Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

A DH városfejlesztési r f • Alapoznak az Avason iHFIIITIÍI * ©v rmúlva költözhetnek Jt JL lllliCI • Szalagház a hegyoldalban Hosszú huzavona után megszületett a döntés: az avasi vá­rosrész fűtését is a Lenin Kohászati Müvek fűtőműve segít­ségével oldják meg. Bár az LKM és az Avas fűtővezetékkel való összekötése előreláthatólag három-négy évet is igénybe vesz. a szakemberek mégis ezt a megoldást választották. Amíg az új vezeték kiépül, a városrész első üteméhez tar­tozó. csaknem két és félezer lakás fűtését a Petneházy utca magasságában, a hegyoldalon létesítendő kazánház látja el. Az éve óla tartó viták után ezzel a döntéssel lényegében t szabad utat kapott az Avas első, délkeleti részének beépítése. Tavaly az Ózdi Kohászati Üzemek 22 más vállalattal együtt csatlakozott a már DH-rendszerben dolgozó 11 KGM-vállalathoz. Dr. Lő­rincz Oszkár DH-titkár. a közgazdasági főosztály veze­tője azzal indokolja a moz­galom bevezetését: olyan fejlődési fokra jutottak, hogy az eddig elért eredményeket csupán a tartalékok további feltárásával tudják növelni. Csak a DH-munkarendszer széles körű bevezetésével le­het gyakorlattá tenni a leg­korszerűbb. üzem- és mun­kaszervezési. gazdálkodási és vezetési elveket. Mint a magánéletben o Abból indulnak ki, hogy minden hiba emberek mun­kájára vezethető vissza, ezért azok elkerülhetők. Az emberek a vállalaton kívül kevesebbet tévednek, s csaic az ösztönzőbb rendszereken múlik, hogy a vállalaton be­lül is ilyenek legyenek. Az ember a termelésre is fordít­hat ugyanolyan figyelmet, mint a magánéleti cselekvé­seire — ha akar! Ózdon a pszichológiai jel­szó: „Mi a hibás?” nem pe­dig: „Ki a hibás?” Azért te­szik így fel a kérdést, mert a hibaeiemzési tapasztalatok szerint az ipar egészében a hibáknak csupán 20—30 szá­zalékát előzik meg a dolgo­zók. Ugyanis a hibák jelen­tős része származhat a ter­melés helytelen előkészítésé­ből, a rossz munkamorálból. és abból, hogy a vállalat nem látja el dolgozóit az el­lenőrzéshez nélkülözhetetlen eszközökkel. A mindennapi munka része Az ózdiak alapelve: az a leggazdaságosabb munka, amelyet „egyszer, de kifo­gástalanul” hajtanak végre. S ezt az elvet nemcsak a termelésben, de az azt meg­előző fázisokban is érvénye­sítik. Ezért tanulmányozták a gyár szakemberei a Vil­lamosszigetelő és Műanyag Gyárnál, az EVIG-nél és a MrmcOR-nál a DH-munka- rendszer bevezetésének ta­pasztalatait. Az ózdiaknál ez a módszer nem kampány- szerű feladat, hanem a min­dennapi munka része. Ügy tár>ák fel a hibákat, hoay nem m-sok hibáit bírálják. önkritikusan vizsgál­ták a megtett utat. Ezért iria elő a vezérigazgatói uta­sítás a veszteségtérképek ké­szítését. amelyeken feltér­képezik a hibaforrásokat. Ezek a veszteségtárképek fel­tárják a meglevő belső tar­talékokat és a vállalatnál fellelhető, a munkát akadá­lyozó mindenfajta hibát. Mindegyik gyáregység, fő­dési tervei is — julius 15-ig. Megtalálja, leltárja, megszünteti Korábban általában egy feladatra koncentrált min­denki: most átfogó, komp­lex tevékenységgel az össz- vállalati munka tökéleteseb­bé tétele a cél. Számítanak minden dolgozó jobb mun­kájára. De nemcsak a mun­kát végző ember hibáira keil figyelni; a munkafolyamai­ban felmerülőkre is. Arra is, hogyan kell egy munkafo­lyamatot a lehető legjobban megszervezni Nem az a jó vezető, aki nem talál hibát, hanem aki feltárja. Ennél csak az a jobb vezető, aki meg is szünteti. Az összes veszte­ség feltárásával gazdaságo­sabb. jobb minőségű termék jön létre. Az ÖKÜ-ben nagyon ko­molyan veszik a DH-mozgal- mat. Most háromszáz pont­ból álló tesztívet osztottak szót a dolgozók között, a veszteségforrások feltárása érdekében. nap fejeződik be. — A gyárkéménytisztítás igen nehéz munka — mond­ja Édes István, a szerencsi körzet egyik közismert ké­ményseprője. — Igaz. a cu­korgyáriak azt állítják, ilyen gyorsan még nem tisztítot­ták itt a kéményeket. Sokan nem tudják: a ké­ménynek a seprése csak a kisebb — ám a legveszélye­sebb — része a gyárkéménv- tisztitás teendőinek. A nagy feladat: a kazánoktól a ke­ményekhez vezető 130—1 *10 méter hosszú, három méter széles és három méter ma­gas csatorna megtisztítása. A föld alatti alagútban sok he­lyen 30—40 centiméteres ta­lajvízzel s egy-másfél méter magas koromfallal találják szembe magukat a kémény­seprők. „ Vem szédülök, s bírom erővel' Akire a kémény seprését bízzák, belül felmegy a 76 méter magas kémény csú­Vietnaméit A Borsod megyei Béke- és Barátsági Bizottság felhívá­sára egyre több üzem dol­gozói ajánlanak fel jelentős összegeket a harcoló viet­nami nép megsegítésére. Az Északmagyarországi Vegyi­művek dolgozói például tíz­ezer forintot gyűjtöttek a vietnami nép javára. Négyezer kilométer kerékpáron A 80 esztendős Fumeo bá­csi kerékpáron elindult szü­lővárosából. a jugoszláviai Koperből a müncheni olim­piára. Az idős férfi az olim­pia előtt több európai or­szágba ellátogat. Tervezett útja összesen 4000 kilométer lesz. Íjít a brigád A Diósgyőri Gépgyárban dolgozó Tóth András szocia­lista brigádja évről évre ki­emelkedő eredményekkel hív­ja fel magára a figyelmet. Tavalyi munkájuk alapján méltán nyerték el ..A válla­lat kiváló brigádja” címet. Amellett, hogy az évet 109 százalékos átlagteljesítmény­nyel zárták, több jelentős újí­tást is benyújtottak. csáig, aztán felülről lefelé ereszkedve, mindig a feje fö­lött kotor. — Ezt a munkát ..kivá­lasztottak” végzik — mond­ják kísérőim. Majoros Barna igazgató és Viszokai Tibor főmérnök. A szerencsiek ..kiválasz­tottja” Kiss Lajos, középter­metű, rendkívül izmos fia­talember. Szerényen hárítja el a dicséretet. — Annyi az egész csak — mondja — hogy nem szédü­lök, s bírom erővel. A leg­nehezebb munka: stangával leverni a kémény csúcsára kívülről odaégett kormot. De én ott fent sem szédültem — mutat a 76 méter magas ké­mény csúcsa felé. Hetzi János főművezető meséli: — A gyárkéményre kime- részkedők ellensége a tér­iszony. Egyszer az egyik ta­nulónkat felküldtük egy ka­zánház oldalfalán; felment, ő szépen, dé lejönni már nem tudott. Ügy kellett érte menni, s ölben, kötéllel le­hozni. Rágondolrü is rossz, Mint ismeretes, az eredeti tervek szerint a végleges ki­építés után több mint 35 000 embernek otthont adó város­rész fűtését az egyelem váro­si kiserőmű kazánházának bővítésével. gáztüzeléssel kellett volna biztosítani. Az országos energiaprogram mó­dosítása miatt azonban be­látható időn beiül a fűtőmű üzemeltetéséhez szükséges gázt nem „kapja” meg a vá­ros. A hiányzó gázt először olajtüzelésű kazánok beállí­tásával akarták helyettesíte­ni, de a nagy teljesítményű kazánok üzemeltetéséhez el­engedhetetlenül szükséges, nagy befogadóképességű olaj­tárolók megépítésére — mint később kiderült — az egye­lem környékén, a különböző biztonsági, Védelmi előírá­sok miatt, nincs elég hely. Így született meg a dön­tés, hogy az első ütemhez tartozó lakások építésével párhuzamosan az Avason egy kisebb ka- zánházat is építenek. Később, amikor az LKM és az új városrész között az új távfűtési vezeték kiépül, a lakótelep kazánházát is meg­hagyják. Amíg végleges döntést hoz­tak. a terveket — az újabb és újabb elképzeléseknek megfelelően — többször át­dolgozták. Ezalatt a terület előközmüvesítését végző Közlekedési Építő Vállalat is csak csökkentett ütemben folytathatta a munkát. Az első 500 lakás helyének közművesítését azonban a ■ keleti hegyoldal Kun Béla utcával szemben levő ré­szén a napokban befejez­ték. Elsőként itt. a már kiépült új bekötő út fölötti területen, hogy* valakit a kémény tete­jén kapjon el a szédülés ... „Halló, ill Jani bácsi” Hetzi Jani bácsi kezében URH adó-vevő készülék. • — Állandó kapcsolatot tar­tunk a kéményben dolgozó­val — mondja. — Ha repe­dést vesz észre, vagy valami más baj, van, azonnal szól. Persze, én is rendszeresen érdeklődöm, mi újság van odafenn. — Több műszerre és gépre lenne szükségük a kémény­seprőknek — mondja Mol­nár János, a HVDSZ me­gyei titkára, aki nemcsak el­kísért bennünket, hanem el­lenőrizte is a szerencsieket, kapnak-e védőitalt, megfe­lelnek-e az alkalmazott biz­tonságtechnikai követelmé­nyek. — Sok országban a kéményseprők ma már leg­többször értékes műszerek, az egészségre káros munkát helyettük elvégző gépek ke­zelői. Sajnos. Borsodban még messze vagyunk ettől. Pedig a gépesítés egyre sürgetőbb követeimén}*. Sze­rencs után Rudabánya gyár­kéményeit tisztítják majd a borsodi kéményseprők. S ott már nemigen fognak boldo­gulni gépek nélkül. NYIKES IMRE a főúttól 350 méter távol­ságra kezdi meg az ÉÁEV augusztus első napjaiban a házak • alapozását. Ezen. a Vörös Hadsereg óljával pút - huzamos, több mint 300 me­ter hosszú sávon nyolc, két lépcsőházas, kilencemeletes épületekből álló házsort te­lepítenek. A terület talaj - mechanikai adottságait , fi­gyelembe véve. az itt épülő házakhoz 'a szokásostól eltérő, speciá­lis alapozásra lesz szükség. Így az avasi városrész lakó­házainak alapozása kissé to­vább tart majd a megszo­kottnál: az első nyolc épület panelszerelését a jövő év ta­vaszán kezdi meg a BÁÉV. és az első lakásokba előre­láthatólag 1974 nyarán köl­tözhetnek be a lakók. Az első nyolc lakóház elké­szülte után a főúttól 150— 180 méter távolságra, a ta­polcai úttal párhuzamosan, további, 16 épületből álló. szalagszerű házsort telepíte­nek. A házsor alatt, a főút felé eső oldalon — a bekötő út és a tapolcai elágazás kö­zött — egy külön háztömb is épül. Ennek közepén kap­nak helyet a lakótelep keres­kedelmi létesítményei. Ettől a kereskedelmi központtól délre —a tapolcai elágazás­tól a mésztelepi kanyar ele­jéig — a Győri kapuból már is­mert, egy lépcsőházas, kél- kétliftes. úgynevezett pont- házak épülnek. Az ugyancsak 10 szintes, kö­zépmagas házakból a tapol­cai út mentén hetet helyez­nek el. A csaknem 2500 lakást magába foglaló lakótelep közmüveit már eleve úgy készítették el. hogy az 1975 után megépülő újabb laká­sok közmüveit a rendszerre utólag is rá lehessen „kap­csolni”. A következő ötéves terv idején ugyanis ez lesz a város legnagyobb lakás- építési területe. Az avasi városrész építését a második ütemben — 1975 után — ezen a helyen, de néhány száz méterrel fel­jebb. a hegygerinc mentén folytatják tovább. ^ Hid Özdon, háttérben a gyárral. (Strohmayer felv.) Mi a hiba? — Ki a hibás? Eoyszer, de kito»ásíalan Yeszleségtérkcpeket készítenek az ÜKU-nél osztály elkészíti az intézke­BUZAFALVI GYŐZŐ Stangávai veri a kormot Söprik a cukorgyár kéményeit A Szerencsi Cukorgyár udvarán koromhegy áll. A nyári TMK ideje alatt kitisztított két kéményből 280 köbméter kormot szedtek ki a kéményseprők! Egy ember 85 napi munkája lett volna ez. Mivel mindennap négyen-öten dol­goztak itt. három hét alatt készen lettek vele. A munka hol­Miskolci fiatalok Balatonmárián A tábor kapujában két gyerek fogad. Erélyesen meg­állítanak. majd kérésünkre készségesen a táborvezetőhöz kísérnek. A kövezett utak. a so-k-sok virág, a színes épü­letek, a sportpálya — mind­ez kellemes hangulatot áraszt. 1961-ben érkeztek ide a „honfoglalók”. Akkor a sű­rű nádastól kellett területet rabolni, hogy pár sátrat fel­állíthassanak. Évről évre éoült, nagyobbodott a tábor. Most meglepően csendes minden. A gyerekek lent vannak a parton, no. meg a vízben, a tábor vezetőjével. Liska Lászlóval. — Nem könnvÖ feladat kétszáz gyereket kézben tar­tani —, mondja. Többen va­gyunk ugyan nevelórt. *l** azért így is nagy a felelősség. A szülök megbíznak ben­nünk, amikor elküldik gyer­mekeiket. Mi igyekszünk őket kipihenten, egészségesen hazaküldeni. Jól érzik iH magukat. Nem ritka, tiogy valaki két-három kilót is hí­zik a tíz nap alatt. Az idén t június 10-én nyitottunk, s ' augusztus 20-ig hét turnus­ban jönnek a miskolci álta­lános és középiskolások. Váradi Sándor gondnok, mint elmondta, minden se­gítséget megkap a Miskolci városi Tanács művelődési osztályától, az üdülő gazdá­jától. (kerényi) Naponta háromszor jön a postás az üdülő gyerekekhez és mindig hoz valakinek levelet szülőktől, barátoktól. * Legkedveltebb program a fürdés. Kicsik és nagyok tolon­ganak a stégen, hogy mielőbb vízbe érhessenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents