Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
Tíz nap múlva a Népkerfhen.» Salakosok északon és délen iMindentéle A gesztenye A gesztenye a sétányok fája. Tavasszal virággyertyákat gyújt, és e gyertyavirágnál bontakoznak a születő szerelmek. Szeretem a gesztenyefákat. Most is, hogy ősz van. A nehézzöld levelek pereme vörösre égett a szeptember hidegétől. A gyertyagyújtó gesztenye most az öregek fája lett. Csabai kapu. Járda. Aranyfényű délelőtt, amelyhez ülik a kétféle ezüst: az ötéves legényke szőkesége és egy nagyapa ősz haja. Sétálnak. Kézen fogva jönnek, amikor eléjük hullik egy csodálatosan gömbölyű, tüskés köpenyét már az ágon levető, meleg barna gesztenye. Ahogy lehullik, fűszál hajlik fölé, de a nagyapa botja kipiszkálja a fűből. A cipő- orr előbb még tartózkodó, de az öreg láb izmai emlékezni kezdenek. És az emlékek labdává avatják a gesztenyét. Gurul-gurul az ajándéköröm, nevet és szalad a gyerek. Rúgja már ő is. És fociznak az egy szem gesztenyével. Most nagyszerű grund a járda. Ősz matróna jön. Megáll a focizok mellett. Süt a nap. Arcát odatartja a fénynek. Neki is egy hajdani grund juthat az eszébe. És a hajdani grundon az ősz nagyapa talán ugyanaz a fiú, akit egyszer egy nyár hozott. Nem kell már a bot. Fut a nagyapa a guruló gesztenye után. A járda stadion, a kerítés rácsa százezer néző, és a mosolygó asszony talán az a hajdani lány, akit a százezer között megtalálható egynek a régvolt tavasz hozott. — Menjünk már — mondja a gyerek, akinek négy-öt labdája van otthon, de ilyen nagyszerű labdája sohasem, volt még. — Rúgd vissza?... — Csupa könyörgés a nagyapa hangja. Október van, annak is lassan a vége ... (bartha) Halott források A Tata óvarosának zegzugos utcáiban. aranysárga barokk házacskáiban gyönyörködő idegen nem is sejti, hogy „valaha” mennyi érdekes látnivaló akadt az ódon kertfalak, sövényes vaskerítések mögött. Az utcaszinteknél mélyebben fekvő kertekben ásító földtömbökkel kirakott medencék sora rejlik a dúsan burjánzó vadkomló-, vad- szőlőindák szövevénye alatt. Jó tíz esztendeje még kristálytiszta vizek tükröződtek a kőmedencékben, tavak, patakok csillogtak a kertek alján, a több méter mély kráterekből fortyogva bugyogtak fel a langyos vizek. Ezt a romantikus, idilli képet egy sajátos természeti, ipari katasztrófa tüntette cl a hatvanas évek elején. A tatabányai szénbányákban történt mélybeli vízbetörések. a bányák biztonságához szükséges percenkénti száz köbméteres vízkiemelés az egész medencében tetemesen lesüllyesztette a karsztvíz szintjét. Szaknyelven szólva Tata környéke is depressziós övezetbe került, egymás után apadtak el az évszázadokon át bőséges mennyiségű vizet adó források. A messzi földön híres vizek városa - ból a halott források világa lett Tata, s vajmi kevés remény van arra, hogy az elapadt források ismét életre keljenek. A források kiapad dása fájdalmas veszteséget jelent, de araitól egyrészt megfosztotta a természet a tataiakat, azt más vonatkozásban pótolhatja talán. A harmadkor vége óta napjainkig működő források némelyike ugyanis bonyolult és várhatóan látványos barlangrendszereket vájt a város alapzatát képező mészkőrögbe. Ezek felkutatásával Tata a barlangok városává válhat, s remény van arra is, hogy föld alatti tavak formájában rá lehet bukkanni majd a hűtlen szökevényvizekMOZAIK Hazatérésük után szinte egyidőben jelentkeztek. Szakos István és Kővári Káz- mér egyaránt külföldről tértek haza; mindketten saiak- motor-versenyen voltak. Az Arany sisak verseny Szakos István a Papp J. HSE két versenyzőjének, a két idei magyar bajnoknak, Szőke Istvánnak és Sziráczky Istvánnak pardubicei szerepléséről adott számot. A hagyományos csehszlovákiai Aranysisak verseny a világ egyik legrangosabb salakmo- toros összecsapása — a VB-n kívül. Most is indult például a négyszeres világbajnok új- •lilandi Mauger, az Arany- sisak háromszoros védője: a dán Olsen és a svédek háromszoros Európa-bajnoka: Sjóisten.) A 34 induló között természetesen ott volt a már általunk is jól ismert csehszlovák élmezőny valameny- nyi tagja, köztük Holub, • Clckocska és Maestro. A salakmotorozás szakértői — és már sok van balő- ők Miskolcon — bizonyára kifigyeltek az indulók szánéra, hiszen a 34-es mezőny vrteLális lebonyolítási torát sejtet. Valóban, a két- apos verseny első napján tjlejtezoket rendeztek, ezekből a csoportokból a legj oboák az 1—6., a másodikok pedig a 7—12. helyért moto- oztak — egy futamban! A hat-hat továbbjutó hatkörös versenyhsn döntötte el a igső sorrendet. A két miskolci közül Szögnek sikerült továbbjutni a . rnclkivüli mezőnyben, s. a 7 —12. helyért motorozok közé rxiilt. Már-már úgy tűnt, hogy ennek a csoportnak ő -:5Z a legjobbja, amikor verető pozícióban defektet ka- ■jtt, s csak a 11. helyre simult befutni. (Egy alkalmai azért a világbajno- ■t is sikerült megvernie az focia tarozások során.) Az víanysisak védője ismét a dán Olsen lett, Mauger csak a második helyet tudta el- ;ipmi. Harmadik a szovjet Ivanov, negyedik a csehszlovák Stancil lett. Jövőre is meghívták őket Kővári Kázmér, a B. Vo- lán szakosztályvezetője egy ú/asz—jugoszláv „villám túlról” számolt be. Azért nézhetjük így a két országban megtett versenykörútju- kat, mert Olaszországban 9 Az MVSC NB I. B-s •labdarúgó-csapata vasárnap nem 14.30, hanem 12.30 órai kezdettel rendezi meg a Bp. Spartacus elleni bajnoki mérkőzését a Szirma utcai pályán. © Munkaértekezleten tanácskoztak a megyei szaK- .'jvetségek vezetői. Beszállásuk során szó esett a ' ő évi versenynaptárról, a ipst első ízben elkészített megyei egyesületi pontértékelésről, a minősítések időszerű kérdéseiről s arról, hogyan járulhatnak hozzá a most első ízben tervezett megyei sportévkömyv kiadásához. • • A DVTK intéző bizottsága e heti ülésén az agitá- ciős és propagandabizottság, valamint a síszakosztály munkáját, feladatait tárgyalta meg. 9 November 7. tiszteletére tájékozódási futóversenyt rendeznek a Bükkben. A verseny időpontja: október 29. mindössze 24 órát töltöttek. Az udinei versenyen igen nagy mezőny gyűlt össze, angol, svéd, dán, finn, ausztrál profik indultak, s így a volánosoknak csupán a tapasztalatszerzés maradt. Itt igen rossz, inkább cross-, mint salakpályán versenyeztek — nem sok sikerrel. A jugoszláviai Kriskóban azonban már sikerült javítani — pedig ugyanazok indultak ott is. mint Udinében. A jó szereplés alaposan megemelte a miskolciak (és debreceniek!) ázsióját, úgy, hogy már a helyszínen meghívták őket a jövő évi versenyre. A debreceniekkel kiegészített „miskolci” csapat legjobbja Perényi volt, ő második lett. Radácsi negyedik. Csathó hatodik, Bernáth viszont nem indulhatott, mert Udinében bukott. (A Volán azért indult kölcsön-versenyzőkkel, mert Jakab már az utazás előtt sérült volt.) • A salakmotoros versenyTv-sztár a Talán kissé túlzás az Újpesti Dózsa birkózóját, Simáit sztárnak nevezni, de kétségtelenül nagy népszerűségnek örvendett azokban az időkben, amikor késhegyre menő küzdelmet vívott a Ki mit tud? dobogójának legmagasabb fokáért. Azt már látta az ország, hogy Simái hogyan képes kést és lélegzetet megállítani, azt azonban még kevesen látták, ■hogyan birkózik. Nos, szombaton ezt is megnézheti a miskolci közönség —, de nem Ezernyi je! mutatja, hogy ősz van. A fázósan kabátjukba burkolózó, siető emberek közül ugyan kinek villan eszébe a nyár sok-sok öröme? és ők tizenkilencen vajon gyakran gondolnak-e arra az időre, amikor 12 nehéz de gyönyörű napon keresztül nomádok voltak? Amikor lélckvesztőikben, 800 kilométeres túrájuk során, bejárták a fél országot? — Csuda eredeti ötletei vannak a Simon Laci bácsinak — jegyezte meg a Csorba-telepi tó stégjén üldögélve még a nyár legelején az égtük kajakos-palánta —, nemhiába már ilyen fiatalon vezetőedző. — Nem is olyan eredeti, nünt ahogy gondolod — fitymált a társ —, hiszen Ug- lyaiékkal négy évvel ezelőtt már végiglapátolta ezt az országjáró túrát. Igaza volt a pöttömnyi bírálónak — akiből ugyan egy kicsit az irigység beszélt, mivel ő nem lehetett tágja az „utazó keretnek” —, az ötlet valóban nem volt eredeti. de a korábbi nagy evezések tapasztalatai azt sugallták: jó lesz hagyományossá tenni a túrázást. Ne legyen probléma a holtidény áthidalása, hadd erősödjenek az izmok, s jó közösség alakuljon ki. A lassi zsilip feladta a leckét Heteken át tartottak az előkészületek és előgvakor- latok. Az egész napos, évad azonban nem fejeződött be, hiszen október 22-én, vasárnap még lesz egy nagyszabású verseny — Miskol- , con! Ekkor a Miskolc—Katowice viadalt bonyolítják le, nyolc versenyzőből álló csapatok részvételével. A verseny rendkívül jónak ígérkezik, hiszen a katowiceiek a legjobbak Lengyelországban, s ismeretes, hogy a lengyel salakosok a világ leg- kiválóbbjai közé számítanak. A Volán rendezői nagyon szeretnék, ha sokan eljönnének a versenyre,1 már csak azért is, mert Lengyelországban hatalmas közönsége volt a városok közötti mérkőzés első felének. Nem bánnák, ha legalább az ottani nézőszám 7—8 százaléka meglenne a Népkertben. Nem. nem tévedés; 7—8 százalékról van szó! A katowicei versenynek ugyanis — százezer nézője volt! szőnyegen a tv-ben! Simái ugyanis tagja lesz áz újpestiek szombaton itt szereplő csapatának, akik a DVTK és a DVSC ellen veszik fel a küzdelmet a diósgyőri stadion tornatermében — 16 órai kezdettel — az NB I. bajnoki pontjaiért. Pólyák Imre együttese eíllen létfontosságú küzdelmet vívnak a diósgyőriek — kiesési rangadó lesz! —, s remélhető, hogy ezúttal ■Rusznyákék mutatják majd 30—50 kilométeres evezések a Bodrogon és a Sajón mindig jó kedvre hangolták a társaságot. Annál nehezebb volt a nomád élethez szükséges felszerelések előteremtése. Az MVSC ugyanis nem rendelkezik megfelelő sátrakkal, gumimatracokkal és más, a nyugodt túrázáshoz feltétlen szükséges eszközökkel. Mégis, a nyolc hajó lassanként úgy megtelt felszereléssel, hogy a 19 résztvevő már nem is fért be! Selejtezni kellett tehát, s e művelet olyan jól sikerült, hogy az induláskor az étkészletekén, gumimatracokon, főzőedényeken kívül csupán három négyszemélyes és egy kétszemélyes sátor maradt a lé- lekvesztökben. Ennek persze később böjtje lety. Tizennégy férőhelyen tizenkét ifi és serdülő, meg hét felnőtt férfi... ! Az. indulás várva várt napját, augusztus 7-ét alapos izgalom előzte meg: a háromnapos magyar bajnokság versenysorozata. A vártnál gyengébben sikerült szereplés okozta csalódásra szinte gyógyírként hatott a nomád élet várható izgalma. A ráckevei Duna-ágból még nem kellett hazajönniük: nekivághattak a 12 napos útnak. Az első szakasz, a tassi zsilipig vidám „lapátolással” telt el. (tt aztán a fiataloknak inukba szállt a bátorságuk. Mi tagadás: a félelmetesen kavargó vízzuhatag láttán még az edzett slalo3+c A TFSE védői már hiába nyúlnak a labda után . .. A kiesési „rangadón”: egy ponttal nyert a vendégcsapat a DVTK ellen (Szabó István felvétele) Lombhuliató túra A DVTK természetjáró szakosztálya október 15-én, vasárnap rendezi meg hagyományos őszi „lombhulla- tó” túráját. Utazás vasárnap reggel a 8 órakor induló kis- vonattal az Eszperantó térről Lillafüredre. Az itt kezdődő gyalogtúra útvonala: Száraz-Szinva, Lófőtisztás, Dorongós, hollóstetői turista- ház. Itt közös ebéd lesz, és emlékünnepséget rendeznek. Hazafelé a Szinva-forrás— Lillafüred útvonalon jönnek a túrázók. mosóknak is hevesebben dobogott a szívük. A vízszintek kiegyenlítődésével aztán nem csali a hullámok simultak el, hanem a kedélyek is megnyugodtak, és minden baj nélkül kijutottak a Duna széles hátára. Alvás — vezényszóra Igyekeztek megnyűjtani az első nap távját, ezért csak hajóból vették szemügyre a dunaújvárosi hatalmas löszpartot, s magát a várost is. Dunaföldvárnál már alaposan „érezték” a gyomrukat, a rövid pihenő alatt szok.at- lanul jólesett az első szabadtéri ebéd. Az egyhangú „lapátolást” aztán gyakran törte meg a vidám nótázás, egészen Paksig. Alkon,yatkor a város határában ütöttek tábort, s megkezdték reménytelen harcukat a sűrű fellegekben támadó szúnyogokkal. Az eredménytelen küzdelem gyorsan a sátrakba kényszerítette a gárdát, ám ott újabb meglepetés várta őket. Az igen szűkös hely miatt ugyanis csak „élével” tehettek le magukat, s ha valamelyikük már „elfáradt” a fekvésben, akkor hangos „fordulj!” vezényszóval nógatta másféle elhelyezkedésre a többieket. (Folytatjuk) felesegei A „SKÓT CASANOVÁBÓL” Bíróság elé került Amerikában bigámia, mégpedig többszörös bigámia miatt egy férfi, akit — származása után — „a skót Casanovának” neveznek. Párhuzamosan volt vagy öt felesége, mert házasságkötései előtt „elfelejtett” elválni az előzőktől. Az öt feleség közűi az első azt mondta, hogy „már nem emlékszik rá”, a harmadik viszont „megérti, hogy a nők megvadulnak tőle”. A jelenlegi neje így vélekedik: „Megvárom, amíg minden, volt feleségétől elválik, és akkor újra törvényesen hozzámegyek”. FELRELEPÉSI STATISZTIKA Hogy ml mindenre van idejük az amerikai statisztikusoknak! Legutóbb például megvizsgálták. hány asszony csalja meg az urát az USA-ban. Kiderült, hogy minden, ötödik férjes asszony tart barátot. Az már nem derült ki a statisztikából, hogy mindezt honnan tudják. Ilyen heves férfiak a statisztikusok — vagy olyan sokan vannak, hogy minden ötödik asszonyra jut egy? AZ ELSŐ VÉRIG. VAGY AZ ELSŐ SZIPPANTÁSIG? Nem csekély mulatságot keltett Belgiumban, hogy a do- hánykiskeresketíök érdekképviseletének vezetője párbajra hívta ki a pénzűgyminisztert, egy, szakmáját károsan érintő intézkedés miatt. Nem tudni, elfogadta-e a kihívást a pénzügy ér; a belga lapok azonban azt latolgatják, vajon a kardpárbajra szóló kihívás „az első vérig”, vagy csak „az első szippantásig” szól-e? A BETŰ TISZTELETE A nyomdászmunka mérhetetlen tisztelete árad a Times európai kiadásának legutóbbi vezércikkéből. A lap szakított hagyományos betűtípusával, és ebből az alkalomból vezércikk analizálja a betűtípusok jelentőségét. Bemutatja a lap ezenkívül az új betűtípus tervezőjét és ír az előző betűtípus már elhunyt tervezőjéről is. (mólé) Ha már megvan.,. — Azért vettem meg méregdrágán a. színes tv-keszüléket, hogy le behunyt szemmel hallgasd a zenét? HORVATH KALMAN meg, hogv — ki mit tud! H. K. 800 km fé/ekvesztön (/.) Megpróbáltatások a vízen és a parton