Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
Mérhető a tévéműsor népszerűsége Este az elektromos központban * Szezon végi csónakázás Tapolcán (Farkas Ida felvétele) Fontos hivatás! Foglalkozása: családanya A „foglalkozása” rovatban három betű áll, htb., azaz ház- így csinálná. A nőnek _ vétartásbeli. Az okmányt kitöltő hivatalnok (vagy az igazoltató rendőr, vagy a hitelügyet intéző OTP-s kisasszony stb.)‘homlokára tolja a szemüvegét, s hangosan így kommentálja a tényt: tehát nem dolgozik. — Nem dolgozik? Foglalkozása, szakképzettsége sincs. A munkahelye otthona, a lakás. Reggel ő kel elsőként, kávét készít, kenyeret ken, felöltözteti a gyerekekét, kikészíti a férj ruháját, takarít, főz, bevásárol. Háziasszony, anya, feleség. A hivatalos terminológia szerint nem dolgozik. Miskolc elektromos központjában, az ÉMÁSZ Szabó Lajos utcai ügyeletén a nap minden órájában teljes az üzem. Ahogy az üzemirányítók tegnap este mondták: a néhány nappal ezelőttihez képest most csak „fél gőzzel” kell dolgozniuk, mégis szól a rádió Szirmán, nézhetik a televízió Esti meséjét Diósgyőrben, s aki lefekvés előtt éppen kávézni akar. nyugodtan főzhet magának egy jó erős feketét a Szént- péteri kapuban. Mozgalmas napok után A tágas helyiségben monoton zúgás: a város áramellátása zavartalan. Szabó Ferenc, a nappalos üzemirányító lassan a váltásra készül. Kissé türelmetlenül mozog a kapcsolókkal, apró lámpákkal teli pult mögötti széken, miközben beszél. — Az olimpia idején sokkal izgalmasabban teltek a napok. Ilyenkor már mindenki igyekezett haza, hogy láthassa. hallhassa a legfrissebb eseményeket. A műszereken nyomon lehet követni, hogyan emelkedik folyamatosan az áramfogyasztás. Ha a magyarok futballoztak, szinte ugrásszerűen nőtt. A Magyarország—Lengyel- ország labdarúgó döntő idején jegyezték fel az olimpiai időszak fogyasztási maximumát: mintegy 25 megawattot. Ez csak úgy hozzávetőlegesen 250 ezer 100-as villanyégő, 170 ezer televízió s 65 ezer villanyvasaló üzemeltetéséhez elegendő áram. Egyébként — túl az olimpián —, itt az ÉMÁSZ központi állomásán közvetlenül is lemérhető egy-egy televízióműsor népszerűsége. (A siker csak azért pem. mert az nem olvasható le a műszerekről.) ,,Vigváz” az alkonykapcsoló — Jelentősen megnőtt az áramfogyasztás például, amikor a Forsyte Saga-sorozat filmjeit játszották — mondja az üzemirányító. — Ma legtöbben a Maigret- és az Angyal-filmeket nézik. A tudományos és komoly zenei előadások alatt viszont úgy látszik, alszik a város. S az idén a táncdalfesztivál is veszített a népszerűségéből... Kint már leszállt az este, sötétség azonban nem ülhet a városra. Erre éberen ügyel az épület tetejére szereit alkonykapcsoló, amely kellő időben jelt ad a három automata állomásnak az utcai közvilágítás bekapcsolására. A következő pillanatban mintegy REFLEKTOR Ma Budapesten francia építőipari és közlekedési filmnapot tartanak. :+c Gödöllőn évnyitó ünnepség lesz az Agrártudományi Egyetemen. >(c Mátészalkán tanácskozást tartanak a téli almák kártevői elleni védekezésről. Székesfehérváron országos könyvtárépítési tanácskozás lesz. Szombathelyen kétnapos tanácskozás kezdődik az Építőipari Tudomány«!» Egyesület szervezésében. 25 ezer fényforrás nyitja ki izzó szemét a város legkülönbözőbb pontjain. A bonyolult készülék működését már az éjszakás üzemirányító. Lubiczky József magyarázza: — Ha a fotoelemekre eső fény ereje az értékhatár aiyi csökken, a szerkezet működésbe lép. Elektromos impulzust „küld” a három automata állomásra, ahol ennek hatására bekapcsolnak a köz- világítás vezérlő reléi. Ugyanez játszódik le fordítva, amikor hajnalban kialszanak az utcai lárapák. ' Az egész folyamat a központi állomáson elenőrizhető: amíg az utcai lámpák égnek, a műszerfalon állomásonként egy-egy jelzőlámpa világít. A rendszer óriási előnye, hogy nem kell figyelni a kinti látási viszonyokat; a készülék az embernél is megbízhatóbb. Ha napközben a viharfelhők teljesen besötétítik az eget, emberi kéz érintése nélkül kigyulladnak a város fényei. Jól szolgál, de... — Hátrányai közül néhányat sikerült megszüntetni — mondja az éjszakás üzemirányító. — Előfordult például, hogy az éjszakai villámlások alkalmával néhány másodpercre kialudtak a fények. Késleltető kapcsoló beiktatásával segítettünk a bajon. Talán egyetlen hátránya, hogy a kisebb szakaszakban keletkezett üzemzavarokat nem jelzi. (Ezt viszont jelzik a lakók.) * Nézem a műszerfalat, hallgatom a monoton zúgást. Az ember megszelídítette és saját szolgálatába állította az egyi legtitokzatosabb „jószágot”: a villamos energiát. Ám a halálos áramütésekről szóló hírek olvasásakor kissé elbizonytalanodok: nem mindig bánunk okosan a „szolgával”. KEGLOVICH JANOS Felháborodásukban aláírásokat gyűjtöttek és egész listával ellátott tiltakozó jegyzéket készítettek a hollóstetői kemping vendégei. Méltatlankodásuk teljesen indokolt; napi 32 forint szállásdíjat fizetnek a kemping használatáért és a tábor gazdája — a megyei Idegenforgalmi Hivatal — a legalapvetőbb feltételt, a mosdó- és ivóvíz-ellátást sem tudja biztosítani. Kis hozamú forrás A panasz nem újkeletű. Több mint tíz éve tart a hollóstető víz-vita. Ennyi ideje annak, hogy a Borsodi Szénbányák és az Idegenforgalmi Hivatal elhatározta: közös erővel apró törpevízművet építenek, hogy a jól megközelíthető, jó levegőjű Hollós- tetőn megteremtsék egy kis bányászpihenő és egy kemping létesítésének feltételeit. Az összeadott pénzen befoglalták a mai kemping végében csörgedező forrást, és apró, medencével, szivattyúval ellátott hidrofor-házat építettek. S mert egy vízmű üzemeltetése, bármilyen kicsi az — ivóvízről lévén szó —, Módosítják a parlament ndjét Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen megtárgyalta a bizottság által kiküldött albizottság javaslatát az ország- gyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről. A napirend előadója dr. Gonda György, a bizottság eln&ke, az albizottság vezetője volt. A vitában részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, dr. Bodnár Ferenc, dr. Gajdócsi István. S. Hegedűs László, Imri Gyula, Kardos Vilmos, dr. Mátav Pál, dr. Nezvál Ferenc, dr. Orbán László, Szokola Károlvné dr., Tóth Szilvesztemé, dr. Vida Miklós országgyűlési képviselők, valamint dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyet- tes. Dr. Gonda György az ülés után az MTI munkatársának elmondotta: — Az országgyűlés júniusi ülésszakán megbízta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy az 1949. évi XX. törvény módosításáról, a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvénynek megfelelően dolgozza át az országgyűlés ügyrendiét, hogy annak előírásai minden tekintetben összhangban legyenek alaptörvényünk rendelkezéseivel. A bizottság ebből a célból albizottságot hozott létre, amelynek munkájába szakértőket is bevont. A most elfogadott javaslatot az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Árvízveszély A több napon át tartó esős időjárás következtében megduzzadtak a borsodi folyók. Tiszalúc felett elsőfokú ár- vízvédelmi készültséget rendeltek el. A Sajó vízszintje is megemelkedett. megfelelő fertőtlenítést, külön szakértelmet kíván, a „maszek” létesítményt átadták a Borsod megyei Vízművek kezelésébe. A kis hozamú forrás vizét akkor hivatalosan is felosztották az „alapítók” között.' Meghatározták, kinek mennyi jut a naponta kitermelt 8—12 köbméterből. A kemping és a bányászüdülő megnyitását azóta újabb építkezések követték. A közelben saját üdülőt létesített az egyetem, a kórház, a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet. Valamennyien igényt tartottak a vízre, s időközben rákapcsolták a vezetékre az új erdészházat és a szomszédos turistaházat is. A vízből pedig évről évre kevesebb jutott a szivattyúházat felépítő „őstelepeseknek”. Literenként 8 forintért Tavaly már rá is fizettek. A nyári szárazság idején a kempingnek — literenként nyolc forintért — autóval és lajtkocsiban kellett felhordani a vizet a Szinva-forrásA diósgyőri új lakótelep 10. emeletén .élnek T. Lász- lóék. A férj sofőr, az asszony most, és még jó néhány évig htb. Csak annyit dolgozott a szülés előtt, hogy megkapja a hatszáz forintot, de most nem siet vissza a munkahelyére. Pedig megtehetné. A nagymama amúgy is felnéz mindennap és szívesen vállalná a srácokat. Talán bölcsőde, óvoda is kerülne, de T.-né inkább otthonmarad. Fiatal házasok, soha nem remélt nagy élményt jelentettek számukra a gyerekek, s az új lakásban is mindig akad tennivaló. Nehéz szavakba foglalni az otthonmaradás okát. tói, hogy a vendégek mosakodni is tudjanak. Ivóvíz helyett pedig a táborozok csak szódavízzel csillapíthatták szomjukat. És hiába volt az idén kedvezőbb az időjárás. A gyakori esőzések ellenére naponta ezen a nyáron is csak egy-két óráig csordogált a víz a kemping csapjaiból. Előfordult az is, hogy szombat délutántól hétfő dél- előttig — amikor a legtöbb vendég tartózkodik a kempingben — teljesen szünetelt a vízszolgáltatás. És hétközben, esténként sem volt víz. A gépház kezeíője — arra hivatkozva, hogy letelt a munkaideje — délután háromkor naponta kikapcsolta a szivattyút, s mire a táborozok visszatértek a kirándulásokról, heteken át nem tudtak főzni, tisztálkodni. A tábor vezetője, hogy enyhítsen a súlyos vízhiányon, egy tartályt épített, amelyben a vízhiányos órákra napközben gyűjtögette ösz- sze a vizet. Erre azonban a többi üdülőházak kezdtek tiltakozni és méltatlankodásukra a vízmű megtiltotta a tartály használatát. Sőt, kilátásba helyezte azt is, hogy ha Ez év januárjában a városban feloldották a nők kötelező munkaközvetítését, s ez azt jelenti, hogy kevés a munkára jelentkező asszony. T.-nét is hiába várják. Pedig a nők számára nemcsak a férfiéval egyenlő a munkához való jog, hanem ugyanúgy kötelesség is. Tevékenységére szüksége van a társadalomnak, keresetére a családnak, és mégis .;. © Az asszonyok védekeznek. Erről beszélgettem K. Gézá- néval, aki, bár egyetlen gyermeke mái' megnősült, mégsem ment el dolgozni. Ha újból kezdené, akkor is nem tartják be a rendelkezést, az egész kempinget kizárja a vízszolgáltatásból. Az őstelepesek kárára Arról szó sem esett, hogy az elmúlt években, milyen megfontolás alapján adták ki az építési engedélyekét. S ha már kiadták, miért kötötték rá a vízvezetékre az új üdülőket, amikor mindenki tudta, hogy a parányi forrás egyébként is kevesebb vizet ad a kelleténél. Hiszen előírás szabályozza azt is, hogy egy kemping csak akkor üzemeltethető, ha az alapvető egészségügyi feltételekről gondoskodnak, vagyis naponta legalább hatvan liter vizet tudnak biztosítani egy- egy táborozónak. A könnyelműen kiadott hatósági engedélyekkel így pontosan azt az intézményt hozták lehetetlen helyzetbe, amelyik annak idején saját elhatározásából megteremtette a környék vízellátásának feltételeit. (lahucsky) leménye szerint — választani kell. Azért, hogy megvéd- ja magát, a gyerekeket, a család békéjét. Van aki a háztartási és munkahelvi elfoglaltság közül csak az egyiket választja. Aki nem választ, de jó háziasszony, jó feleség és a munkahelyen egyenrangú kolléga akar lenni, az vagy nem szül, vagy beéri egy-két gyerekkel. Az asszonyok helyéről, szerepéről, késhegyig menő vita folyik a lapokban. Bor Ambrus írja: ..Az a nő, aki látványosan veri az öntudattamtamot, és nagy hangerővel követeli a sikerélményt, és aki a harmadik gyerekkel viselös asszonyt ostobának tartja, az felsőbb osztályba sorolja magát. Rájött, hogy anya mindenki lehet, gyereket szülni úgyszólván segédmunka.” Az ellenvéleményt Szemes Piroska így adja közre: „Ha a nők munkába állítását nem jótékony gesztusnak fogjuk fel, hanem a társadalmi fejlődés ve'"bárójának, gazdasági szükségszerűségnek (mint ahogy az is), a. nők felszabadítása érdekében tett minden eddigi intézkedésünk alig haladja meg a polgári emancipációs törekvések kereteit.” Dr. Z. Jenőné sohasem dolgozott. Két gyereket nevelt fel. Amikor arról faggattam, hogy miért vállalta a csak a háztartással, gyerekneveléssel törődő asszony kifelé hálátlan szerepét, az anyagiakról szó sem esett. Pedig a mostani viták gyakran a pénz körül csúcsosodnak ki, s a közfigyelem annyira az anyagiakra összpontosul, hogy a kérdés már szinte úgy vetődik fel, hogy meddig lesz még rossz „üzlet” a gyereknevelés. Az aligha vitatható, hogy odáig sosem mehetünk el, hogy végül anyagilag is kifizetődő legyen gyereket szülni és felnevelni. Aki ezt nem érti, nem érzi meg, arra csak mérsékelt hatást gyakorol a családi pótlék és az anyasági segély akár többszörösére emelése. A nők munkába állításával, a szolgáltatóipar fejlesztésével, az óvodák és bölcsődék megnyitásával a társadalom azt az egyenjogúságot sietteti, amely elmossa a különbséget a férfi és a nő között. De a családon belüli különbségek semlegesítése, a teherviselés megosztottsága még csak alig kezdődött el. A jogi egyenlőség tehát olvan egyenlőtlenségeket takar, amelyek ismeretében aligha beszélhetünk emancipációról. B. i. Tís éve tart a vita Kemping - víz nélkü
