Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

Harminckét nevem volt Házalni a tudománnyal? „Társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános művelségének emelése és szakképzettségé­nek növelése" — olvashatjuk az MSZMP X. kongresszusának határozatai között. Hogy ebben milyen szerepet szánt a párt az állami oktatásnak, s mennyire számít a különböző köz­művelődési intézményekre és az ismeretterjesztő társulatra, ezt felesleges részletezni. Bizonyos ellentmondásosságnak vagyunk tanúi, miközben a határozatok végrehajtására figyelünk. Amíg ugyanis a ter­melésről van szó. addig igyekeznek a különböző vállalatok és üzemek gazdaságosabban, jövedelmezőbben dolgozni. Igye­keznek megszüntetni a hanyagságot, felületességet, közönyös­séget és sorolhatnunk tovább ... A dolgozók szakképzettségé­nek a növelése is — bar kifogásunk éppen elég lehet — fog­lalkoztatja a gazdasági vezetőket. Az általános műveltség azonban valami megfoghatatlan (tehát elhanyagolható dolog) sokak számára. Hogy sok munkahelyen mennyire lecsökkent a szervezett iskolai oktatásban részt vevők száma, hogy ma már az sem ritkaság, ha rossz szemmel nézik a tanuló mun­kást, erről most nem is beszélünk. Példaként csupán annyit, hogy találkoztam már „illegálisan" iskolába járó munkások­kal.) Hogy egy-egy üzemből hányán vesznek részt állami okta­tásban. az tényleg mérlegelendő. Más kérdés, hogyan mérle­gelik a jelentkezőket. De hogy az ismeretterjesztő — csak többé-kevésbé rendszeres! — előadásoktól is mennyire „óv­ják" a dolgozókat, ez nemcsak furcsa, hanem káros jelen­ség is. Miről van szó? A TIT városi szervezete az idén is meghir­dette szabadegyetemi sorozatát, a 19 szakosztály pedig külön- külön tematikával kereste fel az üzemeket. Er edmény r a 350 miskolci üzem és vállalat közül mindössze három (DIGÉP. Textilkonfekció Szövetkezet, EÁÉV) választott, témát. A dol­gozok érdektelenségét senki sem emlegetheti, mint érvet. Többször tapasztaltam, hogy a korszerű téma, az izgalmas előadás milyen érdeklődést kelt. Ami a választékot illeti, a TIT a legspeciálisabb igényeket is képes már kielégíteni. Ha netán valakinek kevésnek tűnne az ország második városá­nak (egy nagy egyetemi -városnak) szellemi ereje, úgy szá­mos „idegen" szakember is rendelkezésünkre áll. Bárcsak maximalisták lennének a miskolciak! Ezzel szem­ben a TIT elnökségének tagjai érzik furcsának a helyzetet, 1 hogy üzemről üzemre járva kell kínálniuk az „árut”. Mert legutóbbi ülésén így határozott az elnökség. Ha a hegy nem jön Mohamedhez... Persze senki sem fél attól, hogy leesik újjárói az aranygyűrű. (Ez természetesen vonatkozik az ország kormánygyűrűs doktoraira is. közöttük sok a neves ismeret­terjesztő.) A házalás azonban mégsem korszerű dolog manap­ság. Az automatizálás korában talán prófétákra sincs szük­ség. Sokkal inkább számítunk azokra a kommunistákra, akik tudják, hogy a tömegek tudati változásától mit remélhetünk. Ha a dolgozók általános műveltségének fontosságát hangsú­lyozzuk, akkor nem valami jámbor szándékot akarunk el­plántálni. hanem a politikai felelősség kérdését vetjük fel. Természetesen