Déli Hírlap, 1972. szeptember (4. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
Egy pecsét hiányzik, használhatatlan a gáztűzhely Két évvel ezelőtt új-gáztűzhely jelent meg a vasüzletekben, egy lengyel gyártmányú készülék. A kereskedelem sok ezer darabot eladott a palackos gázhoz használható tűzhelyből, mígnem — pár hónappal ezelőtt — kiderült, hogy a készüléket előzetes engedély, hivatalos szóval: honosítási engedély nélkül hozták be az országba, tgy nem tudni, hogy a gáztűzhely megfelel-e a magyar szabványoknak, ezért a gázmüvek egyetlen új lengyel tűzhelyet sem köthet be addig, amíg nincs meg az engedély. A lengyel gáztűzhelyeket azonban változatlanul árusítják. Igaz, újabban egyik-másik helyen figyelmeztetik a vevőt: ezen nem nagyon fog főzni, jóidéig legfeljebb gyönyörködhet benne. A vevők ezt hiszik is meg nem is, számukra ugyanis felfoghatatlan, hogy árusítanak valamit, amit nem lehet használni. Azért is megveszik, mert mást nem is kapnak! A miskolci vasboltokban csak elvétve találni pb-gázhoz használható és a szabványoknak megfelelő magyar Komfort-tűzhelyet. És a bosszúságoknak még mindig nincs vége. Ugyanis nemcsak a gáztűzhely, a gázpalack is hiánycikk. Így aztán előfordul, hogy valaki, aki két évvel ezelőtt vett egy lengyel tűzhelyet, az elmúlt két esztendőt azzal töltötte, hogy a TIGÁZ nyakára járt palackért. Most végre sorra került, megkapta a palackot, és akkor közölték vele. hogy a lengyel tűzhelyet nem szabad bekötni. Hiába akarja kicserélni, legfeljebb visszakapja a pénzt, mert — mint mondtuk — a használható tűzhely ritka, mint a fehér holló. Időnként felröppennek olyan hírek, hogy már megszületett az engedély, ilyenkor a lengyel gáztűzhelyek tulajdonosai megrohamozzák a TIGAZ-t és a vasboltokat, aztán kiderül: kacsa volt az egész. És közben jönnek-mennek a körlevelek, felszólítások, könyörgő és erőszakos hangú levelek. Foglalkozik az üggyel a minisztérium, az OKGT, a VASÉRT, a FÉMVILL, A TIGÁZ. az Állami Energia Felügyelet, a KERMI, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. Csak az az egy pecsét hiányzik még mindig! (PUSZTAI) Togliatti: minta város Le Corbusier annak idején a várost élő szervezethez hasonlította: az agy a város adminisztratív központja, a szív az energetikai központ, az életműködés egyes Rendszerei az ipartelepek, az artériák az utcák és a főútvonalak. míg a város tüdejét a zöld kertek és parkok képviselik. Hogy ez a szervezet hibátlanul és zökkenőmentesen működjék. létrehozásakor egységes tervből kell kiindulni. A Volga menti Togliatti pontosan ezeknek az alapelveknek figyelembevételével épült. Párhuzamosan futó főútvonalak által meghatározott tengely köti össze a várost és az ipari zónát — így válik egységes építészeti szervezetté. Egységes és központosított a közlekedési hálózat, az energetikai és a műszaki szolgáltatások rendszere és a tipizált szerkezeti elemek sora is. • • Ügyintézés munkaidőben Tegnap délelőtt a Centrum Áruház első emeletén nagy tömeg várakozott a Tisza Cipőgyár bemutatójának megnyitására. Tizenegy órakor, amikor a rövid divatbemutató és a megnyitó után a vásárlók a kordonon belülre mehettek, percek alatt ellepték a ci- pöbemutató területét. A legnagyobb sikert a Tisza Cipőgyár harisnyacsizmái aratták, a tavalyról ismert alul bőr. felül puha műbőr csizmák — o legújabb divat szerint — gömbölyű orral és magas sarokkal készültek. A többi bemutatott cipő — amelyeket tWeg is lehetett vásárolni — nem aratott ilyen viharos sikert, a fazonjuk alig tér el azoke- tól. melyeket az üzletek tucatszamra árulnak. Annál többen álltak a jövő évi modellek bemutatója előtt, ezek között sok. valóban divatos szandált, őszi-tavaszi, cipőt láthattak. (Ágotha Tibor felvételei) „Délelőtt méois más... (Folytatás az 1. oldalról) A gyárkapun középtermetű férfi lép ki; Éppen most teszi el a kilépési engedélyét. Megszólítom, mi dolga a városban munkaidőben? — Temetést intézek — mondja. — A feleségem rám bízta . .. — Délután nem lehetne? — Biztosan. De délelőtt mégis más. Tudja, hogy van. Délután a legtöbb helyen már nem szívesen foglalkoznak az emberrel. Mindenki készül haza ... A Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak nagy része állandó délelőttös. Talán ezért is olyan sok a kilépés. Az elmúlt hónapban 661-en léptek ki hivatalos, mintegy 1200-an magánügyben. Átlagos kint- tartózkodási idejük 3—4 óra. Vagyis: a gyárnak körülbelül 6500. éves szinten mintegy 60—70 ezer kiesett munkaórát jelentenek a kilépések. Az okok a legkülönbözőbbek: családi intéznivaló, bíróság, rendőrség, hivatalos és fél- hivatalos ügyek. — Hogyan lehetne csökkenteni a kilépések számát? — kérdezem Tóth István rendészeti vezetőt. — Véleményem szerint mindenekelőtt azzal, ha a hivatalok szombatonként, s főleg szabad szombatokon megerősített létszámmal dolgoznának. Hétfőnként nemegyszer megkérdezzük dolgozóinkat, miért nem intézték el sürgős dolgukat az előző szabad szombaton? A válasz legtöbbször ez: szombaton, szabad szombaton nem szívesen foglalkoznak velük — különösen, ha ..rázós-’ ügyről van szó — a hivatalokban. A munkaidőben történő kényszerű ügyintézés természetesen nemcsak a vállalatoknak gond, hiszen a kilépés időtartamára senki nem kap fizetést.. . Sokan azt szeretnék, ha inkább máskor ledolgozhatnák azt az időt. Erre a legtöbb helyen nincs mód. Kivételt csak a nőkkel tesznek egyes vállalatok. Dr. Üveges -István, a VIME- LUX munkaügyi osztályának vezetője: — A központunkban dolgozó nők közül többen jelezitek, hogy reggel, munkakezdés előtt sok a dolguk. A kétgyermekes és a gyermeküket egyedül nevelő édesanyáknak későbbi munkakezdést engedélyeztünk. Hét óra helyeit fél nyolcra jönnek, s délután fél órával később mennek haza. Ez a munkaidő-eltolódás ugyan nem oldja meg az esetleges ügyintézés gondját, ám mindenképpen segítséget jelent. A kérdés magától adódik: miként lehetne közös nevezőre hozni a tanácsi ügyfél- fogadás jelenlegi rendszerét és a munkahelyek jogos igényét, hogy minél kevesebb legyen a — hivatalokban »várakozással és ügyintézéssel eltöltött — kiesett munkaórák szama. A VIMELUX vezetőinek intézkedése követendő példa. Érdemes lenne másutt is “figyelembe Venni a dolgozók igényeit, s azokhoz igazítani a munkaidő kezdését, illetve befejezését. Ez annál is inkább időszerű, mert Miskolcon is napirenden van a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése. Az ilyen kedvezmények egyben e jelentős intézkedés végrehajtását is megkönnyítenék. Kínálkozik egy másik megoldás is. Számos külföldi országban régi gyakorlat már, hogy a munkaidő egy részével a dolgozó szabadon rendelkezik. Kezdheti korábban, vagy végezheti későbben a műszakot, ahogy azt egyéni érdekei megkívánják, ám a havi, meghatározott óraszámot le kell dolgoznia. így a munkahelyi kötelezettségek elvégzése mellett nagyobb szabadság biztosítható a különböző magánügyek intézéséhez; ez a népgazdaságnak, s az egyénnek egyaránt előnyös. (keglovich—nyikes) Vendégül lát Borsod Túrós Emil a zsűriben Csütörtökön kezdődik a Vendégül lát Borsod idei rendezvény-sorozata, amelynek egyik eseménye lesz a hidegkonyhai és ' cukrászati termékek bemutatója. “A megnyitás napján a Kossuth Művelődési Házban, délelőtt 10 órakor kezdődik a bemutató és verseny, amelynek zsűrijében két neves hazai szakember, Túrós Emil, a híres szakácsmester és Schulhof Emil nemzetközi hírű cukrászmester is helyet foglal. Kétezer éves A közép-lengyelországi Mazó- via hajdani lakosai már 2000 évvel ezelőtt vasat olvasztottak: ezt igazolják a vasolvasztásra szolgáló, primitív kemencék, amelyeket nemrégen fedeztek fel Pruszkóvv környékén, Kanie település területén. Eddig 24 kemencét tártak fel a régészek. A kaniei kemencék az időszámításunk előtti I—II. századból származnak, 'abból* az időből, amikor lengyel földön a Szent Kereszt-hegység és Krakkó környékén is olvasztottak vasat. Könyv Telepítésének hétszáz éves jubileumára helvenoldalas kötet jelent meg Özdról; ötezer példányban. A kiadványt Dobi Sándor írta, a szerkesztő id. Pálmai Zoltán, az illusztrációul szolgáló felvéteSugár István különös igaz históriája 32. Sávoly fiskális agyafúrt érvei „Nem maradt tehát más számomra — olvashatjuk tovább Buttler keresetlevelében —, minthogy a legszerencsétlenebb lépéssel: a részemre oly gyűlöletes Döry Katalinnal kötött házassággal — mely tehát akaratomon kívül fog megtörténni — magain ezen borzasztó zaklatástól, átkozódástól és fogvatartá- somtól megválhassak. Eszerint engednem kellett a szigorú kényszerűségnek és nekem, ki inkább »automata-" (azaz gép), mint ember voltam már, emberi teltekre merőben képtelen, tehát teljességgel ellenszegülő és kényszerűéit lélekkel a házasságkötés gyászszertartásához hozzá kellett járulnom. A leküzdhetetlen ellenszenvet és idegenkedést mindkét részről bőven igazolták az elkövetkezendő események is. minthogy akárcsak rövidebb időre, békésen és nyugodtan még csak közös asztallal sem élhettünk. Mivel pedig valóban a házassági kötelék érvényessége és derűje a férfiú és a leányzó kölcsönös, csakugyan belső és szabad s a házasság isteni és emberi intézménye céljából megfelelő egyetértéséből, mintegy sziilőgkból ered, úgy a természet örök jogánál, mind az egyházi törvénykönyv . .. értelme és kétségtelen határozata szerint. Ez az áldatlan házasság pedig nyilvánvalóan ... az esetre alkalmazandó egyházi törvénykönyvi cikkelyek ellenére történt s ekképpen már a szabad beleegyezés hiánya miatt is érvénytelen és semmis. Minthogy... a házassági szerződésnek önkéntesnek és szabad akaratból eredőnek kell lennie, ezért a más módon, akár erőszakkal, akár megfélemlítéssel kikényszerített házasság . . . tehát érvénytelen és szükségképpen semmis .. Buttler csavaros eszű prókátora tehát úgy állította össze a keresetlevelet, majd pedig a per bizonyító anyagát, hogy annak minden egyes mondata, a tanúk minden szava, ne csupán támogassa. de mintegy szuggerálja azokat a feltételeket, melyeket a szentszéki bíróság. az egyházi törvénykönyv és a sok százados joggyakorlat nyomán, a házasság érvényesítéséhez megkíván. A házasságkötést végső soron is elért erőszaknak „valóban súlyosnak, közelfekvőnek, kikerülhetetlennek és tekintve a fenyegető személy indulatosságát, valószínűleg be is következendőnek kell lennie”. Ennek a hatására támadhat azután ..olyan félelem — mint az egyházjog is kimondja —. mely bátor férfit is megrendít”. At erőszak vizsgálata során a szentszéki bírák megkívánják e súlyos házassági bontóakadálytól, hogy az ne csak folytonos, azaz egészen az esküvő lezajlásáig tartó, különleges és igazságtalan legyen, de mindenek!elett egyenesen és közvetlenül a házasság kierőszakolására irányuló is. A Buttler—Sávoly-kettős azonban a grófra gyakorolt erőszak s annak nyomán támadt félelem mellett, egész arzenálját agyalja ki azoknak az „érvek"- nek. sót egyenesen vádaknak, melyeknél: bármelyike is súlyosan eshet majd a latba a házasság érvénytelenné nyilvánítása során. i 1. A házassági szerződés aláírására is csak ravasz fondorlattal és becstelen lelki ráhatással, erkölcstelen befolyásolással. rábeszéléssel vették rá Döry ék a tapasztalatlan grófot. 2. A grófkisasszonynak később meg- ösmert bűnös leányélete miatt pedig egyenesen megundorodott tőle. és nem is óhajtott a férje lenni. Ezért tartotta távol magát hosszabb ideig tőle. Tehát nem is szerette a vőlegény menyasszonyát! 3. Az egyház szigorú előírásait felrúgva. nem hirdették ki a jegyeseket esketésük előtt háromszor lakóhelyük templomában. 4. 42 esketési szertartás gróf Eszter- házy Károly egri püspök szigorú tilalma ellenére s engedélye nélkül történt. 5. Az egyházi szertartáson csak egyetlenegy tanú volt jelen, az előírt kettő helyett. Az anyakönyvbe is csak hamisan. csalárd módón került bejegyzésre a második név. 6. A házasság megkötésére pedig csak erős fenyegetés, fegyveres terror, kegyetlen Jogvatartás hatására volt kénytelen adni a fejét. Következik: A hitvesi válasz vasolvasztók Időszámításunk kezdetén a vasolvasztás több mozzanatban történt. A barna- és pátvasércet előbb megfelelően előkészítették, majd a dúsított nyersanyagot a kemencékben kiolvasztották. Az olvasztás hőfoka nem lépte túl a 700—800 fokot, s így igen rossz minőségű, faszénnel szennyezett vastömböket nyertek. Ezekből törtek le kisebb darabokat, s hosszas formázás után alakították ki belőlük a nyílvesszők és dárdák hegyét, ÓzdróS leket Strahmayer László ké«-. szítelte. Özd községről az első hiteles feljegyzés 1272-ből maradt fenn — jóllehet, a település már korábban ■ létezett, de bizonyító dokumentum eddig nem került elő. A könyv végigköveti a település fejlődését, vaskohászat kialakulását, a technológiai változásokat. Érdekes dokumentumok tudósítanak arról, hogy a ma_ gyár szabadságharc idején | fegyvergyártás folyt az ózdi 1 vaskohászati üzemben. Erre az időszakra tehető az ipari dolgozók szerv?zkedésenek kezdete, a korabeli elégedet- lenségi mozgalmak bölcsője. A kötet első része a második világháború kitörésének napjáig követi a v'áros és a kohászat fejlődését. Negyven oldalon tudósít az ózdi városi tanács kiadványa a felszabadulást követő évek társadalmi, gazdasági változásairól. a város kialakulásáról és a kohászat fellendüléséről. Gazdag képanyag illusztrálja e szemmel láthatóan gyors ütemű fejlődést. A jeles évfordulóra megjelent kiadvány hasznos olvasmány azok számára, akik kevéssé .ismerik Özd fejlődését, jelenét, de azoknak az ózdiaknak is. akik bár a városban élnek, többs.-kevésbé egyoldalú ismeretekkel rendelkeznek lakóhelyükről. MAGYAR TIBOR Közérdekű közlemény Miskolc megyei város Tanácsa V. B. lakás- és helyiséggazdálkodási osztálya ezúton is felhívja Miskolc város valamennyi közületi szervének (intézményének, vállalatának) figyelmét arra, hogy az általuk ténylegesen használt, állami tulajdonban levő ingatlanokra vonatkozó kezelői .joguk telekkönyvi bejegyzésére irányuló eljárást haladéktalanul, de legkésőbb 1972. október 30-ig, indítsák meg.
