Déli Hírlap, 1972. augusztus (4. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

Törvény cs végrehajtása l’egnap a Törekvés Műve­lődési Házban a közlekedés és a hírközlés 350 fiatalja vitatta meg az ifjúsági tör­vény végrehajtására készült utasítási tervezetet. Dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter vitain­dító előadásában hangoztat­ta hogy az ifjúsági törvényt, megelőzően a minisztérium már számos irányelvet adott ki, amelyek a fiatalok hely­zetének javítására szolgál­tak. Ezeket az irányelveket a miniszteri értekezletek hagy­ták jóvá. Ez az új utasítási tervezet, • egyértelműen meg­határozza azokat a teendő­ket, amelyekkel a fiatalok munkahelyi körülményeit, továbbtanulását, önképzését segíthetik. A tanácskozáson a különböző szakterületek kép­viselői 4 szekcióülésen be­szélték meg a sajátos problé­máikat. lieget őrt a nyári vásár Ki spórol és ki fizet rá? Hollóházi tányérok A hollóházi porcelángyár­ban az ősi népi motívumok megőrzésére az idén kezdték meg a kézzel festett, falra akasztható dísztányérok ké­szítését. Ezeket, a már-már feledésbe merülő hollóházi mintákkal — vörös rózsák­kal. kék nefelejcsekkel, bű- zakalászokkal, petrezselyem­levéllel és mezei virágokkal — díszítik, a hajdaninál fi­nomabb árnyalatban, A né­pi motívumokat őrző dísz­tányérokat egyelőre még csak nyugati országokba, a Német Szövetségi Köztársa­ságba, Svájcba és Svédor­szágba exportálják. A gyár dolgozói tegnap már a ti­zenötezredik ilyen tányért készítették el, amelyből most mintapéldányokat küldtek Kanadába és az Egyesült Államokba is. Minden jó, ha jó a kezdet ! — mondotta a Centrum áru­ház igazgatóhelyettese, ami­kor a most zárult nyári vá­sárról beszélgettünk. Hogy­isne mondta volna, hiszen augusztus 7-én, az engedmé­nyes kiárusítás első napján a 2 milliós forgalomból 1,1 milliót a csökkentett áron kínált portékák forgalma tette ki. Nemcsak gesztus A nyári vásár árukészlete a Centrumban 8,5 millió fo­rint ruházati cikk volt. Ha könnyelműen átvennénk a mindenkori hasonló akciók kedvenc slogenjét. azt mond­hatnánk, hogy a jámbor vá­sárló — figyelembe véve a 30—40 százalékos árenged­ményt — mintegy 3 millió forintot ..spórol” meg, ha a kritikus két hét alatt tér be az áruházba. Ez ..papíron'’ így is van, mert hiszen ha nincs vásár, nincs árenged­mény sem és — feltételezve ugyanekkora forgalmat — a vevő semmit sem „takarít” meg. Ám a szezon végi kiárusí­tás már évek óta visszatérő jelenség, s — egyebek mel­lett — csalhatatlan jele an­nak, hogy vége a nyárnak. A laikus vásárló hajlamos arra — különösen, ha enged a reklámok csábításának —, hogy kizárólag a kereskede­lem nagylelkű gesztusát vél­je felfedezni a nagy csin­nadratta mögött. A kockázati alapot „eszi” A vásár jó dolog. Nem­csak a vevőnek, hanem a ke­reskedelemnek is. Ez a meg­állapítás, látszólag illúzió­rombolónak tűnik (csak, jaj. nehogy üzletrontásnak fog­Garancia-dzsungel Ez kérem egy dzsungel — mondta a szerelő, amikor már kerek egy órája sorolta a garanciális tévék javítása során adódó visszás eseteket. A zűrzavar megszüntetését, az egy­értelműséget kéri számon az az írás is, amely a több hónapja tartó jótállási vita lezárásaként az augusztusi Nagyítóban jelent meg. Megtörtént esetekre hivatkozva, még a nyár elején mi is megírtuk, hogy a tartós fogyasztási cikkek jótállási füzeté­ben található úgynevezett vevőszolgálati szelvények rendel­tetését a vásárlók egy része nem ismeri, ez a szelvényrend­szer sok vitára, sőt visszaélésre ad lehetőséget. Előfordul ugyanis, hogy a szervizben komoly hiba esetén is ilyen ve­vőszolgálati szelvényt tépnek le a jótállási szelvény helyett, és így öt szelvény után sem kérheti az ügyfél például tele­víziója kicserélését. Foglalkoztunk lapunkban azzal is, hogy még az egy gyárban készülő termékek — például hűtőszek­rények — jótállási füzetei sem egyformák, szinte hetente jelennek meg a vásárlók számára újabb megkötéseket tar­talmazó nyomtatványok. A hűtőgépek kapcsán megírtuk, hogy a kereskedelem mulasztása miatt — gyakran nem töl­tik ki a boltban a jótállási füzeteket — egyetlen fogyasztót sem szabad kizárni a garanciális javításokból. Azt is szóvá tettük lapunkban, hogy az előírásokat megszegve, a tv-szer- vizekben rendszeresen üresen hagyják a jótállási füzetekben a hiba megnevezésére szolgáló rovatot. így az ügyfél nem tudja ellenőrizni, hogy mi volt a készülék hibája. Az áprilistól tartó vita lezárásaként több részletet idéz a Nagyító az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség összefog­laló jelentéséből, amely hét megyében végzett ellenőrzések tapasztalatait összegzi. A jelentés szerint „A rendelet (4 1969- es. a garanciális jogokat szabályozó rendeletről van szó) egy­séges értelmezése és végrehajtása a termelő és értékesítő vállalatoknál nem minden tekintetben kielégítő. A vásárlók­nak a rendeletben biztosított jogai érvényesítését számos té­nyező nehezíti.” A vizsgálat során kiderült, hogy például Heves megyében a vizsgált szervizekben 421 esetben végez­tek egy-egy televízión ötnél több javítást. Ezek a tulajdono­sok tehát új készülékre jogosultak. A 421 esetből azonban csak 9 esetben adott a szerviz csereutalványt. Az OKF je­lentése azt is sürgeti, hogy tegyék végre egyértelművé a vevőszolgálati és garanciális javítások fogalmát, és ezzel előzzék meg a vitákat, visszaéléseket. A Nagyító vitazáró cikkének címe egyetlen szó: Félreért­hetetlenül ! A garanciális jogok jelenlegi szabályzata sok jó­hiszemű. vagy szándékos félreértésre ad alkalmat. Ezek meg­szüntetését várja sok százezer tévé és háztartási gép tulaj­donosa. (pusztai) ják fel!), de, mint minden ilyen akciót, a mostanit is gondos üzleti mérlegelés előzte meg. A Centrum nyári vására vitathatatlan közön­ségsikert aratott, s az áru­ház igazgatóhelyettese is si­keresnek tartotta a kéthetes adom-veszem ünnepet. Az olcsóbban kínált áru 60 százaléka gazdára talált. Ne feledjük el, 5.5 millió forint értékű, kifogástalan minősé­gű, eddig is kapós áruról van szó. (Női fürdőruha, férfi­ing. pulóver, cipő, fehérne­mű.) A vásárló „megtakarí­tása tulajdonképpen az áru­ház „vesztesége". Ám ezt a „veszteséget” a Centrum ugyanúgy, mint más kiske­reskedelmi vállalat, a koc­kázati alapból finanszírozta. A mostani akció majd 3 mil­liót „evett meg” az évi hat­milliós kockázati alapból. A kockázati alap (az ilyen vá­sárok és .a Centrum-hétfők veszteség k i egy en 1 í tő forrása) a beszerzések után képződik, azaz minden 100 forint ér­tékű nagykereskedelmi, eset­leg más forrásokból szárma­zó áruvétel után 1.50 forint kerül átlagosan erre az elvi­leg elkülönített számlára, amelyről aztán a látványos és látszólag ráfizetéses vevő­csalogató akciókat pénzelni lehet. Kinek jobb? Azt már megállapítottuk, hogy a vevőnek is, a keres­kedelemnek is jó az enged­ményes vásár. De kinek jobb? Meddő kísérlet lenne ki­számolni, hogy mennyibe ke­rülne a Centrumnak, ha a nyári vásárba most bevont 8.5 milliós árukészletet most, a nyár végén eltenné, és csak jövő nyáron hozná forgalom­ba. Száz forint értékű áru „őrzése” egy évre, az áruhi­tel kamata és eszközlekötése miatt átlagosan 15 forintba kerül. A kötött hitelgazdál­kodás miatt azonban a be­fektetett pénz nem forog, nem hoz hát újabb forinto­kat. Valószínű az is, hogy egy év múlva, a raktárban fölöslegesen helyet fogláló, gondozást igénylő portéka jövőre kevésbé lesz kelendő. Ig.y aztán a mostani vásár — ha csökkentett áron is — nemcsak a forgalmat növel­te, hanem felszabadított egy csomó pénzt is, s így lehe­tővé vált az áruház zavar­talan téli felkészülése. Régi igazság, hogy a pénz akkor fiadzilc, ha minél gyorsabban forog. Venni, el­adni — a legrövidebb idő alatt. Ez a titok nyitja. A Centrum áruház átlagban 15 százalékos kamatra kap hi­telt az áruvásárlásra. A ke­reskedelmi árrés 10 százalék körül van. A Centrum éven­ként ötször-hatszor forgat meg minden kölcsön kapott forintot. Ez oldja fel a lát­szólagos ellentmondást, s ez a magyarázata a kölcsönös elégedettségre okot adó vá­sár utáni nyilatkozatoknak. (brackó) REFLEKTOR Ma Budapesten sajtótájé­koztatót tart a Magyar Gaszt­ronómiai és Borászati Újság­írók Szövetsége. Á Debrecen­ben a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen megkezdődik a Bolyai János Matematikai Társulat VIII. vándorgyűlése. Győrben ötszáz különle­ges kiképzésű tehervagon szállításáról írnak alá szer­ződést egy iráni céggel a Győ­ri Magyar Vagon- és Gép­gyár vezetői. * Hódmezővá­sárhelyen a Bem Tsz-ben or­szágos kendertermesztési be­mutatót tartanak. ^ Kapuvá- rott magyar—lengyel barát­sági napot rendeznek. rfc Sal­gótarjánban megkezdődik az országos korrózióvédelmi konferencia. jjc Ezt a modern, mutatós toronyórát Miskolc egyik új léte­sítménye mellé valószínűleg térbeli kompozíciós elemként, figyelemfelkeltönek, amolyan „vendég"-csalogatónak szánták a tervezők az új vasgyári vásárcsarnok mellé. Óraszerkezete még nincs (nem érkezett meg), de még lesz idő beszerelni, hiszen a csarnok augusztus 18-án megtartott műszaki átadá­sán még jó néhány hiányosságot jegyzőkönyveztek a rész­vevők. A lista nagyobbik részét a tervekben nem szereplő berendezések tették ki. melyek ielszereléséhez és beépítésé­hez az átvétel alkalmával ragaszkodott a KÖJÁL. — Ezúttal, azonban nem mulasztásról van szó: a csaknem nyolcmillió forintos költséggel épült. 11 árusító standot magába foglaló csarnokban — jelentkezők, vállalkozók híján — olyan cégei; is kaptak elárusító helyet, amelyek mást árulnak, mint azt. eredetileg tervezték. Így néhány hetet még várni kell a csar­nok megnyitásáig. Az építőknek több helyen fel kell bontani a csarnok belső padlóburkolatát, hogy az átadáson hiányolt lefolyókat beépíthessék. Találtak persze kisebb minőségi hi­bákat is, de ezeket a lefolyók beépítésével együtt az építők előreláthatólag szeptember 10-ig kijavítják. A csarnokot ugyanis ekkor szeretnék megnyitni a város vezetői. Kísérlet Ósdon Szondázzák a kohót Az Ózdi Kohászati Üze­mek nagyolvasztói gyárrész­legében figyelemre méltó kí­sérleteket végeznek a kohók leggazdaságosabb járatásának megállapítására. A négy óz­di nagyolvasztót az idén már a Borsodi Ércelőkészítő Mü zsugorítványávai üzemeltetik ez az előregyártott elegv- anvag megváltoztatja a ko­hók belső hőmérsékletének határait és mindez kihat a nyersvas gazdaságos kezelé­sére és minőségi alakulásá­ra. A kohók hőmérsékleté­nek vizsgálatára a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem vaskohászati tanszéke — dr. Nyáresti mese Kutyaugattató hold­világ próbál fényt lopni a városszéli park esti homályá­ba. Magányos fa. alat­ta pad — szintén fából —, rajta fásult, kopaszodó férfi. Mel­lette életvidám ifjú hölgy, a sötétség el­lenére is jól látszik, hogy más fából van faragva. — Talán megha­ragszik, Évike. de őszinte leszek. Én a maga nemzedékét sajnálom — így a ko­paszodó. És folytat­ja. — Magukból hiá­nyoznak az igazi nagy érzések. Nem tudják, mi az: sze­retni, gyűlölni, har­colni — ha kell — utolsó csepp vérükig, és képtelenek arra. hogy valakinek a szeme közé mond­ják: „Nem, engedek a negyvennyolcból!” Ma két fiatal nem szerelmes lesz egy­másba. hanem együtt járnak, a végén pe­dig egy érzelemdús szakítás helyett egyi­kük felkönyököl a pamlagon, és ciniku­san bejelenti: „Na. én itt jobbra me­gyek. Azt hiszem, te balra". — Milyen igaza van, Béla! Legutóbb is. .. A. de hagy­juk. Fö. hogy Te itt vagy velem. Drágám. 'A Hold most sze­mérmesen elbújik, majd néhány perc múlva vissza. A ka­vicson lépések zaja, toprongyos ifjak triója közeledik. Egyikük szakállt. másikuk vedlett nad­rágot. a l)armadik sikkes szemüvegkere­tet visel. A legények a pádhoz érnek. — Csókolom. Szer­busz Józsi — kö­szönnek, és a nad- rágos — miközben megfricskázza a ko­paszodó orrát — be­konferálja a követ­kező számot. — Nézd. Pistikém, nekünk sürgősen el kell vinnünk a Ma­cát, bemutatni anyu­kának■ — már ahogy illik. Akár haza is mehetsz addig. — Szemtelen hu­ligánok! — tör ki a kopaszodó. — És nem vagyok sem Józsi. sem Pisti. Klopf Béla a ne­vem. — Nagyszerű! — rikkant a szakállas. — A mienk pedig Kispirityi János. Merthogy ikrek va­gyunk. Na, jössz már Maca? Évike, szedelözkö- dik és megy. Klopf — a kopaszodó — kétségbeesve felki­ált.. — Évike! Hát el­megy? — Elmegyek, Bé­la. Tudja, milyenek vagyunk. Semmi ér­zés, semmi lélek, csak élünk nagy üre­sen, bele a sötét semmibe. Mit tehe­tek? Ha hívnak, me­gyek. Elmennek ... A kopaszodó védő­két gyűr homlokára, és a pad támlájá­ra csap. hogy szik­rát hány az ökle. A fájdalomtól tüzelve, szinte minden heves­séggel felordít: — Nem engedek a negyvennyolcból! De ezt már nem hallja senki, csak a Hold. mely vigyorog­va bólint rá: — Ne is engedj. Józsikám.! SZABADOS GABOR Farkas Ottó tanszékvezető egyetemi tanár és Csutor Tivadar docens vezetésével — hazánkban egyedülálló módszert dolgozott ki- Ennek lényege, hogy a kohók nyo­más alatt álló belső terét egy tizenhat méter hosszú, kü­lönleges acélból készült dupla falú csővel megszon­dázzák. Az újszerű műszer félméterenként pontos ada­tokat közöl a kohók belső hőmérsékletéről, a gáz ösz- szetételéről és a nagyolvasz­tók járatáról. Az igen pontos szondává] — amelyet az eleggvei együtt juttatnak lo a kohók gyomrába — .jelen­leg a hármas számú ózdi ko­hóban tizennyolc méréssoro­zatot végeznek. A szakembe­rek ugyanis arra kíváncsiak, hogy milyen hőmérséklet, mennyi földgáz és levegő­mennyiség szükséges a Bor­sodi Ércelőkészítőműben gyártott zsugorítványok leg­gazdagabb köhósításához, vagyis beolvasztásához. A méréseket szeptemberre feje­zik be és a kapott adatokat felhasználják a többi három ózdi kohó üzemelésénél. Mini-garzon, sífii házasoknak Fjuszonhat-huszonnyolc m- alapterületű mini-garzonokat építtet az OTP Szabolcs- Szatmár megyében — jelen­tették be a pénzintézet me­gyei igazgatóságának tegnap Nyíregyházán megtartott sajtótájékoztatóján. A prog­ram szerint már jövőre 120 mini-garzont -adnak át. s ez­zel elsősorban az ifjú háza­sokat akarják átmeneti la­káshoz juttatni. A kis garzo­nokat ugyanis az OTP visz- szavásárolja s újabb jelent­kezőknek adja majd tovább.

Next

/
Thumbnails
Contents