nem néhány TIT-előadásról vagy sorozatról van szó. hanem szocialista fejlődésünk egyik alapkérdéséről. GY— _ ----------- J Népi műemlékek A műemlékvédelem cente­náriuma, valamint a múze­umi hónap alkalmából Haj- dú-Bihar. Heves, Borsod és Szabolcs-Szatmár megye szakembereinek részvételé­vel kétnapos tájegységi tu­dományos tanácskozás kez­dődött tegnap Nyíregyházán a népi műemlékek védelmé­ről. Mint. a megnyitón el­mondották, az ország műem­lékeinek körülbelül 12 szá­zalékát a népi műemlékek teszik lei. Állagmegóvásuk, fenntartásuk nagy feladatot ró a társadalomra. Megmen- lésük érdekében az utóbbi években intézkedések tör­téntek, többszöri felülvizsgá­lat után meghatározták, me­lyek azok az objektumok, amelyek nem lényegesek és ezeket törölték a listáról. + Bory Jenő. a neves szobrászművész, o Képzőművészeti Fő­iskola egykori rektora alkotta azt a klasszikus szépségű és ..püspökkút” néven ismert ssoborcsovortot, amely hosszú időn át Székesfehérvár több terét is ékesítette. A remekművet néhány éve lebontották, és raktárban őrizték. Most ismét előkerült, és miután a Képzőművészeti Alap restauráló mű­helyében kijavították, abban a jubileumi parkban állították fel, amelyet Székesfehérvár ezredik évfordulójának tisztele­tére több régi ház szanálásával a középkori városfal mellett alakítottak ki. szemben a MÁV AU T-pályaudvarral. (Képün­kön: a püspökkút, a középkori városfal és a bazilika.) (Balogh József felvétele) Hej Charly Daniel Keyes Virágot Al- gernonnak című híres ^regé­nyéből Stirling Silliphant ír­ta a forgatókönyvet, és Ralph Nelson rendezte a Charly cí­mű színes amerikai filmet. A science fictionnek és a re­ális elemeknek egy olyan ke­verék éből'alkotva meg a me­sét. amely minden valósze­rűtlensége ellenére is mélyen felkavaró és igaz. A sosem volt történet szá­munkra ma még valószerűt­len elemei veszélyekre hív­ják fel a figyelmet, amelyek mór a közeljövőben fenye­gethetnek. A film ke­gyetlen tisztasággal mutatja meg. hogy mivel járhat, ha a tudomány fejlődése érdeké­ben élő emberből „kísérleti egér" lesz. Ugyanakkor rá­mutatnak az alkotók egy na­gyon is meglevő, és korok­tól függetlenül időszerű em­beri kegyellenségre is. Az epelmé.iű és egészséges min­dig hajlamos rá. hogy kigú- nvolja a gyengeelméjűt, és ritkán olyan leleményes az emberi fantázia, mint akkor, ha a „falu bolondját” kell ugratni. Daniel Keyes köny­ve és a film a humánum pa­rancsa ellen mindenkor vé­tők és a tudomány fejlődése érdekében a jövőben véteni szándékozók számára szolgál megszívlelendő tanulságokkal. Értékükből semmit sem von le. hogy ma már szép szám­mal vannak olyan irodalmi alkotások, amelyek hasonló’ problematikájúak. Írók és tu­dósok ugyanis régen gondol­kodnak a következő évszázad nagy kérdésein ... Charly t átmenetileg sikerül kiemelni gyengeelméjű álla­potából: az agyműtét zsenit csinál belőle. Mint kiderül, a módszer nem tökéletes, és Algernon, a fehér egér pusz­tulása előrevetíti Charly sor­sát is. Néhány hét alatt el­veszíti kiváló képességeit, és újra el-elboruló elméje csak arra jó, hogy megmutassa volt és eljövendő sorsának Elsikkasztott írásjelek A bolti feliratokra, cégtáb­lákra. reklámszövegekre a „villanyrendőrnél” hívta tel figyelmemet ismerősöm ál­talános iskolás kislánya: — Tessék mondani, ho­gyan írjuk le végül is az áru szót? Rövid u-val, vagy hosszú ú-val? — kérdezte a nyolcadikos hölgy, aki már nagyon jól tudja' a szabályt: áru. daru, kapu. lapu ... és így tovább. E ’ szavak végén rövid az u ... S a szemközti oldalra mutatott, két egy­más meUetti üzletre. Pek­elsikkasztott ékezetek gyűj­tőhelyén. Szemben a háztar­tási bolttal, a Filharmónia rozsdásodó feliratáról az ó betűről már megette az írás­jelet az idő vasfoga Az új­ságárusító pavilonon is rö­vid i-vel hirdetik a hírlapot. Az óvoda falán, az öles be­tűkkel pingált reklám totó- és lottószelvények megvásár­lására ösztönöz — ugyancsak mindenütt rövid o-val. Néhány méterrel odébb, a Kossuth mozi plakátja sze­rint A bűnügyi nyomozo cí­példatárukkal. Lehetne idéz­ni menetrendekből, étlapok­ból, prospektusokból, újsá­gokból ... Olyan írott infor­mációkból, amelyekkel száz­ezrek találkoznak. Ne>ti egy­szer, nem kétszer. Naponta kézbe vehetjük, naponta megpillanthatjuk. Később észre sem vesszük, hogy az ékezet hiányzik. Így rögző­dik bennünk a meghamisí­tott szó, az elrontott nyelv: az információ, a propaganda káros mellékhatása. Mi ez? Pongyolaság? Nem­áruk — rövid u-val. helye­sen—, a Rövidáru azonban »már hosszú ú-val íratott ki. be a Tanácsház téri 1 rá Tik­ban i.s hosszú ú-val kapha­ttok a dohányáruk. Ám nem rz a jellemző, mert az éke­seteket inkább megtakarí­tani igyekeznek. Ezt bizonyí­totta rövid sétám a „villany, rendőr” és a Tanácsház tér között. Az AGROKONZUM-ban jegkrém-újdonságokat, a’ Ta- uácsház téri háztartási bolt­ban pedig mosópor-újdonsá- kokat reklámoznak. Sajnos, rövid u-val. De maradjunk meg a Tanácsház téren, az mű filmet vetítik ezen a hé­ten. Mindkét ü rövid. Igaz. pár centiméterrel arrébb, a reklámképeken mór helyesen olvashatjuk a film címét: A bűnügyi nyomozó. Egyhangú, egyfajta példák. Kirí a sorból az Aranycsillag' szálló bejáratánál található tájékoztató tábla: „NYILVÁ­NOS TELEFON E-HAZ- BAN". .Vajon mi. vagy ki kényszerítette a táblakészítőt az e szócska után kötőjelet tenni . . .? (Itt nem kérdőszó az ,.e”, hanem mutató név­más.) Tudom. tapasztalataimat sokan kiegészítenék saját törődömség? Közönyösség? Vagy egyszerűen csak tudat­lanság? Esetleg a technikai vívmányok tökéletlenségéből fakad? Például az írógépről sokszor elhagyott hosszú ma­gánhangzók bosszúja lenne? Ki tudja . . . Mindenesetre ezek a hibák bizonyára még sokáig dísze­legnek a „főutcán", s farkas- szemet néz egymással a Pék­áruk és a Rövidárú. A hi­bátlan és a hibás. Meglátják az általános iskolások. Meg­kérdezik. kijavítják a mara­dandó hibát. Mert még ész­reveszik . .. (simányi) tragédiáját. Pontosan tudja, hogy rövidesen újra az ép- elméjűek gúnyolódásának tárgya lesz. Ralph Nelsonnak van bá­torsága rámutatni: az élet szolgáltat megmásíthatatlan tragédiákat, és vannak csa­pások, amelyeken a segítő­kész környezet is legfeljebb csak enyhíteni tud. Cliff Robertson Osear-dí- jat kapott a főszerep megfor­málásáért. Az ö alakítására épül a film cselekménye. Ar­ra a művészi teljesítményre, amellyel képes a gyermeteg- ség, a gyógyulás és a vissza­esés minden fázisát érzékel­tetni. és ábrázolni tudja egy különleges emberi sors tra­gédiáját. Ehhez a tragédiá­hoz tulajdonképpen nincs is szükség a történet érzelmi szálára. Miss Kinnian és Charly kapcsolatára. sze­relmére. Bár Claire Bloom differenciált színészi játéka szintén élményt jelent, a ta­nítónő alakjának túlhangsú­lyozása a szentimentalizmus veszéjét hordja magában. Ah­hoz pedig, hogy visszhangra találjon a film mondanivaló­ja, erre nincs szükség M. M. A Kossuth mozi és a DH pályázata IV. ^^Mikor és hol kezdte meg Ságvóri Endre az illegális kom. munista mozgalomban való tevékenységét? Q O Mikor alakult meg a Márciusi Front? 1936 (1), 1937 (2), 1938 (x)? .......................................................................................... Melyik magyar miniszterelnök működött együtt a Gestcipo- val a baloldali antifasiszta mozgalmak megsemmisítésére irányuló akcióban? ........................................................................ . Mi a képen látható színészek filmbeli neve? Az Oktober i-töl 11-ig tartó rejtvény pályázat összegyűjtött szelve- nyeit (a filmképekkel együtt) a Déli Hírlap szerkesztőségének el­mére kell beküldeniük a pályázóknak, október 19-ig. A borítékra kérjük ráírni: „Harminckét nevem volt.” A helyes megfejtők között a következő díjakat sorsolja ki a bí­ráló bizottság: I. díj: 2000 forintos vásárlási utalvány, ii. díj: 1000 forintos, III. díj: 800 forintos, IV. díj: 700 forintos, V—VI. díj: 500— 500 forintos. VII. díj: 300 forintos, VIII. díj: 200 forintos vásárlási utalvány. Az ünnepélyes díjkiosztás 1972. október 25-én, 13 órakor lesz a Hevesy Iván Filmklubban. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvénypályázat időtartam» alatt mindennap 20 lappéldányt bélyegzővel látunk el: a kivágott bélyegzőlenyomatok belépőjegyül szolgálnak a „Harminckét nevem volt” című filmnek a Kossuth moziban október 12-től 18-ig tartandó előadásaira. fn1! i f-TIl CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Meló dia koktél. — 14.00: Az üze­mi balesetekről. A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. — 14.20: A mosoly országa. Ope­rettrészletek. — 14.49: Az élő népdai. — lo.lO: íveresztmei- szet. Tanárok és kedves szülők. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Szovjet népek zenéjé­ből. — 16.19: Holt lelkek. IV. rész. — 17.05: Budapesti mű­vészeti hetek. Új felvételek. — 17.38: Ami először szembetűnik. Riportműsor. — 18.03: Páholy­ból. — 18.48: Miért igen. miért nem? Zenéről tíz percben. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.45: Népdalest. — 20.15: Budapesti művészeti hetek. Versek a Bal­ladák könyvéből. — 21.12: Jan Kiepura énekel. — 21.30: Híres zenekarok albuma. — 22 20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Úton Kodályhoz. II. rész: Kodály és az irodalom. — 22.53: A haj. Részletek MacDermol zenés já­tékából. — 23.15: Barokk mu­zsika. — 0.10: Régi magyar da­lok. Petőfi rádió: 12.00: Könnyűze­nei Híradó. (Ism.) — 12.30: Ame- lila Galli-Curci és Tancredi Pa- sero énekel. — 13.03: Pécsi stú­diónk jelentkezik. — 13.20: A szabadságharc muzsikusa: Re­ményi Ede. (Ism.) — 14.00: if­júsági randevú kettőtől hatig. Borsod megyeben. — 18.10: Kor- társaink. Egy félóra Hajnal Gá­borral. — 18.40: Liszt* Les pré- ludes. Szimfonikus költemény. — 18.57: A Georgikon alapító­ja. Emlékezés Festeti eh György­re. — 19.12: Üj könyvek. — 19.15: 1 Jó estét, gyerekek! — 19.20: Siegfried Lórenz dalest­je. — Kb. 21.00: Teleki Mihály és az erdélyi kurucmozgalom 1690-ig. Könyvismertetés. — Kb. 21.10: Verbunkosmuzsika. — 21.35: Olvasólámpa. Lapszemle. — 21.50: A kórusirodalom mesterei. Brit­ten: A hősök balladája. — 22.06: Vonós-tánczenekarok műsorából — 23.15: Esztrádnarádé. Miskolci rádió: A megye éleié­ből. — A monoki termelőszövet­kezetben. — A törzsgárdatagok megbecsüléséért. — Akit a hiva­tás elzár a világtól. — Művészet és kereskedelem. — A megye KISZ-életéből. — Üj mentőállo­más Mezőcsáton. — A miskolci úttöröház programja. — Fiatalok zenes találkozója. Televízió; .17.23: Hírek. —17.30: Tízen Túliak Társasága. — 17.55: Falu a pusztán. Nagyhegyes. — 18.20; Dokumentumíilni 1849. október 6-a emlékére. — 18.35: Radar. — 19.05: Reklám. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hírado. — 20.00: D’ Artagnan. Dumas regényének tévéíilm-változata. 1. .rész.: A gyémánt boglár.,— 21.20: Fele-fele. . . A Magyar es a Szovjet Televízió közös hang­versenye. — kb 22.3«: Tv-hírado. Filmszínházak: Charly (Színes amerikai) f4. hnfc’. 8. Béke. — A csalóka szerelem játékai (ma­gyarul beszélő színes csehszlo­vák) f3; Kecskeszarv (boKfár. 18 éven felülieknek!) fő. f7. Kos­suth. — Egy nyomozás sorom­pói (NDK) fő. f7. — Jó estét Mrs. Campbell! (magyarul be­szélő színes amerikai) fő. f7. Petőfi. — Az erdő titka (szí­nes román) 5. 7. Szikra. — Az ördög fogadója (japán) t‘5. f7. Táncsics. — Idegen a cowboyok között I—II. rész (színes ameri­kai. dupla helyárral!) fő. Film­klub. Miskolci Nemzeti Színház (f8): A Moszkvai Rádió Szimfonikus Zenekararak hangversenye. Ve­zényel: Gennagvij Rozsgyeszt- venszkij. Gordonkán közremű­ködik: Viktoria Jabling. (,.A‘- bérjet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18 óra között): Bálint Endre festőművész kiállítása. — L?b- resszó (13—20 óra .között): Ju­hász Miklós fotókiállítása. PÉNTEK Kossuth rádió: 3 ÍR: TTall^aV suk együtt! — 9.03: Petőfi Sán-J dor. VI. rész. — 9.23: Szabad szék Részletek Dunajevszkij ope­rettjéből. — 10,05 TskolprúdV). 10.25* Édes anyanyelvűnk, (ism.) — 10.30: Debussy művei­ből. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: A bioló°usnfcpok prog­ramjából. — 11.10: Tiicsökz^e.. Részletek Szabó Lőrinc verscik­lusából. — 11.2«: Donizetti ope­ráiból Petőfi rádió: 8.05: Gyöngyösi | Rá ez Géza népi zenekara fi át-4- s/ik. — 8..50: Polkák,, 9.03: Fzerecv dele1 őf. — 10.00’ A ,ze­ne Kuli ám b os sz án. — Közben. J,*h ’non.i Vi. Televízió: 8.03: Iskola tévé.I Orosz nyelv, — 8.25: Aneol nyelv. ­— 9 n-5 • Föld rajz. — 9 “3:1 Magyar irodalom. — 11.05: Fi­7.ika. — 11.55: Német nyelv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents