Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-23 / 250. szám

3+c Az idei kiállítási évad nagy érdeklődésre számot tartó képzőművészeti eseménye a Műcsarnokban október 14-én nyílt és november 5-ig látható Chagall-kiállitás. Ez a mester egyik legjelentősebb kiállítása külföldön. A párizsi Modern Művé­szetek múzeuma, a Bibliotheque Nationale és a magángyűj­tők jóvoltából most olyan együttest láthat a közönség Buda­pesten, amely a művész munkásságát a kezdetektől napjain­kig dokumentálja. Á bemutatót nap mint nap ezren tekintik meg az ország minden részéből. (Vadas Zsuzsa felv.) Chagall misztériuma Nyitástól zárásig pillanatra sem ürülnek ki a Műcsarnok termei mostanában; az első néhány napon több ezer vendége volt Marc Chagall kiállításának. A művész századunk s a modern képzőművészet egyik nagy egyénisége. Alkotásaiban s életében, emberi megnyilvánulásaiban egyaránt sajátos, vonzóan s kissé gyermekien kedves, mégis titokzatos karak­ter. Egy immár betetöződő és megmaradásra nemesült élet­mű birtokosa, amelynek nagyságáról, belső arányairól és ter­mékenyítő hatásáról képet ad a budapesti kiállítás is. Vendéget mondtunk fenn, s nem véletlenül. Hiszen a ki­állítás rendezése azt sugall­ja: nem egyszerűen kiállítási látogatók, tárlatnézők va­gyunk itt a termekben, ha­nem a művész szívélyesen, szeretettel hívott és fogadott vendégei. Nemcsak a műve­ket látjuk, rajtuk keresztül találkozva az alkotóval, ha­nem mindenekelőtt őt ma­gát, akiből ez a meleg és föl­melegítő színekben, mesék­ben és álmokban virágzóan gazdag világ ' teremtődött. Halljuk őt Jacques Chancel- nak adott interjújában valla­ni életéről, művészi pályájá­ról, csalódásairól és örömei­ről, szerelemről, fiatalságról, a szépség szeretetéről és a szeretet szépségéről vallani. Látjuk filmen mozgékony, derűs arcát, örökké éber. für­késző tekintetét, gesztusait, amint legutóbbi munkáiról, színes üvegablakairól beszél, amelyeket a jeruzsálemi He- dassah Egészségiigvi Centrum zsinagógája, a metzi katedrá­iig számára készített. Látjuk őt. vele vagyunk otthonában,- műtermében, barátai között s reprezentatív eseményeken a R. Gatti. A. Morain, L. Fer­raro. R. Garzudy, Maeght, G. Rosio, P. Matisse. J. Mover— Chagall gyűjteményeiből vá­logatott kitűnő fotódokumen­táció jóvoltából. S míg élvez­zük e meghitt hangulatú. Chagall egyéniségétől sueárzó vendéglátást, hol Mozart Va­rázsfuvolájának. hol Sztra­vinszkij Tűzmadár zenéjé­nek. Ravel. Schubert és Vi­valdi műveinek hangulata andalít s ösztönöz is, hogv elmerüljünk Chagall álomvi- lásában. irracionális látomá­sok. a gyermekkor, az orpsz szülőföld. Vitvebszk nosztal­gikusan visszatérő emlékké­pei, szürrealisztikus motívu­mok, a lélek mélyéről táp­lálkozó. akarattalan jelképek színes, dinamikus látványos- sávéban. azonosulva a mű­vész teremtette vidám é« grandiózus misztériummal.- Louis Aragon rövid esszé jében — a katalógusban is olvasható, ámely kiállításá­ban, nyomdai kivitelében egyetlen méltatlan motívuma e nagyszerű tárlatnak—írja: „Ne ébresszétek fel a festőt! Álmodik, márpedig az álom szent dolog. Titokzatos dolog. Chagall álmodta a festésze­tét és az életét. A világ az ő éjszakája ...” Nos, akik e ki­állítást, a szürrealizmus szent és titokzatos álmait megjele­nítő chagalli misztériumot láttuk, fájlaljuk, hogy oly rö­vid ideig — október 14-től november 5-ig — élvezhetik csak a művészetkedvelők a művész vendégszeretetét Bu­dapesten, a Műcsarnokban. S reméljük, a tárlat példás rendezéséből, a hatás érzelmi komplexitásából tanulnak más képzőművészeti kiállítá­saink rendezői. Hogy hazai művészeink tárlata is több lewen hosszú, vékony drót- szál okra függesztett kének ki - sebb-nagyobb halminál. PAPP LAJOS Ni Ha van hozzá szemünk, az írásjelek elmondják, hogy miről szól Bánki Zsuzsa Nincs mese ... ?! című előadóestje. Pontosabban, iogy mit akar a színésznő elmondani Petőfi, József Attila, Karinthy Fri­gyes, Milne, Zelk Zoltán, Kosztolányi és a többiek ösz- szeválogatott verseivel, napi­lapokból vett részletekkel, az értelmező szótár meghatáro­zásaival, majdnem kétórás műsorával. Prózában ígv fo­galmazta meg: Sok irodalmi összeállításom közül ez a leg­kedvesebb. Önvallomásnak szánom —, mert kiben nem él a vágy, hogy elmondja mindazt, ami foglalkoztatja? Hogy kibeszélje a gondola­tait: gyerekekről, felnőttek­ről. az emberekről, művészet­ről. a világról, a szépről és arról, ami csúnya. Bánki Zsuzsa színésznőnek vallja magát elsősorban; a pó­Úttörőparlament A miskolci úttörőcsapatok négy-négy tagú úttörő és kis­dobos küldöttségei találkoz­nak holnap délelőtt fél ki­lenckor a városi pártbizott­ságon. A városi úttörőparla­ment összejövetelén az úttö­rőéletről lesz szó. Hogyan ve­gyenek részt az úttörők és a kisdobosok a mozgalom szer­vezésében, vezetésében? — erről beszélgetnek a fiatalok. Az úttörőcsapatok ugyanis országszerte a IV. országos úttörőparlament székesfehér­vári értekezletére készülnek, amelyet november 23-a és 27-e között tartanak meg. Ezt előzik meg a városi, illetve a megyei úttörőparlamentek ülései, ahol többek között a küldötteket is megválasztják. Mi mindent tudhatunk meg az olvasásrólY Országos gyermekkönyvtáros napok Fábián Zoltán, a Magyar I frók Szövetségének titkára nyitotta meg azt a három- : napos rendezvénysorozatot, i amelynek keretében október 23-, 24- és 25-én országos gyermekkönyv táros-napokat és tapasztalatcserét rendez­nek a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtár gyermek- könyvtárában. A ma délelőtti megnyitót követően Hubay László, a könyvtár igazgatója tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy az elmúlt évek­ben mit tettek Borsod me­gyében a gyermekeket és az ifjúságot kiszolgáló könyvtá­rak fejlesztése terén. Délután N. Rácz Aranka, az Országos Könyvtártudományi és Doku­mentációs Tanács titkára tart előadást, este pedig a tanács­kozáson részt vevő könyvtá­rosok és vendégek részére is­merkedési estet rendeznek. Október 24-én, holnap reg­gel 9 órakor birtokukba ve­szik a könyvtárat a gyere­kek. A könyvtár dolgozóinak segítségével Vargha Balázs, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ munkatársa, A metaforák címmel csopor­tos bemutató foglakozást tart negyedik osztályosokkal. Tóth f Gyuláné gyermekkönyvtáros könyvtári óráján harmadiko­sok vesznek részt; bemutat­ják, hogyan lehet feldolgozni egy olvasott művet. Délután ismét a Borsod megyei ta­pasztalatokról hallanak elő­adást a vendégek. A nyári és szünidei gyermekfoglalkozá­sok a gyermekkönyvtárakban címmel 25-én, szerdán An­gyal Istvánná, a miskolci 37. számú Általános Iskola taní­tónője az oktató munkában felhasznált irodalom hasz­nosságáról számol be, az ezt követő vita utón pedig dr. Kamarás István, a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ munkatársa Mi min­dent tudhatunk meg az olva­sásról címmel tart előadást. A gyermekkönyvtári napok záróünnepsége szerdán dél­után egy órakor lesz. Gólyabál négyféle zenével Az idei gólyabált október 28-án este nyolc órakor ren­dezik meg a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen. A program szerint előiször az el­sősök vonulnak be az új fő­épület díszudvarára, s dr. Nándori Gyula, a kohómér­nöki kar dékánja mond meg­nyitó beszédet. Majd, hűen a hagyományokhoz, az egyete­mi táncklub nyitótánca kö­vetkezik. A bálozóknak négy helyen is szól a zene. A dísz- , udvaron a Gemini együttes játszik, a magyar nóták ked­velői pedig Balogh Gyuszi népi zenekarát hallgathatják a 7-es előadó előtt. A negye­dik és a harmadik emeleti üvegtermekben a lemezgaz­dák várják az érdeklődőket. Éjfélkor: tombola... Bánki Zsuzsa estje diumon is játszik. Kellékek­kel, díszletek nélkül; a part­nere pedig a közönség. El­vont mondanivalója akkor konkretizálódik, ha a hallga­tóság a látszólag annyira kü­lönböző versek és prózarész­letek között felfedezi az ösz- szefüggést, megtalálja az ál­landóságot, amely minden életkorban jellemző az em­berre: a tisztaság és a szép­ség utáni vágyat. A Nincs mese? tétova kér­désére a Nincs mese! kegyet­lensége válaszol. Az álmok­kal szemben áll a valóság, a széppel átellenben ott a rút, az igaznak a hazug a párja. Élete minden korszakában ezt érzi az ember, és a kérdésre magának válaszol, vagy el­lentmond a kategorikus fele­letnek: igenis van mese. Nemcsak az irodalmi műfaj, hanem a szép és igaz utáni vágy értelmében. Nem újak ezek a gondola­tok, magukban hordja őket valamennyi művészet. Meg­találjuk mindenhol: a Mici Mackótól a Shakespeare-drá- mákig, a népdaltól a Beetho- ven-szimfóniákig, a gyerek­rajzoktól a Renoir-íestmé- nyig. Mindenkiben tapint.ha- tóan élnek és bármilyen mű­fajban alkotó művész képes őket megfogalmazni. A szí­nész pedig — mint Bánki Zsuzsa is — eljátssza. Mes­tersége, hogy az emberi lélek titkainak egyik legjobb isme­rője legyen; és tanulmányai­ban klasszikusok segítik. Bánki Zsuzsa tehetsége, nagy színészi rutinja, az összeállí­tást színesítő dalbetétek (ze­neszerző Dénes Margit), az egvszemélyes előadás bizo­nyára nemcsak a Kossuth Művelődési Ház Miniszínpa­dán hozott sikert a színész­nőnek. (makai) r V _ Deheroizálták a bálkirálynőt „.;. Ezek vagyunk mi, ezt tudjuk csinálni, itt is van valami.” így fejezte be a tv- nek adott lendületes ny-'at- kozatát az Anna-bálok fe- hérszmokingos főrendezője. És ez nem csupán a füredi lokálpatrióta öntudatos meg­nyilatkozása volt. A főrende­ző — érezhettük mindannyi­an, akik tegnap délután a képernyő előtt ültünk — népben, nemzetben gondo’- kodott. Mert igaz, hogy kis nép vagyunk, de azért van szmo­kingunk, Anna-bálunk: egy­szóval itt is van valami. (Az elmúlt évtizedek alatt ugyan történt egy s más az ország­ban; építettünk új városo­kat, erőműveket, sok iskolát, emelkedett a nemzeti jövede­lem és gyümölcsöző nemzet­közi kapcsolatokat is terem­tettünk, a nép fiai ott ülnek a parlamentben és a minisz­teri bársonyszékekben.) Természetesen ez is vala­mi, de hát ahhoz a csodá­hoz mégsem fogható, hogy, külföldre szakadt hazánk­fiai számon tartják az Anna- bálokat, s évről évre elhoz­zák ide csemetéiket, akik tudják, hogy ha a Föld isten kalapja, úgy Magyarország a bokréta rajta, csak éppen magyarul nem tudnak. Az igazi csoda azonban az, hogy az idős parasztasszony is el­kísérheti fiait a füredi bálba, mert azok nemcsak diplomát szereztek, hanem frakkot is. De hát „mely dolgok ezek, nem mesélni tsak erezni le­het” — mondta mikrofonba bájos kis vendégünk. Igaza van. Korholom is magam, hogy nem érzék úgy, mint a füredi bálozók. (Ehhez vagy külföldinek kellene lennem, vagy jobb családból szárma­zó magyarabb magyarnak, vagy főrendezőnek, esetleg bálanyának, vagy elsőbálos lánynak.) Csak az vigasztal, hogy Szomjas György, a dokumen­tumfilm rendezője sincs el­ragadtatva. Milyen kegyetlen a kamera... Ezek a filme­sek azt a sok-sok nemes buzgalmat és honderűt képe­sek szimplifikálni. Megmu­tatják, hogy az ambiciózus tánctanárnő hogyan idomítja a nyitótáncosokat; éppen ak­kor van ott a mikrofon, mi­kor a rendező a „világot megváltó” dobogóról beszél; s persze azt is látjuk, amint fehér szmokingjában csu­pasz kézzel törli homlokát. Ahogy pedig az estélyi ruhás kislányokat terelték, számol­ták, szortírozták... S nem átallották megörökíteni a bálkirálynőt „köszöntő” fütty­koncertet sem. Értjük már, hogy miről van szó — mondogatják most a hajdan szebb keblű bálkirálynők —, rombolni r ják a tradíciókat, dehe- roizálnak. Fáj nekik, hogy ezt tudjuk csinálni, hogy itt is van valami. (A felvételek az idei 147. Anna-bálon készültek.) (gyarmati) Ma nyílik Horváth Ferenc kiállítása HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.50: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 15.20: Kozák Gábor József népi zenekara ját­szik. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak!'— 14.05: Édes anya­nyelvűnk. (Ism.) — 14.10: Horu- sitzky Zoltán: Shakespeare-da- lok. — 14.21: A Sonet zenekar játszik. — 14.40: Miért szép? Vö­rösmarty: Pétiké című verséről. — 15.10: Iskoiarádió. — 15.50: Behár György dalaiból. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Petőfi-kalendárium. — 16.09: A varázs-hegedű. Részletek Egk operájából. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Az MRT gyer­mekkórusa népdalokat énekel. — i7.45: Van új a Nap alatt! Tudományos híradó. — 18.00: Húszas stúdió. Pataki szilánkok. — 19.30: Sporthírek. — 19.35: Yehudi Menuhin zenekari hege­dűestje. — Közben, kb. 20.25: őszi rigódal. Vers-ek. (Ism.) — Kb. 21.25: Zentai Anna, Bódy József és Radnai György nótá­kat énekel. — 22.20: Joan Suther­land énekel. — 22.45: A XXC szá­zad gondolatai. — 23;00: Vladi­mir Horowitz és Szvjatoszlav Richter felvételeiből. — 0.10: Tánczene Moszkvából. Petőfi rádió: 12.00: Kép a ked­vesről. Gereblyés László versei. — 12.15: Beethoven: D-dúr sze­renád. — 12.43: Gyökérből szőtt falu. Nagy Piroska riportja. — 13.03: Zenekari muzsika. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.05: Külpoli­tikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Di- mitr Petkov énekel. — 18.35: Kozmosz. Tudományos magazin. — 19.00: Közkívánatra! (Ismétlé­sek.) — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Az MRT eszt- rádzenekara játszik. — 20.44: Szabó Pál két novellája. — 21.30: Angolai történetek. —*• 21.50: So- po-ti nemzetközi dalfesztivál. — 22.30: A hét zeneműve. Kodály: Budavári Te' Deum. (Ism.) — 23.15: Verbunkosok, népdalok. Televízió (rendkívüli adásnap!): 19.40: Yehudi Menuhin zenekari estje az Erkel Színházban. — 20.25: A kerámia mestere. Gorka Géza. — 20.45: Házasságtörés. Tévéfliim. — 21.55: Hírek. Miskolci rádió: A hét első napján. — A mádi ásványbányá­ban. — Dolgozóinak lakásokat építtet ... — Kórusmuzsika. — Művelődő Borsod. — A megyei művelődési központban. — Me­gyei sporteredmények. — Sláger­koktél. Bratislavai televízió: 16.40: Hí­rek. — 16.45: Pedagógusoknak.— 17.15: Mindenki más. — 17.45: Sporthírek. — 18.15: Fúvószene. — 19.00: Tv-híradó. — 19.30: Az ,,R”-expedíció. — 20.0-0: Ibsen: A vadkacsa. — 21.45: Tv-híradó. — 22.05: Liga-tükör. Filmszínházak: A Nagy Medve fiai (színes NDK) f4; Dühös uta­zás (magyarul beszélő színes bolgár) hn6, 8. Béke. — Tombol a Hold (magyarul beszélő színes angol) f3, f5, f7. Kossuth. — A nagy zsákmány (magyarul be­szélő színes francia—olasz, fel­emelt helyárral!) f5. f7. Film­klub. — Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek (magyarul beszélő színes olasz, 16 éven felülieknek!) f5, fi. Fák­lya. — A tigrisszelídítő nő (szí­nes szovjet) f5. f7. Petőfi. — A bűnügyi nyomozó (magyarul beszélő szovjet) 5. 7. Szikra. — Kapaszkodj a fellegekbe! I—n. rész (színes magyar—szovjet, dupla helyárral!) f5. Táncsics. — Kapaszkodj a fellegekbeT I— II. rész (színes magyar—szovjet, dupla helyárral!) 6 Tapolca. Miskolci Nemzeti Színház (f6 és f9): az ŐRI előadásai Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Film és fest­mény. —• Miskolci Képtár (10— 18 óra között): Bálint Endre grafikái. — A Miskolci Nemzeti Színház társalgójában (10—18 óra között): Balló-gyűjtemény. — Libresszó (13—20 óra között): Sziráki Endre grafikái. — Szőnyi István Terem (9.30—18 óra kö­zött) : Festménvbemutató. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Mezők, falvak éneke. — 8.38: Harsan a kürtszó! — 9.13: Smetana: Az eladott menyasszony. Háromfel- vonásos vígonera. — Közbefl 10.05: Iskoiarádió. ‘Petőfi rádió: 8.05: Barokk zene. — 8.40: A Szovjetunió Honvé­delmi Minisztériumának fúvós­zenekara játszik. — 9.03: Színes népi muzsika. — 9.45: Természe­tes és mesterséges alagutak. — 10 00: A zene hullámhosszán. — Közben, kb. 10:30: Útikalauz üdü­lőknek. — 11.53- Könyvek, tálak, emberek. Televízió: 9.00: Iskolatévé. Kör­nyezetismeret. — 9.55: Történe­lem. — 11.55: Filmesztétika. Horváth Ferenc mintegy órakor nyitják meg. A meg- félszáz grafikájából rendez- nyitón a művész is jelen lesz. m?k kiállítást a Rónai Sándor Dr. Bodrogi Tibor kandidá- Művelődési Központban.. A tus, az MTA néprajzi cso- tárlatot — amint arról már portjának osztályvezetője hírt adtunk — ma délután öt mond bevezetőt.

Next

/
Thumbnails
Contents