Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-25 / 226. szám

Teniszversenyt is rendezlek a föld alatt Lengyelország egyik ter­mészeti különlegessége a Krakkó melletti Wieliczka, a páratlan szépségű sóbánya. A lengyel bányászok sok nem­zedéke vájta ki a föld alatti aknasorokat. Világhírnevét bizonyítja, hogy évente mint­egy 600 000 turista fordul meg itt. A föld alatt óriási kiterje­désű labirintus húzódik, fo­Leányanyák érdekében René Pleven igazságügy-miniszter rendelete értelmében szombattól kezdve valamennyi francia nőt, aki 21. életévét betöltötte, az asszonyom megszólítás illeti meg. A miniszteri döntésre a leányanyák panaszleveleinek sokasága nyomán került sor, akik különböző hivatalos papírok kitöltésekor meglehetősen kellemetlen helyzetbe kerültek. Mint közis­mert, Franciaországban a névaláírásnál és bemutatkozásnál a hajadonok a Mademoiselle (kisasszony), az asszonyok pe­dig a Madame (asszony) szót teszik nevük elé. A rendelet ugyan a leányanyák kérelme nyomán született, Pleven mi­niszter azonban tovább ment egy lépéssel, s a döntést ki­terjesztette a 21. életévüket betöltött hajadonokra is, akár van gyerekük, akár nincs. Van Gogh szemén zöld hályog volt? Egy amerikai tu­dós, a coloradói dr. Frederico Mayer sze­rint Van Gogh zöld­hályogban (glaukó- ma) szenvedett. Van Gogh olyan jellegzetes stílusban alkotott, hogy a lai­kusok is könnyen felismerhetik erőtel­jes és nyugtalan festményeit. Stílusa egyik legjellegzete­sebb jegye, hogy vásznain minden fényforrást arany­színű fénykoszorúk vesznek körül. Dr. Mayer szerint éppen ezek a fényforrások körül elhelyezett kö­rök támasztják alá egyértelműen felté­telezését, hogy Van Gogh glaukómás volt. Az ebben a beteg­ségben szenvedő em­berek szinte mindig ilyen karakteriszti­kus köröket vélnek látni a fényforrás körül. Van Gogh egyik levelében, amelyet legközeleb­bi barátjához, Paul Gauguinhez írt, arra panaszkodott, hogy kénytelen rövid szü­netet tartani munka közben, mert szemei „nagyon kimerül­tek”. A szemeknek ez az elfáradása ugyancsak a zöldhá­lyog egyik közismert tünete. Dr. Mayer tagadja, hogy a nagy f<#stő súlyos idegi bántal- makban szenvedett volna. Véleménye szerint azonban ép­pen az elkerülhetet­len vakság tudata késztette, hogy el­keseredésében önke­zével vessen véget életének. lyosók, sófalakkal. körülvett barlangok és termek. A já­ratok teljes hossza több mint 180 kilometer. A bánya már a 17. század végén ismert látványosság volt, amiről az 1772-ből megmaradt emlék- l könyvek is tanúskodnak. A sóbányába a Danilowicz nevű müemlékaknán jutnak le. A körút 63 méter mély­ségben kezdődik. A mintegy 3 kilométer hosszú út vájt aknákon és lejtős folyosókon vezet végig a sóbánya mű­emlékrésze felé, amely a 17— 18. századból származik. A bányában mindenekelőtt számos, a sórétegekbe fara­gott szobor a legérdekesebb látvány. Az első teremben megejtően szép a Szent An­tal kápolna. Ezt 1689-ben fa­ragta ki egy helybeli bá­nyász. A zöld sórétegből fa­ragott kápolna egy akna mellett helyezkedik el, ame­lyet csaknem 300 éven ke­resztül csiszolt, vájt az ál­landó légörvény. Ezután kanyargós folyosó­kon, sóba vájt lépcsőkön ve­zet lefelé az út a bánya leg­csodálatosabb termébe — Szent Kiinga csillárokkal ki­világított, kristálysóba vájt kápolnájába. Ennek a hatal­mas föld alatti szentélynek ezüstszürke falait a bibliai jelenetekből vett szobrok dí­szítik. Az utat tó szakítja meg, amelynek tükrében az egyet­len sóoszlopból kifaragott Nepomuki Szent János nézi magát. A tó túlsó oldalán 1956-ban megnyitották az 54 méter hosszú, 10 méter szé­les és 9 méter magas „War­szawa” termet, ahol tenisz- versenyt rendeztek. Ez volt a világ első föld alatti mér­kőzése; a teniszpálya 128 mé­ter mélyen fekszik a föld alatt. A mi kis parabolánk Elhatároztuk, hogy benevezünk a tévé Szójátékklubjába. Mai összeállításunk mottója- — az elhatározás jegyében — így hangzik: szerepel majd kétszer is hajó és más is, ha jó. Lehet, hogy nem kapunk rá pontot, a képekre viszont minden bizonnyal kapnánk... De döntsék el önök! Az elektromos Peile Petterson svéd vitorlázó versenyző barkácsolta magának ezt a különös esz­közt, mely szerinte nagyszerűen szolgálja a láb és a hasizmok erősítésér. A vadállatok jobban kedvelik a nőket aram törött csontot tak erre a munkára. Kitűnt azonban, Jiogy az állatok job­ban kedvelik a nőket: jelen­létükben szelídebbek és en­gedékenyebbek. Apróságok innen-onnan MARK SPITZ BAJUSZA — „INGYEN SZTRIPTÍZ” BORSOS ÁRON gyógyít Kísérletek biztató eredmé­nyekkel jártak olyan vonat­kozásban, hogy a villamos áram elősegíti a csonttörések gyorsabb gyógyulását. Az Egyesült Államokban meg­kezdték olyan hordozható készülékek gyártását, ame­lyek 1/100 amper erejű vil­lamos áramot gerjesztenek. A feszültséget automatikusan tartják fenn egy elektromos séma segítségével, függetle­nül attól, hogy miként vál­tozik a test szöveteinek el­lenállása a törés helye kö­rül. A műanyag dobozban elhelyezhető kis készülék az elektronikus sémát irányító kis telepből, ellenállásokból és a beteg bőre alá juttatható elektródákból áll. A negatív elektródát a törés helyén ke­resztben, a pozitív elektródát pedig valahol annak a kö­zelében helyezik el a beteg testrészen. © Bizonyára valami ha­sonló eszközzel edzette magát a velencei filmfeszti­vál egyik szépsége (bal oldali képünk), mert gyönyörű, kar­csú, áramvonalas — a mö­götte látható vitorlás is. E hölgy r ek (jobb oldali ké­pünk) már csak annyi köze van a vízijármüvekhez, hogy a hajdani viking hajósok páncélzatát imitáló jelmez­ben lép fel. A jelmez kor- hüségén lehet vitatkozni, azon viszont aligha, hogy — a mottóban írtak szerint — helye van összeállításunkban. Lisa Manns egyébként a Vi­king nevet viselő amerikai együttes tagja, s most éppen Brüsszelben vendégszerepei. m KI törődött eddig azzal, van-e bajusza az egykor Nyíregyházá­ról kivándorol* Spitz bácsi uno­kájának, Mark Spitznek Ameri­kában? Ki törődött volna vele, ha a fiatalember nem szerez hét aranyérmet az olimpián? így azonban annyira fontos lett. ez a bajusz, hogy egy borot­vagyár nem kevesebb, mint 25 ezer dollárt kínált fel Spitznek, ha egyedül és kizárólag az ő gyártmányával engedi leborot- váltatni a bajuszát. Hogy Spitz hajlandó-c ilyen csábító összegért megválni arcá- •ak díszétől — még nem tudni. Nem kevés pénzébe került a párizsi Louis Leroux-nak az „in­gyen sztriptíz”. Két csinos fiatal hölgy csen­getett be legutóbb a 62 éves agglegény Lakásába és két pohár vizet kért. Az öregúmak még meglepődni sem volt ideje, mert az egyik „leányzó** hamisítatlan lokálgyakorlattal rögtön „vetkő­zőszámot” rendezett. Az öregúr, úgy látszik, még­sem volt annyira öreg, hogy et­től meg ne enyhült volna. Pechjére. Amíg ugyanis a vetkőző hölgy­ben gyönyörködött, a másik „vízivó’* elemelte mindkét levél­tárcáját, benne összes megtaka­rított pénzecskéjével. Legfeljebb azzal vigasztalhatta magát utólag Leroux bácsi, hogy a vetkőzőszámért nem kellett Jcülön fizetnie ... M. I. Minidéin a szír szolgálatában Atomerövel működő ki­csiny elemet állítottak elő egy angol laboratóriumban. Hosszúsága 5,08 centiméter, átmérője 1,9 centiméter. Az a rendeltetése, hogy ener­giával lássa el a szív ritmi­kus működésének a szerve­zetbe beültetett szabályozóit. A kis mennyiségű plutóni­um—239 szétbomlásánál ke­letkező hőt egy miniatűr, félvezetékkel működő termő- elem villamos energiává ala­kítja át. Az elem konstruk­ciója, amely magában fog­lalja a plutóniumot tartal­mazó kapszulát, teljes vé­delmet biztosít a veszélyes kisugárzások ellen. A terve­zők szerint az elem 10 éven át működik szünet nélkül. © Minden jó, ha jó a vége. íme a vége: Irene Pérez IS éves barcelonai leányzó, kit fiatal társai szépségkirály­nőnek választottak. Ne tévesszen meg senkit, hogy az ün­neplő közönség soraiban mezítlábos urak is előfordulnak, mert nem valószínű, hogy ök a Franco-rezsimet nyögő szegé­nyek fiai. De most nem politikáról, hanem szépségről van szó, s Irene valóban szép. Kalapot, akarjuk mondani: cipőt le előtte! (békés) Lopott Díirer-kép a postahivatalban Los Angeles állatkertjében tizenkét nőt szerződtettek gondozónak és felügyelőnek a vádállatok mellé. Koráb­ban csak férfiakat alkalmaz­Megkerült az amerikai Yale-egyetem képzőművésze­ti csarnokának egyik neve­zetessége, egy három évvel ezelőtt ellopott 470 esztendős Dürer-metszet. A csaknem 20 ezer dollárra becsült képet, amely Ádámot és Évát áb­rázolja, egy New York-i postahivatalban találták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents