Déli Hírlap, 1972. október (4. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

A kicsi kelendőbb... a rád lóvásár Két héttel ezelőtt, szeptember 15-én kezdődött meg a Bor­sod megyei rádióakció, cs még másfél hónapig, november közepéig tart. A belkereskedelem, a posta és a Magyar Rádió szervezi a vásárt, amelynek tartama alatt valamennyi, a bol­tokban kapható rádiókészüléket — a négyszáz forintos zseb­rádióktól az ötezer forintos sztereokészülékig — részletre vá­sárolhatnak meg a borsodi lakosok. Egyes típusokat tiz-húsz százalékos árengedménnyel adnak. A rádióakció során — amelynek célja, hogy egyetlen lakásból se hiányozzék a rá­diókészülék — egyéb kedvezményeket is kapnak a vevők: fél évig nem kell fizetniük előfizetési dijat, és egy hónapig ingyen kapják a rádióújságot. Körbe-körbe ... (Ágotha felvételé) Az ametiszt színt változtat Az első két hét alatt — a várakozásnak megfelelően — ötven. helyenként száz százalékkal nőtt a rádiók forgalma. (Az első napok­ban — mi is szóvá tettük — jó néhány üzletben kissé ta­nácstalanok voltak az el­adók. nem ismerték eléggé az akció ideiére bevezetett kedvezményeket, a bolti OTP-ügvintézés szabályait.) lószínüleg az a magyarázata, hogy a kis rádiók választéka nagyobb, mint az asztali ké­szülékeké — és lényegesen olcsóbbak. A szovjet és ja­pán táska-, illetve zsebrádi­ók az elmúlt években jól vizsgáztak a hazai piacon, arukhoz mérten elég tartó­sak. A hazai asztali rádió minőségére még sok a jogos panasz. Tizenegy hómaró II télre készülnek az utak tisztán tártéi A földi halandó minden kemény földtani képződményt kő­nek nevez — még a mesterségesen előállított téglát is —, amit ház- és útépítéshez felhasználhat. A mesehősök is kö­böl fakasztottak vizet. A kövek még a slágerszerzőket is meg- ihlették. elég ha csak a Fehér sziklákra gondolunk. Mert a földlakók barátja inkább a kavics, mint a gyémánt. Lesz elegendő ipari só A rádióvásár egyik célja az. hogy minél t'öbb asztali készülékét adjanak el: az ár­engedmények is elsősorban ezeket a típusokat érintik. A vevők azonban szíveseb­ben vásárolják a táska-, il­letve zsebrádiókat. A Cent­rum Áruházban például két hét alatt 355 készüléket ad­tak el, ebből 86 volt az asztali rádió, és 269 az autó-, tás­ka- és zsebrádió. Ennek va­A KISZ KB. a KGM. a Vas-. Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szak- szervezete. az OMBKE és a Magyar Televízió ismét meg­rendezi — ezúttal az öntő szakmában — a Ki minek mestere? vetélkedőt. A versenyre az 1943. ja­nuár 1. után született szak­munkások jelentkezhetnek az üzemi-vállalati KlSZ-szerve- zeteknél október 20-ig. Mis­kolcon és az ország más vá­rosaiban az idén november 1. és december 15. között bo­nyolítják le az üzemi és vál­lalati vetélkedőket. A kö­zépdöntőkre 1973. január 1. es február 15. között, az or­szágos döntőre 1973. áprili­sában kerül sor. Az országos döntőben ]eg­Ma Budapesten megkezdő­dött a Magyar Jogaszszövet- seg nemzetközi jogi szakosz­tályának háromnapos, az em­beri környezet nemzetközi jogi védelmét megvitató szim- poziona. * Bábolnán az ál­lami gazdaságban országos kukoricatermesztési bemuta­tót tartottak. * Debrecenben a Dái'y Múzeumban ma dél­előtt megkezdődött a magyar könyvtárosok egyesületének negyedik országos vándor­gyűlése. Győrött üléseznek az országgyűlési képviselők Győr-Sopron megyei csoport­jának tagjai. ★ Sopronban, a szívszanatóriumban ma dél­előtt kezdődött meg a Nem­zetközi Etalon Bizottság tu­dományos ülésszaka. + Zala­egerszegen a megyei tanács székházéban a pedagógus­képzésről és továbbkéDzésröl tanácskoznak a dunántúli me­gyék művelődésügyi vezetői. Az asztali készülékeket el­sősorban azok fogják meg­vásárolni. akik kiváló hang­minőséget. esetleg sztereó- hatást várnak a rádiótól. Ezek a készülékek ma még elég drágák, de ha nagyobb szériában készülnek, valószí­nűleg az áruk is csökken. A jövő természetesen a minia­türizált tömegrádióké, illetve a nagyobb méretű, drágább, de ennek megfelelően luxus- igénveket kielégítő asztali rádióké. P. É. jobb eredményt elérő fiata­lok a KISZ KB elismerő ok­levelét és az alábbi díjakat kapják: I. helyezett: 20 ezer forint; második — harma­dik — negyedik — ötödik helyezettek: 15—12—10—8 ezer forint. A további he­lyezettek is értékes jutalom­ban részesülnek. A döntőt a televízió is közvetíti. Általában november 15. és március 15. között tartanak hóügyelctet a KPM Közúti- Igazgatóságán. Dávid Tiva­dar osztályvezető arról tájé­koztatta lapunkat, hogy me­gyénk és ezen belül Mis­kolc második, illetve a har­madik helyen áll az úgyne­vezett „hóveszély-listán”. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen felszereléssel nézhetünk szembe az idei, az előzőnél bizonyosan ke­ményebb téllel. Az idei télen a KPM-hez tartozó két és fél ezer kilo­méter hosszú közúton tizen­egy hómaró dolgozik. Ezeket segítik az úgynevezett ' ne­héz, kétszárnyú hóekék. A méteres vagy ennél maga­sabb akadályokat ugyanis csak ilyen gépek segítségé­vel lehet eltávolítani. Az egyenletes havazás idején vetik be a könnyű hóekéket, hogy a gépjárművek számá­ra megfelelő útpálya álljon rendelkezésre. Évek óta elsőrendű köve­telmény a ..fekete úttest” biztosítása a főbb útvonala­kon. A jégbordásodás ellen útgyalukat használnak. Kö­rülbelül ezer kilométert tesz ki az „őrjáratos” utak hosz- sza, ahol állandóan ellenőr­ző gépkocsi cirkál. A Miskolc megyei városi Tanács és a KPM Közúti Igazgatóságának illetékesei minden évben megállapod­nak, hogy mekkora útvona­lon vállalnak téli karbantar­tást az igazgatóság gépei. Ennek megfelelően végzik aztán a városban a síkos­ság elleni szórást salakkal, homokkal. Romániából nagy mennyiségű ipari sót impor­táltak, és előreláthatólag egyik szóróanyagból sem lesz hiány az idei télen, bármi­lyen mostoha is "lenne az időjárás. A KPM szakemberei jelen­leg két útszakaszon végeznek üveggyöngyös berakást az útelválasztó jelek festésével egy időben; így a téli ködös, sötétebb napokon is köny- nyebben irányt tarthatnak az autósok. N. J. — A közetek többfele ás­ványkristályból épülnek fel. De a természetben találha­tunk önálló ásványcsoporto­kat is, amelyek egy-egy odorban vagy teliérben rej­tőznek — mondja F. Tóth Géza hidrogeológus, a kőze­tek. ásványok konok valla- tója és szorgalmas gyűjtője. A geológusokat expedíci­ókban részt vevő, szinte misztikus dolgokkal foglal­kozó embereknek képzeli a közvélemény. A geológia és rokon tudományai azért nem ennyire elvontak: pontos mérnöki számításokon ala­pulnak és az időt. mint ne­gyedik dimenziót is felhasz­nálják. Az országban elsőként Miskolcon hozták létre azo­kat a klubokat, amelyekben a fiatalok bevonásával kü­lönböző ásványokat és kő­zeteket gyűjtenek, s évente be is mutatják azokat 1 a nagyközönségnek, (örömmel csatlakoztak hozzájuk termé­szetszerető idős bácsik is.) Kováts András és Mészáros Károly fiatal geológusmér­nökök rendezik az idei ..kö­vek fesztiválját”, amely a Molnár Béla Ifjúsági Ház előtermében október 9-én Mit szól hozzá, hogy... ... milyen új módszerrel védik a minő­séget a borotvapengegyárban? — Kétszer annyi minőségellenőrt al­kalmaznak. mint eddig? — Jellemző, hogy magának is a lét­számnövelésre jár rá az agya. Tipikus magyar betegség. De a pengegyariaknak kivételesen több eszük volt. — Nyögje mar ki! — Minden dolgozónak az üzemben kell megborotválkoznia reggel, még­pedig az ott gyártott pengével. — Ez igenl A saját bőrükön érezhetik a sele.it bosszúját. — Ügy. ahogy mondja. — Az ötlet nem új. — Nem? — Nem bizony. Valamikor réges-ré- gen volt egy olyan törvény — ha jól emlékszem. Babilóniában —. hogy: ha összedől a ház és agyonüti mondjuk a tulajdonos fiát. akkor agyon kell ütni az építőmester fiát is. — Szóval szemet szemért, fogat fo­gért!? — A pengék esetén: bőrt bőrért. — Ha régi is az ötlet, nekem nagyon tetszik. Annyira tetszik, hogy szívesen javasolnám bevezetésre mus gyárak­nak is. — Más pengegyáraknak? — Nemcsak pengegyáraknak. Beválna ez szerintem még az üzemi konyhá­kon is. — Üzemi konyhákon? Hogyan? — Az üzemi kosztot szolgáltató vál­lalat minden dolgozójának és vezetőjé­nek mindennap azt kellene ebédelnie, amit a dolgozók asztalára tesznek. Sőt. én meg is szigorítanám a dolgot: a fő­nők köteles lenne minden vendégéi üzemi koszttal traktálni, e mondóka kí­séretében: — Remélem ízlik majd az én kis feleségem főzi je. — Egyik-másik bizony megérdemelné. De nekem is lenne néhány javaslatom. — Például? — Például minden konfekcióruháról tíz körömmel kellene levakarnia a tű- zökápoccsal rögzített cédulát annak, aki kitalálta ezt a dühítően primitív jelzési módszert. — No. annak aztán lekopna a körme. De az sem lenne rossz, ha az ablakgyár dolgozója kizárólag saját maga által készített ablakkeretet építhetne be la­kása falába. — Megérdemelné, hogy levigye a cúg a fejét. — Apropó! Fej... Azok a fejek, aka­rom mondani fejesek, akik évről évre úgy nyilatkoznak, hogy ennyit meg annyit javult a tévék minősége, nézze­nek válogatott futballmeccset életük fogytáig, kizárólag „minőséghibás" ké­szülékeken. — Mi aztán jól elintéznénk a hanya­gok dolgát! De most elég a csevegésből. Vár a munka. Még itta ki kell javíta­nom az egyik házban a központi fűtés kazánját. Ötödször romlott el. — F.s mindig maga javítja? — Én. — Ott is lakik? — Isten őrizz! Rég megfagytam volna. BÉKÉS DEZSŐ Ki minek mestere? nyílik meg. Szeretnék meg­mutatni. hogy hazánk meny­nyire gazdag ásványritkasá- gokban. Csak a legszebb példányo­kat állítják ki. körülbelül kélszázíélét. Láthatjuk a dal­lamos nevű mátraitot és markazitot. amelyek hazai lelőhelyükről kapták nevü­ket. Ez utóbbi féldrágakő, s az ásványgyűjtemények ré­me. mert ha a levegőben elegendő mennyiségű pára- tartalom van, akkor azt fel­veszi és vele kénsavat alkot. Ez aztán mindent szétéget, elszenesít. Szerepel a gyűjtemények éke. a sárga, világoszöld. ró­zsaszín és lila színekben tün­döklő fluorit. A lila színű ametiszt-kristály: kvarcvál­tozat. Sötét helyen kell tar­tani, mert világosan elvesz­ti a színét. (Valamikor, egy Gyöngy ösoroszi környékére látogató mágnás a meddőhá­nyón meglátta ezeket a lila színű kristályokat, s elhatá­rozta, hogy lila itatóport ké­szíttet belőlük, olyat amilyen senki másnak nincs. Leg­alább két vagonnal rendelt belőle. Meglepetéssel tapasz­talta azután, hogy a lila ás­ványból fehér por lett. Nem tudta, hogy megőrölve min­den ásvány fehér színű port ad!) Bemutatják a rőtvörös szí­nű cinnabarit-ot, a higany- ércet, amelyet a mélyfúrók 1969-ben Sárospatak környé­kén találtak meg. Kiállít­ják a teljesen átlátszó, híres máramarosi gyémántot is. amely nagy fenn-nőtt kris­tályokban csak Telkibánya környékén található. Helyet kap a kövek tárla­tán Rudabánva rendkívül gazdag kollekciója is. A re/. alapanyagát, a kupritol már az ősember is ismerte, de kristályformában nagyon rit­kán fordul elő. először a vi­lágon itt találták meg. A bá­nyászok patkós szegnek ne­vezik. A féldrágakő mala- chit a világ legszebb moha­zöld színében pompázik. Csodálatos kék változata az Azúr-tengerről kapta az azurit nevét. De bemutat­ják a kiállításon az ólom ércét, a galenitet és a barit­ól. vagy súlypátot is. Ez utóbbit korábban a könyv- nyomtatásban használták, azért olyan nehezek a régi könyvek. Ma elsősorban a fúróipar használja, fajsúly- növelő anyagként, gáz- es olajkitörések meggátolására. Elismerés illett az ifiúsá- gi ház vezetőit, hogy lehető­vé tették a geológiai klub működését és az ásványkiál- litás megrendezését: egyre több miskolci ért már az ásványok nyelvén (buzafolvi)

Next

/
Thumbnails
Contents