Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

Mérhető a tévéműsor népszerűsége Este az elektromos központban * Szezon végi csónakázás Tapolcán (Farkas Ida felvétele) Fontos hivatás! Foglalkozása: családanya A „foglalkozása” rovatban három betű áll, htb., azaz ház- így csinálná. A nőnek _ vé­tartásbeli. Az okmányt kitöltő hivatalnok (vagy az igazoltató rendőr, vagy a hitelügyet intéző OTP-s kisasszony stb.)‘hom­lokára tolja a szemüvegét, s hangosan így kommentálja a tényt: tehát nem dolgozik. — Nem dolgozik? Foglalkozása, szakképzettsége sincs. A munkahelye otthona, a lakás. Reg­gel ő kel elsőként, kávét készít, kenyeret ken, felöltözteti a gyerekekét, kikészíti a férj ruháját, takarít, főz, bevásárol. Háziasszony, anya, feleség. A hivatalos terminológia szerint nem dolgozik. Miskolc elektromos köz­pontjában, az ÉMÁSZ Szabó Lajos utcai ügyeletén a nap minden órájában teljes az üzem. Ahogy az üzemirányí­tók tegnap este mondták: a néhány nappal ezelőttihez képest most csak „fél gőz­zel” kell dolgozniuk, mégis szól a rádió Szirmán, nézhe­tik a televízió Esti meséjét Diósgyőrben, s aki lefekvés előtt éppen kávézni akar. nyugodtan főzhet magának egy jó erős feketét a Szént- péteri kapuban. Mozgalmas napok után A tágas helyiségben mono­ton zúgás: a város áramellá­tása zavartalan. Szabó Ferenc, a nappalos üzemirányító lassan a váltás­ra készül. Kissé türelmetle­nül mozog a kapcsolókkal, apró lámpákkal teli pult mö­götti széken, miközben be­szél. — Az olimpia idején sok­kal izgalmasabban teltek a napok. Ilyenkor már minden­ki igyekezett haza, hogy lát­hassa. hallhassa a legfrissebb eseményeket. A műszereken nyomon lehet követni, ho­gyan emelkedik folyamatosan az áramfogyasztás. Ha a ma­gyarok futballoztak, szinte ugrásszerűen nőtt. A Magyarország—Lengyel- ország labdarúgó döntő ide­jén jegyezték fel az olim­piai időszak fogyasztási ma­ximumát: mintegy 25 mega­wattot. Ez csak úgy hozzá­vetőlegesen 250 ezer 100-as villanyégő, 170 ezer televízió s 65 ezer villanyvasaló üze­meltetéséhez elegendő áram. Egyébként — túl az olim­pián —, itt az ÉMÁSZ köz­ponti állomásán közvetlenül is lemérhető egy-egy televí­zióműsor népszerűsége. (A siker csak azért pem. mert az nem olvasható le a mű­szerekről.) ,,Vigváz” az alkonykapcsoló — Jelentősen megnőtt az áramfogyasztás például, ami­kor a Forsyte Saga-sorozat filmjeit játszották — mond­ja az üzemirányító. — Ma legtöbben a Maigret- és az Angyal-filmeket nézik. A tu­dományos és komoly zenei előadások alatt viszont úgy látszik, alszik a város. S az idén a táncdalfesztivál is ve­szített a népszerűségéből... Kint már leszállt az este, sötétség azonban nem ülhet a városra. Erre éberen ügyel az épület tetejére szereit alkony­kapcsoló, amely kellő időben jelt ad a három automata ál­lomásnak az utcai közvilá­gítás bekapcsolására. A kö­vetkező pillanatban mintegy REFLEKTOR Ma Budapesten francia építőipari és közlekedési filmnapot tartanak. :+c Gö­döllőn évnyitó ünnepség lesz az Agrártudományi Egyete­men. >(c Mátészalkán tanács­kozást tartanak a téli almák kártevői elleni védekezésről. Székesfehérváron orszá­gos könyvtárépítési tanácsko­zás lesz. Szombathelyen kétnapos tanácskozás kezdő­dik az Építőipari Tudomá­ny«!» Egyesület szervezésében. 25 ezer fényforrás nyitja ki izzó szemét a város legkülön­bözőbb pontjain. A bonyolult készülék mű­ködését már az éjszakás üzemirányító. Lubiczky József magyarázza: — Ha a fotoelemekre eső fény ereje az értékhatár aiyi csökken, a szerkezet műkö­désbe lép. Elektromos impul­zust „küld” a három automa­ta állomásra, ahol ennek ha­tására bekapcsolnak a köz- világítás vezérlő reléi. Ugyan­ez játszódik le fordítva, ami­kor hajnalban kialszanak az utcai lárapák. ' Az egész folyamat a köz­ponti állomáson elenőrizhető: amíg az utcai lámpák égnek, a műszerfalon állomásonként egy-egy jelzőlámpa világít. A rendszer óriási előnye, hogy nem kell figyelni a kin­ti látási viszonyokat; a ké­szülék az embernél is meg­bízhatóbb. Ha napközben a viharfelhők teljesen besötétí­tik az eget, emberi kéz érin­tése nélkül kigyulladnak a város fényei. Jól szolgál, de... — Hátrányai közül néhá­nyat sikerült megszüntetni — mondja az éjszakás üzemirá­nyító. — Előfordult például, hogy az éjszakai villámlások alkalmával néhány másod­percre kialudtak a fények. Késleltető kapcsoló beiktatá­sával segítettünk a bajon. Talán egyetlen hátránya, hogy a kisebb szakaszakban keletkezett üzemzavarokat nem jelzi. (Ezt viszont jelzik a lakók.) * Nézem a műszerfalat, hall­gatom a monoton zúgást. Az ember megszelídítette és sa­ját szolgálatába állította az egyi legtitokzatosabb „jószá­got”: a villamos energiát. Ám a halálos áramütésekről szóló hírek olvasásakor kissé elbi­zonytalanodok: nem mindig bánunk okosan a „szolgával”. KEGLOVICH JANOS Felháborodásukban aláírá­sokat gyűjtöttek és egész lis­tával ellátott tiltakozó jegy­zéket készítettek a hollóstetői kemping vendégei. Méltat­lankodásuk teljesen indokolt; napi 32 forint szállásdíjat fi­zetnek a kemping használa­táért és a tábor gazdája — a megyei Idegenforgalmi Hiva­tal — a legalapvetőbb felté­telt, a mosdó- és ivóvíz-ellá­tást sem tudja biztosítani. Kis hozamú forrás A panasz nem újkeletű. Több mint tíz éve tart a hol­lóstető víz-vita. Ennyi ideje annak, hogy a Borsodi Szén­bányák és az Idegenforgalmi Hivatal elhatározta: közös erővel apró törpevízművet építenek, hogy a jól megkö­zelíthető, jó levegőjű Hollós- tetőn megteremtsék egy kis bányászpihenő és egy kem­ping létesítésének feltételeit. Az összeadott pénzen be­foglalták a mai kemping vé­gében csörgedező forrást, és apró, medencével, szivattyú­val ellátott hidrofor-házat építettek. S mert egy vízmű üzemeltetése, bármilyen kicsi az — ivóvízről lévén szó —, Módosítják a parlament ndjét Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága tegnap ülést tartott, amelyen megtárgyalta a bi­zottság által kiküldött albi­zottság javaslatát az ország- gyűlés ügyrendjének módo­sításáról és egységes szöve­géről. A napirend előadója dr. Gonda György, a bizottság eln&ke, az albizottság veze­tője volt. A vitában részt vett Varga Gáborné, az or­szággyűlés alelnöke, dr. Bod­nár Ferenc, dr. Gajdócsi István. S. Hegedűs László, Imri Gyula, Kardos Vilmos, dr. Mátav Pál, dr. Nezvál Ferenc, dr. Orbán László, Szokola Károlvné dr., Tóth Szilvesztemé, dr. Vida Mik­lós országgyűlési képviselők, valamint dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyet- tes. Dr. Gonda György az ülés után az MTI munkatársának elmondotta: — Az országgyűlés júniusi ülésszakán megbízta a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságot, hogy az 1949. évi XX. törvény módosításáról, a Magyar Népköztársaság al­kotmányának egységes szö­vegéről szóló törvénynek megfelelően dolgozza át az országgyűlés ügyrendiét, hogy annak előírásai minden tekintetben összhangban le­gyenek alaptörvényünk ren­delkezéseivel. A bizottság eb­ből a célból albizottságot ho­zott létre, amelynek munká­jába szakértőket is bevont. A most elfogadott javasla­tot az országgyűlés legköze­lebbi ülésszaka elé terjeszti a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság. Árvízveszély A több napon át tartó esős időjárás következtében meg­duzzadtak a borsodi folyók. Tiszalúc felett elsőfokú ár- vízvédelmi készültséget ren­deltek el. A Sajó vízszintje is megemelkedett. megfelelő fertőtlenítést, kü­lön szakértelmet kíván, a „maszek” létesítményt átad­ták a Borsod megyei Vízmű­vek kezelésébe. A kis hoza­mú forrás vizét akkor hiva­talosan is felosztották az „alapítók” között.' Meghatá­rozták, kinek mennyi jut a naponta kitermelt 8—12 köb­méterből. A kemping és a bányász­üdülő megnyitását azóta újabb építkezések követték. A közelben saját üdülőt léte­sített az egyetem, a kórház, a Tüzeléstechnikai Kutató In­tézet. Valamennyien igényt tartottak a vízre, s időköz­ben rákapcsolták a vezetékre az új erdészházat és a szom­szédos turistaházat is. A víz­ből pedig évről évre keve­sebb jutott a szivattyúházat felépítő „őstelepeseknek”. Literenként 8 forintért Tavaly már rá is fizettek. A nyári szárazság idején a kempingnek — literenként nyolc forintért — autóval és lajtkocsiban kellett felhor­dani a vizet a Szinva-forrás­A diósgyőri új lakótelep 10. emeletén .élnek T. Lász- lóék. A férj sofőr, az asszony most, és még jó néhány évig htb. Csak annyit dolgozott a szülés előtt, hogy megkapja a hatszáz forintot, de most nem siet vissza a munkahe­lyére. Pedig megtehetné. A nagymama amúgy is felnéz mindennap és szívesen vál­lalná a srácokat. Talán böl­csőde, óvoda is kerülne, de T.-né inkább otthonmarad. Fiatal házasok, soha nem re­mélt nagy élményt jelentet­tek számukra a gyerekek, s az új lakásban is mindig akad tennivaló. Nehéz sza­vakba foglalni az otthonma­radás okát. tói, hogy a vendégek mosa­kodni is tudjanak. Ivóvíz he­lyett pedig a táborozok csak szódavízzel csillapíthatták szomjukat. És hiába volt az idén kedvezőbb az időjárás. A gyakori esőzések ellenére naponta ezen a nyáron is csak egy-két óráig csordogált a víz a kemping csapjaiból. Előfordult az is, hogy szombat délutántól hétfő dél- előttig — amikor a legtöbb vendég tartózkodik a kem­pingben — teljesen szünetelt a vízszolgáltatás. És hétköz­ben, esténként sem volt víz. A gépház kezeíője — arra hivatkozva, hogy letelt a munkaideje — délután há­romkor naponta kikapcsolta a szivattyút, s mire a táboro­zok visszatértek a kirándulá­sokról, heteken át nem tud­tak főzni, tisztálkodni. A tábor vezetője, hogy enyhítsen a súlyos vízhiá­nyon, egy tartályt épített, amelyben a vízhiányos órák­ra napközben gyűjtögette ösz- sze a vizet. Erre azonban a többi üdülőházak kezdtek til­takozni és méltatlankodásuk­ra a vízmű megtiltotta a tar­tály használatát. Sőt, kilátás­ba helyezte azt is, hogy ha Ez év januárjában a vá­rosban feloldották a nők kö­telező munkaközvetítését, s ez azt jelenti, hogy kevés a munkára jelentkező asszony. T.-nét is hiába várják. Pedig a nők számára nemcsak a férfiéval egyenlő a munká­hoz való jog, hanem ugyan­úgy kötelesség is. Tevékeny­ségére szüksége van a társa­dalomnak, keresetére a csa­ládnak, és mégis .;. © Az asszonyok védekeznek. Erről beszélgettem K. Gézá- néval, aki, bár egyetlen gyermeke mái' megnősült, mégsem ment el dolgozni. Ha újból kezdené, akkor is nem tartják be a rendelke­zést, az egész kempinget ki­zárja a vízszolgáltatásból. Az őstelepesek kárára Arról szó sem esett, hogy az elmúlt években, milyen megfontolás alapján adták ki az építési engedélyekét. S ha már kiadták, miért kötötték rá a vízvezetékre az új üdü­lőket, amikor mindenki tud­ta, hogy a parányi forrás egyébként is kevesebb vizet ad a kelleténél. Hiszen elő­írás szabályozza azt is, hogy egy kemping csak akkor üze­meltethető, ha az alapvető egészségügyi feltételekről gondoskodnak, vagyis napon­ta legalább hatvan liter vi­zet tudnak biztosítani egy- egy táborozónak. A könnyelműen kiadott ha­tósági engedélyekkel így pon­tosan azt az intézményt hoz­ták lehetetlen helyzetbe, amelyik annak idején saját elhatározásából megteremtet­te a környék vízellátásának feltételeit. (lahucsky) leménye szerint — választa­ni kell. Azért, hogy megvéd- ja magát, a gyerekeket, a család békéjét. Van aki a háztartási és munkahelvi el­foglaltság közül csak az egyiket választja. Aki nem választ, de jó háziasszony, jó feleség és a munkahelyen egyenrangú kolléga akar len­ni, az vagy nem szül, vagy beéri egy-két gyerekkel. Az asszonyok helyéről, sze­repéről, késhegyig menő vi­ta folyik a lapokban. Bor Ambrus írja: ..Az a nő, aki látványosan veri az öntudat­tamtamot, és nagy hangerő­vel követeli a sikerélményt, és aki a harmadik gyerekkel viselös asszonyt ostobának tartja, az felsőbb osztályba sorolja magát. Rájött, hogy anya mindenki lehet, gyere­ket szülni úgyszólván segéd­munka.” Az ellenvéleményt Szemes Piroska így adja közre: „Ha a nők munkába állítását nem jótékony gesz­tusnak fogjuk fel, hanem a társadalmi fejlődés ve'"báró­jának, gazdasági szükségsze­rűségnek (mint ahogy az is), a. nők felszabadítása érdeké­ben tett minden eddigi intéz­kedésünk alig haladja meg a polgári emancipációs törek­vések kereteit.” Dr. Z. Jenőné sohasem dol­gozott. Két gyereket nevelt fel. Amikor arról faggattam, hogy miért vállalta a csak a háztartással, gyerekneve­léssel törődő asszony kifelé hálátlan szerepét, az anya­giakról szó sem esett. Pedig a mostani viták gyakran a pénz körül csúcsosodnak ki, s a közfigyelem annyira az anyagiakra összpontosul, hogy a kérdés már szinte úgy vetődik fel, hogy med­dig lesz még rossz „üzlet” a gyereknevelés. Az aligha vitatható, hogy odáig sosem mehetünk el, hogy végül anyagilag is kifizetődő le­gyen gyereket szülni és fel­nevelni. Aki ezt nem érti, nem érzi meg, arra csak mérsékelt hatást gyakorol a családi pótlék és az anyasá­gi segély akár többszörösére emelése. A nők munkába állításá­val, a szolgáltatóipar fejlesz­tésével, az óvodák és böl­csődék megnyitásával a tár­sadalom azt az egyenjogúsá­got sietteti, amely elmossa a különbséget a férfi és a nő között. De a családon belüli különbségek semlegesítése, a teherviselés megosztottsága még csak alig kezdődött el. A jogi egyenlőség tehát olvan egyenlőtlenségeket takar, amelyek ismeretében aligha beszélhetünk emancipációról. B. i. Tís éve tart a vita Kemping - víz nélkü

Next

/
Thumbnails
Contents