Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-30 / 256. szám

MVSC—Egri Dózsa 0:0 Vajon folytatja-c jó sorozatát az újonc MVSC az NB I. B- bcn ugyancsak „újoncnak" számító — a múlt évben még az élvonalban játszottak — egriekkel szemben, vagy ezúttal meg kell hajolnia a nagyobb tudás előtt? Ez a téma foglalkoztat­ta a „rárendezés” következtében alig másfél ezres szurkolótá­bor nagy részét — jócskán jöttek Hevesből is nézők — s ter­mészetesen a Rapcsák — Krompaszki. Herr, Locker, Molnár, Kosa, Buckó, Marosi, Karcagi. Demkó, Sárközi felállásban pályára lépő zöld-fehérek mellé tették a voksot, annak elle­nére, hogy a „kényszerösszeállítás” — a sérülések és Mol­nár II. eltiltása idézte ezt elő — nem sok jót Ígért. A 90 perc aztán a bizakodókat igazolta, mert a hármas sípszó után bi­zony az egriek örültek jobban a pontosztozkodásnak. Az első tíz perc tapoga- tócizó játékában két veszélyes egri szögleten kívül nem sok minden történt. Aztán egy percen belül kétszer Is csak a szerencse mentette meg ~andi kapuját a góltól. A 10. percben Karcagi re­mekül tálált az üresen ha­gyott Marosi elé, aki lövés helyett egy csellel még biz­tosabb helyzetbe akart kerül­ni, s a „bevetődő” Czeczeli i,ízzel elütötte előle a labdát. A bíró sípja néma maradt! Röviddel ezután Demkó át­adásával Sárközi iramodott meg a bal oldalon, kicselezte Kárpátit, majd a kifutó kan­dit is, ám a kapura ívelés gyengén sikerült, és Kovács befutva, a gólvonalról men­tett. Továbbra is az MVSC tá­madott. és a bizonytalan eg­ri védők mellett Buczkó két­szer is jó helyzetbe került. A 14. percben pedig Demkó 40 méterről ívelt kapura, s a meglepett Landi mellett a labda a bal felső ..pipáról" vágódott az alapvonalon túl­ra. Aztán újra Buczkó hagyott ki jó helyzetet. Határozott mezőny fölényben Játszott az MVSC, s a* egriek gyakran » emberrel védekeztek, de a körülményeakedö miskolci csatárok kísérletezéseibe mindig közbenyúlt egy-egy Dózsa-Játé- kos lába. A fölény a két csapat középpályásai közötti különb­ségből adódott, yiszont a hazai­ak jobb oldali védelme Időnként „tét-fagyasztó” dolgokat is pro­dukált, Szerencsére az. egri csa­tárok ugyancsak hadilábon áll­tak a célzással. Feltűnt az is, hogy Sárközi óriási partdobá­sai milyen nagy veszélyt jelen­tettek az egri kapura. Félórás nagy miskolci nyo­más után némiképp kiegyen­lítődött a játék, s két veszé­lyes szabadrúgás — Molnár, illetve Kovács részéről — va­lamint a 38. percben Karcagi sárgalapos figyelmeztetése iz­gatta a. kedélyeket. Fordulás után rögtön meg­hűlt a vér a hazai szurkolók ereiben. Bánkúti látványos szöktetésével Simon elfutott, ám a jó ütemben kiinduló Rapcsákba lőtte a labdát. Óriási helyzet volt! Az 50. percben Sárközi sarokrúgása után Locker Molnár elé tet­te a labdát, s a csatár lövése alig suhant mellé. Egy perc múlva ugyancsak Molnár ívelt közelről kapura, s Lan­di nagy bravúrral védett. Lendületesen támadtak a mis­kolciak. szinte egykapuztak, s csak Uánkúti tartózkodott elöl. Ot viszont Kosa kitünően sem­legesítette. Karcagi és Molnár nagvsz-erüen épített, szervezte a támadásokat, de a csatárok pu­háknak, tehetetleneknek bizo­nyultak. Sok volt a szabályta­lanság. és ez széttördelte a já­ték folyamatosságát. A kapuk hosszú időn keresztül nem fo­rogtak veszélyben. A 70. percben óriási tűzi­játék alakult ki az egri kapu előtt. Marosi rosszul találta el fejjel a labdát, aztán Mol­nár, majd Sárközi és Buczkó lövéseit hárította — némi szerencsével és jókora bra­vúrral — Landi. A 75. perc­ben reklamálásért Ambrus is sárga lopott kapott. Hatalmas fölényben ját­szott a mérkőzés végéig az MVSC, ám az igen ritka egri ellentámadások is veszélye­seknek bizonyultak. Czeczeli, majd Simon „keverte” meg alaposan a hazai védelmet, aztán a túloldalon Sárközi, Molnár és Buczkó szerezhe­tett volna két pontot érő gólt. A háló azonban nem zörrerit s a békésnek egyál­talában nem mondható talál­kozó végül is pontosztozko­dással zárult. A nagy iramú, de meglehető­sen közepes színvonalú össze­csapáson az MVSC középpályá­sai és bal oldali védelme kitű­nően helytállt. Különösen meg­lepő volt a vékony dongájti Karcagi remek játéka. Herr erőteljes és nagyon biztos vé­dőmunkája, valamint Kösa nagyszerű „kullancs” teljesít­ménye. Rajtuk kivül Molnár nyújtotta szokott jó játékát. Kiesési rangadó Kiesési rangadót vívott egymással — bár az MVSC-n már a győzelem sem segített volna — Nyíregyházán a két vidéki csapat. A zöld-fehér lányok szurkolói azt várták, hogy a legutóbbi Közgaz­dasági Egyetem ellen nyúj­tott javuló játék most már eredményekben is megmutat­kozik. A sportág miskolci hí­vei azonban csalatkoztak, mert a vasutas lányok ezút­tal alaposan elmaradtak leg­utóbbi teljesítményüktől. Rengeteg labdakezelési hibát vétettek mindhárom játszmá­ban, s ami a leginkább szem­betűnő volt: rendkívül las­súaknak bizonyultak. Ezúttal tehát nem vált be a „lassan járj, tovább érsz” közmon­dás. A késői érkezés miatt csupán rövid bemelegítésre nyílt alkal­muk a miskolci lányoknak, s ez meg Is látszott az első játszma teljesítményén. A vendéglátók már az elején Jelentős előnyre tettek szert, s a miskolciaknak csak időnkénti fellángolásaik voltak. A második Játékrészben valamit javult a vasutas lányok játéka, s 8-ig ők is vezettek. Az erőnléti fogyatékosság azonban különösen a védőmunkában mu­tatkozott meg. A Spartacus nemcsak egyenlített, hanem né­mi küzdelem után előnyét is növelte. A befejező játszmában többször cserélt az MVSC. de a végig keményebben és ponto­sabban ütő Spartacust csak megszoriiani tudta. Varha- nyovszk; és Kukucskáné nyúj­tott áüagos teljesítményt. I Géra csak hetedik Az országos hegyibajnok­sággal befejeződtek a magyar kerékpárosok országúti össze­tett viadalának kúzdelemso- rozatai. Az MKSZ most ad­ta ki a „bajnokságok bajno­kai” eredménylistáját, ame­lyet az 5 egyéni számban — kritériumverseny, rövid- és hosszútávú bajnokság, egyen­kénti indításos és hegyi via­dal — elért eredmények, il­letve szerzett pontok alapján állított össze. A három korosztály vég­eredményét tekintve csupán az ifjúsági kategória melen­geti meg igazán a miskolci sportkedvelők szívét, míg a másik kettőnél Inkább á csa­lódás dominál. A felnőttek mezőnyében az olimpiás Gé­ra Imre — a győztes csepeli Debreczeni Tiborral szem­ben, akinek 82 pontja van — elég nagy hátránnyal, mind­össze 48 pontot gyűjtve, csak a 7. helyre került. A junior korosztályban pedig — igaz, Négyesi katonáskodott és nem nagyon versenyzett — miskolci keréknározó nincs is a legjobb 10 között! Az ifjúságiak viszont kitettek magukért, mert Szikszai a 90 pontos KSI-versenyző Bürger Ferenc mögött, 67 ponttal a második, Hubai pedig 52 pontot gyűjtve az 5. helyen végzett. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy az MVSC-nél továbbra is jó úton halad az utánpótlás ne­velése. 3^ Ifik lendületben. Az ózdi játékos kapuralövése a sánc el­lenére sikeres volt (DVTK—Ózd 7:5, ifi bajnoki mérkőzés). (Szabó István felvétele) sfc A levegőben nehezebb! A bal oldali „példa" szereplői: Horváth, aki a látszattal ellen­tétben nem üt bele a labdába, de nem is rúgja fejbe Keglovicsot. A háttérben meghú­zódó Hagy játékvezető ettől függetlenül szabadrúgást ítélt Horváth megmozdulásáért. A jobb oldali „példa” pedig azt bizonyítja, hogy fejjel sem könnyebb. A levegőben Kendi és Pozsgai, előttük Horváth. Az előtérben kél győri játékos figyeli a ..légi harcol”: a 10-es számú Póczik, és az 5-ös Nagy. (Szabó István felvétele) Most már az utolsó helyen Rába ETO-DVTK 3:1 (1:1) Tegnap délután kivételesen nem a szokásos névsorolvasás­sal — azaz az összeállításokkal kezdődött a körkapcsolás a rádióban, hanem — időjárásjelentéssel. Az NB I-es mérkőzé­sekről tudósítók egyöntetűen azí mondták: kitűnő labdarúgó­idő, szép időjárás van mindenütt. A találkozók végére azon­ban alaposan megváltozott a kép, hiszen sok helyütt „sötét felhők" gyülekeztek. Ezúttal azonban nem a pályák, hanem a pályatulajdonosok — az otthon játszó csapatok fölött. Ott­honában kapott ki a Pécs, a Tatabánya (!), pontot vesztett a Fradi a SZEOL-lal szemben (ami vereséggel is felér a Nép­stadionban) és — sajnos — kikapott a DVTK is a Rába ETO- tól. Ilyen széria hatására hajlamos az ember arra gondolni, hogy „volt valami a levegőben", ami bénitolag hatott a ha­zai lábakra. Ha a levegőben nem is, a pályán volt valami! Például egy jobban játszó győri csa­pat, egy olyan együttes, ami­re még csak azt sem nagyon mondhatjuk, hogy szerencsé­je volt. Igaz az, hogy Ve­réb élete legnagyobb balsze­rencséjét szenvedte el, hi­szen az első félidőben gólo­kat „fogott meg”, a szabad­rúgást azonban elnézte. (Glázer gólja már csak amo­lyan ráadás volt — olyan, mint Korsósé tavaly, Győr­ben, a 90. percben, 3:l-es di­ósgyőri vezetés után.) A lé­nyeg azonban az, hogy Ve­réb balszerencséjével együtt is megérdemelt volt a vendé­gek győzelme! A gyorsan bekapott gól — Udvarev kitűnő lövése — után azt lehetett volna várni, hogy folytatás is következik. A Rába ETO azonban nem vette szívére a dolgot, és Stolcz a 9. percben született diósgyrői gólra 5 perccel ké­sőbb már válaszolt is. A sző­ke csatár — aki a másik „öreggel”, Somogyival együtt támadások sorozatára vezette fiatal társait — olyan ponto­san fejelt a léc alá, hogy a megdermedt diósgyőri kapus már semmit sem tehetett. Az egyenlítés utáni fél óra a győrieké volt, urak voltak a középpályán, s ha Veréb nem véd olyan jól, bizony már én­kor vezetést szerezhettek volna. Az első félidő utolsó perceire változott csak a já­ték képe — eredmény nélkül. A második negyvenöt perc ismét jól kezdődött. Vass egy, Udvarev két lehetőséget sza­lasztott el. A Diósgyőr hatá­rozott fölényt harcolt ki, de ez nem sokáig tartott. Az összjátékban mutatkozó hi­bákat még rutinhiány is te­tézte. Elkatáns példája volt ennek, amikor Görgei elfutás helyett leállt, azt hitte hogy lesen van, holott a bíró nem sípolt! Azután jött Póczik, és a 18. percben 30 méterről küldött ívelt lövése beakadt a jobb kapufa mellett, 2:1. A 27. percben Preiner Kál­mán cserét hajtott végre. So­kak számára talán meglepő volt, hiszen nemigen látták még Hajast lecserélni, de ezt a cserét kellett végrehajtani. Az már más kérdés, hogy sem Kiss, sem Váradi nem tudtak többet nyújtani elő­deiknél. Annyi azonban tör­tént, hogy a DVTK beszorí­totta ellenfelét, egy kicsit meg is könnyítve így a védők dolgát. Pedig szélsőnk akadt bőven. A „kinevezett” (Ud­varev és Görgei) és a „régi” szélsők (Vass és Sikora) több­ször is próbálkoztak egymást és társaikat szöktetni a szé­leken is de a befejezésbe mindig hiba csúszott. Es a végén Glázer még a léc alá is lőtt (3:1), abból a jófor­mán egyetlen támadásból, amit az utolsó negyedórában a vendégek vezettek. Ebben az időszakban egyébként még egy veszélyes győri akció volt az, amikur a Salamon labdájára ráesapó Varsányi átemelte a labdát a kifutó, s a vele összeütköző Veréb fölött. Szerencsére a kapu fölött is! Az elmúlt héten kedden tettünk néhány célzást az Egyetértés elleni teljesít­ményre. Szombaton megír­tuk, hogy nem folytatjuk i boncolgatást, hiszen az edzó szerint most elsősorban nyu­galomra van szükség. Meg­értettük álláspontját, sőt... Most már mi is valljuk. Mert most már valóban 'ó lenne egy kis nyugalom — a szurkolóknak is! £s végül az adatok. Rába ETO — DVTK 3:1 (1:1). Diósgyőr, 3000 néző. Vezet­te: Nagy B. Góllövök: Udvarev (9. p), Stolcz (14. p.), Póczik (63. p.), és Glázer (90. p.). Rába ETO: Palla — Keg- lovich, Pozsgai, Magyar — Nagy, Sebők — Varsányi, Stolcz (Pénzes a 60. perctől), Somogyi, Póczik. Glázer. DVTK: Veréb — Kolláth, Salamon, Hajdú — Kendi, Hajas (Váradi 72. p.) — Vass, Udvarev, Horváth (Kiss 72. p.), Sikora, Görgei. HORVATH KALMAN Slalomoztak az autósok A 30 kapuval, illetve bo­lyával teletűzdelt pályának három fő szakasza volt, s ezek közül az utolsó bizo­nyult a legnehezebbnek. Az ÉMÁSZ előtti téren „slalo- mozás”, egy mesterséges zsákutcában tolatás, majd a harmadik szakaszon egy 4 kapun keresztüli „nyolcas” leírása szeretjeit a verseny programjában. Volt is miért ügyeskedni, hiszen vala­mennyi géposztályban az első három helyezett képviseli majd megyénket a „ki a leg­ügyesebb” országos vetélkedő Budapesten megrendezésre kerülő döntőjében. A két futarn alapján elért időeredmények szerinti értéke­lés: 1300 kom fölött: 1 Hege­dűs László (Polski FLAT) 1,13 p. 1300 kem-ig: 1. Busztás Endre (Zsiguli) 1,11 p.. 2. sárvári Jó­zsef (Zsiguli) 1.12 p.. 3. Margó- czl Zoltán (Zsiguli) 1.16 D. uso kem-ig: 1. ^zobonya József (FIAT 850 Sport) 1.05 p.. 2 Kut- tor Barnabás (Wartburg) 1.07 p„ 3. Simon József (Skoda) l.io p. 850 kem-ig- 1 Kapusztik József (T—bánt) 1.03 p.. 2. Gyiüa t ifi (Trabant) 1.04 p.. 3. Jar.thó László (Trabant) 1.06 o. Abszolút értékelés- 1 Kapuszti József (Trabant) 1.03 p.. 2 Gyi- ka András (Trabanfi 1.04 p * 3. Szobonya József íftat 850, Sport) 1.05 p. Nők versenye: 1. Magyar Márta (Wartburg) 1.11 P„ 2. Sólyom Jánosné (Volks­wagen) 2.09 p „toy kapuzott” a Vasút, mégis...

Next

/
Thumbnails
Contents