Déli Hírlap, 1972. július (4. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

Jubileum, gondokkal 7J éves u miskolci tömegközlekedés (Folytatás az 1. oldalról) Ennek a vidéki viszony­latban szokatlanul nagy for­galomnak a lebonyolításához mindössze 153 autóbusza és i2 villamos szerelvénye van * vállalatnak. S ha azt is igyelembe vesszük, hogy új akótelepeink a legforgalma­sabb útvonalak * mentén, öbbnyire a város központjá­éi távolabb épülnek, nem cso- la. hogy az MKV hihetetlen ‘rőfeszítések árán is alig ké­rés követni az igényeket. Ij igény, új feladatok A kalauz nélküli közleke- les bevezetései az új csuk- ós autóbuszok vásárlása és i forgalom meggy őrsi tása a ;ettÖ5 megállók kiépítésével Íven körülmények között ■sak rövid időre szóló, át- neneti megoldásokat jelent, óllehet a város évről évre ekintélyes összeget áldoz a ömegközlekedés fejlesztésé- e. Az idén például 18 nagy >efogadóképességü, négyajtós suklós autóbuszt vásárol­unk. amelyet a jövő év vé­géig újabb 17 követ. Emel­ett évente négy-öt régi vil- tmosszerel vényt cserélnek i csuklósokra és a követke- 5 év végéig 110 millió fo- intos költséggel felépül a ■állalat új. Szondi utcai köz­ion ti forgalmi telepe is. Ah- ioz azonban, hogy az egyre óbban fenyegető zsúfoltsá- ot és a tömegközlekedés sú- •osabb zavarait elkerüljük,- mos intézkedésre lesz ••'Esség. Elsősorban, az új lakótele­ik — Diósgyőr és az Avas- benépesülésével aránvo- an. még több úi autóbuszt ^"ene vásárolni, hogv a -ükséges selejtezéseket isel- '"’súlyozni lehessen. De leg- ■•'bb ennyire fontos a lép- ~5zetes munkakezdés beve­rt ése és a város útviszonya­ink m'°lőhbi rendezése is. ‘ z utóbbiak között elsősor­ban a város főútvonalait le- ermpntes'tő ulak kiéoí'ésé- e. a T’szai pályaudvar előd1 s a Ma^x téri fnr°almi csn- i^oorrtok kialakítására és -■imos, a közlekedés znvar. i'arabb l°benvolítását elő- ~iitő intézkedésre van szük­Pálva/at a kúrcovasút építésére Rövid időn belül elkerül- letetien lesz a személvgép- oeslk kitiltása a Széchenyi teáról. Főútvonalainkon már ia is komoly forgalmi aka- álvt jelentenek a döeö°ö jvaskocsik és bármennvire tóotsrtikus gondolatként angzik, legforgalmasabb közlekedési csomópontjain­kon — az Ady-hídnál. a Marx téren és a Búza téri autóbusz- pályaudvar előtt, a Zsolcai kapu torkolatában — egyre inkább szükség lesz gyalo­gos aluljárókra. A kéreg­alatti villamosvasút építésé szerencsére már eldöntött tény: tervezésére ezekben a napokban adja ki a városi tanács és a KPM a pályázati felhívást. A város állandó fejlődése, lakosságának szüntelen növe­kedése és a személygépko­csik számának rohamos gya­rapodása maholnap már nemcsak sürgeti, hanem dik­tálni fogja ezeket az intéz­kedéseket. S' mert a város helyi adottságai miatt — más vidéki városainkhoz képest — Miskolcon mindig na­gyobb szerepe lesz a tömeg- közlekedésnek, a miskolci villamosvasút jubileuma nemcsak ünnepélyes megem­lékezést jelent. Reméljük, je­lentős mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy valamennyi érintett szakember mindent megtegyen Miskolc egyre szaporodó közlekedési gond­jainak megoldásáért. j L. P. A Győri kapui új város­rész madártávlatból. A négy­es kilencemeletes. házgyári elemekből épített lakóházak között az óvoda, az iskola és a bölcsőde épülete. Balra a Lenin Kohászati Müvek üze­mei. a háttérben a Bükk hegyvonulatai látszanak. A Szinva partjára települt, új városrésznek csaknem 10 000 lakója van. (Hegedűs Béla felV.) REFLEKTOR Budapesten ma tartják a Fővárosi Operettszinház év­adzáró társulati ülését, +: Balatonalmádiban véget ért az amatőrfilmesek konferen­ciája. rjc Egerben ma kezdő­dik a VII. országos katona- zenekari találkozó ár Fertő­rákos barlangszínházában az Állami Operaház balett­együttese vendégszerepei. á< Fonyód-Bélatelepen művé­szeti alkotóházat avatnak, tje. Kőszegen véget ért a nem­zetközi kultúrtörténeti szim- pozion. tje Orosházán ma­gyar és német táncosok részvételével nemzetközi tár­sas táncverseny kezdődik, tje Szarvason néprajzi és házi­ipari kiállítás nyílik, ác Ve­lence községben ma van a velencei-tavi ifjúsági turis­taközpont ünnepélyes alap­kőletétele. I/ •• •• •• •• B Közös ügyünk és felelősségünk Miskolc életének törvényességéről A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények elkö­vetését — a tapasztalatok ezt igazolják — elősegíti a bi­zonylati rendszer hiányossá­ga. Ebből aztán súlyos ká­rok származnak. Több olyan eset előfordult, hogy jelentős mennyiségű anyagot nem az előírt helyeken, hanem más vállalatokkal, szövetkezetek­kel összejátszva használtak fel. s ezáltal a cinkosok jog­talan anyagiakhoz jutottak. Kétes gazíiagodás Az elkövetést segítő kö­rülmények közé sorolandó továbbá a hamis szemlélet is. ami tapasztalható egyes vezetők, dolgozók, kisebb kol­lektívák esetében. Ez a szem­lélet a közöny, a nemtörő­dömség, az eltűrés, a szemet hunyás formájában jelentke­zik. Sajnos, különböző okok­nál fogva gyakran elmarad a felelősségre vonás, más esetekben pedig annyira enyhe, hogy inkább újra bűnre ösztönöz, mintsem el­rettent. Az ilyen emberek nagyon rosszul értelmezik a társadalmi tulajdon fogal­mát. Számos formában és körül­mények között sértik meg a társadalom tulajdonát. Mind­egy azonban, hogyan és mi­lyen formában — a végered­mény ugyanaz: megsértik, megkárosítják a közösséget. S az utóbbi időkben egyre jobban kirajzolódik a kép: a vétségek elkövetőit nem a szükség kényszeríti, hanem a gyors gazdagodás vágya. Né­melyek olyan anyagi szük­ségleteket akarnak kielégíte­ni, ami törvényes keretek között lehetetlen. És mégis megtörténik. Álljon itt — valóságos elképesztő — pél­daként az az eset, amit dr. Valykó István, a 3-as Volán igazgatója mondott el. Egy gépkocsivezető azzal ment panaszra, hogy elégedetlen havi 1800 forintos fizetésé­vel. S ugyanez a gépkocsive­zető tizennyolcezer forintos egyiptomi útra jegyeztette elő magát, autója és emeletes háza van. Miből?! Miből, ha még azt is hozzávesszük, hogy három gyermeket tart el. s a felesége nem dolgo­zik ... Ez a példa cát'olhatatlanul igazolja a kettős, de egy­azon igényi: egyrészt — a törvényes lehetőségek szerint — elejét venni az afféle gaz­dagodásnak, amely kétes, s amely a végzett munka sze­rinti jövedelem alapján ki­zárt; másrészt politikái esz­közökkel, a legsürgősebben indítsunk harcot ama szem­lélet ellen, amely az egyént; — érdekeit tekintve — a társadalom elé helyezi. S van még valami, amiről szólni kell... A környezel befolyásol Mielőtt azonban — mint­egy összegezésként — elmon­danék a végkövetkeztetést, vegyük tömören szemügyre, miként vélekedhetünk azok­ról a tényezőkről, amelyek közvetlenül és közvetve, be­folyásolják Miskolcon a bűn- cselekmények alakulását. Miskolc dinamikus fejlődé­se közismert. A gyors fej­lődésnek — ha nem is tör­vényszerűen. de — velejáró­ja az ellentmondás, illetve úgy pontosabb: a különböző­ség, amely észlelhető az em­berek tudatiságában, maga­tartásában, műveltségében — általános műveltségében, melynek a politikai művelt­ség elválaszthatatlan része —. lokálpatriotizmusában, al­kalmazkodásában a nagyvá­rosi élethez és így tovább. Ez a város azonban tipikusan — és nagy mozgalmi múlttal rendelkező — niunkásváros. nyilvánvaló tehát, hogy a nagyüzemi munkásokra jel­lemző szervezettségnek, a munkásosztály hatalmát ilyen formában is kifejező erköl­csösségnek, életszemléletnek kell uralkodnia. Ez azonban — ismerve a város feltöltő- dését — egyszerűen nem tör­ténhet meg szinte fordulat­szerűén. A folyamat jellem­ző, a formálásban pedig a folytonosság — céltudatosan és következetesen — a kö­vetelmény. Az ember hama­rabb „akklimatizálódik" a természethez, mintsem olyan új környezethez, amely gyor­sabban fejlődik, mint maga az emberi tudat. Vegyünk egy példát. Na­ponta panaszkodunk, hogy — ebben a hirtelen fejlődés­ben — ipari bázis jellegű vá­rosunkban — szakmunkás­gondokkal küzdünk. A lehe­tőségek ellenére is sok az al­kalmi munkás — hol itt, hol ' ott dolgoznak. Őket a társa­dalom egyik lassan-lassan átalakuló rétegének tekint­hetjük. akik „viaskodva” iga­zodnak a társadalom szük­ségletéhez. Bizonyára ez az a réteg, amely a legtöbb tö­rődést kívánja. (Ebbe a cso­portba tartozik a Miskolcon elég nagy számban élő ci­gányság jelentős része is.) A fejlődés velejárójaként, nemcsak a tudati, hanem a környezeti — területi — dif­ferenciáltság is befolyásol­hatja az életmódot, amely­ben szintén keresendő a bűn­cselekmények előfordulási oka. Egy egészen új bérház­ban, amelyben 400—500 lakó él, gyakoribb a szocialista együttélés szabályainak meg­sértése. mint abban a ház­ban, amelyben már 10—15 éve élnek együtt a kis kö­zösségek. A súlyosabb esetek természetesen az úgynevezett veszélyeztetett területeken fordulnak elő, ahol nagyobb az alkoholhoz jutás lehető­sége. s ahol a legelmaradot­tabb rétegek élnék. Miskol­con sok az úgynevezett siká­tor. az eldugott, a közfigye­lemből „kilógó” utca vagv tömb. ahol maga a terület is „kínálja” a vétkezést. Te­rület? Persze, ez túlzás. A környezet — nem függetle­nül a tudattól — amely be­folyásol. (Folytatjuk.) 'P an vásár Szegeden Az idén immár huszonhe- tedszer rendezik meg a sze­A postást mindenki várja Valamikor csak postás bácsik voltak. A nők talán a háború idején akasztották először nyakukba a nagy bőrtáskát. Ma már egyre több a számuk. Áron Mária — aki egy-egy kisebb pénzküldeménnyel mindig jó kedvre szokott hangolni — azt mondja, hogy a miskolci l-es számú hivatalban most 14 női kézbesítőt tartanak számon. Huszonegy évesen ö közülük a legfiatalabb .. Máriát — különösen a hónap vége felé — mindig nagyon várom, S hányán várjuk még a Széchenyi utcán, az Ady End­re utca páratlan oldalán, a Zsolcai kapu páros oldalán meg a Kun Béla utcán. Mert a postást mindenütt várják. Volt idő, mikor rettegve, félve vártuk az üzenetet. Mikor a malaclopó nagy körgallérban a kedves öreg Feri bácsi be­fordult az utcánkba, nagymamát mindig le kellett ültetni, vízzel itatni. De aztán mégis felugrott, s túl a hetvenen, szo­katlan fürgeséggel szaladt a postás elé. Négy fia volt egy­szerre a fronton ... Feri bácsi, ha hozott egy-egy tábori la­pot, először mindig csak a fiúk keresztnevét mondta: Balázs! (tudta, hogy a legkisebb a legkedvesebb), Pista!. Gyula! Az­tán rendszerint azt is hozzátette, hogy nincs semmi baj; kap szabadságot, eltávozást, esetleg előléptették. Így már nyugod- tabban olvashattuk fel nagymamának a lapot. Csak egy nevet nem mondott soha Feri bácsi. Pedig hogy várta nagymama. Jani fia még a háború elején eltűnt. A hivatalos értesítés megérkezett, de azt soha nem adta át a postás . .. Furcsa, hogy mindezt a mosolygó Áron Mária juttatja eszembe. Talán azzal, hogy kijelenti: csalhatatlanul meg­ismerem, a ..katonasrácok” levelét. Majdnem mindegyiknek ki van cirkalmazva a borítékja. Szépen rajzolt rózsák, virág­füzérek, szívek, s micsoda gondos hetük! És pontos a címzés is. (Mert sokan olyan ákombákomokkal írnak, hogy postás legyen a talpán, aki kiolvassa. Arról már nem is beszélve, hogy hány levélről hiányzik az utca meg a házszám. Az ilye­neket a „kiutcázáskor” aztán .,bekiáltjuk”. Az Idősebb kéz­besítők rendszerint tudják a címet.) Hetenként legalább egyszer Mária nevét is bekiáltják a szaktársak. S akkor hiába adnak át neki három „kódba” — így nevezik egy-egy „járás”, körzet levélcsomagját — kötött küldeményt, Mária a maga leveléért nyúl elsősorban. A borí­tékja ennek is szépen cifrázott. Valahol igen-igen messze, szolgálat után irta, rajzolta egy határőr; a vőlegény. A pos­táslány kiszámította, hogy még száz levelet kell kapnia a leszerelésig ... Ezeken a leveles napokon gyorsabban telik az idő. Gyak­ran már fél tízre becsenget ahhoz a kedves idős házaspárhoz, ahol minden délelőtt megkínálják egy kávéval. Mert a jó pos­tás előbb-utóbb barátságokat köt a járásában. Tudja például, hogy az a néni a harmadikon még délelőtt vásárolni akar a nyugdijából. Ilyenkor úgy osztja be az idejét, hogy a nyug­díjas kerüljön előbb sorra. Valahol nem nyitnak ajtót. Hát persze, éjszakás volt az asszony. Most dobjon be egy érte­sítést, hogy bosszankodjanak?. Nem szabályos ugyan a do­log. de átadja a pénzt a megbízható szomszédnak. A reggel még hat-hét kilós táska dél felé egyre könnyebb lesz. Már jórészt lerakta a postás a levelek terhét és a sok ezer forint nyomasztó felelősségét. Alig egy éve kézbesítő, azóta 300 forintot fizetett rá. Ezt bizony levonják. S ha nincs benn délután ötre az elszámolással, igazoló jelentést kell ír­nia. Mária csinos lány. arany fülbevalókkal, gyűrűkkel, feszülő kék szoknyában vagy nadrágban. Gyakran leszólítják, kedé- lyeskednek. Észre sem veszi. A szakmának egészen más veszélyei vannak. A sok eme­lőt. a rengeteg lépcső. Egyelőre még szandálban is bírja, az idősebbek azonban mar magas szárú fűzős cipőt hordanak. Délelőtt 11 óra van. Előttem egy-ket fizetési felszólítás, a lányom táborozik; várom Máriát. S még hányán várjuk a Bajcsy-Zsilinszky. a Széchenyi, az Ady Endre, a Kun Béla utcán meg a Zsolcai kapuban. (gyarmati) gedi ipari vásárt, amely jú­lius 21-től 30-ig várja a lá­togatókat. A vásáron elsős írban köz­szükségleti cikkeket állítanak ki a résztvevő vállalatok, köztük belgrádi üzemek is. A textilipar mintegy kétmil­lió forintos árukészlettel ér­kezik a bemutatóra. A ru­haipari vállalatok közül a legjelentősebb kiállító a BU- DAPRINT, a HŐDIKÖT és a Szegedi Ruhagyár. A Buda­pesti Bútor-értékesítő, a Ti­sza Bútoripari Vállalat és az Alföldi Bútorgyár olyan ter­mékekkel jelentkezik, ame­lyekből megfelelő készletet tud az áruházak rendelkezé­sére bocsátani. Az élelmiszeripar is bemu­tatja gyártmányait: a sze­gedi Paprikaíeldolgozó Vál­lalat és Szalámigyár mellett ott találjuk a konzervgyárat és a baromfifeldolgozó vál­lalatot is. A 27. szegedi ipari vásár kiállítási területe az idén négyezerhétszázharmincöt négyzetméter, amelyhez hoz­zájárul még a háromezer négyzetméternyi nyitott ki­állítási terület is. Már állan­dó pavilonja is van a hagyo­mányos ipari seregszemlé­nek: a Marx téren 88 meter hosszú és 13 méter széles fémvázas csarnokot építet­tek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents