Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

„improduktív szféra” Az írvas, a remíész és a tűzoltó A közgazdászok hivatalos besorolása szerint az impro­duktív szférába tartoznak; munkájukkal nem járulnak hozzá közvetlenül a nemzeti vagyon termeléséhez. Sokan közülük bántónak tartják ezt a rideg behatárolást, az ál­lam által eltartottaknak ér­zik magukat. Pedig munká­juk — a produktív munka feltételeinek megteremtése érdekében — nélkülözhetet­len a népgazdaság számára. Szamos foglalkozási ág tar­tozik e mostohának vélt ka­tegóriába. Három különböző szakma képviselőjét kérdez­tük munkájáról. Valameny- nyien a Szerencsi Csokoládé­gyár diósgyőri üzemében dol­goznak. Az üzemorvos, dr. Somor- jai József mindennap reggel hatkor szólítja be az első be­teget. Egyszerre kezd a nap­palos műszakkal, s másfél óra alatt 20—25 embernek álla­pítja meg a diagnózisát, méri a vérnyomását, állítja ki a receptjét. — A betegforgalom meg­egyezik egy körzeti orvosi rendelőjével. Viszont a sze­zonmunkák megkezdése előtt valóságos népvándorlás van itt a rendelőben — mondja az üzemorvos. • • Élelmiszeripari cikkeket gyártanak, felvétel előtt szük­séges hát az alapos orvosi vizsgálat. Ha munkaalkal­massagot kell megállapítani, a keddi és pénteki rendelé­sén csak ezzel foglalkozik, s természetesen a sürgős be­avatkozást igénylő betegeket is ellátja. A hét többi nap­ján viszont csak az üzem dolgozói részére tart rende­lést. — A dolgozók egészségügyi állapotával elégedett vagyok, s szívből örülnék, ha ugyan­ezt mondhatnám a higiéniai előírások betartásáról. E té­ren. sajnos, még gyakoriak a a hiányosságok. Pedig az üzem jellegéből adódik, hogy a legkisebb mulasztást is ko­molyan kell vennünk! Az üzemrendész feladata mindenhol hálátlan, de kü­lönösen az a csokoládégvár- ban, ahol sokszor roskadoz­nak az asztalok a magukat csábítóan kínáló édességek alatt. — Vannak, akik nem is tudnak ellenállni a kísértés­nek — mondja Wimmer Ti- borné, a rendészet vezetője. Csodálatos, hogy milyen gazdag az emberi fantázia, REFLEKTOR Ma Budapesten ülést tart a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége. Na­pirenden: a bányászat újítá­si mozgalmának helyzete; a munkaverseny-mozgalom fej­lesztésével kapcsolatos szak- szervezeti feladatok. & Gyu­lán a Kőröstáj termelőszö­vetkezeteinek helyzetét vi­tatja meg a városi tanács végrehajtó bizottsága. Pé­csett országos vegyészkonfe­rencia kezdődött. Salgó­tarjánban a budapesti Ko- dály-kórus hangversenyére kerül sor. A Sina-telepi (Fejér megye) állami gazda­ságban cukorrépabetakarító gépek kétnapos bemutatója kezdődik. Tatabányán ta­nácskoznak a Komárom me­gyei, városi, nagyközségi és járási hivatalok elnökei. Többek között a cigánylakos- ság életkörülményeinek meg­javításával kapcsolatos ten­nivalókat taglalják. jfc Bereczki Sándor tűzoltóparancsnoknak a műszer ész szer­számok mellett a fecskendők, csatlakozók és tömlők is állandó társai”. A készenléthez az eszközök karbantartása is hozzátartozik. (Kerényi László felvétele) ha a társadalmi tulajdon megkárosításáról van szó. Volt, aki a termosz külső és belső fala közötti részt töl­tötte ki csokoládétörmelék­kel, vagy — mint az egyik legutóbbi leleplezett lopási kísérlet elkövetői — a selejt- ként vásárolt édesség helyett kifogástalan árut akartak ki­csempészni. — Kicsit nehéz ez a mun­ka egy nőnek, sokszor a fér­fiak szívósságára, erejére len­ne szükség. Arról nem is szólva, hogy mit kell itt le­nyelni. Wimmer Tiborné munka­körének ellátásához három dolog szükséges: türelem, tü­relem és türelem. • • Az üzem önkéntes tűzoltói­nak parancsnoka, Bereczki Sándor műszerészként dolgo­zik a karbantartóknál, ami­kor éppen nincs szükség a „bevetésre”. S az elmúlt hat évben még nem volt olyan tűz a gyárban, amelyet ne­kik kellett volna eloltaniuk. — Ám a „tűzszünet” elle­nére sem tétlenkedünk — mondja. — A havonkénti négyórás kötelező oktatás ke­retében s azon kívül is rend­szeresen gyakorlatozunk. A 16 tagú csapat évek óta részt vesz a járási versenyeken. — A mi feladatunk az üzem területén levő tűzoltó csa­pok, valamint a több száz por-, hab- és gázoltó karban­tartása s állapotuk állandó ellenőrzése. Kell is az éber­ség. hiszen a tűz ellen senki sincs biztosítva ... KEGLOVICH JÁNOS szor-üiés októberben A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát október 6-ra hívják össze. A tanácsülésen megvitatják az alapszerveze­tek jog- és hatáskörének ta­pasztalatait, tájékoztatót hall­gatnak meg a szakszerveze­tek nemzetközi tevékenysé­géről. valamint a két tanács­ülés között végzett munká­ról. Ifjú matematikusok jutaima Tegnap a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Goszto- nyi János miniszterhelyettes fogadta az idei nemzetközi matematika és fizika diák­olimpián szép sikerrel szere­pelt magyar csapatok tagjait, valamint felkészítőiket. Az ifjú matematikusok verse­nyén a magyar diákok három első, három második és két harmadik díjat szereztek, s az országok közötti nem hi­vatalos pontversenyben a 11. helyezést érték el. A fizika olimpiáról is szép sikerrel tértek haza. A miniszterhelyettes jutal­mat adott át a két „váloga­tott” csapat legjobbjainak, valamint felkészítődnek és vezetőinek. Forgalomelterelés A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazókö­zönséget, hogy ma délután a vasgyári Lenin téren rende­zendő vietnami tiltakozó nagygyűlés miatt módosul az arrafelé közlekedő villamo­sok és autóbuszok útvonala. A 0 és a 2-es jelzésű villa­mosokat a Marx tértől visz- szafordítják, míg az 1-es és az 1 A jelzésű autóbuszok a főutcáról nem fordulnak be a vasgyárhoz. A forgalomel­terelés 13 óra 55 perctől 14 óra 20 percig tart. Hegesztők tanácskozása Ma délután a MTESZ miskolci székházában sajtótájékoz­tatót tartanak a II. országos hegesztési tanácskozásról, amelyre az ország minden részéből 500 szakembert várnak Miskolcra. Az országos tanácskozást a GTE hegesztési szak­osztályának megyei szervezete, valamint az NME gépész- mérnöki kara rendezi, fővédnöke egyetemünk rektora. A Ne­hézipari Műszaki Egyetemen augusztus 31-én. délelőtt 10 óra­kor kezdődő, s szeptember 1-én délben befejeződő tanács­kozás* dr. Konkoly Tibor egyetemi docens, a GTE hegesz­tési szakosztályának társelnöke nyitja meg. Az első nap há­rom, másnap pedig egy témakörben hangzik el vitaindító előadás a hegesztés hazai helyzetéről, a hegesztő szakembe­rek feladatairól, a tudományos kutatás legújabb eredmé­nyeiről. * A laikus talán nem is érti, miért kell az ország minden részéből 500 hegesztési szak­embernek városunkba utazni, mi szükség van arra, hogy a hegesztésről két napon át — tudományos szinten — ta­nácskozzanak. A világ ipari­lag fejlett országaiban a gyár­tott összes acélmennyiség fe­léből hegesztett termék ké­szül. Népgazdasági szempont­ból tehát óriási jelentősége van a hegesztési technológia színvonalának, a szakember- képzésnek, a hegesztés gépe­sítésének. A hazai iparnak sok problémát okoz, hogy le vagyunk maradva a fejlett országokhoz képest például a hegesztéstechnikában, noha a gépesített hegesztés részará­nya már nálunk is 25 száza­lék körül mozog. De nincs például olyan magyar válla­lat. amely hegesztéstechnikai kellékek gyártására rendez­kedett volna be. nincsenek felelős hegesztőmérnökeink. Túlnyomórészt elavultak az egyes szerkezetekre, darukra, épületszerkezetekre, közúti és vasúti hidakra vonatkozó tervezési előírások. A kétnapos miskolci ta­nácskozás — mint reméljük — előbbre hozza a sürgető kérdések megoldását. w Újdonságok az Egri Dohánygyárban Az Egri Dohánygyárban éventé több mint hatmilliárd cigarettát és 39 millió szivart készítenek. A gyár huszon- négyféle termékét a dohá­nyosok jól ismerik. Milyen újdonságok várhatók a kö­zeljövőben? — kérdeztük Huszti Ferenc főmérnöktől. Exportra: Fecske, Kossuth, Százéves A gyárban készülő cigaret­ták közül a legkeresettebb a Fecske, a Symphonia, a Ro­mánc, a Fiitól és a Százéves. Mit szól hozzá, hogy... ...egyre többet beszélnek-írnak ná­lunk is erről a tűszúrásos kínai gyógy­módról? — Már megint politizálni akar? — Hogy jön a gyógyászathoz a poli­tika? — Maga mondta, hogy kínai a gyógy­mód. Vagy nem? — Ja, vagy úgy!? Ha jobban tetszik, akkor mondjuk távol-keletinek. — Az már más. De mi fán terem ez a tűszúrásos gyógymód? — Szóval maga még nem hallott ró­la. Lényege, hogy a szervi betegségeket tűszúrásokkal orvosolják. — Szíven szúrják a pacákot és többé nem kell orvoshoz járnia. — Ne viccelődjön, ez komoly dolog! Könyv is jelent meg róla. Különben sem a beteg szervet szurkálják, hanem a test bizonyos részeit. — Aha! Most már sejtem, miről van szó. Ha jól beszúrnak a betegnek egy tűt valahova hátra, akkor egy pillanat­ra elfeledkezik róla, hogy — mondjuk — fáj a veséje, — Most már aztán elég! Ha folyton közbekotyog, már itt sem vagyok. Ak­kor pedig sohasem tudja meg, hogy mi az az akupunktúra. — így hívják? — Így­— Szép neve van. Feszülten hallga­tom. — Nos, megpróbálom úgy leegysze­rűsíteni, hogy maga is felfogja: a gerinc­velőben találkoznak a test bizonyos tá­jairól s a zsigerekböl — máj, tüdő satöbbi — érkező idegek. No már most, a test bizonyos pontjait ingerelve — tűszúrásokkal — hatást gyakorolhatnak a belsőségekre. Teszem azt, ingerlik a térd környékét, s ettől megvidámodik a máj. — Érdekes. De tudja, mit mondókén? Az akupunktúrát nemcsak a gyógyá­szatban alkalmazzák. — Hanem? — A mindennapi életben is. Mert azok a bizonyos ingerek, melyekről olyan szép előadást tartott, épp ilyen áttételesen hatnak mondjuk egy válla­lati kollektíva testében. — Ezt meg én nem értem. — Akkor figyeljen jól! Mondjuk, hogy X főosztályvezető a máj, ponto­sabban a rossz máj. Kedvenc beosz­tottja Y, a térd. Na bont most! Mit csinál a távol-keleti gyógymódban jár­tas ember, ha be akar vágódni a fő­osztályvezetőnél ? — Szorgalmasan és jól dolgozik. — Ugyan! Y-ban kelt — számára kedvező — ingereket, s biztos lehet benne, hogy ezek eljutnak X-ig. — Milyen ingereket? — Az egyik tűszúrás például az le­het, hogy az osztály dolgozói szerint Y pozíciója kizárólag X-nek köszönhető, de ő — mármint a szurkáló — ezt nem hiszi, mert mély meggyőződése, hogy Y igen tehetséges ember, X viszont megvesztegethetetlenül becsületes. — No, ezt jól kiagyalta. De ha igaza van, akkor a szurkáüís veszélyes is le­het. Elég egy kicsit mellédöfni, és... — ... és bár talpat szúr az ember, könnyen felszisszenhet a fej. — Félelmetes. Ráadásul a szegény ember azt sem tudja, hol futnak, s ho­gyan találkoznak az idegpályáké A leg­jobb szándékkal veszi kézbe a tűt, s aztán megnézheti magát. — Bizony barátocskám, nagyon vi­gyázni kell! A legjobb az, ha a magunk, formája egyszer s mindenkorra lemond a távol-keleti módszerről, s marad an­nál a • jól bevált elvnél, hogy: tűrni igen, de kezelni nem tanácsos a tűt. BÉKÉS DEZSŐ Jelentős mennyiségű filter, nélküli cigarettát is gyárta­nak; az ezüst Kossuthból, a Daruból és társaikból évente mintegy ötszázmillió dara­bot. Az összes hazai szivar is az Egri Dohánygyár ter­méke; közülük a Csongor, az Eger. a Novitás, az Extra es a Dózsa a legkedveltebb. Különleges megbízatásokat is elvállalnak: nagyobb gyá­rak felkérésére reprezentatív kiállítású cigarettákat készí­tenek, évente mintegy két­százfélé:. Saját maguk állít­ják elő a füstszűrös cigaret­tákhoz készülő filter-ruda- kat, viszkóz műszálból. Az Egri Dohánygyár ter­mékeit nemcsak itthon isme­rik és kedvelik. Fecskét, ezüst Kossuthot és Százévest exportálnak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Romániá­ba. Keleti illatok Az idén került forgalomba a mentolos Százéves és a füstszűrös Symphonia. Leg­frissebb újdonságuk az oszt­rák licenc alapján készülő Golden Smart cigaretta. Gyártása nagy feladat elé állítja a gyárat, hiszen nem­csak a dohányelkészítés re- ceptúrájának kell megegyez­nie az eredetivel, hanem még a csomagolópapír minősége és színe is szigorú elbírálás­ban részesül. Az új cigaret­tát, amely előreláthatólag szeptemberben kerül forga­lomba, 16 forintért árusítják. A különféle cigaretta- és szivarfajták gyártásánál 50 százalékban külföldi dohányt használnak fel. A hazai faj­ták közül a szabolcsi, a kerti, a Virginia és a Burley do­hányokat alkalmazzák elő­szeretettel. Az import dohá­nyok közül bolgár, török, görög, albán és jugoszláv faj­tákat töltenek cigarettáikba. Az említett külföldi dohá­nyok kimondottan keleti tí­pusúak, sajátos illatuk miatt használják fel őket. A ciga­rettákhoz különleges svájci és NSZK-beli illat- és aro- másító anyagokat is kever­nek. (Jaóta)

Next

/
Thumbnails
Contents