Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

Rákszűrésen Egyetlen „ellenszer ': n korai felismerés Most így utólag teljesen érthetetlen, miért rettegtünk szinte sr orvosi rendelő előtt. Legöbbünk még sohasem vett részi rákszűrésen, s csak egymás bátorításával győztük le az ok­talan vágyat: elmenni, ha az utolsó pillanatban is: itthagyni az egész szűrési procedúrát. Szóval: valahogy hasonlóan érez­tük magunkat, mint a fogorvosi váróban a fogbeteg. És vé­gül megértettük, hogy miért kell az alapos, észre ható pro­paganda. ha egy-cgy rákszűrést készítenek elő onkológusaink. Nyilván mindenkiben — mint bennünk is — munkál az ag­godalom: vajon mit fed fel a vizsgálat, nem lenne-e jobb, ha inkább bizonytalanságban maradnék afelől, hogy szerveze­temben milyen folyamatok zajlanak? Most már, túljutva a szű­résén, biztonsággal állítha­tom: nem jobb a bizonyta­lanság. Megnyugvást adó a rudat: nincs rákos vagy elrá- kosodható daganat a szerve­zetemben. A szűrővizsgálatot végző dr. Takács Jenő. a miskolci Onkológiai Gondozo Intézet vezető főorvosa jól ismeri a nők lelkiállapotát, amikor a rendelőbe belépnek. Szavai megnyugtatóan, s oly termé­szetesen hatnak, hogy az em­ber elszégyelli magat félel­mei miatt. Már a rákelözö állapotot is — Nagyon nehezen akar­jak a nők megérteni, hogy a harmincadik életév után el­sősorban a saját érdekükben kell részt venniük rákszűré­sen, s méghozzá rendszere­sen, éppen mert a XX. szá­zad emberének egyik legna­gyobb réme a rákbetegség. A halálozási okok között — a szív- és érrendszeri beteg­ségek után — a második he­lyen áll. Ijesztő a szám: ha­zánkban 40—60 éves korcso­portban csaknem minden harmadik ember rákban hal meg. Egyelőre csupán egyet­len biztos „ellenszere'’ van: a korai felismerése. Nem véletlen tehát, hogy a rák manapság állandó be­szédtéma. Annál is inkább, mivel szinte soha senki sem tudhatja orvosi segítség nél­kül: vajon nem munkál-e benne máris? Hiszen a rák korai szakaszában általában tünetmentes, panaszt nem okoz. — Ma már számos olyan műszer és vizsgálati modszei áll az onkológus rendelkezé­sére, amelyek segítségével a nőknél már a rákelőző álla­potot is fel lehet ismerni, s idejében meg lehet kezdeni a gyógyítást. Csakhogy ah­hoz, hogy az onkológusok eredménnyel gyógyíthassa­nak, a panaszmentes nők tö­megszűrését kell megszervez­ni és elvégezni. S hogy mek­kora ez a feladat, arra példa­ként néhány számot: ha­zánkban jelenleg a 30 évnél idősebb nők száma eléri a két és fél milliót. Az lenne az ideális, ha valamennyien évenként egyszer részt ven­nének rákszűrésen. Önvizsgálat Persze ez túl szép lenne, jelenleg nem is igen lehetne megvalósítani, hiszen mind­össze 72 onkológus főorvos van az országban. Igaz; erő­feszítéseik eredményeként - 1960 és 1970 között sikerült például a méhnyakrákban el- halálozottak arányát IS szá­zalékról 11.8 százalékra csök­kenteni. — Sajnos azonban koránt­sem ilyen — viszonylag — jó a helyzet az emlőrák-beteg­ségeknél. Előfordulása az utóbbi években 50 százalék­kal emelkedett. És ez komoly figyelmeztetés mindenkinek. A magam részéről csak azt ajánlhatom a harminc éven felüli nőknek: tanulják meg -az önvizsgálatot. Igen egy­szerű eljárás ez. amelyet bár­melyik onkológus magyará­zata után otthon, rendszere­sen — havonként legalább egyszer — elvégezhetnek, s ha az ..önvizsgáló” bármilyen el­térést tapasztal az emlőknél, idejében jelentkezhet gyógy­kezelésre. S nem véletlen, hogy újab­ban ez a módszer erőteljes hangsúlyt kap, hiszen a szű­rővizsgálat a veszélyeztetett korcsoportnak csupán a 20— 25 százalékára terjed ki. Az elhanyagolt stádiumban le­vők, akiknél már sokszor a csonkolás sem segít, a rák­szűrés lehetőségét igénybe nem vevők közül kerülnek ki. Nyilván igen sokakat meg le­hetne menteni a biztos halál­tól, ha legalább önmagukat figyelnek, s a legkisebb pa­nasszal is idejében szakorvos­hoz fordulnának. (rodvónyi) parlamcnlji A városi úttöröparlament tegnapi ülésén, a városi párt­bizottság nagytermében 40 miskolci általános iskola 140 tanulója jelent meg: az út­törőcsapatok képviselői. Ho­gyan vegyenek reszt az út­törők es a kisdobosok a moz­galom szervezeseben. vezeté­sében? Erről beszélgettek a fiatalok. Hozzászólásaikban a legtöbbet az útörőhaz szakköreinek újraalakításá­val foglalkoztak. Az úttörő- csapatok ugyanis — mint ahogy mar hírt adtunk er­ről — országszerte a negye­dik országos űttörőparlament székesfehérvári értekezletére készülnek, amelyet novem­ber 23. és 27. között tarta­nak meg. Addig a városi és a megyei úttörőparlamentek megválasztják a küldötteket. (Vadas Zsuzsa felvétele) Gyógyszerek, ködformában A Magyar Gyógyszerészeti Társaság megyei szervezete holnap délután 3 órakor tart­ja legközelebbi ülését. Az összejövetelen Az aerosol mint gyógyszerforma. az aerosol-terápia egyes kérdé­sei címmel tart előadást dr. Stampf György, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti Intézetének tanársegéde. Egy új kezelési eljárásról lesz szó: a folyé­kony gyógyszerek ködformá­ban való felhasználásáról. A kereskedelem pulzusa Gondok felhözik a kereskedelmi vállalatok vezetőinek hom­lokát. Egy, a nyáron publikált, s szkeptikusnak korántsem mondható jövendölés szerint az idén három-négymilliárd fo­rinttal kevesebb fplyik be a kereskedelem kasszájába a ter­vezettnél. Borsod kiskereskedelmi forgalma az idén minden bizonv- nyal meghaladja a tízmilliáfd forintot, s ezzel a megyék közti rangsor első-második helyén marad. Igen ám. csakhogy a tényleges mutató, az egy lakosra jutó íorgátom arról árul­kodik, hogy a valóságban kétes értékű ez a megnyugtatónál« ítélt vezető pozíció. Az elmúlt évben például egy-egy borsodi átlagosan 2350 forinttal költött kevesebbet boltban és étterem­ben, mint amennyit az országos statisztika szerint egy nem borsodi lakos. (Tavalyelőtt ez a különbség még csak 2068 io- rint volt.) Pillanatnyilag nemcsak az tűnik valószínűtlennek, hogy az egy főre eső forgalomban mutatkozó hátrányt csök­kentsük, hanem az is, hogy megyénk kereskedelme a korábbi évek dinamikus fejlődését megismétli. Az áruforgalom alakulasa természetesen nemcsak a keres­kedelmen, hnnem a fogyasztón is múlik. Borsodban a fizető­képes vásárlóerő növekedési üteme alacsonyabb az országos átlagnál. E tételnek nem mond ellent az a tény. hogy a me­gye ipari jellege miatt megyénkben az átlagosnál magasabb az egy munkásra jutó bér. Ne felejtsük el azonban, hogy a nehézipar túlsúlya miatt nálunk feltűnően alacsony a nők foglalkoztatottsági aránya, s így az átlagnál magasabb az egv háztartásra jutó eltartottak száma, az átlag alatt van. tehát az egy családtagra jutó jövedelem is. így aztán — amint az a KPVDSZ legutóbbi megyei bizott­sági ülésén is elhangzott — illuzórikusnak tűnik a kiskeres­kedelmi forgalom öt évre tervezett 51 százalékos felfutása. A tavalyi és az idei első félév adatai szerint a borsodi üzletek forgalma alatta maradt a tervezett átlagos ütemnövekedésnek. A kereskedelem mintha csak „érezte” volna a lassan mér­séklődő vásárlói kedv következményeit. A középtávú terv még 107 ezer négyzetméter üzletbővítést írt elő. (A KPVDSZ szerint még így sem érnénk el a kulturált kereskedelem normatíváit.) Három évvel ezelőtt a vallalatvezetök is meg­szavaztak 101 ezer négyzetméteres raktar- és boltbővítési, ám most, a tervidőszak derekán az eredeti elképzelések 50 százalékos megvalósulásával számolhatunk csak. A kereske delmi vállalatok többsége pénzügyi nehézségekkel küzd. A vártnál kisebb a forgalom, magasabb lett az üzlethelyiségek bére. ez évtől kezdve a bérlő vállalatok költségét terheli a portálcsere, növekedtek az építőanyagárak, szigorúbbak let­tek a beruházási előírások. Hosszan lehetne sorolni a vásárlót nem nagyon érdeklő, de nagyon is közelről érintő nehézségeket. Tény az. hogy ment már jobban is a „bolt-’. A kereskedelem pulzusa eb­ben az évben lassabban ver. E kór specialistái, az áruforga­lom szakemberei konzíliumot tartanak, s megállapítják, hogy a vásárló két ok miatt látogatja a tervezettnél ritkábban a boltokat; vagy nincs pénze, vagy pedig nincs kedvére való portéka. A „gyógyulás” tehát csak részben múlik a keres­kedelmen. 8 I. Harminckét nevem volt Ma osztják ki a rejtvénypályázat díjait Szerkesztőségünk értékelte a Kossuth mozi es a Déli Hírlap által hirdetett Har­minckét nevem . volt című rejtvénypályázat beküldött szelvényeit, A Ságvári Endre életével, munkásságával, va­lamint a második vilaghábo­REFLEKTOR Ma Budapesten megkez- ödnek az elektrotechnikai- ilmnapok. * Ercsiben a cu- oripar szocialista brigádve- etői tanácskoznak, >1« Deb- ecenben nagyváradi képzö- nüvészek kiállítására kerül or. ★ Kecskeméten tartják szakszervezeti könyvtáro- ok Bács-Kiskun megyei ta- ácskozását. * Mosonma- yaróvárott gyártmányismer- ető bemutatót rendez az Ag- otröszt és a Mezőgazdasági »épgyár. * Pécsett megkez- lődött a népek barátságának iete. * Szolnokon 75 évvel zelőtt kezdődött meg az ramszolgál tatás: az esemény miékére kiállítást rendez­lek. + Szombathelyen a nunkát vállaló nyugdíjasok lelvzetét vitatja meg a tár- adalombiztosítási bizottság, k Zalaegerszegen fiatalko- úak galerija fölött ítélkezik járásbíróság egyik taná­Levegöszennyezödés Regionális mérőállomás Borsodban Miskolcon ülést tartott a Borsod megyei Területi Le­vegőtisztaság-védelmi Bízott, ság. Dr. Pusztai Béla. a me­gyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke arról tájé­koztatta a résztvevőket, hogy a települések besorolá­sakor kiemelten védett terü­letté nyilvánították Miskolc- Tapolcát és Lillafüredet. Vé­dett terület Ózd. Kazincbar­cika. Leninváros. valamint Miskolc térsége. A további­akban elmondotta, hogy az ipari üzemek levegőszennye- ződési vizsgálatát elvégezték, s felmérték a fűtés okozta légszennyeződés hatását is. Bejelentette, hogy regionális mérőállomást állítanak fel Borsodban, a levegőszennye­ződés vizsgálatára. Az 1971-ben megjelent kormányrendelet alapian a levegőt szennyező üzemek adót fizetnek. Az ebből kép­zett alap egy része a megyé­ben marad. Az ilyen bevé­telekből az utóbbi két évben Borsodnak 24 millió forint gyűlt össze, A bizottság ja­vasolta. hogy a megyei ta­nács ennek terhére 15 mil­lió forint támogatást adjon az Ózdi Kohászati Üzemek­nek a tervezett kohógáztisz- tító berendezés felszerelésé­hez. Ezzel a jelenlegi tizen­kétezer tonna porszennyező- dést ezerháromszáz tonnára, a több mint száztizezer köb­méter szénmonoxid-szennye- zödést pedig megközelítőleg húszezer köbméterre csök­kentik. Hogyan élnek az evenkek? Yaszilij Uvacsan evenk tör­ténész könyvet írt a Szovjet­unió északi részein és Szibé­riában élő kis népek történe­téről. Monográfiájával el­nyerte a történettudományok doktora tudományos fokoza­tot. A mű alapjául a kelet-szi­bériai evenk nemzeti körzet­ben végzett szociológiai vizs­gálatok szolgálnak. E körzet lakossága 13 000 fő. A XIX. század végen az evenkek. akárcsak a többi kis szibé­riai és északi nép — még igen alacsony fejlettségi szín­vonalon álltak. Nem volt sa­ját írásuk, nomád életmódot folytattak, kizárólag vadá­szattal, szarvastenyésztéssel e.s halászattal foglalkoztak. A jelenlegi Evenkíöld egész te­rületén egyetlen állandó tele­pülés sem volt. Az evenkek írását 1931-ben dolgozták ki. jelenleg pedig az őslakosság olvassa Puskint, Tolsztojt. Gorkijt. Az evenkek történelmében — akiket a cári Oroszország kihalásra ítélt és a szovjet­hatalom éveiben új életre születtek — visszatükröződik a többi kis északi és szibériai nép — a csukcsok, az a le­ütök, a korjákok. a nanájok. a nyenyecek — sorsa is. A statisztika tanúsága sze­rint e r.epek gazdaságának és kultúrájának fellendülése számarányuk növekedésére vezetett. A legutóbbi években (1959—1970) a csukcsok szá­ma pl. 11 500-ról 12 000-re, a korjákoké pedig 6000-ről 7500-ra nőtt. Ugyanezen idő alatt többszörösére nőtt a Parancsnok-szigetek lakossá­ga, amelynek jelentős része áleuta. Hatvan esztendővel ezelőtt Szergej Szuskov orosz tudós ezt írta: „A Parancs­nok-szigeteken lakó aleuták kihalása kétségtelen, s fél évszázad múlva ezek a szige­tek már lakatlanok lesznek”. rú utolsó szakaszának jelen­tős magyarországi esemé­nyeivel foglalkozó pályázatot tizenegyen fejtették meg. csaknem hibátlanul. Legtöbb pontot Cellák Júlia (Miskolc, Selyemrét 24.) ért el, övé lé­hát a főnyeremény. A to­vábbi dijak sorsolással talál­nak gazdára. A rejtvény sikeres megfej­tői: Bakó István (Miskolc, lévay u. 47.), Kalina Sándor (Hutás u. 43.), Mérczí István (Deák tér 12.). Molnár Mag­dolna (Kassai u. 92 ), Pajkos- sy Miklós (Aggtelek u. 2.), Pocsai Géza (Kun Béla u. 88.), Sipos Endre (Kiss tábor­nok u. 38 ), Sulyok Béla (Kas­sai u. 84.), Tóth Judit (Encs. Május u. 23.), Török- Maria (Tátra u. 33.). Az ünnepélyes díjkiosztás­ra ma 13 órakor kerül sor a Hevesy Iván Filmklubban. Az 500. év lorduló tiszteidére Dózsa György születésé­nek 500. évfordulója tisztele­tére miskolci grafikusok al­kotásaiból rendeznek kiállí­tást a Kossuth Művelődési Ház előcsarnokában. Az ok­tóber 27-én. pénteken déli 12 órakor nyíló tárlat november 23-ig tekinthető meg. és va­sárnap kivételével naponta reggel 8-tól este 6 óráig vár­ja a látogatókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents