Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

Csere a külföldi testy év vállal a tokkal •• L vég helyeit műanyagban Tej a diákoknak Tízezrek üdültek * A verseny főpróbájára — mert hiszen ennek számít az utolsó edzés — már teljes dísz­be öltöztetik-a négy szürke magyar félvért (Ágotha Tibor felvételei) Nyerges, rudas, ostorhegyes, gyeplős az idén Borsodból A négy szürke magyar fél­vér — a nyerges, a rudas, az ostorhegyes és a gyeplős — már a könnyű cséza előtt to- porzékol, álig tudják féken tartani „őket” a lovászlegé­nyek. Mátyus Viktor, a Me- zökeresztesi Aranykalász Tsz neves hajtója is készen áll az edzésre, s míg a suhogós os­torok kozott válogat, a hol­nap kezdődő verseny esélyeit latolgatjuk. Eddig két fordulót bonyo­lítottak- le, s. az ország leg­jobb fogatainak vetélkedőjé­ben a Tóth László által haj­tott szilvásvárai lipicai né­gyes vezet. — Hiába, a lipicai fajta, kocsi elé termett. Rendkívül szép a szilvásváráéi szürkék külleme, járásuk pedig ma­gas, kecses. Nem véletlen, hogy a hazai négyesfogatok versengésében eddig a szil­vásváráéi ménes hajtői arat­ták a legtöbb babért — is­merte el tárgyilagosan a leg­nagyobb ellenfél erényeit Mátyus Viktor. — De azért ott vagyunk most már a nyo­mukban mi is — fűzi hoz­zá, sejtetve, hogy a harma­dik forduló, a mindent el­döntő derby nem lesz köny- nyű sem Tóth Lászlónak, sem az ország más tájairól érkező neves hajtóknak. Nem lesz könnyű, hiszen a csapat- versenyben már most is a mezőkeresztesiek két fogata vezet. (A másikat Jakab Mik­lós hajtja.) E vetélkedők — túl azon, hogy látványos, szép sport- események — képet adnak a szépen fejlődő — vagy tán helyesebb, ha így fogalma­zunk: ismét fellendülő — ha­zai lótenyésztésről. A verseny­ben részt vevő közös gazda­ságok egyben a lótenyésztés fellegvárai, s azon túl, hogy kielégítik a mezőgazdaság és a lósport igényeit, évről évre szebb exporteredményekkel is dicsekedhetnek. Ezért is érthetetlen, miért nem kap nagyobb propagandát a hol­nap kezdődő háromnapos verseny, miért nem kapcsol­ták össze például a Vendégül lát Borsod ■ rendezvényeivel. A jó konyha hazai és kül­földi barátai bizonyára szí­vesen rándulnának ki Mező- keresztesre is, egy jó lovas­parádéra. (belces) A tejipari vállalat ígérete szerint októbertől nem üveg­be, hanem műanyag tasak- ba, illetve pohárba csomagol­ják a diákoknak szállított is­kolatejel. Egy kétdecis cso­mag ára 1 forint lesz, remé­lik, hogy a korszerű csoma­golás következtében nagyobb megrendeléseket is kapnak. Több iskolának ugyanis ed­dig azért nem rendeltek te­jet, mert sok baj volt az üres üvegekkel. Autoservice 72 A tervek szerint 1971 és 1975 között 350 900 személy- gépkocsi talál gazdára ha­zánkban. A gépkocsipark gyors növekedése mind sür­getőbben veti fel a javító­karbantartó és alkatrész-ke­reskedelmi hálózat fejleszté­sét. E feladatok teljesítésé­hez ad sok hasznos ötletet a városligeti vásárvárosban szeptember 22-én megnyíló nemzetközi atutófenn tartó kiállítás, az Autóservice ’72, amelyről tegnap tartott saj­tótájékoztatót a HUNGEXPO. A kiállítás célja, hogy ne csak a szakemberek,' hanem az autózás iránt érdeklődők is megismerhessék a hazai és külföldi gyárak legújabb termékeit. A BNV szovjet és olasz pavilonjában 15 ország­ból száz cég vonultatja fel gépkocsi-javítási, autóápolási és felszerelési cikkeit. Az AUTÓKER 200-féle javító­szerelő-vizsgáló berendezést mutat be, és lehetővé teszi, hogy a vállalatok a helyszí­nen kössenek szerződést ter­mékek szállítására. A kiállí­tás október 2-ig tart nyitva. REFLEKTOR Ma Budapesten tartják a „Csináld magad” barkácski- állítás sajtótájékoztatóját. ^ Egerben a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ülésén a gyermekellátás növekvő költségeiről tárgyalnak. % Esztergomban kétnapos szili­kátipari ankét kezdődik. Salgótarjánban küldöttköz­gyűlésen vesznek részt a Cserhát és Karancs hegy­vidéki termelőszövetkezetek területi szövetségének tagjai. Szegeden a Tisza-száiló- ban áruszállítási tanácskozás kezdődik. Véget ért az üdülési fősze­zon és az év vegéig már csak a SZOT szállói és néhány té- len-nyáron nyitva tartó vál­lalati üdülő fogad vendége­ket. Dienes Imrépé, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak üdültetési felelőse arról tájékoztatta lapunkat, hogy ebben az évben 18 ezer SZOT-beutalót kapott Bor­sod megye. Idén két és fél ezer gyerek pihenhetett me­gyénkből az ország legszebb vidékein, ugyancsak szak- szervezeti jeggyel. Évről évre népszerűbb a csereüdültetés. A SZOT erre az évre Borsodnak százöt je­gyet biztosított. Ezeket kivé­tel nélkül a legjobb dolgo­zóknak — jutalomképpen — adták oda a vállalati szak- szervezeti bizottságok. A szakszervezeteken kívül egyes üzemek is szervez­nek csereüdültetést a szomszédos szocialista or­szágok hasonló profilú üzemeivel együttműköd­ve. A Lenin Kohászati Művek 620 családnak biztosított pi­henési lehetőséget a Balaton menti és a kácsi saját üdü­lőjében. A nagyüzem két vállalati gyermeküdülőt is fenntart, ahol másfél ezer is­A kormány telek-, lakás- és üdülőtulajdonnal kapcso­latos új rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Pénzügyminisztérium beje- jelentési kötelezettséget ren­delt el. Ennek alapján 1972. június 30-ig kötelesek voltak bejelentést tenni mindazok, akiknek beépítetlen lakó­vagy üdülőtelkük van. A kormányrendelet — mint ismeretes — azt a célt szol­gálja, hogy megélénküljön a kolás korú nyaralhatott. A kohászatból negyvenhármán csehszlovákiai üdülőben pi­hentek, de eljutottak a nagy gyár dolgozói a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia kü­lönböző nyaralóhelyeire is, ugyancsak vállalati segítség­gel. A Diósgyőri Gépgyárnak négy üdülője van és ezek az idén kétezernyolcszázhetven- két vendéget fogadtak, a csa­ládtagokkal együtt. Ezenkí­vül 717 gyerek számára biz­tosítottak helyet ugyancsak a vállalati üdülőkben. Az idén húsz német ven­déget fogadott saját üdü­lőjében a DIGÉP és ugyanennyi gépgyári dol­gozó kereshette fel cse­rében az NDK-beli Lenz városát. A December 4. Drótművek­ben hetvenhat felnőtt- és negyvenkét gyermekjeggyel pihenhettek két héten át a vállalat dolgozói és a hozzá­tartozók, a saját üdülőben. Ehhez a drótgyar ugyanolyan kedvezményt biztosított, mint az állam a SZOT-beuta1ók­hoz. Jövőre az összes miskol­ci nagyvállalatnál várhatóan tovább javulnak majd az üdülési lehetőségek. (nagy) lakás- és üdülőtelek-forga­lom és a lakosság közötti arányosabb elosztás érdeké­ben" „piaerg” kerüljenek a jo­gos tulajdon mértékét meg­haladó lakóházak és telkek. Jó tudni, hogy bejelentési kötelezettség terheli azt. aki - ríek beépítetlen lakó- vagy üdülőtelke, illetőleg egynél több lakása vagy üdülője van. Az eddigi tapasztalatok szerint még sokan vannak olyanok, akik, gyakran aka­ratlanul is’, nem tettek ele­get e kötelezettségüknek. Elő­fordulhat ugyanis, hogy egy telek több építési teleknek bizonyul, illetve egy ház tsbb olyan lakást foglal magában, amely meghaladja a rende­letben előírt tulajdon mérté­két. A vitás esetekben az épí­tési osztály dönt, mérlegelve a telek fekvését, beépítési le­hetőségét. A pénzügyi osztály illetékesének kérésére írjuk le. hogy a telekrendelet vég­rehajtásának alapjául szol­gáló bejelentési kötelezett­séggel nem az adózókat akar­ják zaklatni, hanem a tény­leges telekkönyvi, tulajdonosi viszonyokat szeretnék tisz­tázni. Köztudott az is, hogy a többlettulajdonnak számító beépítetlen lakó- és üdülő­telket a tulajdonos ez év december 31-ig köteles el­idegeníteni. A többletlakás és üdülő értékesítésére 1973. de­cember 31-ig van lehetőség A fenti határidő után a csa­lád tulajdonában az alábbi ingatlanok maradhatnak: egy lakás és egy üdülő, vagy egy lakás és egy beépítetlen üdü­lőtelek, vagy egy beépítetlen lakótelek és egy üdülő, vagy egy beépítetlen lakótelek és egy beépítetlen üdülőtelek. Ha a tulajdonos a többle­tet a megadott határidőig nem adja el, akkor a helyi tanács végrehajtó bizottsága rendeli el az értékesítést és a vevőt az ajánlattevők kö­zül jelölik ki. (brackó) Jön a brazil narancs Az idén a szokásosnál jó­val korábban, szeptember második felében kezdődik a déligyümölcs-szezon. Elsőként — a hét végén, vagy a j »vő hét elején — a narancs ér­kezik meg, ezúttal Brazíliá­ból importáltuk a kedvelt gyümölcsöt. Hamarosan újra lesz banán is a miskolci élel­miszer- és zöldségüzletekben. Vadászavatás Most, hogy a vadászok egyre élén- kebb durrogtatással verik fel erdők- mezők csendjét, bennem is mocorogni kezd atkülönböző mértékben mindenki­ben szunnyadó Nimród. Különösképp azért támad vadászhatnékom, mert e nemes sport ütésére fel vagyok avatva. Illetve csak részben, mert csupán nyúl­ás fácánvadásszí ütöttek. Igen, ütöttek, rfiint ahogy a középkori lovagokat is effajta cselekvéssel ajándékozták meg a rangjukkal. Vagy tíz esztendeje voltam szenvedő alanya a nevezetes ceremóniának, a bu­gaci vadászház előtt. Azt megelőzően az erdészet vezetőjével kocsira ültem, szán­dékom szerint a célból, hogy gyönyör­ködjem a színpompás erdőben. Bará­tom közben — a csövével felfelé tartott fegyverét a térde közt szorítva — anélkül magyarázta el a vadölés szabá­lyait. hogy megkértem volna rá. így megtudtam, hogy álló vadra lőni er­kölcstelen. mert meg kell neki adni a menekülés lehetőségét. Mélyeket szip­pantva az avar és a homoki fenyves andalító illatából, megértésem jeléül rá- itmmögtem minden egyes szabályra. Egyszer qsak azt kezdte kérdezgetni, hogy vadásztam-e már. — Nem én, soha. — ..Szeretnél vadászni?” — Nem. — „Fegyver volt már a kezedben?” — Hogyne. Katonaviselt ember vagyok. — Több szó nem esett köztünk e témáról. A főerdész mindenfélével előhozako­■ dott, s én nem tudtam, hogy ezt figyel­mem elterelése, akaratom eltompítása végett tette, várva a kedvező lélektani pillanatot. Ez néhány perc múlva el is érkezett. Hirtelen kezembe nyomta meg­töltött puskáját, s szinte rám paran­csolt: „Ott szalad egy fácánkakas, lődd le!” Oly váratlan gyorsasággal történt az egész, hogy vakon engedelmeskedve vállhoz kaptam a fegyvert, s céloztam, lőttem. Szerteröppenő tollak jelezték, hogy telibe találtam. Mámorosán ugrottam le a kocsiról, éreztem, fékét szakította bennem a va­dászösztön. S ahogy a mintegy húsz méterre fekvő zsákmányomért siettem, a közeli bokorból egy nyúl ugrott fel előttem. Puff, s már bukfencezett is a tapsifüles. — Óriási! — lelkendezett a barátom. — Ilyent még nem láttam! Kezdő va­dász létedre két lövéssel két telitalála­tot értél el. A két apróvadat a kocsira raktuk, s a sikertől szinte megrészegülve ültem vissza a helyemre. Ütőn a vadászház felé, fnég egy röpülő fácánkakast is az örök vadászmezőkre küldtem. A vadászháznál már több erdész vá­rakozott ránk. Barátom valahogy úgy mutatott be nekik, mintha én lettem volna Kittenberger Kálmán, a hires oroszlánvadász. — Ha valóban most lőtt először vadat az elvtárs. akkor vadásszá avatjuk — mondta a társaság legidősebb tagja. — Örvendek — sugároztam a boldog­ságtól, mivel nem tudtam: miből áll a ceremónia. A szabad ég alatt pokrócon hasra kel­lett feküdnöm, fejemhez helyezték a három apróvadat, imponáló komolyság­gal körülállták, s az erdészek veteránja egy hüvelykujj vastagságú suhánggal jókorát odahúzott, ahol nem fészkel az agyam. Szinte főpapi méltósággal mondta: „Hubertusra, Bacchusra, fel­avatlak téged fácánvadásszá”, s mert ezt a népköztársaság, a bugaci erdő, az ottani vadaszok, majd vadászkutyák ne­vében tette, az ütleget még háromszor, aztán — mivel nyúlvadásszá is ütött — az egészet még egyszer megismételte. Nyolc érdemjegy (illetve — hurka) napokig bizonyította, hogy én ám jogo­san lőhetek nyulat, fácánt. Akkor egyébként elhatároztam, hogy ha esetleg vaddisznót, szarvast, netán elefántot lőni lenne lehetőségem, isten- uccse azt füllenteném„ hogy mindegyik­nél túlvagyok már az elsőn. Mert kép­zelem, ezeknél mekkora doronggal tör­ténik a vadászavatás. Az igazmondás semmibevevésével nem követnék el bűnt. Tudniillik ha igaz az, hogy vadászat után hazudik legnagyob­bat az ember, miért ne tehetné' est előtte is? TARJAN ISTVÁN Kolozsi Zsuzsa még inasnak számít a hajtők között. Így ő csak a versenyt színesítő műsorban vesz részt. El kell adni a többletlulajdont i telekrendelet végrehajtása

Next

/
Thumbnails
Contents