Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

% Ma még a művese jelenti az életet Talán már novemberben... (Vadas Zsuzsa felvételei) Felkészültek a veseátültetésre Vese nélkül líz-tizennegy napig marad életben az ember. Ennyi idő alatt halmozódnak fel a szervezetében azok a mér­gező anyagok, melyek végül a halálát okozzák. Miskolcon is több olyan ember él, már hosszabb ideje, akinek nincs ve­séje. Számukra egy készülék: a művese jelenti a létezést. Hetente kétszer, tíz órát kell cltölteniük a megyei kórház művese-ccntrumában: ennyi időre van szükség ahhoz, hogy bonyolult kémiai és fizikai eljárással kiszűrjék vérükből a mérgező anyagokat. Az egészséges ember számára elkép­zelni is lehetetlen, mit jelent így, „géphez kapcsolva” élni. A veseátültetés sebészeti feltételei már a századfordu­lóra megteremtődtek. Hogy mégis csak egy szűk ember­öltővel később, 1954-ben (Amerikában) hajtották vég­re az első sikeres műtétet, azt így magyarázzák a szak­emberek: az immunbiológiá­nak odáig kellett fejlődnie, hogy le tudják győzni a szer­vezet ellenállását. A szervezet ellenállását, mellyel minden idegen testet, így a más emberből átülte­tett vesét is. fogadja. Ma már vannak olyan gyógysze­rek. melyek elejét veszik an­nak. hogy ellenanyag terme­lődjön és — nem kívánatos jövevényként — kivesse ma­gából a szervezet azt. ami pedig a megmaradást jelen­ti számára. összegezve tehát, azt mond­hatjuk, hogy a sebészet fej­lődése, a művese-centrumok létrehozása, az, immunbioló7 gia. valamint a szövettani kutatások eredményei terem­tették meg a feltételeket a veseátültetéshez. Az utóbbi években számos országban, köztük iszomszé- dainknál: a Szovjetunióban. Csehszlovákiában. Lengyelor­szágban és az NDK-ban is sikeres veseátültetéseket haj­tottak végre. Magyarorszá­gon 1963-ban Szegeden vé­gezlek ilyen kísérleteket, ezek azonban — mivel ha­zánkban akkor még nem állt elég magas fokon a krónikus vesebetegségek kezelése — nem hozták meg a kívánt si­kert. — Mi a helyzet ma ha­zánkban, s közelebbről itt Miskolcon, ahol — mint köz­tudomású — az egyik leg­korszerűbb műveseeentrum működik? A kérdésre dr. Pintér Jó­zsef. az orvostudományok kandidátusa, a megyei kór­ház osztályvezető főorvosa válaszol: egészségnek örvendett, elél­hetett volna a végelgyengü­lésig. A szervátültetés nem csupán sebészi feladat. A különböző szakterületeken dolgozó orvosok összehan­golt munkájára van szük­ség. Néhány év alatt sike­rült egy olyan szakember- gárdát szervezni, mely min­den tekintetben megfelel a magas követelményeknek. Jelenleg 14 olyan beteget ápolunk, akiknek az életet meg lehet ugyan hosszabbí­tani a művese-kezeléssel. de végső megoldást csak egy új vese jelenthet számukra. Arra a kérdésre, hogy küszöbön áll-e az első vese- átültetés, dr. Pintér József ezek szerint Miskolcon is így válaszolt: — Három városban jelöl­tek ki kórházat szervátülte­tésre: Budapesten. Szegeden és Miskolcon. Nálunk töké­letesen megérnek a feltéte­lek novemberre. Munkánk­hoz az Egészségügyi Minisz­térium is minden támogatást megad. BÉKÉS DEZSŐ A telefondokior száma: 36-322 Budapest és Debrecen után ez év tavaszától kezdve Mis­kolcon is az érdéklődők, be­tegek rendelkezésére áll a te­lefondoktor. A megyei nővé­delmi gondozó orvosai min­den csütörtökön 11 és 12 óra között várják az érdeklődők családtervezéssel kapcsolatos kérdéseit. A miskolci telefon- doktor a 36-322-es telefon- számon hívható. i'n főnyereménv-tulajdonos Hamar'megkerült a Lottó 34. játékheti főnyereményé­nek gazdája. Az Országos Takarékpénztár X. kerületi fiókjában hétfőn helyezték letétbe a töl^b mint kétmillió forintot érő öttalálatos lottó- szelvényt. Az idei lottófőnye- réményt — amelyet előfize­téses szelvényen ért el a sze­rencsés. magát megnevezni nem kívánó nyertes — szep­tember 6-án fizetik ki. Izek publicistái A gasztronómiai újságírók nemzetközi szövetségének kongresszusára 120 újságíró érkezett hazánkba. A kül­földi vendégek tegnap meg­tekintették a borvilágverseny eseményeit, majd az Aloert- irsai útra látogattak, ahol ta­nulmányozták a nemzetközi szőlészeti és borászati kiállí­tást és vásárt. A halastavak hasznosítása A biharugrai halgazdaság­ban évek óta kimagasló ered­ményeket hoz a halastavak kettős hasznosítása. Az idén több mint félmillió pecsenye­kacsát neveltek fel a bihar­ugrai halastavakon. A hal­gazdaság ez év nyarán száz­ezer előnevelt, úgynevezett „tóra edzett” zsengekacsát küldött Jugoszláviába. A va- rasdi halastavakon a bihar­ugrai küldeményből honosít­ják meg a halak és kacsák ..társbérletét". Tanévkezdet előtt A tanítás kezdete előtt sok-sok dolog évek. évtizedek óta ismétlődik. Mindig vannak szülők és gyerekek, akik az ulolso pillanatban vásárolják meg a tanszereket, csak most válik sürgőssé a szakadt vagy füleden táska megjavítlatasa és ter­mészetesen (bár igyekeztek az építők) néhány iskolában még ott talalja a szeptember a kőműveseket', parkettásokat, sze­relőket. Ismétlődnek a szép szeptemberi fényképek is. me­lyek rendszerint copfos apróságokat, meg új intézményeket ábrázolnak, s jóságos tanítónéniket, akik kézen fogják a gyerekeket. És szeptemberről szeptemberre megjelennek a köszöntők, vezércikkek; idézetek, tanácsok és elvárások csokrát nyújtjuk át szülőnek, tanárnak, diáknak. Ez a tanévkezdet talán abban különbözik a többitől, hogy átgondoltabban, őszintébben akarunk beszélni az iskoláról; a mi iskolarendszerünkről. Nem varunk csodákat, s nem buzdítunk látványos pedagógiai forradalomra. Nem hirde­tünk újabb reformot sem. De emellett mindannyian érezzük és igényeljük a változás, változtatás szükségességét' Nincs bennünk (és aligha kell. hogy legyen) valamiféle szánom-bánom. Eddigi kísérleteink nem mentesek a hibák­tól. de nagyon tanulságosak. í A párt Központi Bizottsága néhány hónappal ezelőtt — nagyon alapos felmérés után — megfogalmazta, hogy mit vár az oktatásügytől. Ezek a határozatok a pedagógusok, szülök, az egész társadalom helyeslésével találkoztak. Első­sorban azért,' mert riem kinyilatkoztatásokat hallottunk, olvastunk. Tulajdonképpen saját kimondott, vagy ki nem mondott gondolataink lettek „törvénytervezetté". Mert tényleg csökkenteni kell — és mindenek fölött kor­szerűsíteni — a különböző iskolatípusok tananyagát, javítani oktatási rendszerünk személyi és tárgyi feltételeit, növelni a pedagógusok, tantestületek önállóságát és a köznevelés irányítását valamennyi szinten megjavítani. A közlönyök időközben nem tettek közzé új törvényeket, ez azonban semmiképpen sem jelenti azt. hogy csendes vára­kozással tekintsünk az új tanév elé. H:--zen hall-e új törvény ahhoz, hogy egyöntetűen valljuk iskolarendszerünk nevelő jellegének elsődlegességét; hogy a tananyagot illetően bíz­zunk tanáraink lényeglátásában; hogy a tantestület az egy­mást erkölcsileg, szakmailag támogató nevelők alkotó közös­sége legyen? És sorolhatnánk tovább .. . Nevelésünk történetének új szakaszához érkeztünk. Ez a szakasz nem szeptemberrel kezdődik: nem köthetjük dá­tumhoz. De minden tanítási órán tehetünk valamit a cél érdekében. Mert a várható állami intézkedések számára elő kell készítenünk a talajt. Röviden: alapvető elveink-változ­tatása nélkül jobban kell figyelnünk arra. hogy mit, meny­nyit. és hogyan oktatunk, milyen eszközökkel, módszerekkel nevelünk, mennyire hatásos munkánk. Eredményeink nemzetközi szinten is ismertek, elismertek; iskolarendszerünk további fejlesztésének megteremtettük a feltételeit. Az egész magyar oktatásügyet érintő problémák sommásan már megfogalmazást nyertek a Központi Bizott­ság júniusi ülésén. Azt azonban, hogy miként tehetjük haté­konyabbá munkánkat, hogyan tűnhetnek el például a mis­kolci iskolák közötti színvonalbeli különbségek, mennyi alkotó ötlettel (mert nem kell mindenhez pénz!) nevelbetünk korszerűbben, jobban — nem dönthetik el törvények, hatá­rozatok. A jövőben egyre inkább szükségünk lesz a mesterségüket magas szinten művelő, hivatásukat szerető oktatókra, neve­lőkre. akiknek természetesen (iskolán belül és kívül) kpllö erkölcsi és anyagi megbecsülést kell .biztosítanunk. GYARMATI BÉLA REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart. a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének — Jelenleg Budapesten. Szegeden. Debrecenben. Pé­csett és nálunk működik mű- vese-centrum. E hálózat lét­rehozása tette lehetővé, hogy a veseátültetéssel, mint konk­rét tervvel foglalkozzunk. Miskolcon évek óta tart a felkészülés, az állatkísérletek sikeresek voltak. Egyik ku­tyánk két' évig élt a belé ül­tetett vesével, s mint meg­állapítottuk: kifogástalan Lengyel diákok Nyíregyházán A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola KlSZ-bizottsága cserekapcsolatot létesített a lengyelországi opolei főiskola diákjaival. Ennek alapján a lengyel főiskolások 38 tagú csoportja háromhetes látoga­tást telt Nyíregyházán. A len­gyel fiatalok a budapesti Elektrakusztikai Gyár nyír­egyházi Universil üzemében dolgoztak, szabad idejükben pedig megtekintették a vá­ros, valamint Tokaj és Deb­recen nevezetességeit. Lézersugár és robotok B hegesztőszakma jövője Holnap délelőtt a miskol­ci Nehézipari Műszaki Egye­temen dr. Szaladnya Sándor dékánhelyettes. a MTESZ megyei titkára ötszáz szak­embert üdvözöl a II. orszá­gos hegesztési tanácskozás ünnepélyes megnyitásán. A tegnapi sajtótájékoztatón sok érdekes információt hallot­tunk. Ma már alig van olyan te­rülete az iparnak, ahol ne lenne szükség hegesztésre. Különösen azóta, hogy az építőiparban elterjedt a ház­gyári technológia. Kevesen gondolnák, hogy az ezernyi hegesztett szerkezetet előál­lító DIGÉP ma már kisebb hegesztőkapacitással rendel­kezik. mint mondjuk a BÁ- ÉV. Az alkalmazási terület rohamos növekedése óriási fejlődést eredményezett. Ma már ott tartunk, hogy ké­pes az ember hegeszteni a világűrben, hegesztenek elektron-, lézer- és plazma­sugárral. Az USA nagy autó­gyáraiban az egy-egy gépko­csin szükséges *1/1 ezer hegesztést az ember helyett robotok végzik. De nemcsak a hegesztés technikája és technológiája, hanem a hegesztőmunkás is fejlődni kényszerül. A GTE hegesztési szakosz­tálya 1969-ben határozati ja­vaslatot fogadott el, majd terjesztett a kormányszervek elé. Ennek eredményeképpen tették kötelezővé hazánkban a hegesztők minősítését. A két év türelmi határidő’ ez év június végén járt le, de most egy évvel ismét meg kellett hosszabbítani. A kö­vetelmények ugyanis olyan szigorúak voltak (ma is azok), hogy a vállalatok nagy részénél egyetlen hegesztő sem tudott levizsgázni. Em­lékszünk a televízióriportra: a Miskolci Gázművek által lefektetett vezetékek kihasz­nálatlanul hevertek az ár­kokban. mert a varratokat csak minősítéssel rendelke­ző hegesztők készíthették volna, ilyen munkás pedig egy sem volt még akkor a TIGÁZ-nál. De nemcsak ott, hanem például a Diósgyőri Gépgyárban sem. Kollár Imre. a GTI főosz­tályvezetője. a GTE hegesz­tési szakosztály elnöke: — A minősítés bevezetése már halaszthatatlan köve­telmény volt. Csak így tu­dunk lépést tartani a többi országgal, csak így tudunk alkalmazkodni a nemzetközi követelményekhez. Ma az or­szág húszezer hegesztőjének körülbelül a fele szakmun­kás (másik fele betanított), s ezek közül eddig csak ezer tett minősítő vizsgát. A miskolci tanácskozás résztvevői várhatóan újabb fontos határozati javaslato­kat fogadnak majd el, s tér* jesztenek ismét a kormány- szervek elé. Ezek egyike a közeljövő felé mutat: sürgő­sen rangsorolni kell a he­gesztéssel foglalkozó vállala­tokat. Csak ez akadályozhat­ja meg, hogy egyes üzemek­ben kontármunkák készül­jenek. amelyek külföldön le­járatják a magyar ipart, és sok-sok kárt okoznak a nép­gazdaságnak. NYIKES IMRE elnöksége. Sajtótájékoztató hangzik el a tanszerellátás­ról. A Magyar Úttörők Szö­vetségének főtitkára pedig az úttörőmozgalom életének 72' 73-as munkaprogramját is­merteti. >fc Baracskán (Fejév megye) transzformátor-állo­mást helyeznek üzembe. + Békésben magyar—vietnami barátsági napok kzdődnek. + Debrecenben ma fejeződik be a III. magyar gyógyszerkuta­tási konferencia, afe Kapuvá­ron 10 millió forintos költ­séggel épített öltözőt és für­dőt adnak át a húsipari üzemnek. Keszthelyen a 14. Georgikon napokról tar­tanak sajtótájékoztatót. + Kiskunfélegyházán a szarvas- marha-tenvésztés fejlesztésé­ről tanácskoznak az állat- tenyésztők. Az Azovi-tenger vízcseréje Az Azovi-tenger ősidők óta híres halbőségét a vízben ol­dott sók és egyéb ásványi anyagok összetételének fo­kozatos átalakulása pusztu­lással fenyegeti. A szakem­berek úgy vélik, hogy a ked­vező biológiai feltételeket a Fekete-tengerrel történő víz- csere szabályozásával lehet­ne fenntartani. Úgy terve­zik, hogy ennek biztosításá­ra a Kercsi-szorosban csa­tornát és hajózható zsilipet építenek.

Next

/
Thumbnails
Contents