Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

Lj vasérc telep Sajókeresztúron A IV. ötéves terv idősza­kában egyik kiemelkedő program: a vaskohászat ter­melésének jelentős növelése. A Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnál gondokat okoz­nak a megnövekedett igé­nyek, elsősorban a vasérc, il­letve a koksz szakszerű tá­rolása. A repülőtéri telep tá­roló területe már telítve van. ezért nemrég ideiglenesen új, kisegítő telepet nyitottak Sa­jókeresztúron, a Borsodi Érc­mű szomszédságában. Itt a szovjet importból származó vasércet tárolják, s a további termelésnövelés céljából a BÉM a telepet ál­landó jelleggel kénytelen birtokba venni. Az év hátra­levő felében a két tárolóhe­lyen mintegy 200 ezer tonna vasércet és 30 ezer tonna kokszot kell elraktározniuk. A következő években to­vábbi termelésnövekedésre van szükség, ezért a sájóke- desztúri telepen nagyarányú vágánybővítést is terveznek. Az új tárolótér rövidesen egymillió tonna vasérc raktá­rozásához nyújt megfelelő feltételeket. ★ Nagyszerűen dolgoznak az ózdi kohók, az acélmű idei célkitűzése — a vállalat életében először — az 1 millió tonna acél legyártása. Nem lehet panasz a tovább feldolgo­zó durvahengermű munkájára sem. amely a finomhenger­mű számára a bugát hengerli. Képünkön: a finomhengermű bugaterében a daru a durvahengerműből érkezett bugarako­mány utolsó darabját szállítja az előmelegítő kemencékhez. Már a török időkben is így készült... Az utolsó szegedi p Ha Szegedről hallunk, a papucs feltétlenül eszünkbe jut. A város hírét többek között e jellegzetes terméke is növelte. A papucskészítés ma már korszerű nagyüze­mekben folyik: alig akad egy-két mester, aki még őr­zi a hagyományos papucs- készítés fogásait. Rátkai Sándor 1932-ben állt inasnak egy híres pa­pucskészítő mesterhez. Két bátyja is ezt a mesterséget választotta, s papucskészítő lett a felesége is. Gyermekeik azonban már más szakmát választottak. Rátkaiék az utolsó papucso- sok Szegeden. Rozsliszt és spiritusz Az idők során a papucské- szítes technikája sokat vál­tozott. Korábban selyemre dolgoztak, ma bársonyra. A minta viszont nem változott. A nyolcvaníéle magyaros minta között a legkülönfé­lébb variációk fordulnak elő. A legismertebbek ma is a virágmotívumok. A sok szín­ben pompázó pipacsok, ka­lászok, búzavirágok, nefelej­csek, gyöngyvirágok, száz­szorszépek és margaréták sok-sok türelmet kívánnak hímzőjüktől. A mintát, ame­lyet Rátkai Sándorné hímez különleges fonállal, először a rámára feszített anyagra raj­zolják, spiritusz és rozsliszt keverékből álló házi készíté­sű festékkel. (Később a fes­ték lepereg.) A szegedi papucsnak, ame­lyet eredetileg mindkét lá­bon lehetett hordani, speciá­lis bőrbélése van. Ha kész a fejrész, akkor a visszájáról varrják fel a talpra, s aztán fordítják ki. A kifordítás a papucskészítés egyik legnehe­zebb művelete: már a török időkben is úgy végezték, ahogy ma. A mester öt évig tanulta ezt a műveletet. A pompont műselvemből készítik, és házilag festik. A legkedveltebb a piros színű papucs. De szép látványt nyújtanak a fehér, fekete, vi­lágos- és sötétkék, rózsaszín, bordó, világos- és sötétzöld, valamint a kénsárga szín­ben pompázó remekek is. Must a és bicske A papucskészítők speciális •aerszámokkal dolgoznak. Ilyen például a musta és a bicske. Az előbbivel kalapál­nak, ezzel alakítják az anya­got, az utóbbi pedig vágó­szerszám. A kerekítővei a talpszéleket vágják le, míg a mosófakéssel a talpat sikál­ják fényesre.