Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

vasasok Diósgyőrben A magyar—NDK barátsá­gi héten az ÖKÜ dolgozói vendégül látták a Riesai Acél- és Hengermű Csőkom­binát Joliot-Curie művész- együttesét. Az énekkarból és tánckarból álló 60 tagú cso­port tegnap este nagy sikerű előadást tartott a Bartók Béla Művelődési Központ­ban is. Miskolci kapcsolatuk nem új keletű, a riesaiak néhány évvel ezelőtt mar szerepel­lek városunkban. Az öntevé­keny művészek német népi játékokat, s egy dalcsokrot mulattak be cseh, magyar, német, szovjet szerzők mű­veiből. Többek között Ko­dály Esti dalát is műsorukra tűzték. A Bartók Béla Művelődé­si Központban telt ház volt. A diósgyőriek vastapssal Kö­szöntöttek a produkciót, s átnyújtották a Bartók Béla Művelődési Központ emlék­plakettjét. Viszonzásul a rie­sai együttestől népviseletbe öltözött babát kaptak. Ricsai REFLEKTOR Ma Budapesten a Műcsar­nokban megnyílik a Chagall- kiállitás. * Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen ünnepélyes tanévnyitót tar­tanak. * Győrött vietnami szolidaritási gyűlésre kerül sor. ré Hódmezővásárhelyen felavatják az új automata távbeszélőközpontot. át Kecs­keméten pályaválasztási ki­állítást nyitnak. ♦ Keszthe­lyen fennállásának 200. év­fordulóját ünnepli a Vajda János Gimnázium. *: Salgó­tarjánban a nógrádi fiatal öntőszakmunkások vetélkedő­jének döntőjét tartják. Szombathelyen nemzetközi állatorvosi szakülés kezdődik a sertések új tartástechnoló­giájáról. Ózd hétszáz éves (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bodnár Ferenc ünnepi beszéde után átadták az ok­leveleket Ózd díszpolgárai­nak, és felolvasták az erre vonatkozó városi tanácsi rendeletéi. Kilencen kapták meg a kitüntető okmányt, köztük elsőként Afanoszij Dzakajevics Baszkajev alez­redes. aki részt vett /hazánk felszabadításában, es Ózd el­ső városparancsnoka volt. A többiek: Garat Bertalan, a Nógrádi-partizáncsoport tag­ja. Leniczky Gyula, aki 1923- tól tevékenykedett' a szak­szervezeti mozgalomban, Mauks Miklós, a munkás- mozgalom ózdi veteránja, Medve Ferenc, az OKU Kos- suth-díjas kiváló dolgozója; Szabó Sándor festőművész, nyugdíjas pedagógus. Tóth Istvánná, a varos egykori tanácselnöke, nyugdíjas, Vd- lóczi Elek, a szakszervezeti mozgalom egyik vezetője, Vincze Géza, a BÁÉV vezér- igazgatója. Az ünnepség után kulturá­lis program következett. A most hétszáz éves Özd neve hivatalos oklevélen elő­ször 1272-ben szerepel. In­Egyetemi előkészítő tanfolyam A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára előkészítő önköltséges esti tan­folyamot indít azon fiatalok részére, akik 1972-ben vagy korábban érettségiztek és az 1973—74. tanévben olyan egyetemen vagy főiskolán szándékoznak továbbta­nulni, ahol a felvételi vizsga tárgyai: matematika és fizika A beiratkozáshoz szükséges nyomtatvá­nyok az egyetem tanulmányi osztályán vehetők át (Miskolc-Egyetemváros, köz­ponti főépület, földszint 23. ajtó) Jelentkezési határidő: 1972. november 10. Első tanítási nap: 1972. november 13. NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM - OKTATÁSI REKTORHELYETTESE nen számítják a település fennállását, jóllehet már ko­rábban is lakott lehetett a terület. Lakóinak számát még az 1500-as évek derekán is kö­rülbelül 90—100 főre becsü­lik. A török hódoltság idején feltehetőleg alig gyarapodott a mindössze tíz jobbágy le­iekből álló település. Lassan fejlődött Ózd. Jelentéktelen község még 1828-ban is. hi­szen sem papja, sem tanító­ja nem volt. A vasgyártás korán meg­kezdődött. Egy svéd család vetette meg az ipar alapjai, 1720-ban itt állították elő a legtöbb vasat Magyarorszá­gon. A gyár alapításának gon­dolata csak 1843-ban vető- dö.tt fel: két év múlva a. terv valósággá érett. Azt mond­hatjuk. hogy ettől kézdve a gyár és a település élete el­választhatatlan egymástól. Az első technikai forrada­lom a Siemens—Martin-ke­mencék építésekor érte el Özdot 1895-ben. A századfor­duló után hét évvel már kész volt a tizedik kemence is. A település a gyár körül alakult ki. és csak a későb­bi korszerűbb városépítési tervek alapján változott meg Özd arculata. Sokat fejlődött a város szo­ciális, egészségügyi, kulturá­lis ellátottsága, új kereske­delmi egységekkel gazdago­dott az észak-magyarországi munkásváros. Nem kevésbé figyelemre méltó az alapításának 700. évfordulóját ünneplő Ózd jövője. Az elkövetkező évek­ben is jelentős létesítmé­nyekkel gyarapodik a gj ár köré épült város. N. J. Érdekek ütközése ' y . I VS S ­Lakossági szolgáltatások örvendetes jelenség, hogy egyre többen mosatunk a Pa­tyolatnál, hogy a háztartá­sokban évről évre szaporod­nak a háziasszonyok mun­káját könnyítő porszívók, mosó-, hűtő- és padlókefélő gépek, emelkedik a gépkocsi- és televíziótulajdonosok szá­ma is. Az életszínvonal emelkedésének vitathatatlan jelei ezek, amelyekkel ter­mészetszerűen együtt jár az is, hogy növekszik a lakos­ságnak a szolgáltatásokkal szemben támasztott igénye. Az viszont már sokkal ke­vésbé örvendetes, hogy szol­gáltató iparunk egyre kevés­bé tud lépést tartani ezek­kel az igényekkel. I«énv és lehelősé" o J c Nem helyi és nem is hazai specialitás ez. A szolgálta­tások területén az utóbbi időben világszerte mind na­gyobb rés keletkezik az igé­nyek és a lehetőségek között. A szakemberek mindezt el­sősorban a megrendelők, a szolgáltató üzem és a .szol­gáltatást végző dolgozók el­lentétes érdekeivel magya­rázzák. A fogyasztó gyors, jó mi­nőségű és alacsony áron tör­ténő szolgáltatást vár. Az üzem viszonylag csekély anya­gi és munkaráfordítással a lehető legnagyobb nyereség elérésére törekszik, a szolgál­tatást végző dolgozó érdekei pedig lehetőleg minél több anyag és alkatrész felhasz­nálását és a valóságosnál hosszabb munkaidő-ráfordí­tás biztosítását diktálják. Számtalan, a szolgáltatások díja. minősége és a vállalá­sok ideje körül támadt pa­nasz és vita tükrözi ezeket az ellentmondásokat. A ha­tást azonban az érvényben Jevő gazdasági szabályozó rendszeren kívül más ténye­zők befolyásolják. A szolgáltatások fejleszté­sét támogató, 1969-ben meg­jelent kormányhatározat a gazdálkodó vállalatokat és szövetkezeteket is érdekelt­té tette a javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésében, a lakosság szokásainak és fo­gyasztási struktúrájának vál­tozása azonPan érdekes mó­don sorvadásra ítélt egyes szolgáltatási ágakat. Jelentő­sen csökkent a méretes és a textilruházati javítás iránti igény, és a szolgáltató egy­ségek ma már lényegesen több tartós fogyasztási cik­ket javítanak, mint koráb­ban. A javítási igények és a lehetőségek között tátongó rés azonban egyáltalán nem csökkent. Miskolcon — a lakáskar­bantartás és a személyi szol­gáltatások nélkül — 1971­ben az egy főre jutó szol­gáltatások országos átlagát 95 százalékban közelítettük meg. Ezen belül a miskol­ciak 59 százalékkal keveseb­bet fordítottak szolgáltatá­sokra a budapestieknél. Me­gyénk vidéki lakossága pedig a miskolciaknál is 40 száza­lékkal kevesebbet. A Könnyűipari Minisztéri­um Helyiipari Kutató Inté­zete 1969-ben tudományos igényű tanulmányban dol­gozta ki a fontosabb szolgál­tatási ágak várható fejlődé­sét, pontosabban" a velük szemben támasztott lakossá­gi igények növekedését. Ne­gyedik ötéves szolgáltatás­fejlesztési terveinek összeál­lítását a megyei és a városi tanács erre alapozta. A kormányprogramban meghatározott — a textil- tisztítás 80 százalékos, a gép­kocsijavítás 50 százalékos, a háztartási gép, és elektro­akusztikai cikkek 60 száza­lékos. a lakáskarbantartas 20. és az egyéb szolgáltatási ágak 11—12 százalékos — szolgáltatásfejlesztésre Mis­kolc több mint 100 millió forint értékű beruházást ter­vezett. összeállításakor fi­gyelembe vették az ígért központi támogatást és a vállalatok saját erőforrásait is. A megyei tanács — a vá­rossal kooperálva — ugyan­csak összeállította saját szol­gáltatásfejlesztési programját. Az ígért központi támoga­tásnak azonban csak egy ré­szét kaptuk meg. és egyes országos vállalatok is vissza­vonták korábbi, hozzájáru­lásra tett ajánlataikat. hs mit várhatunk? A jelenlegi lehetőségek sze­rint ma már bizonyosnak lat­szik, hogy a lakossági ellátás termelési értéke megyénkben a tervidőszak végéig emelke­dik ugyan, de — a tervezett­nél kisebb ülemü fejlődés miatt — az országos átlaghoz képest a szolgáltatások szín­vonalának visszaesésével kell számolni. A tervezett színvo­nalat ugyanis csak akkor ér­hetjük el. ha a megyében és Miskolcon tervezett fejleszté­sek maradéktalanul megvaló­sulnak. Az országos szervek által koordinált fejlesztések egy része azonban elmarad, más része áthúzódik a kö­vetkező ötéves terv idősza­kára. A várható feszültségek eny­hítése ezért feltétlenül meg­követeli. hogy a tanács haté­konyabban szorgalmazza a magánkisipari engedélyek ki­adását. L. P. Útra kel hat újító A miskolci pamutfonodá­ban az idén nőtt az újítások száma. A legeredményesebb hat újító — közöttük két nő­dolgozó — jutalomképpen Moszkva—Leningrad társas- utazáson vehet részt novem­ber 3. és 11. között. Az úti­költséget és az ellá1 ' a vál­lalat fedezi. 99 Utazzék karosszékben y9 Turisztikai magazin Harmadik éve adja ki az Idegenforgalmi Újságírók és írók Nemzetközi Szövetsége a „Vne Touristique” eímü képes turisztikai magazint. Az előző két esztendőben csak francia, német és angol nyelven jeleni meg az olva­sók kezébe negyedévenként kerülő folyóirat, ez évtől azonban magyarul is kiad­ják. A világ közkedvelt idegen- forgalmi helyeit, egzotikus Bolond szél Itt motoz az arcom körül, belebújik a zse­bembe is, megcsörrenti az aprópénzt. Hiába hessegetem. Nála még egy pimasz szúnyog­raj sem ragaszkodóbb. Mii tesz most is! Pú­posra hízza kabátomat, hideg ujjaival -kö- rülmarkolász. Hiába hessegetem. Hátamra ül. mellbe taszít, botot vet lábam elé. Bolond szél. Vizet fodrozó, port felkavaró, öreg újságot görgető bolond ósziszéi. Honnan jössz és merre tartasz? Bölcs öregek sze­rint a szél barlangokban támad, s úgy gör­dül le a hegyről, mint a közuhatag. Bo­lond szél. Nem szeretlek Te ráztad meg a fecskéket egyensúlyozó telefondrótot, úgy, hogy azok messze repültek. Te űzted gu­bába. hernyóvá lenni a szép szárnyú lep­két, te szakasztottad meg a virágok gyöke­rét. Micsoda tüdő táplál téged? Milyen szűnni nem akaró, egyetlen lélegzetvétel éltei, hogy egy nekiiramodássál átnyargalsz hét határon? Kíváncsi vagy és szemtelen, összeborzolod a lányokat, szoknyájuk ala nyúlsz, dllopod magad a kulcslyukon is. Esőt szórsz az emberekre, de elragadod a helyke kalapot. Port szitálsz az ablakokra. de az erkélyről a mélybe rántod a virág­cserepeket. Utcaszeméttel díszíted a tarlóit ágakat, de a fáról lekopasztod a levelet. Nagy ár vagy, Tél tábornok szeszélyes udvaronca! Adsz és elveszel. Biztosan te ragadtad el a nagyapót is. Az öreg gyanút­lanul szöszmötölt a kertben. Hűvös kezed verítékcsöppet lopott arcáról, szikkadt, so­vány testét avarba kaparta. Bolond szél. Hát áldozat nélkül nincs úrfelmutatás? Jégcsa­pol zörgetö. havat görgető urad csak áldo­zatok tetemén át lépkedve közelíthet? Ősszel a szomorú is szomorúbb. A kopa­szodó ágak füttyös madarat várnak, s mele­get remél a hűlő rézkilincs is: de a hamu- szin fellegekkel tűnő ráncos kis öregeket hiába hívja már a tavasz ígérete. A tél sem rettenti. Iagy sem riasztja őket. Semmi sem. Eltűnnek, s csak annyi marad belő­lük. mint a nyár emléke, a frissen kaszált fű szaga, méhek döngése. Már távolodnak. Tálán delitek tartanak ők is. mint a bolond szél hajtotta, őszi ma­darak. BRACKO ISTVÁN tájait, és a különleges nép­szokásokat a lap több mint húsz országban dolgozó tu­dósítói ismertetik cikkeik­ben, útleírásaikban. A ma­gyar idegenforgalommal fog­lalkozó rész sok hasznos in­formációval szolgál a hazai kirándulók számára. A ma­gyar tájékoztatáshoz turisz­tikai rejtvény is kapcsolódik, aminek megfejtői között ér­tékes nyereményeket — kül- és belföldi utazásra, illetőleg vásárlásra jogosító utalvá­nyokat — sorsolnak ki. Az ízléses kivitelű, számos — köztük nem egy színes — felvétellel illusztrált folyó­irat legutóbbi — idén a har­madik — száma a többi közt Liége-ről. a libanoni Baal- bek-ről. a román kolostorok­ról. Velencéről, Torunról. Salzburgról, a magyar rész­ben pedig Egerről. Baranya megye műemlékeiről. Eszter­gomról és Kalocsáról tartal­maz tanulságos ismertetői. Bizonyos mértékig szolgálja a lapszám a szerkesztőség óhaját: „Utazza be karosszé­ken ülve a nagyvilágot!” Amit hiányolunk: me­gyénkről egyetlen tudósítást sem közöl a folyóirat harma­dik száma mint ahogy nem közöl az előző sem. Borsod­ban és Miskolcon pedig nem is egy idegenforgalmi neve­zetesség található, amit is­mertetni, propagálni kellene. Ügy gondoljuk, ennek nem lehet akadálya, hiszen a io- lyóirat nyolctagú szerkesztő bizottságában egy magyar is helyet foglal. • T. I Ózd, ma

Next

/
Thumbnails
Contents