Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-07 / 184. szám
Zeneszerző a kompresszornál Négyszázötven embernek bárom újság Munkásszállás a Marx téren Négyszázötvenen laknak az LKM Marx téri munkásszállójában. Segédmunkástól főmérnökig, esztergályostól technikusig terjed a skála. Hatvan százalékuk egészen fiatal, harminc százalékuk középkorú, tíz százalékuk nyugdíjkorhatár előtti. A lakók fele nős. Általában négy műszakban dolgoznak, Hetente-kéthetente járnak haza, Szabolcs és Borsod távoli, busszal is nehezen megközelíthető falvaiba. A szálló földszintjén, egy kis szobában éppen könyv- tárórát tart Séllei Lajos. 1960-tól a minőségi főellenőrzési osztály munkatársa. Mivel eredetileg tanító volt, őt kérték fel a könyvtárosi munkára. A könyvtár ezer kötetes. A könyvbeszerzést a kohászati művek szakszervezeti bizottsága finanszírozza. A 114 beiratkozott olvasó (az országos átlagnak megfelelően) az első félévben 3526 könyvet kölcsönzött. Lajos bácsi a gyárban három műszakban dolgozik, ezért nagyon be kell osztani idejét, hogy mindenkivel elbeszélgethessen, mert jó könyvtáros csak úgy lehet, ha ismeri emberei egyéniségét, ízlését. Ez mind könvv? pésztechnikus, Telkibányáról. Harmath Endre Gyilkosság a palotában című könyvét olvasta legutóbb. Most Móricz elbeszéléseit és Mol- dovától a Hajósok énekét kölcsönzi ki. Egyéb kulturális lehetőségük a csütörtöki mozi. Kár, hogy nem lehet elsötétíteni a termet. (Nem hisszük, hogy ennek anyagi akadályai lehetnek.) Havonta két TIT- előadás van. legutóbb a bőrbetegségekről és a fertőzésekről hallottak. Tévé tartalékban Lenne két tévéjük is. de az egyiket nem működtetik, azAligha akad Balogh Istvánon kívül ember a Diósgyőri Gépgyárban, akinek a személyi igazolványában, a foglalkozás rovatbati ez a bejegyzés olvasható: zeneszerző. Hogyan lett azza. s most miért nem az? Az apa. Balogh Ernő. Matyóföld neves zenetanara, karmestere és zeneszerzője volt. A zene, a magyar zene iránt fogékony Istvánt ő tanítja 14 éves koráig. Ekkor már feltűnően jól cimbalmo- zott és komponált Balogh István. Az első országos sikerre sem kell sokáig várnia. A Liszt' Ferenc Zeneakadémia 1938-ban magyarnóta szöveg és dalpályázatot hirdet. A pályázó tízezrek közül a dicsőség, a gyémánt okzal a jelszóval, hogy legyen egy tartalék is, ha elromlik a másik. Bosszantó és elszo- moritó, hogy a 450 ember mindössze — írd és mondd — egy Népszabadságot, egy Észak-Magyarországot és egy Népsportot olvashat. Ennyi jár ugyanis a munkásszállóba. Az sem lehet véletlen, hogy a könyvtárnak egyetlen napilap, képeslap sem jár. Az emberek a szállóban félórákat várnak az újságra, ha olvasni akarnak. (Ez a iegbiztosabb módja az olvasásra nevelésnek?!) A fodrásznál. ahol az ember legfeljebb két órát tölt el. több újságot talál!) Ez a szálló négyszázötven embernek ad otthont. Ilyen ..apró” dolgokon is múlik, nogyan élnek. BUZAFALVI GYŐZŐ levél a matyóruhába öltözött Balogh Istvánnak jut. Addig szerzett műveit a pályázat titkára Bovelka Iván adja ki Szeretem a tavaszt címmel. — Édesapám sírt az örömtől. Én pedig szinte szólni sem bírtam ... Még egy, az előzőnél is nagyobb siker következett: 1942-ben a Zeneakadémia újabb pályázatot hirdet, amelyet ismét Balogh István nyer meg. S jön az újabb kötet, amelynek címadó dala. a Megbüntet az Isten téged. (Szerte Matyóföldön ma is éneklik.) — Tiszabábolna mellett az egyik augusztus 20-án mulatságot rendezett a téész. Eljött arra egy kivándorolt Magyar nő. aki dalosköm/vet hozott magával Amerikából, A címe az volt: Megbüntet az Isten téged. Azt kérdezte, hogy a dalt el tudná-e játszani, énekelni valaki. Eljátszottam, elénekeltem könyv nélkül. — Ilyen szokatlan módon találkoztam a háború után dalaimmal. Ma a kompresszorhoz, a gözügyeletek kiváló szakértője. Naponta jár be Mezőkövesdről a 8.30-es órabérért, hat gyerek apja. — S a zene, a magyarnóta? Otthon három cimbalmot őrzök, de már csak akkor játszom, ha a feleségem, vagy a gyerekek kérik. Ny. t. Szalav Lajos kiállítása Expresszív érejű, a szürrealizmus felfogásával rokon, nagy képzelőerővel alkotott lapjai iskolát teremtettek. Számos külföldi és hazai követőjét ismerjük — írja a Miskolci Műsorkalauz kiállítási ismertetője Szalay Lajos grafikusművészről, akinek a kiállítását augusztus 12-én nyitják meg a Miskolci Galériában. A tárlat szeptember 3-ig tekinthető meg. Füredi képeslap A szeszélyes nyár ellenére is mozgalmas az élet Balaton- füreden. Az emlékezetes tavaszi vihar megritkította ugyan a sétány százados nyárfasorát, különösen a Széchenyi-szobor előtt, de újakkal pótolják a kidőlt fákat. Ugyanitt évről évre szaporodik az „indiai” hársfák száma is: Tagore, dr. Zakir Husain, A. A. Giri fája közelében ez idén Indira Gandhi is elültetett egy növendék hársfát balatonfüredi látogatása emlékére. A múltkor bejött egy fiú. Megkérdezte tőlem: — Ez mind könyv? — Mit olvastál már? — Csak iskolai tankönyveket. — Gárdonyiról hallottál? — Nem. — Vidd el A láthatatlan embert! Ha elolvastad, gyere le. majd megbeszéljük. Aztán az Egri csillagokat és a Kék pillét olvastattam el vele. Azóta állandó vendégem Már a világirodalom remekeit böngészi. „ReofDTezem ' esv kicsit Közben jönnek a kölcsönzők. Török Sándor nyíregyházi segédmunkás este tíz után is sokat olvas, mondván. most regényezem egy kicsit. (Legutóbbi olvasmányai: Móricz A boldog ember, Albert E. Kahn: A besúgó). Egyed József kovács, Sárospatakról a Kárpatj rapszódiát és Sztyepanov/ Port Arthur-ját hozza, és Ter- sánszkytól a Sziget a Du- nánt viszi. Sontra Dezső géA négy hársfa közül természetesen a Rabindranath Tagoreé a legnagyobb. Már 46 éves 1926. november 8-án ültette a világhírű hindu költő annak örömére, hogv a füredi szívkórházban nyerte vissza egészségét. A terebélyes fa alatt magas talapja ton a költő meghajtott fejű bronzportréja és angolul írt emlékverse, mely magyarul így hangzik: Ha nem vagyok többé a földön, óh fám, Susogtasd tavasszal megújuló leveleid Az erre vándorlók felett: A költő szeretett, * míg élt. ■ □ i Sorban állnak a vendégek ma is. mint századok óta mindig. Füred régi nevezetessége. a savanyúvíz-forrás körül, hogy egv-egy pohárral felhajtsanak szénsavas gvógv- vizéből. Oszlopos kútházát műemlékként tartják számon, csaknem kétszáz éve építették Lechner Mátyás terve alapján. Berzsenyi, Garay János, Berda József lelkes sorokban magasztalta a víz gyógyhatásút, de egyikőjük sem éri utol lelkende- zésben a kevésbé ismert Fejér Antalt, aki 1777-ben imigyen rigmusolt a füredi savanyú vízről: Az itt való népnek ez a patikája, Ha ebbül ihatik, szűnik nyavalyája, Üjul belső része, vidul szeme, szája. Mint jó bortul, táncra perdül lába, bokája. Ha nem egészen így van is. annyi bizonyos, hogy a világhírű szívkórház szénsavas fürdőjébe. amelyet ugyanez a savanyúvíz-forrás táplál, ma is messze földről ellátogatnak a gyógyulást kereső betegek. □ Aki Tihanyban jár, s elgyönyörködött a kéttornyú barokk templom szépségeiben. utána okvetlenül a híres visszhangot próbálja megkeresni. Talál is egy táblát, amely azt tudatja a kiváncsiakkal, hogy ..csendes időben a templom fala 2 másodperc múlva halkan, de érthetően visszaveri a hangosan kiáltott szavakat.” Több se kell a fiataloknak, felsietnek a Visszhang nevű domb tetejére, és egyszerre teljes hangerővel kiáltozni kezdik kedvenc futballcsapatuknak a nevét. Valóban csak halkan, alig érthetőc-n hallják vissza a rövid nevet. — Nem az igazi — mondták csalódottan a fiúk. — Hol van ez a Csokonai ekhó- jától? Hát persze, amikor Csokonai ezen a tájon búslakodott Lillája után. ..Tihany- nak riadó leánya” nem a templom fala mellől, hanem a magas sziklák közül „szállt ki", s a költő fájdalmát a ..zengő bércen” verte vissza. Csakhogy a hegyoldalt ma már szerpentinek, hatalmas fák. és közöttük megbúvó villák, üdülők népesítik be. Nem csoda hát. hogy a nimfa messze szállt innen, talán vissza mitológiai hazájába, a Tempó völgyébe, vagy éppen egyenesen fel minden szépségek és tudományok . szent hegyére” — a Helikonra. A fénykereső Szombaton az Egry József festőművészről szóló portré- film olyan szép volt, hogy megzenésített, megfilmesített költeménynek vélhette a néző. S ezen nincs semmi csodálkozni való, hiszen Egry József életművével, Illyés Gyula pedig lírájával illusztrálta a 25 perces műsort. Az ecset poétáját ismerhettük meg, akinek a neve Illyés Gyula szerint ugyanolyan villámvillanású, mint az Adyé és a Bartóké. Költő: ecsettel, vászonnal, a magányos badacsonyi vincellérházban — magányosan. Szikár, rideg, néma alakja, inas, izmos, „bennszülött” arca odanőtt a dunántúli panorama „végéhez”, ég és föld találkozásához — derűt robbantani! Bennszülött, aki egy Zala megyei kis faluból, szülőhelyéről hozta a piktori hajlamot a Balaton zárt világába. Nem a tájat örökítette meg. nem a látszólagost vette észre, hanem a lényeget munkálta ki. Nem a tárgyakat, a világukat festi meg. Ügy érzi, hogy csak ezért érdemes élnie. Matt pasztellszínei, az alakok vagy éppen a Balaton-meder, a csillogó fény útját keresik. Egyedül a fény a fontos, a lényeg, a remény. Ez az a más. amely az Egry Józsefé. A más, az eltérő, az új, a felfedezés. Azt villantja fel, amelyet még senki sem látott meg. Mint Ady a gondolattársításaival, amely csali az Adyé, mint Bartók a zenéjével, amely csak a Bartóké. A más, a másféle, a Balaton értékei, amelyek csak egy pillanatra és soha vissza nem térően jelennek meg, amelyekért Egry József ott élt s amelyekre szicíliai utazása alkalmával is gondolt. — Szicília gyönyörű... — mondta — és tényleg szép lett volna, ha nem járt volna mindig a Balaton az eszemben. így forr össze Egry József művészete a Balaton világával. Kinő az ég aljából, a föld színéből... (simányi) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Népi zene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.19: Mozart: D- dur szimfónia. — 14.40: Beszélgetés egy versről. — 15.10: Epizódok Verne életéből. IV. rész. — 15.42: Zenés játék részletei. — 16.11: Csenki Imre vezényel. — 16.32: Tánczene — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Új felvételeinkből. — 17.44: Mit ígér a holográfia? — 18.00: Népi muzsika. — 18.30: Lenau születésének 130. évfordulóján. — 19.40: Könnyűzenei műsor. — 20.54: Művészfelvételek. — 22.20: NéDi zene. — 23.00: Szép magyar novella. — 23.16: Operettrészletek. Petőfi rádió: 12.03: Operarészletek. — 13.03: G. Timár György útijegyzetei. — 13.20: Szimfonikus zene. — 14.00: A Rádió kívánság- műsora kettőtől hatig. — 18.03: Külpolitikai figyelő. — lß.20: Közkívánatra! (Ismétlések.) — 20.28: Emlékek útján. — 21.58: Callas a mérlegen. — 23.15: A hét zeneműve. (Ism.) — 23.45: Hegedű- művek. Miskolci rádió: A hét első napján. — Egy nagyközségi tanácson. — Megnyílt a tokaji írotabor. — A Vöröskereszt nyári tevékenysége. — Kórusmuzsika. — Közoktatás, közművelődés. — Már kezdenek az iskolára is gondolni ... — Megyei soorteredmények. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió: 17.25: Hírek. — 17.30: Fair play. Sport- magazin. — 18.13: A Rosutecegyüttes műsorából. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Tv-híradó. — 19.20: Dalok. — 19.30: Időnk órái. — 20.00: Egy szerencsétlen ember szerencsés napjai. Színházi közvetítés. felvételről. — 22.20: Tv- híradó. Filmszínházak: Murphy háborúja (színes angol) í4. hn6. 8. Béke. — A sirály éjszakája (színes japán. 16 éven felülieknek!) f3, f5, f7. Kossuth. — Azok a csodálatos férfiak (színes amerikai, egységes 5 forintos- heiy- árral) 6. Filmklub. — Rabszolgák (színes amerikai) f5. f7.Fáklya. — Egy válás meglepetései (színes francia—olasz—román) f5. f7. Petőfi. — Egy válás meglepetései. ß. 8. Szikra. — Egy válás meglepetései. 5. 7. Táncsics. — A bosszúállók újabb kalandjai (színes szovjet) 5, * 7. Ságvári. — Egy nyomozás sorompói (magyarul beszélő NDK) 8. Miskolc-Tapolca. KEDD Kossuth rádió: 8.18: Kedvelt régi melódiák. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Dallal, tánccal a világ körül. — 10.05: Operaközvetítés. Petőfi rádió: 8.05: Fantasztikus rádiójáték. I. rész. (Ism.) — 8.45: Kórusmüvek. — 9.03: Köny- nyűzene. — 9.14: Hallgassuk együtt! — 10.05: Zenés műsor üdülőknek. Belvárosban garázs eladó. Érdeklődni 17 órától: 33-185-ös telefonon. „Sovinja” jugoszláv hálószoba- bútor 18 000 forintért eladó. Farkas, I., Árok u. 29. Érettségizett dolgozók továbbtanulása a miskolci Zalka Máté Gépipari Technikum és Szakközépiskola esti és levelező tagozatán. FELVÉTELI FELTÉTELEK: érettségi bizonyítvány, egészségügyi pályaalkalmasság, az iskola szakirányának megfelelő szakmunkás-bizonyítvány, ill. ennek hiányában 3 éves szakmai gyakorlat. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ augusztus 15. Bővebb felvilágosítás az iskola igazgatói irodáján hétfőn, szerdán és pénteken. A középiskolát végzett (érettségizett) dolgozók szakközépiskolájában az oktatás időtartama 2 év. További félév után technikusi képesítést nyújt.
