Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-25 / 226. szám

Nyolc általános

Ismerek olyan édesapát, aki a gyermekei előtt titkolja, hogy nincs meg a nyolc általános iskolája. A gyerekek harmadikba, ötödikbe járnak, s a „titok" így még nem ..pattant” ki, nem vált nyomasztóvá. Az édesapa szorongása azonban jelzi: szamára is terhes ez, ő is túl szeretne már adni ezen a „szégyellnivalón”. De hát nehéz, nagyon nehéz újra beülni az iskolapadba annak, aki egyszer már kinőtt onnan.

Ma hazánk felnőtt lakosságából több mint másfél millióan vannak, akik nem végezték el a nyolc általánost, s ennek a sok embernek a fele harmnic éven aluli. Sokaknál a családi körülmények, másoknál a saját fiatalkori restségük vezetett ide, hogy az ötödik, hatodik, hetedik osztálynál megrekedtek, s fél-analfabétaként éppen csak az írás, olvasás küszöbét lépték át. az alapvető ismeretek elsajátítását nem fejezték be. Akár így. akár úgy történt, nem szabad ezt most felhánytorgatni. Ha valamilyen társadalmi akcióhoz nagy körültekintés és sok-sok emberi tapintat szükséges, akkor az általános iskola befejezésére való rábírás esetében nincs ennél fontosabb. Üzemek szocialista brigádvezetői, iskolák pedagógusai mondják ezekben a hetekben: ..Tanulj, segítünk, jelentkezz, ne tarts semmitől, nem hagyunk magadra...” Számolniuk kell vele, hogy nem keveset kérnek, hogy sok gátlást és kisebbségi érzést kell leküzdeniük a felnőtt fejjel tanulást vállalóknak.

A Diósgyőri Gépgyárban nyolcszáznegyvenegy negyven éven aluli munkást keresnek fel és kínálják fel: tanuljon, fél év alatt, nyolcvan órában előkészítik egy osztályvizsga letételére. Nem a családi körülményétől függetlenül és mindenáron akarják ebben az üzemben rábírni a nyolc általánost el nem végzetteket arra, hogy nekivágjanak a tankönyvek világának. Felnőttoktatásunk módszereiben is megújultan várja az esti iskolásokat: nincs feleltetés, nincs leckenézés, nem csinálnak harminc-, negyven-,. ötvenéves emberekből „felelj!” kisdiákot, hanem előadásokkal segítik elő. heti két foglalkozás keretében a magántanulást. Ilyen módon fél év alatt eljutnak a hetedik vagy a nyolcadik általánosból az osztályozó vizsga letételéig. Számos nagyüzemben a szakképesítés megszerzésével kötik össze az általános iskolát és növelik a szakmai anyagot. ■

Nem könnyű tanulni az élet gondjaitól elfoglaltan; úgy tűnik, az általános iskolai végzettség általánossá tétele nem megy máról holnapra. Ezen az őszön sem érheti be azzal senki, hogy az embereket beülteti az iskolapadba, s aztán magukra hagyja őket. A kollégáktól és a családtól, de a tanároktól is sok jóindulat és türelem szükséges ahhoz, hogy a tudásra vágyók ne riadjanak vissza az első nehézségektől es képesek legyenek a tanulás jó ízeinek a megismerésére. Az alapiskola elvégzése nem kinek-kinek a magánügye, ez üzemi érdek, ez társadalmi érdek és családi érdek egyszerre.

I:mlék ünnepség Tiszacséesén

Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulója alkalmából tegnap emlékünnepséget rendeztek az író szülőfalujában,, Tiszacséesén. Az ünnepségen dr. Margócsy József, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola megbízott főigazgatója méltatta a népszerű író életét, munkásságát. Ezt követően megkoszorúzták az író szülőházán levő emléktáblát és megnyitották a Móricz személyi tárgyaiból rendezett kiállítást. A műsorban á fehérgyarmati 142. sz. Móricz Zsigmond nevét viselő szakmunkásképző iskola diákjai az író Egyszer jóllakni című művének dramatizált változatát mutatták be.

ítélethozatal nélkül

Húsz tárgyalás a nők

Korunkban a második nem irodalma könyvtárnyira dagadt. Simone de Beauvoir, Oriana Fallaci, Marguarite Sulerrot, Betty Friedmann, mint nemük képviselői leltárba vették, mit jelent nőnek lenni századunkban. Itthon Ferge Zsuzsa, Kása Erzsébet és Turgonyi Júlia tették le voksukat. A Nők Lapja egyik ünnepi számában Földes Anna Illyés Gyulát interjúvolta meg a nők mai helyzetéről. „S ahogy tárgyilagos kérdéseimre Illyés Gyula szőni kezdte a maga költői gondolatainak fonalát, azt éreztem, micsoda gazdag. tarka szőttes kerekedhetne az ilyen s hasonló dialógusfonalakból. Milyen csábítóan izgalmas feladat lenne a szövőszék mögé állni, s kialakítani ezt a szőttest: megszólaltatni, szóra bírni korunk asszonya, a magyar nők nevében kortársainkat — a múzsáknak hódoló, modelleket teremtő magyar írókat.'’

Az ötletet tett követte, amely most jelent meg a könyvpiacon A nő szerepe: főszerep címmel. A tolinak olyan mesterei vallanak a nők perében, mint Illyés, Benjámin, Örkény, Kolozsvárt Grandpierre Emil, Csurka, Németh László, Ga- rxi, Karinthy Ferenc, Darvas. Déry, Devecseri. Illés Endre, Weöres és Gyurkó László. A nők nevében megszólal Szabó Magda, Nemes Nagy Ágnes, Jókai Anna, Galgóczi Erzsébet, Lányi Sarolta és Palotai Boris. Az újságíró és az irodalomtörténész kérdéseit egyes szám első személyben fogalmazta meg, de a sorok mögül ki- érezhetően elfogulatlan tolmácsa, hűséges krónikása, szószólója a megkérdezetteknek. A kötet aranyfedezete Húsz év, húsz regény című munkája, amelyben az elsők között teremtette meg a fel- szabadulás utáni prózairodalmunk tükrét.

Az írástudók vallomásai után, a szerző az Interjúk után című fejezetben vall a kötet megszületéséről, alkalmazott módszereiről és az utószó jogán összegzi „a sokhangú kórus” véleményét. „Szinte minden alkalommal azzal vezettem be a beszélgetést, hogy partnerem mellének szegeztem: élőnek, aktuálisnak tartja-e napjainkban a témát? ... A válaszok ... mindenkor belevittek, belesodortak a téma kellős közepébe.” Az összeállításból egyértelműen kiderült: a nőkérdés nem a nők kérdése, hanem társadalmi ügy. Megoldása a nők felszabadításának a foka, „hőmérője a társadalom demokratizmusának”.

Az írói kar véleménye megegyezett abban, hogy a nők „vértelen forradalma” a kelleténél lassabban halad a

;fc Jövőre ünnepli a világ a nagy lengyel csillagász, Koper- f nikusz születésének 500. évfordulóját. Képünkön: a XIV. I században épült Kopernikusz-torony Frombork várában, ahol a nagy tudós több mint két évtizeden át végezte megfigyeléseit és írta élete fömüvét.

gítsége nélkül nem tudja előlteremteni.

A főtitkár a Pedagógusok Szakszervezetének 'elnöksége nevében kéri a pedagógusokat, hogy tehetségükhöz, anyagi helyzetükhöz mérten — ha szükségét érzik — nyújtsanak segítségei. ,,Bizonyosak vagyunk abban, hogy a pedagógusok részt k'áüalÁgk ^pnnek a nemes agynak . at feöl'gálatSbén ’ ~ — fejeződik be a felhívás.

Hadd tegyük hozzá: nemrég láttuk a tévé egyik filmjében, hogy barátok, munkatársak és ismeretlenek széles körű összefogással hogyan juttattak külföldi gyógyintézetbe egy szintén vese- átültetésre szorult pécsi munkást; azt megelőzően a Népszabadságban olvashattunk hasonló cselekvő szolidaritásról egy fiatalasszony életének a megmentése érdekében.

Nyilvánvaló, hogy a szóban levő esetben a pedagógusok aldozatvállalása sem marad el. Hogy az országban eddig milyen mértékű a támogatásuk, még nem tudjuk. Arról azonban ma reggel tudomást szereztünk, hogy Miskolcon' is vannak már. akik segítséget, nyújtanak a poiaári kislány életben maradásához.

A Gvőri kanuban működő 40. számú általános iskola pontosan hatvan pedagógusa — a szakszervezeti bizottság javaslatára — egyhangúlag elhatározta, hogy mindegyikük egy túlórájának a díját ajánlja fel az életmentésre. Az összeget ma már el is küldték rendeltetési helyére.

Kétség nem fér hozzá: példáinkat városunk többi iskoláiénak a pedagógusai is követik.

T. I.

Karikatúrakiállítás

A szegedi múzeum Horváth Mihály utcai képtárának földszinti és első emeleti helyiségeiben tegnap nyitották meg a második szegedi karikatúra-kiállítást. Brenner György, Szűr-Szabó József és Várnai György több mint 200 politikai témájú, életünk fonákságait kifigurázó grafikája, rajzaiknak fotókópiája került bemutatásra.

teljes diadal felé és felszínre került egy sor égető mai kérdés: a női egyenjogúság ma még többnyire formális volta, az anyaság problémája, a tsz-ben dolgozó asszonyok elöregedésének témája. „A haszontalan nem” betegágya feletti konzílium ítélethozatal nélkül zárult. Nem születtek határozatok az emberiség felének védelmében. De a vélemény- és nézőpontkülönbségek, a sok egyedi hang nem ingatta meg a közös meggyőződést, hogy „az egész világ egy modern matríar- chátus felé halad. Bízom benne, hogy talán majd az asszonyok józanabbak lesznek a világ megtartásában is. Éppen, mert ismerik a háborút, jobban óvakodnak tőle. Mert tudják, hogy a társadalom ügye a kis dolgokon for,dúl meg. Hadat üzenni kisebb történelmi tett, mint a sebesültet bekötözni, a rokkanttal tovább élni. . . A történelem igazi hősei az asszonyok . .. Éveken át a férfijogok megadásával kívántuk őket boldoggá tenni. Most már ideje megadni nekik a női jogokat. Van asszony, akinek az a boldogság, hogy vegyészmérnök lehet, és van, akinek a pelenkamosás, vagy hogy vasárnap délben pyolc gyerek ül az asztalnál.”

(buzcifcilvi)

r

Iskolaotthonos

osztályok

«

Már azon is gyakran vitatkozunk, hogy jó-e a gyereknek, nem megy-e az egészsége rovására, ha .a . tanítási időn kívül napközi otthon, vagy tanulószoba címén még órákat tölt az iskolában. Természetes tehát, hogy nagy érdeklődés kíséri az úgynevezett iskolaotthonos osztályok megalakulását és működését. Ebben a formában ugyanis egész napját az iskolában tölti a kisgyermek. Benne is van a tanítási forma nevében: iskolaotthonos. Vagyis, amit másnak a tanítási idő végeztével az otthon nyújt, azt az ide járó gyerek az iskolában kapja meg, itt van otthon. Tulajdonképpen csak aludni és ‘ korához képest késő este megy- haza. ™

Mi teszi szükségessé: az iskolaotthonos osztályokat, nálunk is? (Nem ilyen formában ugyan, és nem is biztos, hogy a legkisebbeknek, de más"" országokban ‘ a hasonló oktatási forma már régen nem újság.) A gyerekek túlnyomó többsége esetében mindkét szülő dolgozik. Óriási gond a felügyelet megoldása; hogy ne lézengjen mindig az utcán, hogy elkészülhessen a kisdiák (és a nagyobb is) a másnapi leckével. Ezért járnak napközibe, tanulószobára, ahol az iskolaihoz hasonlóan fárasztó körülmények között, de biztos helyen vannak. Vjgyáznak rájuk, és számon kérik a feladatok elvégzését.

Mit nyújt ezzel szemben a pillanatnyilag csak egészen kicsiknek és kis számban létező iskolaotthonpg forma? Milyen , körültpények között élnék és’ tanulnák' íti‘á gyerekek? Ezt mutatja be immár harmadik vasárnap a Pedagógusok fóruma keretén belül az Iskolaotthonos osztályok című riportfilm. Mint kiderült, ebben a formában is az iskolában éli mindennapjait a gyerek, de olyan körülmények között, amelyeknek testi-szellemi fejlődésére nemhogy gátló, de a hagyományos formával szemben serkentő szerepük van.

A' szakemberek — pedagógusok, orvosok — és a szülők véleménye egybehangzóan igazolja, hogy mindenképpen a gyerek gyors fejlődését segítik az iskolaotthonos osztályok. A tanulás, a munka játékkal, kikapcsolódással váltakozik. Sőt. a szabad idő eltöltésének módja is nagyon különböző.' Nemcsak a kötött foglalkozást, a tanítást váltja a kötetlen időtöltés, de ezen belül is az aktív játékkal kitöltött szabad időt passzív pihenés, az alvás követi. Miután egész nap a gyerekek között tartózkodik, a pedagógusnak bőven ván ideje, hogy egyenként ismerje meg neveltjeit, differendi’fan foglalkozzon velük, egyénenként kísérje figyelemmel fejlődésüket. A felsoroltak mellett még egy nagy előnye van ennek a tanítási formának: megkönnyíti a gyerek átállását, az óvoda után elfogadhatóvá, teszi az iskolát.

Ma még kevés iskolaotthonos osztály van az országban. A megfelelő tárgyi, anyagi feltételeket nehéz biztosítani. Az első lépést azonban bizonyos. hogy újak követik, és évek múlva a Tha még kísérleti forma lesz a gyakorlöViH-lJ

HÉTFŐ

Kossuth rádió. 12.20: Ki nyer ma? — 12.óü: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara já#: szik. — 13.52: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.07: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.12: Durkó Zsolt: Szimbólumok. — 14.23:

lvóruspodium Fertődön. Hl. rész.

— 14.40: Százéves az Eötvös Loránd Tudományegyetem finnugor tanszéke. — 15.10: ISKOia- radió. — 15.50: A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának fúvós zenekara játszik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — lü.04: Petőíi-kalendárium. — Í6.10:

Szimfonikus költemények. — 16.50: Bágya András dalaiból. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Gaál Gabriella es Csapó Karoly népdalokat énekel. — 17.45: Van új a Nap alatt! —* 10.00: Operettdalok. — 18.15: Kör- mikrofon. — 13.40: Manuéla és Elvis Presley énekel. — 19.30: Ki látott engem? Ady Endre versei. — 19.35: A Budapesti Fil- harmonikai Társaság zenekarának hangversenye az Erkel Színházban. — Kb. 21.03: Holt lelkek. Gogol regényének rádióváitoza- ta. I. rész. — Kb. 21.46: A Kölni Rádió szórakoztató zenekara játszik. — 22.25: Schubert: A-dúr trió. — 22.50: A Venera—8 alkotóié a szó. Beszélgetés a Vé- nusz-szonda szerkesztőivel. — 23.05: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. — 23.45: Toronyzene. — 0.10: Filmzene.

Petőfi rádió. 12.00: Komády Gerzson énekel. — 12.20: Takács Paula és Jámbor László énekel.

— 13.03: Olvasólámpa. Szemle a baráti országok lapjaiból. —, 13.20: Tatjana Nyikolajeva Sosz- takovics-prelúdiumokat és fúgákat játszik. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Cseh népdalok.

— 18.35: Rádióegyetem. — 19.00: Közkívánatra! (Ismétlések.) — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek.

— 20.28: Ben Franklin Párizsban.

A zenés játékot bemutatja: Rá- tonyi Robert. — 21.40: Üj források, új szempontok a Dózsa- kutatásbaiv — 22.00: Halló,

Ljubljana, Halló, Budapest! Közös tánczenei műsor. — 23.15:

A héz zeneműve. Kodály: Nyári este. (Ism.) — 23.45: A Rokokó együttes játszik.

Miskolci rádió. A hét első napján. — Munkavédelmi kiállítás Diósgyőrben. — Melléküzemágak a termelőszövetkezetben. — Kórusmuzsika. — Magatartás. ízlés, közvélemény. Jegyzet. — A ..Napjaink” hétköznapjai. — Megyei sporteredmények. — Sláger- koktél.

Televízió (rendkívüli adásnap). 19.35: Iiirek. — 19.40: Budapesti Művészeti Hetek. — 21.10: Hírek.

— 21.15: Az én csatornám. Kom- lós János műsora.

Bratislavai televízió. 16.45: Hírek. — 16.50: Pedagógusoknak.

— 17.15: Nyár a kertekben. —

17.45: Sportérdekességek. —

18.15: Ének- és táncfesztivál. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Dalok.

— 19.30: Film a vasutakról. — 20.00: J. B. Priestley: A felügyelő visszatér. — 21.00: Musica viva. — 21.35: Tv-híradó.

Filmszínházak. Sacco és Van- zetti (magyarul beszélő színes olasz) í4. hn6. 8. Béke. — Lépj olajra! (színes francia) f3, f5. f7. Kossuth. — öljétek meg’ a fekete bárányt! (színes lengyel) £5, f7. Filmklub. — Vány a bácsi (magyarul beszélő színes szovjet) f5, f7. Fáklya. — Királyi vadászat (színes csehszlovák) f5. f7. Petőfi. — Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek (magyarul beszélő színes olasz, 16 éven felülieknek!) 5, 7. Szikra.

— Koma kalandjai (magyarul

beszélő színes szovjet) f5, £7.

Táncsics. — A 22-es csapdája (magyarul beszélő amerikai. 18 éven felülieknek!) 8. Tapolca.

Kiállítás. Libresszó (13—20 óra között); Juhász Miklós fotókiállítása.

KEDD

Kossuth rádió. 8.18: Színes népi muzsika. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Ruggiero Ricci Pa- ganLni-capricciókat hegedül. — 10.05: Iskolarádió. — 10.30: Rah- maninov: A fösvény lovag. Egy- felvonásos opera. — 11.40: Tóth Ferenc féld.: A Duna mentén.

Petőfi rádió. 8.05: A század- forduló operáiból. — 9.03: Kórusok magyar költők verseire. — 9.20: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — ío.no: A zene hullámhosszán. — Közben, kb. 10.30: Útikalauz üdülőknek. — 11.45:

A búvárállatok titka. Előadás.

Televízió. 8.05: Iskola tévé. Élővilág. — 9.00: Környezetismeret^

— 11.05: Történelem. — 11.55: Osztályfőnöki óra.

A Pedagógusok Lapja legutóbbi számában Pétéi' Ernő szakszervezeti főtitkár tollából „Egy fiatal életért7' cím- . mel felhívás jelent meg. Ar- , ról van benne szó, hogy Csohány Jánosné Hajdú megyei Polgár községbeli óvónő 17 éves kislányának életét csak - sürgős veseátültetéssel lehet megmenteni. Erre ' jelenleg : csak r külföldi gyógyintézetben van .lehetőség. Az édesanya gyermekéért vállalja saját életének kockáztatását — egyik veséjét átültetik —. de a , műtéthez szükséges több százezer forintot ; a szakszervezet és a gyakorló pedagógusok se