Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-11 / 214. szám
% Dr. Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Schmitt Pál, Erdős Sándor Kétszer vívtak az aranyért! Egy arany, két ezüst a szorítóban ★ Gedó György, Orbán László, Kajdi János A cím nem tévedés, való igaz. Párbajtőrözőink két döntőt vívtak — kis túlzással hármat is említhetnénk — míg nyakukba akaszthatták az olimpiai aranyérmet! De menjünk sorjában. A magyar csapat a svédek elleni „kisiklás” után az ellen a lengyel együttessel szemben lépett pástra a négy Az első magyar olimpiai aranyérmet Hajós Alfréd szerezte Athénban és éppen 76 esztendőt kellett várnunk, amíg a 100. nemesfém is birtokunkba került. Hegedűs Csaba nevéhez fűződik e jeles tett, aki birkózóink közül egyedül állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy csak azért lett egyedül Hegedűs aranyérmes, mert a svéd. nyugatnémet és jugoszláv összetételű zsűri arcpirítóan szégyenteljes mesterkedései öt (!) birkózónkat ütötte el saját versenyzőik érdekében a dobogós helyezésektől. Világbajnokunknak a jugoszláv Nenadiccsal kellett megküldenie. Ha Hegedűs győz, már olimpiai bajnok, ha veszít, akkor ezüstérmes. És a magyar fiú 5:4-es győzelemmel hagyta el a szőnyeget. Olimpiai bajnok lett! Hiába „utaztak” a mérkőzésvezetők a 100 kg-os Kiss Ferencre. mert a nagy lendülettel birkózó magyar fiú mérkőzése során annyi akciót csinált a román Mari- nescu ellen, hogy győzelme egy pillanatig nem volt vitás. Bronzérmes lett! Másik világbajnokunkat, az 57 kg-os súlycsoportban verA férfi magas ugró-verseny nem tartozott a színvonalas vetélkedők közé. A 19. főből álló mezőny jelentős többsége elmaradt idei legjobbjától, s így eshetett meg, hogy a 223 cm átugrása elé? volt a szovjet Tannak szénává az aranyérem megszerzéséhez. A magyarok közül Sze- f>essy Adám szerepelt jobban: *18 cm-es teljesítményével az 5. helyen végzett. Major István 3 cm-rel kevesebbet ugrott, s a kanadai Beerssel holtversenyben 6 lett. közé jutásért, amelyet két évvel ezelőtt az ankarai VB-n csak fantasztikus nagy küzdelemben, jobb találataránnyal tudott leszorítani a dobogó legfelsőbb fokáról! Most is nagy csatára készültek, s talán az ő meglepetésük volt a legnagyobb, amikor Kulcsár, Osztrics (3— 3), Schmitt (2) és Fenyvesi dr. 1 győzelme után alig senyző Varga Jánost az NSZK-s Veillel szemben történt szégyenteljes leléptetés idegileg teljesen megviselte. A szovjet Kazakov elleni mérkőzésén csak árnyéka volt önmagának, s pontozással vesztett. Így csak a 4. helyen végzett. Az 54 kg-osak mezőnyében Doncsecz József is a bírák „áldozata” lett, s ezért végzett csupán a 4. helyen. Steer Antal sem járt különbül a 62 kg-osak mezőnyében. A sok bírói mesterkedés neki is csak 6. helyet eredményezett. A tulajdonképpeni félnehézsúlyú és a szabadfogásban jobb Csatári József erején felüli teljesítményt hajtott végre, amikor a „húshegyek” mezőnyében megszerezte a 4. helyet. Pércsi József 4. helye is jóval előkelőbb lehetett volna bírói mesterkedések nélkül. Sovány vigasz számunkra az, hogy a Nemzetközi Birkózó Szövetségben történt tisztújítások nyomán diplomáciai sikert aratva Matura Mihályban alelnököt köszönthetünk, hiszen funkcióba lépése csak a későbbiekben érezteti majd hatását: a kötöttfogású birkózóinktól elvett érmeket ő sem tudta visszaszerezni. A maratoni távnak 76 merész atléta vágott neki, köztük az ózdi Tóth Gyula és a másik magyar. Szekeres Ferenc is. 15 km megtétele után az amerikai Shorter állt az élre, s előnyét fokozatosan növelve biztosan szerezte meg az olimpiai bajnoki címet. A magyarok végig a középmezőnyben haladtak, s végül is Tóth Gyula a 27., Szekeres Ferenc pedig a 33. helyen ért célba. egy óra múlva ezt mutatta az eredményjelző tábla: Magyarország — Lengyelország 9:1. Hát erre senki sem számított! Aztán jött a sorsdöntő találkozó, a tulajdonképpeni döntő: harc a szovjet csapat ellen a fináléba jutásért! Nos, ez a heroikus küzdelem nem valami biztatóan kezdődött. 5:3-ig állandóan a szovjet csapat vezetett, s közben Osztrics megsérült, helyére Erdőst kellett pástra küldeni. Hanem aztán „iskolát adott” a pártbajtőrví- vásból a magyar együttes. Sorozatban öt (!) győzelmet arattak fiaink, s az utolsó csórt éket már le sem kellett vívni. A találkozó után a szovjet vívók azt nyilatkozták, hogy 5:3 után ..zsebükben érezték az aranyat”, hiszen a másik ágon döntőbe jutott svájci együttes legyőzése nem látszott túl nehéz feladatnak. (A magyar győzelmeket Fenyvesi 4. Kulcsár 2, Schmitt és Erdős 1— 1 szerezték.) Talán a mieink is így vélekedtek, s ezért bizonyult a vártnál sokkal nehezebb ellenfélnek a svájci együttes a fináléban. A találkozó első „félidejében” igen szoros volt a küzdelem. A magyaroknak csak 3:3 után sikerült elhúzniuk három győz,-, tes csőriével. Aztán a svájciak még egyszer szépítettek, de Kulcsár végül is feltette az „v’-re a pontot: 8:4 lett győzelme után az eredmény, s ezzel a „toldozott- foldozott” magyar csapat — Kulcsár végig boka- és ujj- sérüléssel vívott, s az ugyancsak megsérült Osztrics helyére is Erdős „ugrott” be — a dobogó legfelsőbb fokára állhatott. Tokió és Mexikó után tehát sorrendben harmadszor is főárbocra került a magyar zászló! Az izgalom és kétség sziv- dobogtató perceit éltük át szombat délelőtt a tv és rádió jóvoltából, hiszen hét számban álltak rajthoz ka- jak-kenuzóink az ober- schleissheimi pályán. Aztán feltettük magunknak a kérdést: siker vagy kudarc-e a finálék végeredménye a magyarok szempontjából? ... Nehéz erre válaszolni. Ahhoz mérten, hogy szinte valamennyi egységünkben a „jövő”, tehát a montreáli esélyesek rajtoltak: siker. A sok millió magyar várakozásához és a mexikói olimpiai szereplésünkhöz képest viszont balsiker! Pedig 2—2 ezüst és bronz, s egy-egy 4.. 5., 6. hely a magyarok teljesítményének mérlege ... Hogy miért nem lett ez a „lista” jobb, az elsősorban Pontszerzőink Olimpiai bajnok: Földi Imre (súlyemelés) Balczó András (öttusa), dr. Fenyvesi Csaba (párbajtörvívás), párbajtőrcsapat, Hegedűs Csaba (kötöttfogású birkózás), Gedó György (ökölvívás). Ezüstérmes: Szűcs Lajos (súlyemelés), dr. Kamuti Jenő (tőrvívás), öttusacsapat, Maróth Peter (kardvívás), Gyarmati Andrea (úszás). Bó- bis Ildikó (tőrvívás), vízilabdacsapat. női tőrcsapat. Wich- mann Tamás (kenuzás), férfi kajak kettes. Orbán László. Kajdi János (ökölvívás), labdarúgócsapat. Bronzérmes: Holezreiter Sándor, Benedek János (súlyemelés), női tornászcsapat, Hargitíay András (úszás), Kiinga László. Bajkó Károly, Csatári József (szabadfogású birkózás). Gyarmati Andrea (úszás). Papn Lajos (sportlövészet), Horváth György (súlyemelés), kardvívó csapat, Kulcsár Győző (párbajtörvívás). Botos András (ökölvívás), Csapó Géza (kajakozás), Pfeffe" Anna (kajakozás), Kiss Ferenc (kötöttfogású birkózás). IV. helyezett: 4x100 m-es női gyorsúszó váltó, Császár Mónika (egyéni torna), férfi tőrcsapat, női kajak kettes, Doncsecz József, Pércsi József, Csatári József. Varga János (kötöttfogású birkózás). V. helyezett: Hargittay András (úszás, két számban is). Békési Ilona (egyéni torna), Fejér Géza (atlétika), női röplabdacsapat, Zsivótzky Gyula, Szepesi Adám (atlétika), férfi kajak kettes. VI. helyezett: Kaczander Agnes (úszás), Ambrózi Jenő, Szarvas Gábor (súlyemelés), Kovács Tamás (kardvívás), Hanzlik János (súlyemelés), országúti kerékpáros csapat. Eckschmidt Sándor. Major István (atlétika), férfi kajak négyes. Steer Antal (kötöttfogású birkózás). Íjász-kudarc Az utolsó versenynapon a rövidtávú viadalokra került sor, s a magyarok azon is meglehetősen gyengén szerepeltek. Hamvas Agnes 2265 körös teljesítménnyel (160 ponttal lemaradva az olimpiai bajnok Wilber mögött) csak a 22. helyen végzett. Nagy Béla ugyan valamit javított előző helyezésén, azonban 2302 körös eredménye (225 körrel kevesebb, mint az aranyérmes Williams teljesítménye) csak a 34. hely megszerzésére volt elegendő. azzal magyarázható, hogy kivétel nélkül minden hajónk hihetetlenül rosszul rajtolt, s a táv első felénél csupán egy-kettő igyekezett a vezetőkhöz felzárkózni. Amikor aztán már észbe kaptak, késő volt: a többiek lehajrázták őket! A férfiak K—1 versenyében Csapó a nyolcadik (!) heljTŐl fokozatosan jött fel, s az utolsó 100 méteren biztosította a bronzérmet jelentő harmadik helyet. IVichmann Tamástól a C—l-ben mindenki aranyat várt. Bajnokunk azonban az első 500 méteren „elaludt”, s a szédületes hajrát kivágó román fiú mögött csak tetemes hátránnyal haladt át másodikként a célvonalon. Ezüstérmes lett. A nők K—1-es döntőjében az első két helyen a papírforma érvényesült. A bronzéremért azonban öldöklő küzdelem folyt, s Pfeifer Anna a rendkívül rossz rajtja után az igen erőteljes hajrának köszönheti, hogy a dobogó harmadik Ilyen még nem volt az olimpiák történetében: három magyar öklöző léphetett kötelek közé az aranyért! Papp Laci „favágó ler gényei” alaposan kitettek magukért. A döntők sorozatát a papírsúlyú Gedó és a KNDK üldözője, Kim V Gil kezdte. A koreai fiú beugrásokkal kísérletezett, de Gedó jól előzte meg azokat. Jobbal előkészített, aztán ballal helyezte el egyeneseit ellenfele fején. Az első menet a magyar fiúé volt. Ezután sokat ment előre Kim, erőltette a belharcot. ám Gedó keményen keresztbe verte ellenfele kísérletezéseit, s végig ő irányította a második három percet is. Óriási csatát hozott a harmadik menet! Nagy sorozások, ütésváltások történtek a kötelek között, de ebben is a magyar fiú volt a jobb, A pontozók 5:0-ra értékelték a mérkőzést, olimpiai bajnok: Gedó György (Magyarország)! Könnyűsúlyban Orbán Lászlónak a lengyel Scze- panski volt az ellenfele. A magyar fiú nagy meglepetésre alaposan változtatott megszokott stílusán, s nemÖszintén szólva a labdajátékban indult magyar csapatok a „vizesek” ezüstérme és a „rönös lányok” 5. helyezése ellenére sem szerepeltek úgy, hogy eredményeik alVpján igazi örömet szereztek volna a magyar szurkolóknak. Reméltük, fokára állhatottá Kellemes meglepetést okozva szerzett ezüstérmet a K—2-esek döntőjében a fiatal Deme—Rátkai páros, akik gyenge rajt után fokozatosan dolgozták le hátrányukat, s a cél előtt 250 m-ve már fél hajóhossznyira megközelítették a vezető szovjet egységet. Ezt a távolságot tartva másodikként haladtak át a célvonalon! A női K—2-es duótól is többet vártunk. A Pfeffer—Hollósi kettős szinte csak a második 500 meteren evezett igazán, ez azonban csak a negyedik hely megszerzéséhez volt elegendő. A férfi K—2-es döntőben a Pová- zsay—Darvas páros a hetedik helyről küzdötte fel magát, de a hajrára már elfogyott az erejük. Az ötödik h<-yen futottak célba. A legnagyobb csalódások egyikét a K—4 egységünk okozta. Igen rossz versenyzéssel csak a 6. helyen futottak célba. A kajak-kenu versenyeken egyébként átütő szovjet siker született: a hét szántból hatot ők, egyet a románok nyertek! csak az elhajlásokra, ütésvédésekre törekedett, hanem mindhárom menetben ő volt a lényegesen többet kezde-' ményező! Belharcból is jól jött ki, szúrkálásai. egyenesei pedig rendre „ültek". Ütéseiben azonban nem volt megrendítő erő. s a lengyel fiú állta azokat. Mindhárom menetben lényegesen jobb volt Orbán, s az eredmény- hirdetésnél hallatlan igazságtalanság történt: a pontozók 3:2 arányban fl lengyelt hozták ki győztesként! Orbán ezüstérmes lett. Váltósúlyban Kajdi János harcolt a kubai Correa ellen az aranyárt. A lassú, de nagy erejű néger f;ú láthatóan végig nagy ütésekre ment, de igazán megrendítő ütést egyszer sem vitt be Kajáira. A második menet elején egy nagy balcsapott után rászámoltak a kubai fiúra, aki azonban masához tért. belharcot erőltetett, s ennek Kajdi „itta meg” a .levét. Megintették. Öriősi harcot hozott a harmadik menet, amelyben mindkét öklöző rengeteget ütött, de kapott is. A pontozók a kubai fiút látták jobbnak. Kajdi is ezüstérmes lett. hogy labdarúgóink feledtetik a sok csalódást, és végre nemesfémmel örvendezleíik meg a magyar sport sikereiért szorító milliókat. Nem így történt. A lengyelek elleni döntő mérkőzés rosszul indult, hiszen már a 4. percben Dunai II. egy összecsapás során megsérült, s hatalmas turbánt kapott a fejére. Ellenfeleink óriási becsvággyal vetették magukat a küzdelembe, s szinte első perctől az utolsóig uralták a mezőnyt. Középpályásaink — sajnos — nem tudták megszűrni a lengyel támadásokat, s védelmünkre időnként óriási nyomás nehezedett. Támadásainkban kevés volt az átütőerő, nem tudtuk tartani a labdát, a lengyelek pedig rohamot rohamra vezettek. Igen gyakran csak a pompásan védő Géczi vagy „Fortuna” mentette meg hálónkat a góltól. A 42. percben mégis mi örültünk. Váradi ügyes cselekkel tisztára játszotta magát, és éles szögből a hálóba lőtt, 1:0. Szünet után gyorsan egyenlítettek a lengyelek. A 47. Dérében Dejna nagy szóló után a dermedt magyar védők közölt a 16-osról zörrentette meg Géczi hálóját, 1:1. Teljesen megzavarodott a védelmünk, nagy volt a kapkodás. s szinte pillanatokig sem tudtuk tartani a labdát. A 68. percben megszerezték az aranyérmet jelentő úiabb gólt is a lengyelek. Ismét De.ina talált a magyar kapuba, 2:1. A továbbiakban is »— sajnos — csak a lengyel csaoat futballozott, s örülnünk kellett a végén. hogy egygólos vereséggel megúsztuk ezt a mérkőzést. Ilyen rosszul magyar válogatott talán még soha nem játszott! Lengyelország — Magyarország 2:1 (0:1). összeállította: MONOSTORI GYULA Hegedűs Csaba és Kiss Ferenc Hegedűs Csaba szerezte 100. aranyunkat! Mem termett babér atlétáinknak * Deme és Rátkai, Wichmann Tamás, Csapó Géza, Pfeffer Anna Eremhullás a kajak-kenu döntőkön Kínos 90 perc után: ezüst