-r Amikor egy papucs el­készül, elgyönyörködöm ben­ne — mondja Rátkai Sándor; akinek a papucsait nemcsak Magyarországon ismerik, ha­nem Párizsban, Indiában és Amerikában is. BÓTA SÁNDOR Kisebb forgalom G a gyermeksebészeten Megkezdődött az új tan­év, s máris mintegy felére csökkent a betegek száma a Semmelweis Kórház gyer­meksebészetén. A hét vége még sokaknak balszerencsé­sen végződött, a járóbeteg- rendelésen több sérült gyer­mek jelentkezett, az osztály­ig azonban már mindössze négy, csonttörésest kellett felvenni. Ez az utolsó hullám, hiszen a következő napokban már a szabad idő nagyobb részét tanulással töltik majd -a gyermekek. A nyári főszezon utáni for­galomcsökkenés lehetőséget nyújt arra, hogy a korábbi, napi 12 órás járóbeteg-rende­lést szeptember 15-től kilenc órára csökkentsék. A DH városfejlesztési fóruma• Egyszerűbb, de drágább Miért kell bontani? Földkupacok a Centrumnál Sokszor elhangzó kérdésben kért felvilágosítást városfej­lesztési fórumunktól Bodnár László miskolci olvasónk: Nem lenne célszerűbb a túlságosan költséges bontások nélkül építeni? Gondolom — írja —, így lényegesen többe kerül a lakásépítés, mintha az új lakásokat eddig szabadon maradt beépítetlen területekre telepítenék! A kérdésre Alföldi László, a városi tanács tervosztályá­nak helyettes vezetője vála­szolt: A levélíró aggályaival tö­kéletesen egyetértünk. A kérdés csupán az, hogy hol vannak ilyen szabad terüle­tek, ahol megtakaríthatnánk a bontások költségeit, és egyúttal biztosíthatnánk a la­kások folyamatos átadását is. Beépítetlen terület még csak- csak lenne, de ezek egyike sem biztosítja a kívánt fel­tételeket. Az egyik ilyen te­rületünk az Avas, amelynek déli Petneházy utca es Hejő- csaba felőli lejtőjén tavaly kezdtük meg egy új lakóte­lep építésének előkészületeit. A leendő avasi városrész he­lye azonban még most is csaknem teljesen közműve- sítetlen. Ezért itt leghama­rabb csak 1973-ban kezdőd­nek meg a lakásátadások, s ha eddig szanálások nélkül építkeztünk volna, a jövő év végéig — visszamenőleg több éven át — Miskolcon egyet­len új lakást nem tudtunk volna átadni. A többi, még beépítetlen területünkön — például a Martintelepen, a repülőtéren vagy Alsózsolcán a Házépítő Kombinát szomszédságában — sem sokkal kedvezőbb a helyzet. Tehát ezeken a he­lyeken, ahhoz, hogy új lakó­telepeket létesítsünk, a köz­művesítéssel együtt olyan jelentős beruházásokra lenne szükség, amelyek felemészte­nék azokat az összegeket, amelybe a jelenlegi körül­mények között a belvárosi. szanálások kerülnek. AÍsó- zsolcán például egy új lakó­telep esetleges építése a te­rület egy méter magas fel­töltését tenné szükségessé. A Martintelepen ugyancsak az alacsony terepszint és a ma­gas talajvízállás miatt kü­lön szennyvízátemelő rend­szert kellene építeni, nem is beszélve azokról az esztétikai és egészségügyi kihatásokról, amelyek a Vörösmarty utca környékén levő épületek sza­nálását sürgetik, vagy a re­pülőtéren a közeli ércelőké­szítő miatt a levegő szeny- nyezettsége szempontjából te­szik lehetetlenné a lakás- építkezést. Ezért a lakásépí­tési tervek összeállítása so­rán rendkívül megfontolt és differenciált döntésekre van szükség. Lőrincz László Kun Béla ntaci olvasónk a Centrum Aruház környékének rende­zését sürgeti. A Beloiannisz utcában még mindig vannak olyan földkupacok. amelye­ket még az áruház építése után az építők hagytak ott. Az egész utcakép rendkívül elszomorító. A forgalmas au­tóparkolóval sem törődik senki, s mindezt naponta ép­pen a belvárosban kell lát­nunk. Meddig? A városépítési tervek szerint a jelenlegi Beloiannisz utca szerves részét képezi a bel­város később kialakítandó belső kőrútjának. Az utca át­építésére az eredeti elképze­lések szerint a Beloiannisz utca meghosszabbításával az SZMT-székházig kiépülő új útszakasz megnyitásával együtt kerül majd sor. A Széchenyi utcától északra azonban addig még más munkákat is el kell végezni. Többek között be kell fejez­ni a Pece zárt csatornájá­nak építését, amely eddig csak a Széchenyi utca nyom­vonalában, az útburkolat alatt készült el. Ezt az áru­házzal szemben levő háztar­tási bolt lebontásával előre­láthatólag jövőre kezdik meg, és a Beloiannisz utcát kö­vetve a mai Színva-mederig folytatják tovább. Addig vi­szont nem érdemes nagyobb összegeket áldozni az út kor­szerűsítésére. hiszen jövőre mindenképpen fel kell bon­tani. Ráadásul az utcának ez a része még ezután is építé­si terület lesz, hiszen a le­bontott háztartási bolt helyén 1975—76-ban a csemege vál­lalat egy nagyméretű ABC- áruházat is épít. Az autópar­koló végső kialakítása is csak ezután válik ésszerűvé. L. P. A közömbösség ára: 3 ezer forint Sző vó lepke-in rázió Szirmán és Martintelepen A fák, a gyümölcsösök egyik legnagyobb ellensege, az ame­rikai fehér szövőlepke az idén is elszaporodott a megyében. A nagyüzemi védekezés ered­ményei ellenére is állandó gond az újabb fertőzések meg­akadályozása: számos házi­kert gazdája ugyanis közöm­Sugár István A különös igaz históriája 21. Ítél a szentszéki bíróság Tereljük most figyelmünket a tanúk­ra, akik egyike-másika nem kis hasznot remél közreműködéséből. Döry Katalinnak, a ránki üdülése alatti társalkodónöje, körültekintő diplomáciá­val úgy nyilatkozik, hogy noha tudSzir- may úr sokszori titkos látogatásairól, de azért semminemű kifogásolható ma­gaviseletét egyik fél részéről sem ta­pasztalt. A végén azért diszkréten hoz­záteszi a maga aduját. Időben figyel­meztette úrnőjét, hogy Szirmay vizitjei­nek „rossz, igen rossz vége lesz," ha az Buttler gróf fülébe fog jutni. De erről a ne szólj szám, nem fáj fe­jem színezetű nyilatkozatról rántja le a leplet Kovách Ferenc erdőtelki plébá­nos, aki leplezetlen őszinteséggel el­mondja tanúvallomásában, hogy a tár­salkodónő neki bizalmasan elpanaszolta a grófnő fürdökúrázás alatti botrányos viselkedését. Nemes János inas tanúskodása ugyan­csak kimagasló figyelmet érdemel. Még a per elején Döry Gábor kihallgattatja, s ekkor úgy nyilatkozik, hogy semmine­mű terhelő adatot nem tud Buttlernéröl. Három hónap múltán azonban levelet ír a girincsi öreg grófnak, s arról érte­síti, hogy Buttler adatok után puhato- lódzott nála. de ö semmit sem mondott neki. Elpanaszolja, hogy „akár jót, akár rosszat” mond, gazdája, pazdicsi Szir­may József kapitány úr el fogja bocsá­tani állásából, mert, mint mondja: „ő olyan cselédet nem tart, aki valamiben is avatja magát’’; végűi is a Döry— Buttler-féle pereskedés miatt ö kenye­rét fogja veszíteni. Mivel azonban Döry gróf a minden­tudó inas levelét semmibe veszi, egy hét múltán János inas a néki adott nyilat­kozatát semmisnek nyilvánítja és tnsz- szavonja, mivel csak „fortélyos megke- rités” révén tette azt. E retiráló nyilatkozat után János inas már teljes mellszélességben Katalin asz- szony ellen vall — Buttler oldalán! Döryék ugyanis nem vették észre, hogy az inas levele tulajdonképpen tanúsko­dása méltó megfizetésére való burkolt felszólítás volt. Mivel Katinka nyereg­ben érzi magát az ingyen kicsikart val­lomással a tarsolyában, elereszti a füle mellett a sokat érő kérést, s nem is gon­dol arra, hogy milyen sok borsot tör még majd az orra alá a minden lében kanál, hajdan beavatott inas. Nem kevés mérlegelés és diplomatikus körültekintés után születik meg az egri püspöki szentszéki bíróság ítélete. Az egyház alapjában egyik fél kérését sem teljesíti maradéktalanul! Az ítélet ki­mondja: „nem volt világosan megálla­pítható. hogy a felperes asszonyt az al­peres férj valóban elkergette, elűzte vol­na maga mellől. Következőleg tehát Dö­ry Katalint úgy kell tekinteni, mint aki önként, szabadon hagyta el férje házát.” Buttlerné javára írja a bíróság, hogy hajlandóságát adja a házasélet vissza­állítására és megbánást mutat. Viszont nem találja minden kétségen felül meg­állapíthatónak Katalin házasságtörését, mivel bizonyos fenntartásokkal fogadta Buttler úgynevezett koronatanúinak val­lomásait. Az ítélet kötelezi Buttlert, hogy fo­gadja vissza hitvesét, és állitsa vele vissza teljes értékű házaséletét. Ameddig pedig azt nem teszi meg, évi 1800 — s nem. mint a grófnő kérte, 4000 —forint tartásdijat köteles neki fizetni. Döry Katalin nagy bosszúságára a szentszéki bíróság nem ítélte meg sem a 30 000 fo­rintnyi hitbér, sem pedig a hitvesi ho­zomány megfizetését. Életük első házassági ítélete — mert még hat lesz! — a házastársak össze- békitésének a lehetőségét tartja szem előtt. Éppen ezért nem is foglalkozik a grófnő házasság előtti magaviseletével. Általában mellőzték Buttler súlyosan terhelő bizonyító anyagát, s általában felesége állításait fogadták el hitelt ér­demlőnek — mivel még reményét látják a házasság teljes értékű helyreállításá­nak —, amint hogy ez később valóban be is következik. Következik: Levelek jönnek-menneit bősen tűri, hogy portáján százával-ezrével rajzzanak a veszedelmes kártevők. Szirmán és a Martintele­pen a szövőlepkéktől való­sággal íehérlenek a gyü­mölcsfák. A városi tanács mezőgazdasági osztályán el­mondták: a szövőlepke ir­tását a növényvédelmi ren­deletek írják elő, tehát min­denki számára kötelező. Aki ezt elmulasztja, szabálysér­tést követ el, s háromezer forintig terjedő pénzbírság­gal sújtható. A védekezés korábbi fajtái — a fertőzött ágak levágása, s megsemmisítése, a gázola­jos ronggyal való leégetés — mellett egyre több újabb le­hetőség is kínálkozik. A szaküzletekben korlátlan mennyiségben vásárolhatók nagyhatású rovarölőszerek, melyek közül a szakemberek elsősorban a Fiiból, a Ditri- fon és a Sewin használatát ajánlják. Ötezer LKM-dolgozó üdül Az idén a Lenin Kohá­szati Műveknek körülbelül ötezer dolgozója élvezheti a SZOT kedvezményes üdülte­tését. Rajtuk kívül 1500 gyermek és mintegy félezer nyugdíjas részére biztosíta­nak beutalót az ország kü­lönböző üdülőibe. A tavalyi­hoz viszonyítva számottevő­en emelkedett az üdülők szá­ma; egyrészt a SZOT több beutalót biztosított a gyár­nak, másrészt bővítettéi: a külföldi csere üdültetési ak­ciókat.

Next

/
Thumbnails
Contents