Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

V/ valósul me» a tervekből? Néhány, a miskolciakat is közelebbről érintő bejelentést hallottunk a megyei tanács legutóbbi ülésén, a szolgáltatá­sokkal kapcsolatban. A döntések, amelyekről a megye ta­nácstagjait tájékoztatták, az elkövetkező években alapvetően befolyásolják a textiltisztítás, rádió- és tévéjavítás helyzetét. Az első és mindenki szá­mára örvendetes hír: olyan területet jelöltek ki a köz­ponti Patyolat-telephely épí­tésére, ahol nem kell sza­nálni. Ez a döntés elősegít­heti. hogy — több éves bi­zonytalankodás után — még ebben az ötéves tervidőszak­ban befejezzék az új mis­kolci Patyolat-központ épí­tését. Az eredeti elképzelés A központi Patyolat-telep­hely építése kezdettől ki­emelt helyet kapott a város­ét; iparfejlesztési tervekben. Az eredeti elképzelések sze­rint csaknem 70 millió fo­rintos költséggel, a város vi­szonylag sűrűn lakott terü­letén. a József Attila utcá­ban kellett volna megépíte­ni az új Patyolat-központot. Az 1969-ben elkészült tanul­mányterv telepítési javasla­tát azonban irreálissá vál­toztatta egy időközben meg­jelent kormán vrendelet: a levegő tisztaság-védelmét szolgáló, tavaly kiadott kor­mányhatározat ugyanis a vá­rosok lakóinak egészségvé­delme érdekében előírta, hogy a levegőt erősebben szennyező, újonnan épülő ipari üzemeket' csak száz- méteres védő-zöldsávval együtt lehet létesíteni. Ez az eredeti tervek alapján több mint .'!() millió forinttal meg­drágította volna az építke­zést. Közel a belvároshoz A József Attila utcában további 35 lakóházat kellett volna lebontani ahhoz, hogy a kormányrendéletben elő­írt feltételeket megteremt­sék Így született meg az az elhatározás, hogy új helyet keresnek a Patyolat építésé­hez. Csak egyetlen olyan megfelelő nagyságú szaná­lásmentes területet találtak, amely viszonylag közel van a belvároshoz és a jelentős szállítási igények szempont­jából is kielégíti az igénye­ket: a döntés értelmében az új Patyolat a Besenyői úton. a drótgyár és a gázmű te­lephelye közötti másfél hek­táros területen épül fel. A tervezők előreláthatólag a jövő hónapban fejezik be a létesítmény beruházási programterveit. amelyek alapján már megbízható ada­RFFLFKTOR Ma délelőtt Budapesten ün­nepélyesen fogadták az idén félmilliomodiknak hazánk­ba érkezett lengyel turistát. + Debrecenben a Kossuth Lajos Tudománvegyetemen megkezdődött a Magyar Igaz­ságügyi Orvosi Társaság har­madik tanácskozást, ijc Eger­ben az 1972. évi épííőtáboro- zás tapasztalatairól tanács­kozott a KISZ Heves megyei végrehajtó bizottsága. Győ­rött a városi tanács szervei­nek munkájáról tárgyalt a Gvőr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Pé­csett a Technika Házában megkezdődött az építőipari vállalatok országos tervezés- i*^ic*ziési konferenciája. lókat kapnak az építkezés várható költségeiről és kide­rül. hogy a rendelkezésre álló összegekből 1975-ig megépíthető-e az új. miskol­ci Patyolat. A kilátások min­denesetre biztatóak. INiucs péuzük Annál kevésbé örvendetes a Búza téri GELKA-köz- pont építése körül támadt bizonytalanság. Korábban a városi tanács és a GELKA megállapodott abban, hogy Miskolcon közös erőből, me­gyei. központi szervizüzemet létesítenek amely korszerű felszerelésével a megyeoen vásárolt, a színes adások vé­telére is alkalmas, bonyolul­tabb készülékek javítását is ellátja. A megállapodás értelmében a GELKA hatmillió forint hozzájárulást vállalt a mis­kolci. Búza téri szervizüzem építéséhez. A közelmúltban azonban arról értesítették a tanácsot, hogy korábbi vál­lalásuknak nem tudnak ele­get tenni, mert nincs pén­zük. Más kérdés, hogy a színes tévékészülékek javításához igen költséges műszerek, di­agnosztikai vizsgáló berende- , zések szükségesek, amelvek- kel a kis , vidéki telephelye­ket képtelen ellátni a GSL- KA. így a miskolci szer- vizüzem bizonytalan sorsa nemcsak a miskolciakat érinti hátrányosán. A beru­házás meghiúsulása esetén az egész megyében megol­datlanná válik ? bonyolul­tabb tévekészülekek javítá­sa. Ezért ismét fontolóra kel­lene venni a tervezett beru­házások átcsoportosítását; Miskolc és vidéki települé­sek lakosságának közös ér­delei indokolják ez L P. * Egyre nagyobb az érdeklődés a Fegyveres Erők Klubjá­ban és a mellette levő parkolóhelyen hétfőn megnyitott honvédelmi kiállítás iránt. A klub helyisegeiben tablók en­gednek bepillantást néphadseregünk életébe, a szabadban pedig különböző fegyverek és haditechnikai eszközök tekint­hetők meg. Bal oldali képünkön érdeklődő fiatalemberek gyűrűjében légvédelmi géppuska látható. A földi légvédelem leghatásosabb eszköze: könnyen mozgatható, pontos és tűz- gyorsasága, valamint átütő ereje igen nagy. Ezt a típusú fegyvert is használják a VDK hadserege és a dél-vietnami szabadságharcosok az USA és a saigoni csatlósainak seregei ellen. Már több mint ezer ellenséges repülőgépet és heli­koptert megsemmisítettek csupán az effajta légvédelmi gép­puskával. s hasonló sorsra juttattak vele nagyon sok gép­kocsit. valamint páncélozott járművet is. mivel a gyalogsági harcokban szintén használják. Sőt. a támadó hajók tenge­részei és fedélzeti berendezései megsemmisítésének is ha­tásos fegyvere. Jobboldalt az ellenséges légi célok felderí­tését szolgáló lokátor, amelynek segítségével a még több száz kilométerre levő ellenséges repülőgépek közeledtét is meg lehet állapítani. A vietnami háborúban nem kis szere­pet játszik abban, hogy az amerikai légikalózok támadása­kor idejében lehet riadoztatni a légvédelmi erőket, s óvó­helyre vonulás végett a polgári lakosságot. A kiállítás októ­ber 10-ig naponta reggel 8-tól délután 4 áráig tekinthető meg. Kovaíöld — exportra Tokaj-Hegtyalja nemcsak szőlőjéről és boráról, ha­nem ásvánvbánvászataról is világhírű. A Hegyaljai Ás­ványbánya és örlömű mint­egy 15 évvel ezelőtt nyitot­ta meg Észak-Magvarország első kovaföldbányáját Erdő- bénye határában. Azóta a bányából megközelítőleg ne­gyedmillió tonna ásvány ke­rült felszínre, amelynek nagy részét Ausztriába és Olasz­országba exportálták. A bányászkodással egy­idejűleg nagyszabású geoló­giai kutatásokat is végeztek, s ennek eredmenyekeppen a a közelmúltban ötven évi bányászkodást garantáló ko­vaföldrétegre bukkantak. A geológusok véleménye sze­rint az újonnan felfedezett kova föld leggazdaságosabban külszíni fejtés formájában termelhető ki. Az új külszí­ni bánya feltárása máris megtörtént, évente mintegy 20 000 tonna kovaföldet nyer­nek belőle, amelyet nagyobb­részt ugyancsak külföldön értékesítenek. Túlóra, export (Folytatás az 1. oldalról) A VIMELUX-nál az el­eműit év szeptemberéig 6200 túlórát teljesítettek — ebből 2400-al kommunista szomba­ton. Az idén ezerrel csök­kent a túlórák száma, annak ellenére, hogy a hagyomá­nyos kommunista szombatot az idén is megrendezték. A vállalat termelési fő­mérnöké. Ferenci Tibor a kö­rvetkezőket. mondja: — Az eredeti célkitűzés a túlórák minimálisra való csökkentése volt. Ennek ér­dekében három részlegnél — a háztartási hűtőgép-, az óra- és az. irodagépjavítóban — teljesítménybérezést vezet­tünk be. Az eredmény: mind­három részlegben teljesen megszűnt a túlóra. A rádió- és a tv-javít óban úgyneve­zett csúsztatott műszakot in­dítottunk, melynek lényege az. hogy a műszerészek munkaidejét az adásidőhöz igazítottuk. A várt eredmény itt sem maradt el; miután a rádió- és a televíziókészülékeket csak üzemidő alatt lehet megbízhatóan javítani, meg­szűnt a nagyobb hibák elhá­rításából eredő túlórázás. Ugyancsak csúsztatott mü­Miskolci ismerősök Rikkancs a peronon A jó kereskedő úgy tartja, hogy nin­csen olyan portéka, amit nem lehet el­adni. Králik Mihály jó kereskedő. (Így titulálja magát, noha nem sót, krump­lit,’ kenyeret mér, hanem újságot kínál.) Egyszer rásóztak vagy 150. eladhatat­lannak tartott képeslapot. Vasárnap dél­előtt. alig másfél óra alatt, gazdára ta­lált valamennyi. Igaz, más olvasnivalót akkor nem kínált, hogy az amúgy is inkurrens lap ázsióját ne rontsa. Sokan ismerik Miskolcon, sokkal töb-‘ ben mint ahány ismerőse neki van. Ép­pen ezért kerül néha zavarba, amikor nem tudja, hogy egyik-másik törzsve­vőnek mit is adjon, amikor az a „szo­kásost" kéri. Naponta száz és száz arc s a villanásnyi találkozás nem fénv- képeződik emléket adó bizonyossággá. Az állomáson, a folyton sietős embe­rekkel teli. a mindig lüktető huzatos peronon nincs idő a tereferére: itt az üzlet a gyorsaságon múlik. Egyetlen biztos mozdulattal kell kirántani a kért lapot a hatalmas újsághalmazból, csak­úgy. mint a visszajáró aprót a köpeny­zsebből. — Szóval is győzni kell, különben fa­batkát sem ér az egész. Rikkancs va­gyok. a torkommal keresepi a kenye­rem. Ez a táska 10 kiló, a másik se sokkal kevesebb. A napi bevétel — ne­kem mindenki aprót ad. — is szép súly. Ehhez vegye hozzá, hogy egész nap ál­lok, vonaton rázódom, télen mindig nat-,. hás vagyok. Két hónap alatt lekopik rólam egy köpeny, azt is nekem kell venni, mert nem adnak. Közben befut a pesti vonat, s a hul­lámzó emberfol.vó elvágtat a rezes hang­ján újra próbáló újságárus mellett. (Le­bukott a bűnszövetkezet! Lottó tárgy- nyeremények! Addig vegyék, amíg a készlet tart! Holnap már nem lesz!) Harsognak a napilapok slágercímei. A cipésznek rossz a cipője, a szabó foltos nadrágban jár. Az újságárus pe­dig — és ezt Králik Mihály csak hosz- szas unszolás után vallja be — nem ol­vas újságol. — Rossz a szemem. Voltam már ve­le kórházban is. de nem tudnak rajtam segíteni. Csak a nagybetűket látom, a többi homályos folt. Esténként a lányom szokott feloivasni. Hogy mit? Hát ami jön. Leginkább tudományos cikkeket, meg olyat, ami a természetről szól. ötvenéves. Nyolc esztendeje árul új­ságot a Tiszáin. Eredeti foglalkozása szabó, de a szeme miatt már nem fog­hat tűt a kezébe. Reggel 4-kor kel, s csak este eszik meleg ételt, mert nap­közben az asszony is újságot árul. — Tudja uram. mennyi olvasnivalót kellett eladni nekünk, amíg a három gyermeket felneveltük? Aztán minden átmenet nélkül újra a rikkancs hangja csattan: Csak tessék, csak tessék! A lottózók ezt vegyék! El­fogták a ... Lebukott a ... Elítélték ... BRACKÓ ISTVÁN (Vadas Zsuzsa felvétele) szakban dolgoznak az. autó­szervizben is, ahol egy-egy nagyobb munkát korábban gyakran csak túlórában tud­tak befejezni. Most két sze­relő délutános műszakban dolgozik, s az elhúzódó mun­kákat ők veszik át. ; * * — Emellett szigorúan meg­határoztuk azt a túlórakere­tet. amit az egyes részlegek felhasználhatnak — folytat ja a termelési főmérnök. — A szolgáltató részlegeknél is csökkentettük a felhasznál­ható óraszámot, ugyanakkor a gyártó üzemekben csak főmérnöki engedéllyel túl­órázhatnak. Én pedig több­szörösen is megfontolom, hogy mit engedélyezek. Az. előző évhez viszonyít - va tízszázalékos létszámbőví­tést hajtottunk végre, első­sorban azokban a részlegek­ben, ahol korábban magas, volt a túlórák száma. Ezzel párhuzamosan 11 százalékkal nőtt a termelési érték: a la­kossági szolgáltatásban pedig 40 százalékkal. A vállalati nyereség pontosan tíz szá­zalékkal haladta meg az elő­ző év azonos időszakáét: a bérek a tervezettnél nagyobb ütemben nőttek, s várhatóan a tavalyihoz hasonló össze­gű nyereségrészesedést tu­dunk fizetni. A December 4. Dtólművek teljes árbevételének mintegy 30 százaléka exportból szár­mazik. Évenként 13—15 szo­cialista és tőkés országgal kötnek megállapodást. — Az idén háromezer ton­na dollárexportot terveztünk, s 7200 tonnát sikerült leköt­ni — mondja dr. Hevesvári Imre. a vállalat közgazdasági osztályvezetője. — Találtunk két osztrák céget, melyek 4500 tonna áru vásárlására kötöttek szerződést. Ebből adódik 58 százalékos nö­vekedés, amely több mint 1 470 000 dollárt jelent. Nehezíti az export telje­sítését, hogy a tőkés orszá­gokban a megrendelések 80 százalékát a második fél év­re kötötték le. A drótmüvek­ben a tőkés piacra készített áruk nagyobb részét már le­gyártották. ám a határidőre való szállítás már nemcsak a vállalattól függ. Előfordul­hat — mint ahogy már elő is fordult —. hogy a vízi- úton való szállítást a téli fa­gyok hátráltatják. Szocialista exporttervünk 3600 tonna volt, ebből azonban csak 3200 tonnát sikerült lekötnünk. A drótművek a tervezett termelési értéket az első há­romnegyedévben maradékta­lanul teljesítette, s várhatóan a továbbiakban is teljesíteni fogja. Az árbevétel alaku­lása azonban erősen függ az exportszállítmányok időben való elindításától. Éppen ezért egyelőre bizonytalan, hogy a drótművek az év vé­gén mennyi nyereségrészese­dést tud fizetni a dolgozók­nak. KEGLOVJCH JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents