Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
52 szövetkezet mérlege A termelékenység fokozásának köszönhető, hogy jó eredménnyel zárta az első fél évet Borsod megye 52 ipari szövetkezete. Az árutermelést a múlt év hasonló időszakához képest 10 százalékkal növelték, export-tevékenységük is 8.3 százalékkal emelkedett: ruházati, vasipari cikkeik, kerámiáik eljutnak a világ minden tájára. Pulóverek küllőidre Kötöttáru készítésére a napokban kötött szerződést a Hungarotex-szei a Miskolci Háziipari Szövetkezet: a jövő évben tízezer darab gyermekpulóvert, és 26 ezer női pulóvert szállítanak európai, amerikai, afrikai országúkba. A szövetkezet nagy jelentőségű szerződéskötéséhez hozzájárultak a helyiipari kiállításon bemutatott szép termékeik is. Háüv uap kell az akklimatizálódáshoz? ★ Az Ózdvidéki Szénbányászati TRÖSZT putnoki központi irodaháza közelében termál víz után kutatnak a Két hét nyári szabadság geológusok. A fúrással jelenleg 900 méter mélységben tartanak. A Bükk északi lejtői alatt a geológusok szerint bőséges melegvíz-készlet van. (Fotó: Srohmayer) Túl a kötelessé határán Bánki Donátról a nagy .magyar tudósról és feltalálóról sugárzott kedden műsort a televízió. Felolvasták azt a levelet is. amelyben a Ganz-gyár vezetői méltatták a karburátor és a turbina feltalálójának érdemeit. Az elismerésből mit sem von le az, hogy a műsorban elhangzó, szinte him- nikus sorokat egy hajdani magánvállalat csak profitra törekvő igazgatója irta. Milyen ember volt Bánki Donát? Bármit bíztak rá, mindig többet tett, mint amit a szűkén vett hivatali kötelezettség diktált. Lelkes és lelkiismeretes munkájával nagymértékben járult hozzá a magyar gépgyártás fejlődéséhez. A példa régi. de Bánki Donét szakmaszeretete. önzetlensége ma is mércéje lehet a közért, a társadalmi haladásért tennikész embereknek. Azok, akik sohasem a fizetési szalag hosszával mérték ki tevékenységük határát, rokon tulajdonságokkal rendelkeznek, mégha egyikük vasat szelídít, másikuk házat épít is. A közös vonás, a köz érdekének minden más fölé helyezése, munkál azokban, akik nem a munkapad, vagy az íróasztal mellett eltöltött órákat számolgatják, hanem minden idegszálukkal arra törekednek, hogy többet tegyenek, alkossanak a haladás érdekében, de saját ambícióik kielégítésére is Szó sincs arról, hogy emberfeletti hőssé vagy sajnálatra méltó mártírrá avassuk azokat, akiknek minden tettük, gondolatuk csak egy rugóra jár, akiknek száján nem az önös érdek formál véleményt. Sokan vannak ilyenek, sokkal többen mint gondolnánk, s mint amennyiről a hírközlő eszközök révén tudomással bírhat a közvélemény. Mi tagadás, nem túlságosan látványos egy. gyakran a munkaidő után is a hivatali, üzemi tennivalóival foglalkozó, kérés nélkül is mindent teljesítő, este fáradtan hazaérő ember élete. Miközben a tűzhelyen hagyott, szétfőtt vacsorát kanalazza, a ..bentről" hozott iratait, gondolatait rendezgeti, s gyakran még arra sincs ideje, hogy a televíziót megnézze. Jó lenne néha mozdítani a közvélemény érdeklődésének reflektorán, hogy az elismerés és a közmegbecsülés fénye gyakrabban vetődjék arra, aki a félárnyékbarí él. akinek áldozatos, magától értetődően lelkes és lelkiismeretes munkáját természetesnek vesszük. Tudjuk, az erős fény vakít, s homályból nézve a fénybe élesebben rajzolódnak ki a tárgyak, világosabbnak látszanak az összefüggések. Mégis, az új lendületet adó biztatás azoknak is kijár, akik különösebben nem igénylik ezt, akik nem a „hírért, névért” vállalnak többet közös dolgainkból. BRACKÓ ISTVÁN Irány a nagyvilág Megháromszorozódott a TVK exportja Fáradtnak érezte magát egy lakatos valamelyik nagyüzemben, és odaállt a főnöke elé: — Hétfőtől szabadságra mennék, még van 14 napom. A bejelentést kisebb Vita követte. A művezető ideges lett. amiért váratlan feladat elé állították, hiszen nem lehet csak úgy ..leakasztani” egy jó lakatost. Végső érvként nem maradt más, mint ez: * — Az éves szabadság felével a vállalat rendelkezik, menjen el egy hétre, ha valóban fáradtnak érzi magát, a többit majd kiveszi később. liven rendelkezés niucs A lakatos érthetően nem nyugodott bele a félmegoldásba, ő tudta, hogy menynyire fáradt, és hogy valóban szüksége volna mind a 14 napra. Érdeklődött a szakszervezetnél. és telefonon felhívta a szerkesztőséget is. Tanácstalan volt. mert „hivatalos helyen” közölték vele. hogy az éves szabadságával kizárólag ő, és senki más nem rendelkezhet. Erre vonatkozólag a M^nka Törvénykönyve sem ír elő semmiféle megkötést. Csupán a munkahelyi vezetők és a dolgozó közötti megállapodáson múlik, hogy kit mikor tudnak nélkülözni. Több vállalatvezetőt is megkerestünk a kérdéssel.: • — Miként szabályozzák a dolgozók éves szabadságát? Meglepetésre, általában úgy vélekedtek, hogy az éves szabadság felét akkor adjál: ki, amikor akarják. Csak a beszélgetésünk után néztek bele a rendelkezések tárába, és akkor meggyőződhettek tévedésükről. Vannak bizonyos 'zo'.gál- tató vállalatok, szövetkezetek. ahol bizony szívesen hallgatnak a munkavállalóknak ilyenféle jogáról, és ha másutt nem. hát a műhelyekben. a kisebb közösségekben szívesen tudatosítják azt a tévhitet, hogy a szabadságot adminisztratív eszközökkel feldarabolhatják. Az AFIT XVI. számú Autójavítójának igazgatója elmondta. hogy náluk is elég sok problémát okoz a szabadságok kiadása, ennek ellenére — már a vállalat érdekében is — mindenki számára biztosítják a megérdemelt pihenést. Ilyenkor, amikor a szakmában csúcsT szezon van, csupán fizetés nélküli szabadságot nem adnak. Legfeljebb házasság- kötéshez. Ugyancsak nyáron van a munka dandárja az építőknél is. Ennek ellenére a BAÉV szakszervezeti bizottságához senki sem fordult panasszal azért, mert korlátozták volna abban, mikor akar üdülni, pihenni. Többnyire meg tudnak egyezni kint az építkezéseken, a munkahelyi vezetőkkel. Mit nioiid az orvos? Dr. Kocsis Elemér véleménye: — Annak ellenére, hogy az igénybevétel szakmánként és személyenként más, mégis az számít igazán pihenésnek, ha valaki 10—12 vagy ennél több napot is a munkahelyétől távol tölthet el. Az egészséges embernek ennvi pihenés elég is. Ez viszont igazi kikapcsolódás kell hogy legyen, lehetőleg nélkülözze a külföldi túrókra oly nagyon jellemző, hajnaltól estig tartó hajszát. Van persze olyan is, aki a játékban kapcsolódik ki. mindenesetre a korai fekvés, a mértékletesség mindenkinek tanácsos. Napozni, fürödni is csak néhány órát tanácsos naponta, viszont meg kell nyújtani a sétákat. Akklimatizálódásról a hazai környezetben beszélni sem érdemes, hiszen öthat óra elteltével az érkezés után — bárhol az országban — otthon érzeheti magat a szabadságra ruccanó család. NAGY JÓZSEF REFLEKTOR Ma Bulgáriába utazik az .Állami Népi Együttes. * Győrött megnyitják Kováts Tibor festőművész kiállítását. ^ A pécsi „Sophiane” kamarazenekar hangversenyt ad a tihanyi Múzeum-kertben. ♦ Salgótarjánban a megyei tanács székházábam a Nógrád megyei NEB kereskedelmi szakcsoportja fogyasztási cikkek importjával kapcsolatos vizsgálat tapasztalatait beszéli meg. * A Tatabányai városi Tanács V. B. ülésén a városi autóbuszközlekedés helyzetét vitatják Az év első felében a tervezett 109 millió forint értékű termék helyett 141,5 millió forint értékűt exportált a világ különböző országaiba a Tiszai Vegyikombinát. A tavalyihoz képest az export növekedése mintegy háromszoros. Különösen a szocialista országok rendeltek a korábbinál sokkal több vegyipari terméket Leninvá- rosból, de jelentős a tőkésexport emelkedése is. A TVK termékeinek piaca a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia. Bulgária, számos nyugati ország és a Közel-Kelet több országa. Főbb kiviteli cikkük az ammónia, de nagy mennyiségben szállítottak a külföldi vevőknek festékipari termékeket, mü- anyagzsákokat és műgyantát is. Műanyagfóliájuk például, egészen Vietnamig utazott. Jó kapcsolatot alakítottak ki a nyugatnémet TEROSOL céggel, amely festékipari termékeket vásárolt Lenin- városban. A második fél évben tovább bővül a külföldi vevők köre. A pnár meghódított piacok rendelői mellé újabb országok sorakoznak fel. Ilyenek például Nigéria és Szudán, ahová ugyancsak festékipari termékeket szállít a TVK. Műgyantát vásárol Borsodból Jordánia és az NDK festékipari egyesülése. A jugoszláv Duaó (Szivárvány) céggel hamarosan hosszúleiáratú szerződést írnak alá. S még ez évben Leninvárosba érkezik a román festékipari tröszt (GI- ELV) vezérigazgatója is. hogy kereskedelmi szerződést írjon alá a TVK vezetőivel. Muitká s védelmi hónapok Munkásvédelmi hónapok kezdődtek augusztus elsején az ÉPFU 3. számú üzemegységénél. A negyedéves programot már elkészítették. A legjelentősebb esemény az augusztus végén megrendezendő KRESZ-versenv lesz, amelyen a vállalat 670 gépkocsivezetője vesz részt. A vetélkedő jó alkalom a közlekedési ismeretek felelevenítésére. Ezzel is hozzájárulnak a közúti balesetek csökkentéséhez. öt jóbarát — négy gimnazista és egy hasonló korú szakmunkás — kerékpáron járta be Szlovákiát. Lengyelországot. Közülük három: Podhorszky István, Nahalka Ferenc és Mikó Ferenc vállalkozott visszatérésük után a krónikás szerepére. Ügy fogtak a beszámolóhoz, hogy csak győzze jegyezni az újságíró a jobbnál jobb sztorikat, de — számukra — furcsa módon az derült ki. hogy elmondva sokkal szürkébb minden élmény. Mert mennyit lehet visszaadni például abból, ahogy megmenekültek — valahol a Tátra lábánál — egy félelmetes erejű vihartól? Súlyos csomagokkal a hátukon, versenyt kellett futniuk a felhőkkel, s csak az utolsó pillanatban értek tető alá. Senki sem szakadhatott le a bolyból—a barátság mellett ezt parancsolta a ^közös érdek is, hiszen lehet hogy éppen az' ö hátán ázott volna el a közös élelmiszer egy része. Aki lankadni kezdett, annak belekapaszkodtak a nyergébe a többiek, és vitték, húzták magukkal. Éppígy visszaadhatatlan az a szivet melengető érzés, amikor gözsíppal rájuk köszönt a. mellettük elhúzó mozdony vezetője Lengyelországban, vagy amikor friss tejjel kínálta őket egy idős szlovák pa- raszlasszony. Arról a két szép kislányról nem is beszélve, akikkel Zakopá- nébah kötöttek barátságot! Hiába vigasztaltam a fiúkat, hogy kaland ez mind még igy elmesélve is, egyre kedvetlenebbül folytatták a beszámolót, és végül legyintve levonták a következtetést: csak az tudja milyen nagyszerű kerékpáron világot látni, aki maga is megpróbálja. Majdnem bocsánatot kértek tőlem, amiért nem szolgálhattak szenzációkkal, pedig beszélgetésünknek éppen az adott értelmet, ami őket elkeserítette: csak az tudja milyen nagyszerű kerékpáron világot látni, aki maga is megpróbálja! Mert valóban nehéz megmagyarázni, mennyivel jobb érzés a pedáltaposásban elfáradni, mint abban, hogy száz kilométereken keresztül zötyög az ember a fülledt levegőjű vonatfülkében, vagy buszban. Vonat- vagy gépkocsi- ablakon keresztül unalmasan egyformák a fák. az út kerékpáros vándorára azonban egyenként ráköszönnek, bemutatkoznak neki és tűrik, hogy megsimogassa hűvös, mohos törzsüket. Távolról nézve is szépek a szlovák faházak. de az az igazi, ha a gazda ki is nyitja az ajtót, és elmagyarázza, hogy a gerendákat a nagyapja maga fűrészelte ki a Tátra szálfáiból. A kerékpárost senki sem dirigálja. Nem gyártanak neki előre programot, és magára vethet, ha eltéved valami kanyargós hegyi úton. De maga is kászálódik ki aztán a rengetegből és ez olyan diadal. amit nagyokat nevetve lehet idézni később. Útjuk két hétig tartott csupán, valójában azonban sok évvel tágabbak az idő határai ennek a felejthetetlen kirándulásnak. Legalább tíz éve jó barátok. és azóta sok kisebb gyalog- és kerékpártúrával készültek az első igazi nagy kalandra. Meg sem tudják mondani már. mióta tervezgetik az útvonalat. de az biztos, hogy ennek a vakációnak minden napja a készülődés jegyében telt. Egyhónapi munkával keresték meg az útravalót — körülbelül ezer forintba került nekik fejenként a túra — hetekig tartott, míg átvizsgálták az öreg bringák minden porcikáját, s a hátizsákba gyűlt a térképtől kezdve a bográcsig minden, ami a nomád élethez szükségeltetik. És bizonyára tovább élnek bennük az emlékek életük fogytáig. A kívülálló számára érthetetlen lesz ugyan, de ök maguk még nagyapa korukban is jót nevethetnek rajta, ha találkoznak, hogyan fürdették meg a jéghideg patakban — frissítőül — a vacsorakészités helyett lustálkodó Ferit, BÉKÉS DEZSŐ Öt fiú, kerékpárral
