná­csi vállalat közül egyik sem élhetett a részesedési alap­ból a fejlesztési alapba vajo pénzügyi átcsoportosítás le­hetőségével. * Ahogy néhány esztendővel ezelőtt az átlagtól elmaradó bérszínvonal, most a műsza­ki-technikai színvonal fel­zárkóztatása az első számú téma a tanácsi vállalatoknál, s ezt segítendő utalt ki je­lentős támogatást a városi tanács a fejlesztési terv mó­dosításakor. A most már anyagilag is megbecsült ve­zetőkön és beosztottakon múlik, hogyan kamatoztat­ják a városfejlesztésre szánt összegből lecsípett milliósat. B. I. lícrlctigazolványok cseréje A bérletpéntzárak október 16- tói november 5-ig ellenőrzik a nyugdíjasok munkaviszonyban nem álló házastársai kedvezmé­nyes bérletigazolványának jogo­sultságát. A jogosultaknak új bérletigazolvanyt adnak ki. Az igazol vány cseréhez szüksé­ges okmányok: a házastárs nyugdíjas-igazolványa; az utolsó havi postai nyugdíjszelvény; mind a nyugdíjak személy, mind a házastárs személyi igazolvá­nya; i db 4x4-es, egy évnél nem régebbi fénykép. A nyugdíjasok bérletigazolvá- nya nem kerül kicserélésre. Az igazolványok az alábbi he­lyeken és időben cserélhetők: Tiszai pu. előtti jegy- és bér­letpénztár (nyitva tartási idő 5.00—23.00 óráig), Ady-hídi jegy­es bérletpénztár (5—23), Búza téri jegy- és bérletpénztár (5— 23), Szemere utcai jegy- és bér­letpénztár (5—23), vasgyári jegy­es bérletpénztár (5—20), Marx téri jegy- és bérletpnéztár (5—23). A vállalat kéri, hogy a torló­dások elkerülése érdekében az igazolványcseréket lehetőleg a havi bérletszelvények váltásának időszaka előtt végezzék el. November H-tól már csak at új bérlctigazolványok érvénye* sck. Sugár István A különös házasság igaz históriája 54. Keserű özvegyi vég A Pesten lakó özvegy Buttienié hét hosszú esztendőn át élvezi néhai férje hatalmas vagyonát. Nyakló nélkül költi a bérlőktől kivasalt, könnyen szerzett pénzt. A tekintélyes jövedelem az öz­vegy kezén semmivé válik. Nem tud bánni a pénzzel? Vagy valaki a kör­nyezetében nagyon is jól érti ezt a „ne­mes” mesterséget? A különös házassági, história egyik megmagyarázhatatlan rejtélye előtt állunk! Döry Katalinnak életében, férje busás tartásdijai, s vala­melyes családi jövedelme ellenére sincs egyetlen nyugodalmas hónapja sem. amikor hitelezők falkái ne gyötörnék. A költekező életmóddal, a nagy lábon éléssel ilyen nagy összegnek gyors, s a legkisebb maradandó eredmény nélküli elenyészését nem lehet megmagyarázni! A hatalmas Butller-birtok, mely férje kezén oly gyümölcsözően kivirágzóit, az özvegynél szétfoszlik, eladósodik, csőd­be jut... Igaz, tengernyi pénzt emésztenek fel a jolyton-folyvást dúló pereskedések, de nincs rá magyarázat, milyen csator­nákon át szivárog, folyik el erszényé­ből a Buttler-jószág mesés haszna. Katinka asszony öreg napjaiban sem egyedül éldegél. Vele van — kora gyer­mekségétől nevelte és tartotta — Er­zsébet húgának leanya. szelessényi Ká­dár Erzsébet, ö az, akire Buttler János céloz perében, és felesége titkos szerel­me gyümölcsének emlegeti. Örök titok, hogy a férjével pereskedő, civódó asz- szony súlyos anyagi viszonyai közepette is miért tartja magánál unokahúgát, Erzsébetet. A leányt mindennel élhal­mozza. sőt a végén férjhez is adja egy jónevű úriemberhez, aki a per idején már ezredesi rangban szolgál a hadse­regben. Az özvegy mellett él még ráadásul istápolt Erzsébetje: sógornője is. Popo- vicsné egyébként készséges segítője és támogatója öreg napjaiban. Nincs kizárva — sőt talán nagyon is valószínű —, hogy éppen Erzsébet ne­veltetése, férjhez menetele, új családi környezete, a tiszti családok életmódja apasztja meg alaposan az özvegy erszé­nyét. aki a pénzzel már fiatalasszony korában sem tudott bánni. Döry Kata­lin halála percéig ki sem látszik az adósságokból. Laczkovics kapitány úrnak akad hát tippje. amelyekkel megszégyenítse or­szág-világ előtt Butller János özvegyéi. A legolvasottabb fővárosi lapokban ál­lítja pellengérre „szerető nénjél” fele­lőtlen költekezése miatt. Döry Katalin csúnya perlekedésektől zajos élete egyre inkább céltalan lézen­géssé válik. Amikor azután 79 éves ko­rában. 1852. november 8-án hajnalban megváltja a kegyes halál, s megfáradt testét a budai Fő utcában, az Erzsébet apácai: templomának kriptájában örök nyugalomra helyezik, nem hagy maga után semmi maradandót, mint a kopor­sóját elfedő márványlapba vésett nevé­nek betűit és az egri érseki egyházi le­véltárban tornyosodó válóperének irat- kötegeil. Következik: Tragikus epilógus, avagy menekülés Magyarországról Egy kislány a krétakörben Hogyan is kell ezt csinálni? A jogkefével ismerkednek az óvodások. (Ágotha Tibor jelv,,

Next

/
Thumbnails
Contents