Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

4e Patika tisztaságú főz&üzembtn készül majd a borsodi sör. A mozaikcsempés falakkal ha­tárolt termekben levő berendezések üzemi próbáját rövidesen megkezdik. (Ágotha Tibor felvétele) Októberben meg lehet kóstolni Márka lesz a „Borsodi világos” Célegyenesben a bocsi óriás „Van kérdése? Tegye fel!” Árváltozások itthon — Hálálok az )l)li ban Ma Budapesten a KISZ Központi Bizottsága sajtótá­jékoztatót tart a mezőgazda - sági gépekkel dolgozó fiata­lok harmadik nemzetközi es országos vetélkedőjéről. ^ Egerben űj növényvédő állo­mást adnak at. ★ Gyulán Liszt Ferenc-estet rendeznek. + Orosházán a tanyai lakos­ság helyzetét tárgyalja meg a városi tanács vb ülése, Salgótarjánban szovjet pla­kátkiállítás nyílik. * Tatán megkezdődik az erdészeti egyesület kétnapos országos vándorgyűlése. Falánk vadak A Bakony-vidék erdőmenti mezőgazdasági területeit ezekben a hetekben gyakran keresik fel a vaddisznók. Á csordákba verődött vadak az óvatosságról is megfeledkez­ve, egészen a falvak széléig hatolnak, sőt a kisebb bako­nyi települések majorjaiba is bemerészkednek. A falánk vadakat különböző riasztó módszerekkel próbálják távol tartani a vetésektől. Több he­lyen a karbidágyút is igény­be veszik. Turbékoló export Az enyingi állami gazda­ság kiscséri-pusztai üzemegy­segében. ahol az ország leg­nagyobb nagyüzemi galamb­tenyészete működik, 3000 té­ny észpárt tartanak az úgy­nevezett texasi nemesítésű fajtákból. A húsgalambok iránt rendkívül nagy a ke­reslet: az állami gazdaság az idén 20 000 darabot értékesí­tett. Nagyobb részüket Olasz­országba szállították. A ga­lambtenyésztés jó hasznot hoz a gazdaságnak, ugyanis kilogrammonként 65—62 fo­rintért értékesítik az ízletes húsgalambokat. Tegnap munkaértekezletet tartottak Bőcsön a Borsodi Sör- és Malátagyárban, ahol az építkezés vezetői azokról a feladatokról tárgyaltak, amelyek a létesítmény átadá­sáig még hátra vannak. Részt vett a megbeszélésen Gyüre László, az SZMT közgazdasá­gi bizottságának munkatársa. és Kriskó József, az Építők megyei bizottságának mun­katársa is. Jön az árpa Bezeczki Gyula, a gyár fő­mérnöke örömmel újságolta, hogy a siló próbaüzemelése a tervezett időben kezdődött és a beépített berendezések ki­fogástalanul működnek. Az egyébként 1300 vagon befoga­dóképességű toronytárolóban már száz vagon árpát tarta­nak. A szállítás folyamatos, a környező mezőgazdasági nagyüzemekből naponta több száz mázsa termény érkezik. Egyelőre a csíráztalást még nem lehet megkezdeni. de a főházi gépeket már kipróbál­ták. Tegnap adták át a har­madik és egyben az utolsó transzformátorházat és így lehetővé vált, hogy az üze­mek a végleges hálózatról kapjanak elektromos áramot az eddigi ideiglenes helyett. Szeptember végére tervezik a malátagyár próbaüzemelé­sét. Jelenleg az építőknek, a szerelőknek és a gyár veze­tőinek a legtöbb gondot az úgynevezett ászokcsarnok okozza. Sajnos, mind a mai napig hátráltatja a munká­kat az anyaghiány. Néha na­pokig nincs tégla, hosszabb- rövidebb ideig áramkimara­dások, oxigén- és gázszolgál­tatási zavarok nehezítik az építők és a technológiai sze­relők dolgát. Mikor lesz sör? A kérdésre Hosszú István. a létesítmény igazgatója a következőket mondta: — Október végén, novem­ber elején már meg lehet kóstolni a borsodi sört, ha az elhangzott ígéreteket az ille­tékes építő vállalatok, fő- ás alvállalkozók betartják. Kü­lönösebb akadálya nincs an­nale. hogy novemberben már üzemszerűen termeljünk. Egyelőre a hűtőberendezések határidőre való átadása lát­szik bizonytalannak. — Milyen söröket főznek az idén? — Most küldjük nyomdába a cimketervezeteket. az első termékünk a Borsodi világos sör. amelyik a kőbányaihoz hasonló, annál valamivel jobb minőségű ital lesz. Gyár­tunk majd Kinizsit, és jövő­re vezetjük be a Bak és Rocki sörökhöz hasonló ita­lok gyártását. Hordós és pa­lackozott sörből egy év alatt több mint egymillió hektoli­tert adunk a kereskedelem­nek és a vendéglátóiparnak. NAGY JÓZSEF Az Országos Takarékpénz­tár augusztus 25-én és 26-án Keszthelyen rendezi a gép­kocsi-nyeremény betétkönyvek esedékes sorsolását. A húzá­son az április 30-ig vallott és július 31-én még érvény­nesztési kísérletet fejezett be ír. Frigy esi Ferenc, a kecs­keméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos munkatársa. Kísérletéhez szá­mítógépet is igénybe vett. annak megállapítására, hogy melyek az ipari feldolgozás­ra legalkalmasabb, egymást váltó paradicsomfajták. Kö­vetelmény ugyanis, hogy a nyersanyag a termelőktől fo­lyamatosan érkezzen a fel­dolgozókhoz. mivel az egy­szerre érő nagy mennyiségű Néhány hét óta kérdezz— felelek játékot játszhatnak a rádióhallgatók. a Reggeli Krónika ötletes szerkesztői­nek jóvoltából. Az utóbbi napokban két olyan közérde­kű kérdést, illetve választ hallhattunk, melyet érdemes szembesíteni a miskolci ta­pasztalatokkal. E«ry budapesti munkás azt kérdezte. bogy miért éri mostanában igen gyakran az a kellemetlen meglepetés a boltokban, hogy egyik nap­ról a másikra megváltozik számos cikk ára — minden előzetes tájékoztatás nélkül. A másik kérdés: miért küld­jük dolgozni az NDK-ba a fiatalokat — a munkaerő­helyzet ismeretében —. hi­szen rájuk itthon is nagy szükség lenne? Xcm lartozik a íooyasztóra? A munkás kérdésére adott válaszában Csikós Nagy Béla, az Anvag- és Árhivatal el­nöke hivatkozott egv rende­letre. amely az árváltozások­ról adandó tájékoztatást sza­bályozza. Az Árhivatal el­nökének szavai — a tömör fogalmazás miatt — félre­értésre adhatnak 'okot. hi­szen nyilatkozatából az de­rül ki. hogy egységesen sza­bályozták az árközlések rendiét, csak ezt nem tart­ják be a vállalatok. Kikerestük a Kereskedel­mi Értesítő 1972. február 2-i számát, amelyben a Belke­reskedelmi Minisztériumnak a rádióban is idézett közle­ménye olvasható. A közlemény szerint ..olyan közszükségleti cikkek, szolgálta­tások, vállalati elhatározás alap­tan történő árváltoztatásáról kell a lakosságot megfelelően in­formálni, amelyeket a lakosság szélesebb köre vásárol, a cikkek ára hosszabb időn át nem vál­tozott, és a változás mértéke je­lentős. Kis értékű (100 forintnál olcsóbb) cikkeknél a 10 száza­lékot meghaladó, nagyobb érté­kűeknél pedig az 5 százalékot meghaladó árváltozást kell je­lentősnek tekinteni. Ha egy na­gyobb cikkcsoportról van szó, már az 5 százalékos ármozgás is jelentősnek minősül’'. A közlemény ennél jóval hosszabb, s a fenti legfon­tosabb részeket csupán azért idéztük, mert kiderül belőle, hogy nem minden árválto­zást kell előre bejelenteni a vásárlóknak. A Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat ár­ben levő ötezer és tízezer forintos gcpkocsi-nyercincny- betétkönyvek vesznek reszt. A kétnapos sorsoláson mint­egy 550 személygépkocsi ta­lál gazdára. paradicsom fogadására, fel­dolgozására a legkorszerűb­ben felszerelt konzervgyárak sem képesek. Bács-Kiskun megyében a géderlaki Üj Élet Termelőszövetkezet adott helyet az érdekes és ered­ményes kísérletnek. A tsz- ben a héten a termelő és fel­dolgozó üzemek szakembe­reinek is bemutatták: mi­ként érnek ..piros futószala­gon” a különböző paradi­csomfajták a konzervipar számára. előadója elmondta, hogy eb­ben az évben 2—4 százalék­kal emelte az ipar a selyem, habselyem alapanyagok, il­letve az ebből készült ter­mékek árát. Ez az árválto­zás a fehérneműk zömét érinti, megdrágította példá­ul a brokát paplanokat — ezek ára 5 százalékkal emel­kedett —. s hasonlóképpen változott egy sor rövidáru fogyasztói ára is. Erről a va­lóban lényeges változásról sem helyi, sem az országos lapokban. rádióban nem hangzott el kimerítő előzetes tájékoztatás. A példákat hosszan lehet­ne sorolni: a vevők és a ke­reskedelem általános tapasz­talata. hogy az árváltozások zömét kitevő termelői árkor­rekciókról többnyire csak utólag, a vásárlások alkal­mával szereznek tudomást. A városi tanács kereske­delmi osztálya egyik jelenté­sében olvastuk, hogy az el­múlt évi árváltozások 92.3 százalékát a beszerzési, zö­mében termelői árak korrek­ciója okozta. Ezek közül a változások közül csak min­den harmadik volt csökken­tés a változások. 66 9 száza­léka növekedést jelent. Véleményünk szerint tehát a Belkereskedelmi Miniszté­rium februári közleménye — és nem rendelete — nagyon keveset változtatott a fo­gyasztók által jogosan, rekla­mált helyzeten: sok kibúvó­ra ad lehetőséget és az ár­változásokat elhallgató vál­lalatokkal szemben alkal­mazható szankciókról nem beszél. Kölcsönös előnyökkel jár Könnyű helyzetben va­gyunk. amikor pz NDK-ban dolgozó fiatalokkal kapcsola­tos nyilatkozatot szembesít­jük a helyi tapasztalatok­kal. hiszen a városi tanács végrehajtó bizottsága teana­pi ülésén e kérdéssel is fog­lalkozott. A munkaügyi osztály be­számolója szerint 1967-tól tavalyi« összesen 815 mis­kolci fiataJ vállalt munkát az NDK-ban. Az idei kiuta­zást most szervezik, a Mun­kaügyi Minisztérium által Miskolcra lebontott keret­szám 241 fő. A rádióban feltett kérdés­re Nagy Imre a munkaügyi miniszter helyettese vála­szolt. Elmondta, hosv az NDK-ban körülbelül 10 ezer fiatal dolgozik, s ez a szám a hazai munkavállalók 2 ez­relékét teszi ki csuoán. Eb­ből következik, hoffv a mnn- kaerő-helvzetet al^nv^tö°n nem befolyásolja a1 két ál1 am között létrejött me^áPaoodás A kérdés feltevője azonban nem áll egyedül aggályaival. A tanács végrehajtó bizottságának ülésén elhangzott, hogy még vállalatvezetők között is akad olyan, aki nem veszi jónéven a fiatalok kiutazását. E vezetők megfeledkeznek arról, hogy a két állam közötti megállapodás kölcsönös előnyökkel jár — ha körültekintően készítik t%ő és szervezik a kooperációt. Az NDK ipara — ne szégyelljük bevalla­ni — magasabb színvonalon áll a miénknél, mind technikát, mind a szervezettséget tekintve. A jobbtól pedig lehet és érde­mes is tanulni. Igen ám. csak­hogy a kint szerzett tudását ak­kor kamatoztathatja a fiatal, ha visszatérve, megfelelő munka­körbe kerül. Igen sok hasznot, hajthat az NDK-ból visszatérő fiatal azoknak az üzemeknek, melyek német gyártmányú gé­peket szerelnek fel és az otta­ni technológiát alkalmazzák. Az LKM például azért utaztat az Edelstahlwerk Freital vállalathoz fiatalokat, hogy azok visszatér­ve. az új hengerműben dolgoz­zanak maid. mely sok tekintet­ben hasonlít az NDK-beli üzem­hez. Ahhoz azonban, hogy az ilyen példák szaporodjanak, közvetlenebb kaocsolatot kell kialakítani a fiatalokat küldő hazai és az őket fo­gadó. tanító NDK-beli válla­latok között. (békés—pusztai) Megtakarítás? Itt a nyár vége, s itt van a leértékelés. Ezúttal „kéthetes szezonvégi ruházati vásárnak” nevezik. A név folyton vál­tozik, a lényeg marad: valamikor augusztusban az üzletek, áruházak megpróbálják eladni olcsóbban azt, amit drá­gábban nem sikerült. Hosszú esztendők óta így van ez. s tu­lajdonképpen természetes az egész. Végtére is, ha mindent eladtak volna nyár elején, ami nyárra készült, akkor nem lehetett volna semmit nyár közben kapni, ami nyárra való. Mindenesetre — írták a lapok — az akció 500 millió forintos árualapja 180 millió forint megtakarítást nyújt a lakosságnak. A kereskedelem időnként szeretné velünk elhitetni, hogy ez amolyan nagylelkűség. Tehát azért van, hogy mi takarékos­kodhassunk Aztán — mivel ez nem sikerül, mert az embe­rek már régen azt kérik számon a kereskedőktől, hogy ke­reskedjenek, a nagylelkűség többi részét a Vöröskeresztre bízzák — elmagyarázzák, hogy tulajdonképpen nem lehet másképpen csinálni. Az ember megérti, ha jó, használható áruk kerülnek ol­csóbban forgalomba. Van úgy. hogy nem fogy el minden, mert nem is lenne jó, ha minden elfogyna. Az idei kiraka- lokat nézve azonban sok mindent talál még mindig az em­ber. amit esze ágában nem lenne keresni. Divat, ami divat, szó, ami szó. ízlések és pofonok különböznek, de ami ízlés­telenség, az az is marad. Mas áruk viszont remekek, tetsze- töek, régen keresettek, s most nevetséges áron kerülnek for­galomba. Az ember megvette volna előbb, többért, csak ép­pen nem kapott. Jó, vannak úgynevezett „terítési” problé­mák is. Csakhogy néha a vásárló a kimerültségtől elterül, annyit mászkál valami után. amit nem kap. S amikor aztán megkapja leértékelve, csak félig örül. Szívesen veszi az olcsó árat. de az ilyenfajta leértékelést amolyan luxusnak tartja. Egyébként pedig természetesen vásárlunk. Megtakarítjuk azt a bizonyos 180 milliót. Persze, attól félünk, hogy ezt a 180 milliót a kereskedelem elvesztette. S valamikor valakin be kell hoznia. Például rajtunk, s a következő hónapokban. De hát nem baj, állunk a küzdelem elébe. Vállaljuk: gyor­sabban tanulunk meg vásárolni, mint a kereskedők keres­kedni. Egyébként, pedig szíven ütött a kereskedőknek az a fe- nyegelése. hogy az egész csak két hétig tart, nem hosszab­bítják meg. TesséJ^ mondani, ha addig nem fogy el minden, mi; csinálnak a megmaradt árucikkekkel? A tengerbe öntik? De hát a Belkereskedelmi Minisztériumnak sincs tengere. Pedig állítólag a tengeri országok sokkal gazdagabbak. PINTÉR ISTVÁN 550 gépkocsi gazdára vár Piros futószalagon Paradicsointermesztés — számítógéppel Hároméves paradicsomléi’-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents