Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
Mit tudnak a kiül öldi piacról? A DH telexszolgálata jelenti: Élelmiszer-kozmetika Egry nagy nyugati magazin cikke egy háromfogásos ebéd színes fotói mellett felsorolja mindazokat az egészségre káros tartósító anyagokat, melyeket a vendég az étellel együtt elfogyaszt. Egy másik folyóirat kimutatja: a szarvasmarhák antibiotikumokkal való kezelése veszélyekkel járhat a fogyasztóra. Kétségtelen. az élelmiszeriparnak szüksége van tartósítószerekre: de mi a mérce az alkalmazásban? — erről kérdeztük dr. Tarján Róbert professzort, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóját. — Ma világszerte 2500 olyan adalékanyagot tartanak számon, amely elfogadottan használható. Magvar- országon ennek csak a töredékét alkalmazzuk az élelmiszerek tartósításában. Külkereskedelmi szerveink minden üzletkötés előtt eljuttatják intézetünkhöz az importálandó élelmezési cikk mintáját, s mi megvizsgáljuk, nincs-e benne ártalmas anyag. Szigorú a hazai gyártmányok kontrollja is: a csecsemő- és diétás^ tápszerek, valamint a vitaminozott készítmények például olyan ellenőrzésen mennék át. mint a gyógyszerek. Nemcsak az élelmiszerek, hanem a kozmetikumok és a gyermekjátékok forgalmazását is ellenőrizzük. h'szen ez utóbbit például a kisgyermek a szájába veszi. — A tartósító anyagok nj;v száma arra enged Következtetni, bogy előfordulhat: az élelmiszer- ipar és a kereskedelem az áru „eladhatósága” érdekében úgynevezett élelmiszer-kozmetikával manipulál. — Kétségtelen. hogy az .élelmiszer színét. ízét. szagát. halmazállapotát, tapintását a legkedvezőbbé igyekeznek tenni. Ha azonban ez ártalmas anyaggal történt, kimutatható. Bizonyos kémiai anyagokat — gyorsabb előállításuk végett — hozzá kell ugyan adni az élelmiszerekhez, de ez csak a biológiai és élvezeti érték csökkenése nélkül történhet. Mértékét nálunk igen szigorú élelmiszertörvény szabja meg. Van külön festékrende- letünk is, s míg jó néhány országban több tucat festéket engedélyeznek a színezésre, mi csak nyocfélét tűrünk meg és fogadunk el. Nem engedtük a külföldön elterjedten használt egyik talajfertőtlenítő-szer behozatalát sem. mert kimutattuk, hogy hosszú cirkuláció során ugyan, de bejuthat egyes élelmiszerekbe. Az intézet ellenőrzése alatt tartja az élelmiszeripari gyártástechnológiát is, mivel a hűtés és a hőkezelés is okozhat biológiai értékváltozást. Célunk, hogy minél több cikk bírja ki a termelőtől az élelmiszer- üzlet polcáig, s a fogyasztók asztaláig terjedő hosszú utat anélkül, hogy ehhez a legkisebb mértékben is káros, mesterséges tartósító anyagot használjanak fel. K. É. + Ózdon, a kohászati üzemekben is. évről évre jelentős összegeket fordítanak az élet- és munkakörülmények javítására. Nemcsak műszaki jellegű, beruházásokkal, de szociális létesítményekkel is állandóan gazdagodik a gyár. Felépült egy kilencszintes — több mint ezer személyt befogadó — öltöző-fürdő. (Képünkön balra), amely minden te—'Mben megfelel a korszerű követelményeknek. (Strohmayer felvétele) REFLEKTOR Ma Budapesten műszaki tanácskozást tartottak az Országos Szakipari Vállalatnál a metró építésével, a lakásépítkezésekkel kapcsolatos tennivalókról, Bala- tonfüreden vendégszerepei az Állami Budapest Tánc- együttes a szanatórium színháztermében. * Győrött, a városi tanács vb-ülésén a közbiztonság helyzetét és a lakosság élelmiszer-ellátását vitatták meg. * Mezőhegyesen, az állami gazdaságban, a Békés megyei cukorrépatermelők és a cukoripar képviselői a cukorrépatermesztés fejlesztéséről tanácskoznak. + Nagyvázsony ban megkezdődtek a lovasjátékok. * Pécsett a tettyei szabadtéri színpadon dél-amerikai zenei és irodalmi estet rendeznek. Dollártermelők a Besenyői úton — Ezek a gépek — mutat körbe a sodrómiiben Gál Csaba gyáregységvezetö-helyettes — rubelt és dollárt termelnek. A szemünk persze nem csal. hiszen a szivar alakú, hosszú sodró berendezések — mint óriás pókok — szálakat fonnak, és az itt dobra tekert kábeleket viszik Európa sok országába. — Két fontosabb, „kiemelt” exportmunkánk van — folytatja a fiatal mérnök — az egyik a lapos drótkötélgyártás. a másik az acél- alumínium kábel sodrása. Mind a két munkahelyen a régebbi, megbízható gépvezetőket alkalmazzuk, mert nekünk sem mindegy, hogy kell-e a termékünk a külföldi piacokon. Márpedig amit ma gyengébb minőségben állítunk elő, az holnap már rossz bizonyítványt állít ki rólunk. — Előfordul ilyen? — Szinte egyáltalán nem. A közelmúltban az NSZK- ból reklamáltak, hogy ötven méterrel többet küldtünk lapos drótkötélből, mint ameny- nvit rendeltek. Visszajeleztünk: ezt ráadásnak szántuk, ajándékképpen. Egy lórii cs egy no A Kaderják—Veinémer szabadalom alapján készített lapos tűzött sodratgyártó mellett mind a három műszakban egy férfi és egy nő dolgozik. A párosok éppen az összeszokottságnak köszönhetik jó teljesítményeiket. Miután egyetlen műszakban tetemes mennyiségű huzalt kell felrakni a gépre, a férfikéz nélkülözhetetlen. De a nők, mint ahogy ez bebizonyosodott, ügyesebben tűzik be a kötél tartását biztosító hosszú pálcákat. Tudják-e a munkahelyeken. hogy az egyes gyártmányok hova mennek, milyen értékűek? Tóth Sándor gépvezető az acél-alumínium kábelgyártónál így válaszol: — Ez a munka tegnap kezdődött, és bizony még nem néztünk utána, hogy kinek is készül. Azelőtt hazai megrendeléseknek tettünk eleget. Hogy ez hová megy. azt bizony meg kellene kérdeznem. Különben nyolc éve dolgozom itt. de úgy gondolom. egyikőnk sem tesz különbséget aszerint, hogy ki a címzett. Lelkiismeretesen dolgozunk, akárhová megy. A KGM-átla«ot tartjuk — Mennyit ér ebből a sodraiból egy méter? — Ezt kábelszívnek hívjuk — igazít ki Tóth Sándor — és azt hiszem, harminc forintot ér belőle egy kiló. Az biztos, hogy értékes, és kábellé dolgozva is magas ára lehet. — Hány forint fekszik egy dollár értékű sodraiban? — Talán a KGM-átlagot tartjuk, vagy annál alig kedvezőbbek a mi áraink. Jó esetben 55 forintunk van egy „megtermelt” dollárban. A gyáregységvezető-helyet- tes a fejével int. hogy körülbelül valóban ennyiért jutnak egy dollárhoz. — Ha ennek a kábelnek negyven forint kilója, akkor ez a gép egy valóságos pénzverő. — Egy műszakban . négy tonna áru kerül le róla — mondja mosolyogva, helv- benhagyólag a gépkezelő. Paksi József aki átszól az egyik elősodró mellől: — Én mindig tudom, hogy melyik megrendelés hova készül. Nem mintha a minőséget ez befolyásolhatná, csak az az érzés is kell a munkához, hogy tudjam, valahol már várják. Az sem mindegy, hogy milyen minőségű kábelt takar a becsomagolt óriás korong. A sodrat minden métere rólunk árulkodik, és nekem bizonv nem mindegy, hogy mit ad hírül a megrendelőnek. NAGY JÓZSEF 1 öbb kiránduló, kevesebb turista Az első lel év statisztikai adatai szerint január 1-től június 30-ig 1 700 000 külföldi lépte át határainkat, ami 3 6 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. A szocialista országokból érkezett külföldiek szama változatlan. míg a tőkés országokból 23 százalékkal többen érkeztek, mint tavaly január 1. és június 30. között. A legjobban az NSZK-beli turisták érdeklődése nőtt a hazai üdülési lehetőségek iránt. A turisták száma, tehát azoké, akik 24 óránál több időt töltöttek hazánkban, jelentősen, 20 százalékkal csökkent. 46 százalékkal nőtt viszont az átutazóik és a kirándulók száma. Ebben vezet a szomszédos Ausztria. ahonnan évről évre többen látogatnak a hétvégeken Budapestre vagy a Balaton- partra. Az elmúlt fél évben számuk meghaladta a 700 000-et. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Balaton és Budapest képviseli a legfőbb idegen- forgalmi vonzerőt. A külföldre látogató magyarok száma 17 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, a turisták száma 3,7 százalékkal emelkedett. Január 1- től június végéig 391 000 magyar turista töltött hosszabb- rövidebb időt külföldön. Közgazdasági nyári egyetem A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen megnyílt a Tudományos laA kegyelet virágai Megkoszorúzzák a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem építőtáborában dolgozó harkovi egyetemisták a Hősök terén a szovjet hősi emlékművet. A húsz szovjet fiatal augusztus 5-én. szombaton délelőtt 9 órakor helyezi el a kegyelet virágait. Amiről az írógépek mesélnek Az ember környezetében levő tárgyak humanizálódnak. Különösen vonatkozik ez a naponta használt munkaeszközökre. Az igazi szakmunkás nem szívesen adja kölesön rövid időre sem szerszámát, hiszen minden kézben másként kopik a nyél, hajlik a fűrész foga stb. Vonatkozik ez természetesen az irodai eszközökre is. ' A fiatal műszerész ..hivatalból” kopogtatott be hozzám: az öreg munkatársat, az írógépet jött karbantartani. Míg finom kis szerszámaival pepecselt a karcsú betűkarok között — felhasználva a kényszerű munkaszünetet — azt kérdeztem tőle, ismeri-e „személy szerint" a területén levő gépeket. — Igen, mégpedig olyan jól. hogy rajtuk keresztül ismerősnek tekinthetem gazdáikat is. Akkor is, ha soha sem váltottam szót velük. A gép ugyanis sok mindent elárul kezelőjéről annak, aki ért a nyelvén — válaszolt. Kiváncsivá tett ez a bevezetés és míg elkészült munkájával, feljegyeztem megfigyeléseit. melyeknek ezt a címet is adhatnám: Mutasd a munkaeszközödet, s megmondom, ki vagy! — Miskolcot és a megyét járva, havonta 400 író- és számológéppel van dolgom. Legfeljebb kéthavonta mindegyikkel találkozom. Munkaidőben érkezem, s a hivatalokban dolgozóknak nemigen van idejük arra, hogy beszélgessünk. Persze, nekem is igyekeznem kell. hiszen teljesítménybéres vagyok. Ha valami hiba van. akkor szólnak, s ennyi az egész. Csupán a gépekkel társalgók tehát. De ne higgye, hogy ez unalmas. Sokat mesélnek. Mindenekelőtt arról vallanak, hogy mennyit használják, fárasztják őket. A legnyúzottabbak azok, melyekkel stencil- lapokat gépelnek. Sokat nyűvik gépüket a kimondottan gépírói beosztásban dolgozók, de ezek a masinák mégis jobb állapotban vannak, mint azok. melyek mellé hol ez ül le dolgozni, hol az. Köztük persze olyanok is. akik keresgélik a betűt, s . ha megtalálják, örömükben akkorát csapnak rá, hogy ha tudnának, jajgatnának a billentyűk. No persze, a „profi" gépírónők sem egyformán vigyáznak kenyérkereső társukra. Állítom, még azon is sok múlik, hogy milyen hangulatban vannak. Volt egy prímán kezelt, mindig tiszta gépem. Egy időtől kezdve azonban állandóan baj volt vele, pedig akkor is ugyanaz a hölgy használta. Véletlenül megtudtam. hogy alkoholistává züllött a férje és el is váltak. Sőt, még azt a kijelentést is meg merem kockáztatni, hogy a diktáló egyéniségétől és mondandójától is függ, hogy veri vagy simogatja a billentyűket a gépírónő. Akaratlanul is keményebben csap le az ujja, ha valaki azt diktálja, hogy: „nyomatékosan felszólítom". vagy mint amikor ezt hallja: „tisztelettel kérem". Az irodákban mindenki csinos, elegáns. Ezért nem értem, hogy tudnak némelyek mégis hétről hétre poros, szeny- nyes gép mellé ülni. Persze, a szép ruha nemcsak az embereknél, hanem a gépeiméi is megtévesztő lehet. Egy kopott festésű, régi Continental százszor többet ér szerintem, mint némelyik új masina. Mert a galambszürke, csillogó fedőlap bizony gyakran silány alkatrészeket takar. Egyre több a munkánk, ezért is, meg azért is. mert szaporodnak a gépek, Nem vagyok közgazdász, de úgy vélem, hogy a gépek számával fordított arányban kellene alakulni az irodák létszámának. hiszen a gép megkönnyíti a munkát. Nem így van. Tehát vagy a munka mennyisége növekszik, vagy mind munkát keres és talál magának, aki egyszer már íróasztal mellé ült. Hogy mennyi haszna van egyik-másik levélnek, kimutatásnak, bizonyára arról is tudnának mesélni a gépek, d» <“zt már én nem kérdezem. (békés) rneretterjesztő Társulat tizedik nyári egyeteme, amely a gazdasági reformot, a gazdaságirányítás hazai módszereit ismerteti meg a külföldi érdeklődőkkel. A csaknem 3 hetes stúdiumon a hazai érdeklődőkön kívül mintegy 30 külföldi szakember vesz részt. Az egyetemi professzorok, tanárok, a gazdasági kutatóintézetek munkatársai főként az NDK-ból. Csehszlovákiából. az NSZK-ból, Angliából és Bulgáriából érkeztek. Felújították a „süteményes'’ J üzemet Befejezték a 3. számú, „süteményes” üzem rekonstrukcióját a Miskolci Sütőipari Vállalatnál. A korszerű osztrák és magyar gyártmányú, gáztüzelésű kemencékkel, gyorsdagasztókkal. s tészta- l'eldolgozó gépekkel egy műszak alatt mintegy 140 ezer darab kiflit vagy zsemlét gyárthatnak, fgv 20—30 százalékkal több friss, jó minőségű péksütemény kerülhet a fogyasztók asztalára. A 3-as számú üzemben most » próbagyártás folyik, a süfe- ménykészités új leclinolé- giáját dolgozzák ki.
