Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-14 / 190. szám
Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a város lakosságát, az üzemek, intézmények, vállalatok vezetőit, hogy augusztus 20-ra, a Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepére lobogózzák fel a lakóházakat, az üzemek, intézmények, vállalatok épületeit. A zászlódísz augusztus 18- tól 21-ig köszöntse az ünnepet: Növekvő idegenforgalom A napok óta tartó kánikula iámét megduzzasz- totta a Velencei-tó, forgalmát. Az agárdi kempingben minden hely foglalt. Jelenleg több mint féltucat országból jött külföldi élvezi a tó szépségeit. Az ózdiak közül az idén is sokan töltötték szabadságukat a terre fekvő kellemes strandon, Berekfürdőn. Képünkön két ózdi hódol. Karcagtól néhány kilomé- ,,kislány" a napfiirdözésnek (Strohmayer felvétele) Műszaki konferencia az ÉAEV-ncl Dobozalapon lakunk A hét elején megtartotta az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat ez évi harmadik míiszaki konferenciáját. A vállalat vezetői, középvezetők, alapszervi titkárok, mühclybizoltsági titkárok és KISZ-titkárok tárgyalták meg a vállalat legfontosabb teendőit. Karvajszki István főmérnök ismertette az első fél év eredményeit, de szólt arról is. hogy a termelési terv teljesítésében hat százalékkal lemaradtak. (Év végéig, ez korrigálható). Az ÉÁÉV-re hat egyedi nagyberuházás vár. Az LKM-ben a finom- acél-hengermű. a Borsodi Sör- és Malátagyár, a Miskolci Húskombinát, a Szerencsi Csokoládégyár, az ózdi rúddróthenaermű és a folyamatos acélöntőmű építése a feladatuk. Ezeknek értéke 510 millió forint. A vállalat árbevételi és nyereségtervét teljesítette, munkájának minőségevei a beruházók elégedettel:. Az építési határidőkkel nincs probléma, bár ezek éppen a gyárépítések miatt, általában igen szorosak. AZ ÉÁÉV alagútzsalus rendszerrel készülő vasbe- tondoboz-alapjai egyre inkább megoldják Miskolc házgyári, tízszintes épületeinek korábban meglevő alapozási problémáit. Az idén már 2000 lakás készül Miskolcon ilyen dobozalappal. Szó esett a műszaki konferencián a . munkásvédelemről is. A gyári rekonstrukciók miatt nehéz körülmények között dolgoznak. A balesetek és a kiesett munkanapok száma nem csökken, hanem stagnál. A munkavédelmi oktatások és szemlék színvonala nem kielégítő. Most igazgatói utasítást adtak ki a még meglevő hiányosságok megszüntetésére. Megállapították azt ' is, hogy örvendetesen nő a vállalatnál a fiatalok száma és a KISZ-szervezetek taglétszáma. Különösen a szakmunkások között sok az új, fiatal. most- munkába lépő dolgozó. Fontos ez azért, mert sokan az építőipar elöregedéséről beszélnek, s tényleges gond a munkások magas átlagéletkora. Az ÉÁÉV- nél modern gépekkel és berendezésekkel. modern technológiával könnyítik meg a munkát, hogy ezzel is meghódítsák a fiatalokat a szakma számára. B. Gy. Minden harmadik nő szakmát akar tanulni Elégedett-e a foglalkozásával? A dolgozó nők élet- és munkakörülményeiről. szociális helyzetének javításáért hozott megyei tanácshatározat végrehajtásának vizsgálata kapcsán írunk most a „gyengébbik'’ nemről. Dr. Zddór Jenő. a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője a legutóbbi vb-ülésen jelentette be, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem szociológusai felmérést végeztek a tanácsi apparátusban dolgozó nők körében. Egy felmérés, amely kicsit közvélemény-kutatás is, min-- dig izgalmas vállalkozás. Hátha még a kérdések is érdekesek. Például: ..Elégedett-e a foglalkozásával?” A megkérdezettek 17 százaléka egyáltalán nem elégedett. Jó részük éppen azért, mert szakmát. illetve képesítést szeretne szerezni. „Elégedett-e a fizetéssel?” — hangzott a következő kérdés. A nők egynegyede kifejezetten kevesli a boríték tartalmát. Azt is megkérdezték a nőktől. hogv mennyivel több pénzt kellene kapni ahhoz, hogy elégedettek legyenek. Tekintsünk most el a túlzottan szerénv. illetve a szélsőségesen túlzó igényektől. A legtöbben öt-hétszáz forint között jelölték meg azt az összeget, amennyivel megtoi- danák fizetésüket. Az asszonyok, lányok részben jogos, részben vélt elégedetlenségét menti, hogy míg az apparátusban dolgozó férfiaknak csak 18 százaléka esik a kettőtől háromezer forintig terjedő kereseti kategóriába, addig a nőknek kétharmada tartozik ide. viszont háromezer forint fölött már éppen fordított az arány. Persze, ehhez tudni kell, hogy — leszámítva a gyengébbik nem tagjaitól való itt-ott még fellelhető idegenkedést —. a vezető pozíciókba általában joggal ültetnek férfiakat. A magasabb szakmai és politikai képzettség mellettük szól. de az is tény, hogy a nőknek az elmúlt évben egyhar- mada volt betegállományban, s a betegek fele 15 napnál többet töltött otthon. Hogy a nők „betegesebbek", mint a férfiak, ez alighanem annak tudható be — bár erről hallgat a statisztika —. hogy a nagyobb otthoni munkák idejére, vagy ha valami rendkívüli esemény jön közbe — beteg a gyerek, béázik a lakás stb. —. akkor az asszony az, aki hivatali kötelessége elé helyezi az otthoni tennivalókat. ^ B. I. Intensiv egészségügyi fejlesztés Miskolc egészségügyét vitatta meg — egyebek között — a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén. Szokatlan volt hallani, hogy dr. Szabó István, az egészségügyi osztály vezetője a közgazdaságtanból kölcsönzött fogalmat idéz: „Az extenzív fejlesztés után most már az intenzívnek kell következnie.” Ha iparról, mezőgazdaságról van szó. akkor úgy értelmezzük ezt az elvet, hogy nem a létszám növelésével, hanem a munka hatékonyságának javításával kívánunk jobb eredményt elérni. Vajon így érvényes ez az egészségügy területére is? Tapasztalataink — úgy tűnik — ellentmondanak. Zsúfollak a rendelők, több területen kevés a szakorvos, a községekben kényelmes orvosi lakások várnak gazdára. A betegnek tehát az a benyomása, hogy az ellátás csak úgy javítható. hogy még több orvost képeznek ki és alkalmaznak. E látszat azonban félrevezető. Dr. Szabó István nemzetközi adatokkal is megerősítette állítását. Közismert tény. hogy gazdasági fejlettségünk, azaz az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján hazánk az európai mezőny közepére sorolható. A tízezer lakosra jutó orvosok számát tekintve azonban az élmezőnyben vagyunk. És a lényeg: az egészségügyi munka hatékonyságát jelző mutatók alapján ismét a középmezőnybe esünk vissza. A nemzetközi összehasonlítás persze mindig buktatókat rejt magában — országonként változik a gyógyintézetek, rendelők technikai ellátottsága, s az sem közömbös, hogy nálunk szinte százszázalékos a biztosítás aránya —, de valamit azért ez az összevetés is jelez. Mindenesetre többet árulnak el a helyi tapasztalatok. A városi egészségügyi intézmények zsúfoltsága egyebek között annak tulajdonítható, hogy a községekben igen nagy az orvoshiány. Emiatt a városok, főleg a megyeszék- helvek rendelőibe áramlanak a közeli — sót sokszor távolabbi — települések betegei is. Ez pedig kényelmetlen az utazásra kényszerülő „vidéki” betegnek éppúgy, mint a városinak. Nem kevésbé a rendelőintézeti orvosnak, akinek néhány perce jut csupán a vizsgálatra. Ha kicsit is bizonytalan a dolgában, máris iria a beutalót, s ily módon igen sok olyan beteg kerül a kórházakba kivizsgálás céljából, akinek tulajdonképpen nem. lenne szüksége erre. A kórházak jól — helyenként túl jól — el vannak látva szakorvosokkal. A személyzeti munka gyengeségére utal. hogy a kórházakban kiképzett fiatal szakorvosokat nem tudják, meggyőzni róla: nagyobb szükség lenne rájuk kint. a területen. Persze, nehéz is a meggyőzés, hiszen adminisztratív eszközöket nem lehet igénybe venni, s a „kórházcentrikus” szemlélettel rendelkező fiatal orvosok ellenállnak. Tovább romlana a községek és a városok orvossal való ellátottságának aránya, ha — mint valaki javasolta a végrehajtó bizottság ülésén — lakással és víkendtelekkel csábítanának például Miskolcra új orvosokat. Bizonyára lenne jelentkező éppen elég. de ennek a községek látnák kárát. Helyesebb, ha nevel magának fiatalt a város arra a posztra. ami betöltetlen. Mindenekelőtt azon kell változtatni tehát, hogy ne a városokba tömörüljenek az orvosok, és ezzel máris csökkenthető a rendelők zsúfoltsága. A rendelőké, melyek bizonv nem mindenben felelnek meg pia mar a követelményeknek — kevés kivételtől eltekintve. Egyebek között ez értendő tehát az intenzív fejlesztés alatt, és persze az is. hogy az új egészségügyi törvény szellemében végezze minden egészségügyi dolgozó a munkáját, s ne legyen különbség a magán- és ..állami" rendelés között az udvariasságot, előzékenységet, lelkesedést tekintve. (békés) Árpád-kori vasolvasztó A ruda bányai érc- és ásványbányászati múzeum értékes ipartörténeti emlékekkel gyarapodott a nyári hónapokban. Alsótelekes község határaKözlekedési mumusok ban. az. ördögárok völgyében. vasérc után kutatva, Árpád-kori, az eddigi vizsgálatok szerint a X—XI. szazadból származó kis vasolvasztó kemence maradványaira bukkantak. A földbe ágyazott kemence mellett megtalálták fújtatócsövét és az olvasztásra előkészített rudabányai barnavasércei. Az Árpád-kori vasolvasztó kemence kiemelésére a napokban kerül sor. s azt konzerválás után a múzeumban Demográfiai vizsgalat Sok évtizedes tapasztalat szerint a nők kedvezőbb feltételek mellett vágnak neki a házass gnak: általában 23 —^24 éves korban mennek férjhez, csaknem négy évvel fiatalabbak vőlegényüktől, s átlagosan négy évvel élik túl őket. Kiterjedt a demográfia vizsgálat arra is, hogy a férfiaknak és nőknek körülbelül mekkora hányada idegenkedik a házasságtól, illetve marad valamilyen okból egész éle én át egvedül. Az elmúlt évtizedek legjellemzőbb évjárat-csoportjainak adatai alapján megállapították, hogy ezek a férfiak és nők akkor váltak a házasságkötésre leg- r’-almaahb korban, amikor a csa'ádalaoítás feltételei 'edvezőtlenül alakultak. Ilyennek találták tíz-tizenkét évvel ezelőtt a negyvenöt »«gyvenkilenc éveseket. Olvasom, hogy a figyelmetlen gépkocsivezetők elriasztására Japánban azokon a helyeken, ahol gyakoriak az autóbalesetek. ipüanyag figurákat helyeztek el, melyeket rend őr egyenruhába öltöztettek. Ezek a figurák a felismerhetet- lenségig hasonlítanak az élő rendőrökre és a gépkocsivezetők mindig lelassítanak. mihelyt távolból meglátják a „közlekedési rendőrt". Lehet, hogy ez a közlekedés biztonságát segíteni szándékozó módszer Japánban bevált vagy idővel beválik, hazai alkalmazását mégsem tartanám célravezetőnek. A japán csendes, udvarias, engedékeny és előzékeny. Mi, magyarok viszont szangvinikusak vagyunk, dörzsöltek. bennünket nem lehet csak úgy egyszerűen átrázni, mi nem vesszük be az effajta közlekedési trükköt. Velünk még az igazi közlekedési rendőröknek is éppen elég a bajuk, hogyan tudnának hát bennünket féken tartani szimbolikus figurákkal? Szóval, valószínűtlen, hogy eme módszer bárminemű változást is előidézne az örült motorosok, a gyalogosokat szöcskeszökellésre késztető úrvezetők és két keréken száguldó dömperesek tudatában — egyszóval a közlekedés rendjében. Bár ki tudja... Próbálkozni talán mégis lehetne ... Mindenesetre, ahogy morfondírozok a lehetséges esetek fölött, látni vélem például. amint — mondjuk — Prézli Elek a ..Várakozni tilosV’ jelzőtáblától néhány méterre parkírozni készül. Mellette ülő neje rászól, hogy: „Elek. az istenért, mit csinálsz, nem látod, hogy ott áll a sarkon a közlekedési rendőr?" Mire Prézli ekként nyugtatja asszonyát: „Ugyan. Jotánka drágám, hiszen az csak égy utánzat. Mindennap itt láthatod." S még jóformán be sem zárja a legújabb típusú légpárnás Trabant ajtaját, máris mögötte áll az „utánzat": „Jó napot kívánok! Kerem a jogosítványt...” S mi ebből a tanulság? Ha történetesen alkalmazzuk is a japán módszert, időnként váltsa egymást a közlekedés rendjének valódi őre és hasonmása, hogy ne csak féljen, hanem olykor meg is ijedjen az. aki semmibe veszi a KRESZ-t. Persze, további bonyodalmakra is számítanunk kell. Mert mondjuk mi van akkor, ha a kiskundorozsmai illetőségű autós leállítja kocsiját a Szemeiénél, s megkérdezi: „Tessék mondani, tizedes elvtárs. mérre kell mennem Sátoraljaújhely felé?” Ám a tizedes csak néz rá barátságosan, de szót sem szol, mivelhogy ö ezúttal a hasonmás .... Tulajdonképpen véget nem érő bonyodalmak elé nézünk a japán módszer alkalmazása esetén. Hadd mondjam újabb példaként: ha véletlenül egy műanyag figura csakugyan megtévesztésig hasonlítana rendőrismerősömre, s mellette elhaladtomban köszönnék neki. ö pedig nem fogadná, biztosan megsértődnék.. . Vagy: egy ilyen műanyag közlekedési rendőr három hónapig strá- zsált a Munkácsy és a Vörösmarty utca kereszteződésénél — „akit” naponta legalább kétszer láttam —, s történetesen egyszer éjféltájt mennék hazafelé, és — nem tudván, hogy délután máshová helyezték — ugyanazon a helyen rámköszönne az igazi, s megkérdezné, hány óra. egész biztosan rámjönne a nehéz köhögés. Száz szónak is egy a vége. E tekintetben újítsanak a japánok, mi pedig maradjunk csak a hagyományos módszer mellett. Nem tudom, ki hogyan van vele. de számomra sokkal megnyugtatóbb. hogy amikor a közlekedés rendjének őrzőjét látom, biztos tudom róla. hogy valóban ö az. s nem pediglen ijesztgetónek szánt „dublőré”. Cs. L. kiállítják. Párolognak a lávák A visszatért kánikulában naponta megközelítőleg húszezer köbméter viz párolog el a megye két nagy mesterséges tavából, a Rakacai és a Lázbérci víztárolóból. A párolgás a több mint kétszáz- ötvenezer holdnyi területű Rakacai-tóban erősebb: a nagy felület miatt a nap megközelítőleg tizenötezer köbméter vizet „szippant fel". A Lázbérci víztárolóból, annyi víz párolog el, a menynyit naponta Ózd városnak ivóvízként juttatnak. Itt a hegyek árnyékoló hatása, valamint a nagyobb vízmélység csökkenti a veszteséget. Június elejétől megközelítőleg másfél millió köbméter viz „tűnt el".
