Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

Konferencia Sebesvízen Hasznosnak ígérkező új módszerek ic Ez a szemétkupac például nehezen magyarázható azzal, hogy korszerűtlenek az irodaépületek. A szemetet ugyanis még a legmodernebb házból is ki kell vinni, be kell önteni a kukákba, és ami kiszóródott, azt össze kell söpörni. Az is •rdekes. hogy a háttérben látható autókon nem lehet tel- fedezni ennek a rendetlenségnek a nyomait Azok csillognak- villognak, ottjártunkkor is három-négy gépkocsivezető se­rénykedett körülöttük, hogy a legapróbb sárfoltokat is eltá­volítsa. Csak azt nem tudjuk, hogy a csillogó autókon érkező vendégeknek mivel foglalják le a figyelmét, amíg a szemét­hegyek mellett elhaladnak. * A butorraktár előtti ..gázlón’ ideje lenne egyirányúsítani a forgalmat, két ember ugyanis már nem fél el, az egyiknek bele kell lépnie a bokáig, helyenként térdig érő sárba, la­tyakba. És ezeken az úttalan utakon bútort szállítanak, sok millió forint értékű árut. A meglazult széklábakra, lecsikart politúrra, többek között itt találni magyarázatot. De csak magyarázatot, orvoslást, illetve járható utakat egyelőre nem. A Centrum tinédzserosztálván Cipőbemutató és vásár Két napon át a DIGÉP se­besvízi üdülőjében tanács­koztak több KGM-vállalat személyzeti és oktatási ve­zetői. Tegnap délelőtt a kon­ferencia szünetében beszél­gettünk Hájer Györggyel, a DIGÉP személyzeti főosztály- vezetőjével, s arra kértük, értékelje a kétnapos tanács­kozás eredményeit. íj utakon — A kétnapos konferenciát minden évben megrendezik. Tavaly az LKM, az idén mi voltunk a házig'azdák. Meg­győződésem, hogy a tavalyi konferencia óta szinte min­den érintett vállalatnál ja­vult a személyzeti és káder­munka, az oktatás szerve­zése és irányítása. — Keressük az újat, az A vasúti menetrendtől elté­rően a Lillafüredi Erdei Va­sút szerelvényei még mindig a nyári forgalmi rend szerint közlekednek. Most következik ugyanis az iskolák nagy őszi kiránduló szezonja a Blikkbe. Amikor kedvező az idő, na­ponta 100—150 utasa van a kisvonatnak. Vasárnapokon BÉLYEGGYÜJTÉS egyre jobb módszereket. Öröm számunkra, hogy való­ban nagy az érdeklődés né­hány kezdeményezésünk iránt. Ilyen például a gyár­egységi-főosztályi minősíté­sek új rendszere, amelyet egyik gyáregységünkben már meg is valósítottunk. Ugyan-' ilyen érdeklődést váltott ki a fiatal, kezdő mérnökökkel való foglalkozásunk mód­szere is. Minden egyes kezdő mérnököt egy-egy mester mellé osztunk be. akitől so­kat tanulhatnak. De a mes­tereket is „elszámoltatjuk” a gyakorló mérnökök előreha­ladásáról. \ita a művezetőkről A tanácskozáson többször is szóba kerültek a vezetők helyettesei és a művezetők. Elhangzott, hogy a műveze­tők és az osztályvezetők még mindig nem kapják meg az őket megillető - elismerést. Képzésük a személyzeti és oktatási munka egyik fontos része, hiszen gyakran meg­történik, hogy a felső veze­tők jó döntései sokszor ép­pen itt akadnak el, veszíte­nek erejükből. Elhangzott olyan vélemény is a tegnap délelőtti konzultáción, hogy egyes vállalatoknál indoko­latlanul magas a művezetők száma, s néhányukat csak azért nevezték ki, hogy .ked­vezőbb besorolást kapjanak. Sok szó esett a vezetők he­lyetteseiről is. Lehet-e a munkás vezető? E kérdés egyike volt a leg­izgalmasabbaknak. A véle­ményt formálók elmondták: teljesen nyilvánvaló, hogy ma egy esztergályosból nem lehet azonnal gyárigazgató, de az út mindenki előtt nyitva áll. Kérdés azonban: megteszünk-e mindent azért, hogy a tehetséges munkás­emberek a beosztást illetően előbbre jussanak? A DIGÉP esetében a válasz egyértel­műen igen. Ennek igazolá­sára említsünk két példát. Az egyik: az alsószintű veze­tés kádertartalékai a fizikai dolgozók közül kerülnek ki,. akiknek az idén is 54 órás továbbképző tanfolyamot szervezett a vállalat. De nyitva áll az út a szaktanfo­lyamokon való részvétel, s az állandó oktatás felé is, noha az állami oktatásban való részvétel nem kis anyagi megterhelést jelent a válla­latnak. Évente nem keve­sebb, mint hétezer munka­napnak megfelelő tanul­mányi szabadságol kell biz­tosítani. Ez egy dolgozó 23 esztendei munkaidejének fe­lel meg! Dlemcsak pénzkérdés! Ha valaki azt kérdezné, hogy egy Miskolcra érkező idegen elől mit takarnánk el legszívesebben, akkor a Szín- va után második helyen bizo­nyára a Baross utcai egykori Tüzér laktanya következne. Dicsekednivaló tényleg nincs itt, elhanyagolt, piszkos, ren­dezetlen ez a huszonvala- hány vállalat, intézmény által lakott telep. Tervekben nem volt hiány, felvetődött, hogy az egész épületsort meg kell szüntetni, aztán, hogy korszerűsí leni kell, később, hogy semmit sem kell vele csinálni, mert szép lassan majd elköltöznek innen a vállalatok. Volt egy olyan elképzelés is — erre az előzetes tervek is elkészül­tek —, hogy átmenetileg legalább a laktanyaudvar útjait. közműveit korszerűsí­tik, s amennyire lehet, rendet teremtenek a fantasztikus zűrzavarban. Aztán ezt a tervet is elvetet­ték. a huszonvalahány válla­lat közül alig egy-kettő lett volna hajlandó pénzt áldozni az udvar rendbehozatalára. Azt régen tudjuk, hogy a laktanyaépületek valamennyi lakójának, az összes vállalat­nak a kiköltözése, százmilli­ókba kerülne. Üjabban meg r-1- !c pi kell fogadnunk, hogy a beruházási gondok miatt a tervezettnél is későbben épül­ni«. meg az új irodaházak, vállalati központok. A lakta­nyában tehát maradnak a la­kók. Persze a kacsalábon for­gó irodaház és a mindent el­borító szeméthegyek között az elkövetkezendő néhány évre jó lenne valami átmenetet találni. (pusztai) (Vadas Zsuzsa felvétele) Bemutatót és vásárt nyit hétfőn délelőtt a Centrum Áruház tinédzserosztályán a Martfűi Tisza Cipőgyár. Most már hagyomány, hogy min­den évben bemutatják a kö­vetkező szezonok modelljeit, a sorozatban gyártott cipők­ből pedig vásárt rendeznek. 4 Tisza Cipőgyár, — amely évi tízmillió pár cipőt, készít ós a legnagyobb a hazai cipő­gyárak közül — most tizen­ötezer pár csizmát, őszi. teli félcipőt hozott Miskolcra. A hétfő délelőtti megnyitástól, péntek estig lesz nyitva a Őszi kirándulások — kisvonatíal TVK-fólia A mezőgazdaság, az ipái’ és .a kereskedelem 'pgyi^ gyobb mennyiségű fóliát "vár a vegyiüzemektől. A Tiszai Vegyikombinát 3-as műa­nyaggyárában az új berende­zéseken eddig több, mint 230 tonna széles fóliát állítottak elő. 1000—1500-an veszik igénybe az erdei vasút járatait. Az őszi menetrend csak október másodikétól lép élet­be, és azt követően már csak szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap indulnak vonatok a Bükkbe, Felső-G a radna felé. , "Mé­NY. I. Sugár István A különös Tegnap jelent meg az a nyoic értékből álló bélyegsorozat, mely a herendi porcelángyár néhány igen szép alkotását mutatja be. Herenden kiállítás is nyílt teg­nap, amelyen a porcelángyár re­mekeit, s az ottani filatelisáák bélyegeit mutatják be. A kiállí­táson a posta alkalmi bélyeg­zést is használ. igaz históriája 30. Buttler mesébe illő keresetlevele 1. Még alig kezdődött meg a ta­nítás, s máris arról adhatunk hírt, hogy a* halmaji általános iskolában megalakult az ifjúsá­gi bélyeggyűjtő szakkör. Ausztrália postaigazgatása új rendszert vezetett be. A jövő­ben az eűTilékbélyegek árusítá­sát a kibocsátás* ól szállított 6 hónap múlva beszüntetik, meg akkor is. ha- a készletek még nem merültek ki. Ebből követ­kezik. hogy a jövőben az emlék- bélyegekből megmaradó készle­teket megsemmisítik. Koráboan az ausztráliai emlékbélyegeV: mindaddig beszerezhetők voltak a postánál, amíg a készlet tar­tott. V. GY. Pirított burgonyát gyártanak A Magyar Hűtőipar miskol­ci hűtőházában pirított ha­sábburgonya bemutatót ren­deznek hétfőn, 1 Vén délelőtt 11 órakor. A teljesen automa­tizált, korszrű üzemben most kezdik meg az új termék gyártását. A most már életre-halálra meginduló egyházi perben Buttler azzal teszi meg, ügyvédje, Sávoly Sámuel révén az első lépést, hogy 1827. április 26-án beterj jeszti az egri érseki szentszéki bíró­sághoz 35 évvel azelőtt, ölj) sok sürge­tés árán, valósággal kikényszerített há­zassága érvénytelenné nyilvánítását célzó keresetlevelét. A több mint négy esztendeig vihar zó per során mintegy. 15 kilóra duzzadt irattömeg legérdekesebb, legizgalma­sabb okmánya Buttler gróf perindító keresetlevele, mely Sávoly prókátor uram élénk fantáziája nyomán izgal­mas kalandregénnyel vetekedő histó­riát tár a szentszék főtisztelendö bírái elé. „Tisztelendő Érseki Szentszék! Leg­kegyelmesebb uraim! Elétek terjesztem Méltóságos és Fő­tisztelendő Atyák, jog- és igazságszol­gáltatás céljából lelkem .kellemetlen és szörnyűséges kárát, hogy megszüntes­sem azt, mivel már régén érzékenyen szenvedem s amelyen lassan-lassan végső pusztulással fenyeget. Eszerint én, mint tapasztalatlan és így hiszé­keny 18 esztendős, könnyen befolyásol­ható lelkületű, heves vágyakozású. s a kor sajátosságainak nagyon is aláren­delt ifjú, 1792. május havában furfan­gos mesterkedés által rászedve és el­csábítva, boldogult gróf Dőry Gábor leányával, Katalin kisasszonnyal — akit látásból ugyan ismertem, azonban még­sem annyira, amennyire szükséges lett volna — ugyan eljegyeztem magam, de nem törvényesen. Rövidesen azonban, midőn a törvenyteien módon és ke­vésbé illően szerzett jegyesemet vala­melyest alaposabban kezdtem megis­merni, a semmi esetre sem ártatlan személye iránt ellenszenv fogott el. Szánva-bánva cselekedetemet, gróf Dőry Katalinnal kötendő házasság iránti meghasonlásornat először hal­dokló édesapámnak panaszolva el, si­ránkozva előadtam, aki hasonlóan szer­felett elítélte eljegyzésemet és hasznos tanácsot kaptam, hogy a korábbi el­jegyzésből következendő áldatlan há­zasság elkerüléséhez szükséges segít­ségért forduljak fiúi bizalommal nagy­emlékű néhai galántai Eszterházy Ká­roly egri püspök őexcellentiájához. őkegyelmessége előtt szívből jövő alá­zatos kéréssel fel is tártam e házasság iránti ellenszenvemet és valóban a bol­dogult kegyelmes püspök uramba he­lyezett fiúi és tiszta bizalmam megsze­rezte öexcellentiája legteljesebb atyai támogatását, miután feltártam és ő igaznak ismerte el az én indokaimat — melyeket a perben még majd bőveb­ben ki fogok, fejteni, jóllehet ezt saj­nos mások hűtlen cselekedetei, erősza­kossága és elhamarkodott tette meg­hiúsította. Ugyanis menyasszonyom szülei a jegyesség nyélbeütése céljából a szentszékhez fordulni nem merészel­vén — amit jog és bírói ítélettel igaz­ságosan és megalapozottan nem remél­hettek, azt nem kevésbé csalárdul és hatalmaskodással s büntetendő csele­kedet útján erőszakosan bátorkodtak elvégezni. Ügy történt, hogy olyannyira nélkü­lözött édesatyám, Gábor halála után, gróf Fáy Bertalan. Heves vármegye al­ispánja és királyi tanácsos gyámsága alá jutottam. Az- ö hozzájárulásával. 1792. augusztus 6-án Zemplén megyé­ben fekvő Tárcái községi hegyaljai szö- leim és pincéim megvizsgálására Erdő­telekről, mint szokásos lakóhelyemről elindultam, és még ugyanazon nap Köröm községbe érkeztem, hogy sze­rencsétlen végzetemre ott éjszakázzam, ugyanis ez úton itt a vendégfogadóban szállásoltam el magam. Az anya, gróf Döryné, a fentebb említett leányával, Katalinnal, Girincsről Körömön meg­jelentek, mely szokott lakóhelyüktől kb. negyedórányi távolságra fekszik, és mi­előtt tudhattam volna jövetelükről, fondorlatos módon, csalárd hazugság­gal, az én megbízásomból már kifogott lovaimat újból befogatták és cselédei­met titkon anélkül, hogy én azt tudtam *volna, Girincsre küldték. S miután en­gem szolgáimtól s hintámtól ravaszul megfosztottak, akkor nyomban a szo­bámba is jővén, túláradó örömük szín­lelt fitogtatása közepette engem Gi­rincsre hívtak, színlelve, hogy az atya. illetve férj, Dőry Gábor gróf hazulról távol, Pesten tartózkodik.” Következik: Buttler mesébe illő keresetlevele 11. cipőbemutató és vásár. Dióskertek Borsodban Borsod megyében megköze­lítőleg félmillió diófát tarta­nak nyilván. Az utóbbi évek­ben már több állami és szö­vetkezeti gazdaság telepített nagyüzemi dióskertet. Az ér­tékes és keresett gyümölcs betakarítása megkezdődött. Az eddigi becslések szerint a termés jobb. mint az előző években. A virágzás és a kötés idején ugyanis ezen a vidéken kedvező volt az idő­járás. Közérdekű közlemény Miskolc megyei város Tanácsa V. B. lakás- és helyiséggazdál­kodási osztálya ezúton is fel­hívja Miskolc város valamennyi közületi szervének (intézményé­nek, vállalatának) figyelmét arra, hogy az általuk ténylegesen hasz­nált, állami tulajdonban levő in­gatlanokra vonatkozó kezelői jó­giik telekkönyvi bejegyzésére irányuló eljárást haladékw.lanul, de legkésőbb 1972. októlNT 30>ig, indítsák meg.

Next

/
Thumbnails
Contents